Melissa állást talál

Kedves Bogi!

Hurrá! Végre újra van állásom, legalábbis december végéig. Egy iskolában fogok iskolai könyvtárosként dolgozni, és a 6-9. osztály lesz rámbízva.
Ahogy azt a munkaügyi hivatalban elmondták nekem, az állások többsége nem hirdetések, hanem ismeretségek által kerül betöltésre. Tanúsíthatom.
Az egyik gyerekkönyvtáros ismerösöm, akivel 3 évvel ezelött a Kortedálai Könyvtárban ismerkedtem meg, most szülési szabadságra megy, és még a tavasszal megkérdezte tölem, hogy esetleg lenne-e kedvem, helyette egy iskolában dolgozni. Mondtam, hogy természetesen.
Azért kaptam decemberig megbízást, mert közel vagyok már ahhoz a határhoz, hogy állandó munkát kellene kapnom Göteborgban, hiszen már olyan régen dolgozom helyettesítöként vagyis munkanélküliként.
Szóval holnap kezdek. Most egy csomó ifjúsági könyvet olvasok majd, hogy ajánlani tudjak.

Sok-sok üdvözlettel:

Melissa

Köszönet mindenkinek, aki szorított nekem, hogy találjak munkát!

Stian Hole: Hermans sommar (Herman nyara)

Kedves Bogi!

Négy napig rohangásztam a Göteborgi Könyvvásáron. Sok érdekes előadást hallgattam, és több írót is láthattam. Több könyvet vettem, mint amennyit szándékoztam.
Tegnap a folyósón összefutottam Martin Widmarkkal, aki két aranyos plüskutyát tartott a kezében. Boldogan újságolta, hogy két díjat is nyert: az egyiket a LasseMaja-sorozatért, a másik a Nyomozókutya-díj volt, ami az év legjobb ifjúsági detektívregényéért jár, s ezt a Dávid és Larissza-sorozat 4. része nyerte. Mondtam, hogy egyáltalán nem csodálkozom ezen.
Most itt várakozik egy csomó könyv, amikről írni szeretnék.
A könyvvásár egyik legjobb előadását Stian Hole (ejtsd. Sztian Húle) norvég grafikus tartotta.
Stian Hole Garmanns sommer (Garmann nyara) című képeskönyve 2007-ben elnyerte ”Az év legjobb képeskönyve” díjat a Bolognai Könyvvásáron. Nekem is az egyik kedvencem lett. Stian Photoshopban állítja össze a könyveit. Vagdos és ragasztgat, és fantasztikusan jó összeállításokat tud előállítani. Azt hiszem, éppen a könyv újszerűsége tetszett a zsűritagoknak. Magyar szemmel nézve a könyv nagyon furcsa, és nem sokat mond, ha valaki nem érti a szöveget. Hiszen a jó képeskönyvekben a kép és a szöveg egységet alkot.
Stian Hole története filozófikus, az életről szól, valamiről, ami elkezdődik, és valamiről, ami véget ér. Párhuzamot von az iskolakezdés előtt álló Garmann, és 3 idős hölgy élete között.
A könyv nekünk felnőtteknek nagyon sokat mond, de hogy a gyerekek hogyan fogadják, azt nem tudom. Jó támpontot ad azonban ahhoz, hogy elbeszélgessünk a gyerekeinkkel néhány fontos kérdésről.
Stian Hole előadása arról, hogy milyen a jó képeskönyv egyszerű, érthető, szemléletes volt. Remélem, egyszer majd Budapesten is meghallgathatják.

Stian szerint a jó képeskönyv a következőképpen néz ki:
1+1=3
vagyis az összeg több, mint az összetevők együttese.
Stian nem akar nevelni a könyveiben. Szerinte a virág nem egyenlő a botanikával.
A jó könyv pedig olyan, ahogy azt Håvard Rem leírta:

Én magamról írok,
Te magadról olvasol.

A Garmanns sommer című könyvből több illusztráció is látható a Svenska Dagbladet svéd napilap honlapján. Amikor a könyv svéd változata 2008. májusában megjelent, előkelő helyet kapott a göteborgi könyvesboltokban.
A könyvbe az AdLibris honlapján olvashatsz bele.

Szívélyes üdvözlettel:

Melissa

A svéd kiadó leírása:
A nyári szünet utolsó napja van. Az idős nénik látogatóba jönnek, és az ősz illata érződik a levegőben. Herman egyik foga sem mozog még. Minden nap vizsgálgatta őket egész nyáron. Sietni kell. Az iskola holnap kezdődik.
“Hermans sommar” egy hatéves fiú életről való elmélkedéseinek meleg leírása, s megmutatkozik, hogy a fiú és három idős néni élete bizonyos szempontból sok hasonlóságot mutat.
Egy elbeszélés arról, ami hamarosan véget ér, és valami újról, ami elkezdődik.

Ulla Rhedin recenziója a Dagens Nyheter svéd liberális napilapban.

Tudósítás a Göteborgi Könyvvásárról

Kedves Bogi!

Ma egész nap a könyvvásáron rohangáltam egyik elöadásról a másikra. Az egyik szemináriumon Pettson és Findusz szerzöje, Sven Nordqvist beszélt arról, hogyan is születnek a könyvei. Kérdésemre elmondta, hogy ugyan nem szeret utazni, de lehet, hogy jövö év áprilisában Budapestre látogat.

Számomra nagyon érdekes volt az a szeminárium, ahol Annika Thor beszélgetett az En ö i havet (Egy sziget a tengeren) címü ifjúsági regényének francia és angol fordítójával. A könyvböl filmsorozat is készült.

Johanna Lindbäck Min typ brorsa (A bátyám kb.) címü ifjúsági regényét ismertette. Johanna indította el a Bokhora (Könyvribanc) irodalmi blogot, amit sokan a legjobbnak tartanak. Könyvként is megjelenik.

Martin Widmark két olvasókönyvet is írt az idén, és egy miniszemináriumon elárulta, hogyan kell úgy írni kisiskolásoknak, hogy felkeltsük az olvasási kedvüket. Az egyik könyvböl kiosztottak 70 példányt, amit Martin helyben dedikált. Nekem is jutott egy :)

Este, amikor hazajöttem, megnéztem a neten a svéd tv tudósítását, amit ITT tekinthetsz meg.

A tv riportere azt a kérdést feszegeti, hogy mi a minöségi irodalom, és hogy mindegy, mit olvasunk, csak olvassunk, vagy legyünk igényesek. Akiket megszólaltat: Lotta Olsson gyerekkönyvkritikus, Johanna Lindbäck, Pija Lindenbaum illusztrátor, P. O. Enquist és Åsa Larsson.

Elárulom, hogy Åsa Larsson öccse egy ideig a szomszédom volt, és töle kaptuk Åsa (ejtsd. Ósza) elsö detektívregényét, ami kiválló kritikát kapott. Åsa negyedik könyve, Till dess din vrede upphör (Amíg a haragod elcsitul) most jelent meg, és máris 3. helyen áll a toplistán.

Szendvicsországban annyira népszerüek a krimik, hogy a könyvtárosoknak illik ezeket is olvasni. A svéd kollégáim egybehangzó véleménye szerin Åsa Larsson kiváló, minöségi detektíregényeket ír.

Most búcsúzom, hiszen holnap is a könyvvásáron leszek, és szeretném magamat kialudni.

Üdvözlettel Göteborgból, ahol legalább 20 fok van napközben:

Melissa

Martin Widmark: Kabinettets hemlighet (A kabinet titka)

Kedves Bogi!

Martin Widmark legújabb regénye, amit 7 évig írt, a Kabinettets hemlighet, időutazásra invitál bennünket. Martin így nyilatkozik: ”Ez éppen az a könyv, amit 15 éves koromban szerettem volna olvasni. Szerelemről, történelemről és az emberi élet feltételeiről – igen, magáról az életről szól”.
Kétségtelen, Martin Widmark romantikus férfi, hiszen ezt már íróbarátja, Petter Lidbeck is elárulta. Éppen ezért lennének a könyvei kedveltek egy olyan országban, ahol az emberek szeretik a romantikus történeteket. Most Peperóniára gondolok. Véleményem szerint a svédek kevésbé romantikusak, mint a magyarok.
A regényt olvasva (így 40+), felidéződött bennem ifjúkorom, amikor gimnazistaként nagyszerű regényeket olvastam a római birodalomról, meg a Dekameron történetei is. Hiszen Martin Widmark fiatalokhoz szóló regénye ezeket idézi. Egy jól átgondolt, kiválóan megírt keretes elbeszélés, gyönyörű gondolatokkal.
Azt hiszem, Linköping város könyvtárosai nagyon kedvelhetik városuk íróját, aki ma Stockholmban él. Martin Widmark a Linköpingi Városi Könyvtár kuriózumkabinettjében őrzött tárgyak köré építi fel történetét, miközben tisztelettel adózik városa egyik szülöttjének, Samuel Älf székesegyházi dékánnak.
Miről is szól a regény? 1799-et írunk. A halálos beteg Samuel Älf magához hívatja Io (latinul én) nyomdászsegédet, hogy egy illusztrált katalógust készítsen a város székesegyházának tornyában őrzött tárgyakról a város kuriózumgyűjteménye számára. Io első látogatása alatt kiáltást hall a ház egyik földszinti szobájából. Itt egy fiatal lelkibeteg lányt őriznek, akit Claranak hívnak. Io még aznap este levelet kap Clarától, amiben ez áll: “Találd meg a lelkedet.” Miközben Io első éjjel egy ókori római lámpát rajzol, a lámpa tisztogatása közben nagy fényesség támad, és a fiú az ókori Rómában találja magát, Néró császár idejében. A következő éjjel Clara azt adja feladatul Ionak, hogy találja meg a hitét. Ez alkalommal a fiú útja a 13. századi Franciaországba vezet, ahol egy tárasaság, egy a világtól elszigetelt kastélyban erotikus történetekkel múlatja az időt. A harmadik éjszakán Io feladata az, hogy találja meg önmagát. Ez alkalommal születése előtt egy évvel Hovefors kastélyba kerül, ahol találkozik III. Gusztáv svéd királlyal, s közben a fiú származására is fény derül. A három nap alatt pedig szerelem szövődik Clara és Io között.
Martin Widmark legújabb könyvét melegen ajánlom a magyar kiadók számára kiadásra, hiszen amellett, hogy kiváló olvasmány, a történelemtanítás kiegészítője is lehet.
Bogikám, remélem, hogy nagyon felcsigáztam az érdeklődésedet. Ugye irigykedsz egy kicsit, hogy mi itt Szendvicsországban ilyen fantasztikusan jó könyveket olvashatunk?
Azért van számodra is egy ajánlatom. Ha felkeresed Martin Widmark honlapját, 3 zeneszámot hallgathatsz meg egy másik könyvéből, hiszen ebben az évben összesen 12 műve jelent meg.

Üdvözlettel a napsütéses Göteborgból, ahol tombol a vénasszonyok nyara:

Melissa

Martin Widmark 2008-ban megjelent könyvei:

Fotbollsmysteriet (a LasseMajas Detektivbyrå-sorozat 14. része)

Kyrkomysteriet (a LasseMajas Detektivbyrå-sorozat 15. része)

Häxdoktorn (a Nelly Rapp-sorozat 7. része)

Rymd-Rakel och gubben i månen (a Rakel-sorozat 3. része)

Mirakel-Rakel Rekordmamma (a Rakel-sorozat 4. része)

Bröllop och barn (az I elfte timmen-sorozat 3. része, társszerzö: Petter Lidbeck)

Förbjuden frukt (az I elfte timmen-sorozat 4. része, társszerzö: Petter Lidbeck)

Nåjdens sång (a David och Larissa-sorozat 4. része)

Ellas Café (társszerzö: Emma Warg)

Huset på Alvägen (olvasókönyv - a címre kattintva beleolvashatsz)

Resan till skatten (olvasókönyv)

HONOUR LIST - DICSŐSÉGLISTA - BERG JUDIT NAPLÓJEGYZETE!

Kedves Bogi!

A következö cikket a Pagony honlapján találtam. Koppenhágáról is szól. Átveszem, mert itt a helye a blogomon.

Üdvözlettel:

Melissa

Az IBBY (Gyerekkönyvek Nemzetközi Tanácsa - International Board on Books for Young People) minden második évben összeállít egy világlistát. Ennek már a neve is beszédes, bár nem könnyű frappánsan lefordítani: Honour List - vagyis dicsőség lista, nagyra becsültek listája? Esetleg, mint az iskolai tablókon: akikre büszkék vagyunk... Minden ország IBBY szekciója felterjeszthet erre a listára egy-egy szerzőt, illusztrátort, műfordítót. A 2008-as listára összesen 169 alkotó került fel 59 országból. Magyarként Berg Judit (szerző) és Baranyai András (illusztrátor).

Folytatás: ITT

Továbbképzésen a Göteborgi Városi Könyvtárban

Kedves Bogi!

Ma ”Kezdj vállalkozásba” továbbképzésen voltam a Városi Könyvtárban. Mondanom sem kell, hogy az egész terem megtelt, hiszen az állam támogatja a női vállalkozókat. Egész nap előadásokat hallgattam arról, hogyan lehet sikeresen vállalkozást indítani. Hogy miért jelentkeztem, az maradjon egyelőre az én titkom.
Szendvicsországban is csökken a könyvtárak olvasóinak a létszáma. A Városi Könyvtár most úgy próbálja becsalogatni a látogatókat, hogy rengeteg rendezvényt szervez, összesen százat az ősz folyamán. Szolgáltatásaik közé tartozik az is, hogy tanácsokat adnak azoknak, akik vállalkozásba kezdenek. Ezért több céggel is együttműködnek.
A Göteborgi Városi Könyvtár honlapja most van átalakulóban, Göteborg város honlapjának a része lett, a többi kerületi könyvtár honlapjával együtt. Azóta nem találok rajta semmit.
Reggel a villamoson is új vállalkozásokról olvastam a Metróban, meg arról, hogy vannak olyan cégek, amelyek sms-en keresztül hirdetik meg az állásokat. Erről jut eszembe, hogy tegnap fogorvosi ellenőrzésen voltunk a 12 éves lányommal, és az orvosnő megkérdezte, hogy előző nap megkaptuk-e a figyelmeztető sms-t, hogy fogorvoshoz kell menni. Mondtam, hogy a férjem biztosan megkapta. Nekem ugyanis nincs mobilom. Lehet, hogy én vagyok az egyetlen a városban? Még mindig ellenállok. Nagyon utálom például, amikor fél órát utazom a villamoson, és valaki a hátam mögött a szexuális életét tárgyalja meg, és nem hagy nyugodtan olvasni. Persze, elismerem, néha nagyon jó a mobil. De nagyszerűen lehet nélküle is élni. Már ha hagyják az embert.
Augusztus végén szülői értekezleten jártam a lányom új iskolájában, ahol a tanárok lelkesedve újságolták, hogy továbbképzésen vettek részt, amit egy svéd futurológus tartott. Szerinte a kommunikációs társadalom felé haladunk, és a jövőben a legfontosabb az lesz, hogy koromsötétben is tudjunk sms-t küldeni. Szerintem meg nem kell mindent elhinni. A pedagógusok mindenesetre tájékoztattak bennünket, hogy ezután a hétvégi füzetbeli bejegyzés mellett, a neten is ellenőrizhetjük, mi a házi feladat a következő héten. A 6. osztályban ez kb. heti 3 dolog. A többit az iskolában kell megoldani.
Azért ahogy látom, nagyon sok felnőtt tanácstalanul szemléli, mit is művel kamasz gyermeke a számítógép előtt, és a felnőttek megpróbálnak valami módon behatolni a gyerekek által használt virtuális közösségekbe, hogy például tudásanyagot közvetítsenek. Azt hiszem, nem sok sikerrel. Véleményem szerint, magukat a gyerekeket kellene megkérdezni, mit is szeretnének a honlapjaikon olvasni, és talán hagyni kéne, hogy ők maguk állítsák össze az anyagot. Most például könyvajánlásokra gondolok.
Ha már a Göteborgi Városi Könyvtárról volt szó, megemlítem, hogy a város 20 kerületi könyvtárában egymás után hirdetik meg a gyerekkönyvtáros mellett az ifjúsági könyvtáros állásokat, éppen azért, hogy a 12-18 éves korosztály körében is népszerűsítsék az olvasást és az ifjúsági könyveket. Az ifjúsági könyvtárosok munkájának része a könyvajánlás, ezért nagyon sok ifjúsági könyvet olvasnak, hogy azokat ajánlani is tudják. Ez kétféleképpen történhet. Összegyűjtenek 6-10 könyvet, amivel kimennek az iskolák osztályaiba, és azokról beszélnek, esetleg ott is hagyják azokat az osztályteremben, hogy bárki a kezébe vehesse. Ilyenkor az osztály látogatójegyére kölcsönzik ki a könyveket, ami a könyvtárban található, és a tanár felelős a könyvekért. Általánosabb azonban, hogy az osztályok jönnek be a könyvtárba a könyvismertetésre, amit a pedagógusok kérnek, így kölcsönzésre is sor kerülhet saját látogatójeggyel.
A göteborgi ifjúsági könyvtárosok együttműködnek, és nemrégen blogot indítottak, ahol az általuk olvasott ifjúsági könyveket ajánlják. Itt jegyzem meg, hogy ezek nem 50 éve íródtak, hanem ez év tavaszán jelentek meg. Na jó, van olyan is, ami 2 éve. A blog ITT tekinthető meg, és több svéd ifjúsági blogot is javasol.
Bogikám, mondd nem lenne kedved egy ilyen blogot indítani abban az iskolában, ahol Te tanítasz? Biztosan találnál néhány vállalkozó szellemű diákot, aki együtt írná veled. Melegen ajánlom a Buksi gyerekkönyves sikerlistát, ahol sok kitűnő ifjúsági könyvet találsz a kiadók honlapjain.

Sok-sok üdvözlettel Göteborgból:

Melissa

Honlapok vállalkozóknak sok-sok tanáccsal:

Nutek

Företagarguiden

Redaktionen (sok-sok jó könyv arról, hogyan lehetsz sikeres az üzleti életben)

Göteborgi Könyv- és Könyvtári Vásár 2008

Kedves Bogi!

Az ősz kétségkívül legjelentősebb könyves eseménye Szendvicsországban a Göteborgi Könyv- és Könyvtári Vásár, ami 2008. szeptember 25-28. között kerül megrendezésre.
Akkora szerencsém van, hogy az egyik kolléganőm férjének az ötlete volt ez a vásár, ő is vezette hosszú éveken át. Két éve adta át a stafétabotot a lányának. Ezért aztán kaptam egy négy napra szóló ingyenjegyet (értéke 3250 korona=kb.300 euro), amivel az összes szemináriumra bemehetek. Hálás köszönet érte! Éppen most állítom össze a programomat. Minden író ott lesz, aki számít!
A könyvvásárra egyébként a göteborgi 20 kerületi könyvtár minden munkatársa elmehet egy napra. A költséget a könyvtár állja, hiszen ennél jobb továbbképzés nincs. Általában a miniszemináriumokra fizetik be a könyvtárosokat. A vásáron akkora szokott lenni a tumultus, hogy gyakran előfordul, hogy az ugyanaznap résztvevő kollégák nem is találkoznak. Tavaly 100 ezer ember fordult meg itt.
Az idei év témája Lettország. A szemináriumi program 442 előadásra invitál. 778 író, politikus, művész vesz részt a vásáron, akik könyvekről, aktuális kérdésekről és az élet nagy kérdéseiről beszélnek. Bár a könyvvásár, ami Észak-Európa legnagyobb vására, az északi országokra koncentrál, az idén Romániából és Indiából is bemutatnak néhány írót. És persze több világhírű író is eljön.
A könyvvásár honlapján részletes angol nyelvű információ is található: ITT.

Sok-sok üdvözlettel:

Melissa

Eva Bergström: Snurran hjälper polisen (Pergő-Forgó segít a rendőrségnek)

Kedves Bogi!

Megjelent a határozott kiscicáról, Pergő-Forgóról szóló képeskönyvsorozat legújabb része, melyben egy hangya eltéved, s hősünk a rendőrség segítségét veszi igénybe, hogy a kis jószág hazataláljon. Mondanom sem kell, hogy ez a sorozat is az egyik kedvencem. A kifejező illusztrációkat Annika Sammuelsson készítette. Az AdLibris legolcsóbb svéd internetes könyváruház honlapján még bele is olvashatsz: ITT. Érdemes! Csak kattints a nagyítóra!

Üdvözlettel:

Melissa

A kiadó leírása:
Pergő-Forgó a legcsintalanabb kiscica a kerületben! Senki nincs, aki menőbb lenne nála, és ő dönti el a legtöbb dolgot és a legjobban. Otthon is, meg a homokozóban is. Egy nap talál egy hangyát, amelyik eltévedt. Pergő-Forgónak segítenie kell a kis hangyán. Elmegy a rendőrségre, ahol azt mondják, hogy ilyen apróságokkal nincs idejük foglalkozni. De mégis Pergő-Forgóé lesz az utolsó szó. Ö nagyon ügyesen tud segíteni a rendőrségnek!
A sorozat előző része, Snurran äter ketchup (Pergő-Forgó ketchupot eszik), 2007-ben a Könyvzsűri 0-6 éves kategóriájában első díjat nyert. A Könyvzsüri egy gyerekekből álló zsűri, és a Svédországban élő összes gyerek szavazhat. A gyerekek tehát úgy vélték, hogy ez volt a 2006. év legjobb képeskönyve.

Viveka Sjögren: Den dagen (Azon a napon)

Kedves Bogi!

Az utóbbi időben több olyan képeskönyv is megjelent, amit még Szendvicsországban is modernnek tartanak. Viveka Sjögren legújabb könyvének az esetében most nem az illusztrációkra gondolok, hiszen azok nagyon egyszerűek, hanem a témára. Ez a könyv egy madárcsalád sorsán keresztül beszéli el a menekültek keserű sorsát. A történet szívszorongató és megdöbbentő.
A képeskönyvet egy viszonylag fiatal göteborgi kiadó, a Kabusa adta ki, s egy olyan sorozat része, ami valamilyen traumát segít feldolgozni a gyerekeknek. S mint már oly sokszor, itt is reménykeltéssel fejeződik be a történet.
A könyv hátsó borítójának a belső oldalán a következő olvasható:
“Ma legkevesebb 50 millió ember menekül naponta. Valami arra kényszerítette őket, hogy elhagyják az otthonukat – talán háború, vagy éhínség vagy valami más. Sokan közülük gyerekek.“
A könyvről a Dagens Nyheter svéd liberális napilap recenziója ITT olvasható.

Üdvözlettel:

Melissa

A kiadó leírása:

Azon a napon, amikor a feketefehérek jöttek, az apukám nem volt otthon.
Élelmet keresett nekünk.
Minden olyan gyorsan történt.
Hirtelen ott voltak az otthonunk előtt, kopogtattak és dörömböltek a falakon és fenyegetőztek.
Ki innen! – kiabálták.
Ez mostmár a miénk!
(Részlet a könyvből)

A Kismadarat és a családját a feketefehér madarak kilökik a fészkükből. Kiesnek a világba, és együtt kell vándorolniuk azokkal, akik szintén elveszítették az otthonukat. Nincs élelem valamennyiük számára, és félnek. De hirtelen egy nap a Kismadár megtanul repülni, és szárnyra kelhet. Az Egymásikországba.

Astrid Lindgren Emlékdíj - új jelölések a 2009. évi díjra

Kedves Bogi!

Az Astrid Lindgren Emlékdíj (ALMA-díj) hivatala közzétette a következő évi díj jelöltjeinek a névsorát.

A hírben a következőket olvasom:
”153 jelöltet állítottak a 2009. évi Astrid Lindgren Emlékdíjra. Összesen 60 ország küldött javaslatot 6 világrészről. Az ázsiai és dél-amerikai résztvevők száma növekszik. Az idei évi jelöltek harmadrésze korábban nem szerepelt a listán és ismeretlen a svéd közönség számára.”

A jelöltek listája ITT olvasható.

Néhány ország a 60-ból: Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Szlovákia, Csehország, Lengyelország, Szerbia, Oroszország, Ausztria.
Belgium egyik jelöltje Carll Cneut illusztrátor, aki a magyar közönség számára sem ismeretlen.

Kíváncsian vártam, találok-e közöttük magyar neveket. Csalódottan állapítottam meg, hogy az idén sincs magyar jelölt. Azon töprengek, ennek vajon mi lehet az oka.

1. Peperóniában nem tudnak róla, hogy létezik ez a díj, ami 540 ezer eurót oszt ki minden évben a nyertesnek. Ez nem igaz, hiszen a díjról részletes információ található magyar nyelven a Csodaceruza honlapján.

2. Nincs, aki jelöljön. Ez sem igaz, hiszen az ALMA-díj honlapján felsorolják azokat az intézményeket, akik jelölteket állíthatnak. A magyar intézmények a következök:
”Hungarian Section of IBBY
Hungarian Society of Illustrators
Magyar Írószövetség”

3. Nincs kit jelölni, hiszen nagyon kevés magyar gyerekkönyv jelenik meg. Ez sem igaz, hiszen ha kevesen is, de írnak, és egyre több tehetséges illusztrátor rajzol kitűnően, sőt több olyan kiadó is van, aki céljául tűzte ki, hogy a magyar szerzők munkáit is megjelentesse.

4. Alacsony a gyerekirodalom státusza, magyarán mondva senkit nem érdekel, azon kevés számú intézményen és személyen kívül, akik a lelküket is kiteszik, hogy ez a helyzet megváltozzon.

Mondd, Bogikám, olyan nehéz lenne egy adatlapot kitölteni, és az interneten keresztül elküldeni Stockholmba? Aki nem vesz lottót, az ne is várja, hogy valaha is megnyeri a főnyereményt. Ugye, Te is bízol benne, hogy jövőre Peperónia is jelöl majd valakit a díjra? Vagy írjak inkább Badarországot? Nem, azt meghagyom Varró Dánielnek.

Sok-sok reményteljes üdvözlettel Göteborgból:

Melissa

További információ az Astrid Lindgren Emlékdíjról magyar nyelven ITT található.

Svédtanítás az interneten keresztül

Kedves Bogi!

A Svéd Intézet honlapján felfedeztem, hogy összegyüjtöttek néhány linket, ahol svédül lehet tanulni az interneten keresztül. A legtöbb persze fizetös, de azért érdemes átnézni öket.
Nekem különösen a LINGOFRIENDS nyerte el a tetszésemet. Itt olyan barátokat találsz, akik szívesen csettelnek veled akár több nyelven is.
A Göteborgi Városi Könyvtár honlapján ingyen kölcsönözhetö több nyelvlecke, köztük svéd is 28 napig. ITT. Ehhez csak internet összeköttetés szükséges. Meg persze egy olvasójegy. A svédek borzasztóan követik a szabályokat, a magyarokkal ellentétben, ezért nem adhatok tanácsot, ezt hogyan lehet áthidalni.
A Sweden.se honlapon is sok hasznos információt találsz, és még svéd zenét is hallgathatsz.

Jó tanulást!

Melissa

Ingelin Angerborn: Önskestjärnan (Kívánságcsillag)

Kedves Bogi!

Ingelin Angerborn az egyik nagy kedvencem. A Tildáról szóló könyvsorozatát (5 könyv) több nyelvre is lefordították. Amikor olvasni kezdtem az elsőt, aminek a címe Om jag bara inte råkat byta ut tant Doris hund (Ha nem cseréltem volna el Dori néni kutyáját), mindjárt késztetést éreztem arra, hogy lefordítsam. El is kezdtem, de annyi más dolog jött közbe, hogy a fordítás abbamaradt. Ezt a sorozatot tehát jó szívvel ajánlom a magyar kiadóknak megjelentetésre. Remélem, hamarosan elkészülök majd a próbafordítással is.
Ma azonban Ingelin Angerborn legújabb könyvéről szeretnék írni, ami ugyancsak elnyerte a tetszésemet. Igazi jó gyerekkönyv, az elsőtől az utolsó oldalig, az alsó tagozatos korosztály számára. A címe Önskestjärnan (Kívánságcsillag). A könyvborító illusztrációját Helena Willis készítette, aki Martin Widmark LasseMaja sorozata által vált híressé. A magyar ízlésnek ez a borító túl modern, talán még a svédnek is, de Ingelin Angerborn könyvei annyira közkedveltek, hogy érzésem szerint, nincs túl nagy jelentősége, milyen külsővel jelennek meg a könyvei.
Ingelin honlapján látható, hogy a belgák, németek, norvégok, törökök hogyan változtatták meg a könyvei borítóját.

Az Önskestjärnan című könyvről azt olvastam az egyik kritikában, hogy az írónőnek talán Kafka Átváltozása lebegett a szeme előtt, amikor ezt a regényt írta. (Ki tudja? A kritikusok néha igen találékonyak tudnak lenni.)
Miről is szól a könyv? Astrid összekülönbözik a barátnőjével az iskolában, otthon az anyukája rossz hangulatban jön haza a munkahelyéről, amitől nem lesz jobb a helyzet. Az anyuka megenyhül, Astrid azonban még mindig forrong belül, amikor esti sétára indulnak. Amikor aztán egy hulló csillagot látnak, Astrid azt kívánja, bárcsak kutyává változna, mert a kutyákat mindenki szereti és kényezteti, és nem követelnek meg tőlük semmit. A kívánság pedig a kislány legnagyobb megdöbbenésére beteljesül. A szülők úgy viselkednek, minha a lányuk helyett mindig is kutyájuk lett volna. A kutyaélet pedig egy csomó komikus szituációhoz vezet. Hiszen Astridnak esze ágában sincs pocsék ízű kutyaeledelt enni, ráadásul még a díványról is lezavarják tévénézés közben. A WC-be pisilés pedig kész rémálom. A lány mostmár csak azon morfondíroz, vajon hogyan változhatna vissza emberré. És ahogy az idő telik, egyre inkább kezd kutyává változni. Pl. néha nem érti az emberi nyelvet. És hogy a könyv hogyan végződik? Én is erre voltam kíváncsi, egész idő alatt, amíg olvastam. De nem árulom el, hátha egyszer megjelenik magyarul is. Reménykedjünk…
Svédül tanulóknak ajánlom a könyvből olvasható részletet Ingelin Angerborn honlapján. Azoknak pedig, akik nem tudnak svédül és kíváncsiak rá, lefordítottam.

Üdvözlettel:

Melissa

Részlet Ingelin Angerborn Önskestjärnan című regényéből az írónő honlapjáról

Egy pocsék nap végén Astrid egy hullócsillagot lát. Anélkül, hogy megfontolná, a legelső dolgot kívánja, ami eszébe jut. És akkor a következő történik:
Lassan kinyitottam a szemem, és épp ahogy gondoltam, minden a megszokott volt. Talán nem volt annyira hideg, de ugyanolyan sötét, és anya még mindig ott állt, és a csillagos eget csodálta. Sóhajtottam.
- Aha, szóval haza akarsz menni? – mondta anya, és megsimogatta a fejemet.
Bólintottam. Hiszen ezt már tudta? Hisz már egy negyed órája azt szerettem volna.
- Jó, jó – szólt anya -, akkor hazamegyünk!
Csendben mentünk hazafelé. Attól eltekintve, hogy még mindig korgott a gyomrom, persze. Igazán vágytam már apa virslipaprikása után.
Amikor már közel voltunk a házhoz, hirtelen úgy éreztem, hogy az utolsó métereket futva kell megtennem. Nem a virslipaprikás miatt, hanem mintha a lábaim ezt kívánták volna. Egyszerűen csak egy csomó szaladhatnék. Éppolyan érzés, mint amikor nagyon hosszú ideig egy helyben ültünk az osztályteremben.
Szaladni kezdtem. Ó, milyen csodálatos is volt, hogy végre kinyújtóztathattam a lábaimat!
- Astrid! – kiáltott anya utánam. – Astrid! Ne olyan gyorsan!
De furcsa volt. Csak szaladhatok, ha akarok? És akartam.
Futottam és futottam. Anya pedig egyre kiabált utánam. Meg fütyült! Mikor kezdett fütyülni utánam? Teljesen megőrült?
Egyre gyorsabban és gyorsabban és gyorsabban szaladtam … Ennyire gyorsan soha nem futottam még azelőtt. Mennyire ledöbbennek majd, ha legközelebb futni fogunk tornaórán, gondoltam. És elégedetten mosolyogtam magamban, amikor arra gondoltam, milyen könnyen előzném meg Nadját és Eriket, akik a leggyorsabbak voltak az egész osztályban. Elégedettem mosolyogtam egészen addig, amíg hirtelem meg nem értettem, miért volt olyan könnyű futnom … Amíg föl nem fogtam, hogy kétszer annyi lábam van, mint szokott lenni … Amíg rá nem jöttem, hogy négy lábam van!
Hirtelen megálltam, és lebámultam a lábaimra. Egy láb … két láb … három láb … négy láb … Egy, kettő, három, négy … Egy, kettő, három, négy … De bárhogyan is számoltam, elölről vagy hátulról, csak négy lábam volt. És nem is akármilyen lábak. Négy vékony, barna és nagyon szőrös láb.
Mielőtt még igazából megértettem volna, hogy is áll a dolog, anya utolért. Nehezen fújtatott és nagyon mérgesnek látszott.
- Fúj, Astrid! – mondta anya szigorúan. – Nem szabad csak így elszaladni. Akkor soha többé nem lehetsz szabadon. Szégyeld magad!
Csodálkozva néztem anyára. Szégyeld magad? Hiszen ezt soha nem mondta nekem azelőtt. Legalább is nem így. És mi az, hogy szabadon? Ezt hogy értette?
- Miért nem szabad szaladnom? – kérdeztem.
De a hang, ami elhagyta a számat, egyaltalán nem úgy hangzott, ahogy azt hittem.
- Hav, hav, hav! – hallatszódott.
Anya megsimogatta a fejemet.
- Jó, jó – mondta -, most megyünk.
Mialatt a lifttel felmentünk a hatodik emeletre, lassan, lassan elkezdtem összeadni a négy szőrös lábat, a fújjal meg a szabadonnal meg a havval. És bárhogy is csűrtem-csavartam, nem jött ki más belőle, mint … kutya.
A kívánságom beteljesült.