A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Kötelezö olvasmány. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Kötelezö olvasmány. Összes bejegyzés megjelenítése

2009. február 26., csütörtök

INTERJÚ FENYŐ D. GYÖRGGYEL - a Pagonyból

Kedves Bogi!

Tudom, tudom, fordítanom kell gözerövel. De nem állhatom meg, hogy ne hívjam fel rá a figyelmedet, ha jó írást találok. A Pagonyban arról olvasható egy cikk, mit olvassanak a gyerekek. Nagyon jó. Egy dolgot hiányolok csak.
Bogikám, mit gondolsz egy tanár mennyire tájékozott abban, hogy milyen gyermek- és ifjúsági irodalom jelenik meg? A svéd kiadók kb. 1500 címet adnak ki évente. Képtelenség követni. Pláne olvasni. Éppen ezért vannak az elkötelezett gyerekkönyvtárosok meg iskolai könyvtárosok, akik nemcsak figyelemmel kísérik, hogy mi történik gyermekkönyvügyben, hanem még élvezettel olvassák is a könyveket meg ajánlják. A svédek pedig évente egy 300 címet ajánló listát is összeállítanak az évi könyvtermésböl, hogy könnyebb legyen a választás.
Szerintem sem olvasnak kevesebben a gyerekek, mint a mi idönkben. Azzal pedig egyetértek, hogy másképpen és mást, hiszen ma olyan nagy a választék, és sok értékes és csodálatos meg izgalmas könyv jelenik meg manapság. A svédek pedig külön hansúlyt fektetnek rá, hogy a svéd írók müveit külön ajánlják. Persze itt 800 cím jelenik meg évente svéd szerzök tollából.
Na, most irány a munka.

Sok-sok üdvözlettel:

Melissa

A Fenyö D. Györggyel készült interjút ITT olvashatod.

2008. október 28., kedd

Klasszikusok újramesélve

Kedves Bogi!

Azt mondod, hogy a lányaid és a diákjaid nem szívesen olvassák a hosszú, kissé régies nyelvezetű kötelező olvasmányokat? Hát, nem csodálkozom rajta, amikor annyi jó új könyv jelenik meg mostanában.
Szerencsére több regényt is átírtak a “Klasszikusok újramesélve” sorozatban. Így már az én lányom is könnyebben olvashatja majd azokat, hiszen svéd szövegkörnyezetben élve szegényesebb a magyar szókincse. Az pedig nem árt, ha a szépirodalmon keresztül a magyar történelemből is ismereteket szerez.
A Klasszikusok honlapján olvasom, hogy eddig 3 regény jelent meg a sorozatban:

Jókai Mór: A kőszívű ember fiai
Gárdonyi Géza: Egri csillagok
Jókai Mór: Az aranyember

Szendvicsországban hosszú hagyománya van a klasszikusok rövidített formában való megjelentetésének. Külön állványon helyezik el a könyvtárakban a ”könnyen olvasható” könyveket. Sőt két kiadó is van, amelyik ilyen kiadványok megjelentetésére specializálta magát. Ez elsősorban a bevándorlók miatt van, akiknek nagy segítség a nyelvtanulásban az élvezetes, könnyen érthető szövegek olvasása. A svéd ifjúsági írók jelszava pedig: írj egyszerűen.
Az általános iskolában úgy tartják, hogy a kor szemléltetéséhez hozzátartozik a klasszikusok ismerete is. De ehhez elég, ha a diákok azt tudják, hogy az adott mü miröl szól. A diákok választhatnak, hogy a tanár által javasolt klasszikusok közül, és ez külföldiekre is érvényes, a hosszú vagy a rövid változatot olvassák. Most éppen Ivanhoe-t és Monte Cristot olvasnak a nyolcadikosok az egyik osztályban abban az iskolában, ahol könyvtárosként dolgozom. De ez teljesen a tanártól függ. Ma egy lány Tom Sawyert szerette volna röviditett változatban kölcsönözni. Ezeket a könyveket a legnagyobb gyerekkönyvkiadó, ahol Astrid Lindgren is dolgozott, a Rabén & Sjögren adja ki. A könyveket Maj Bylock írja át. ITT találhatók az általa átdolgozott klasszikusok.

Szívélyes üdvözlettel:

Melissa
További svéd kiadók, amelyek "könnyen olvasható" könyveket jelentetnek meg:
Argasso (föleg angolból fordítanak könnyen olvasható könyveket)
Nu vill alla läsa lätt (Most mindenki könnyen akar olvasni). Dagens Nyheter napilap.
2008-08-26.

2008. január 20., vasárnap

A Pál utcai fiúk svédül

Kedves Bogi!

Tudtál róla, hogy A Pál utcai fiúk svédül is megjelent? Nem is egyszer! Először 1933-ban Aslög Davidson fordításában På liv och död (Életre-halálra) címmel. Megtalálható a Göteborgi Városi Könyvtár raktárában is.
2006-ban pedig a helsinborgi Storlind Kiadó jelentette meg könyv- és CD-könyv alakban Pálgatans pojkar címmel. Ezen fordítás alapjául Goretity József átdolgozása szolgált. Egy kissé ugyan meglepődtem, amikor meghallottam Eva Storlind hangját, aki nagy átéléssel, skånei tájszólásban olvassa a könyvet. Remélem, sokan elolvassák és meghallgatják majd.
A Pál utcai fiúkból a rádióban vagyis a neten is hallottam egy részletet január elején svédül. A svéd rádió egyik gyerekadása 2007. december 23-án Budapeströl sugárzott egy műsort, amelyben a riporter arról kérdezte a 11 éves André Medveczkyt, aki Stockholmban él, hogy van-e különbség a gyerekek világa között Magyarországon és Svédországban. Itt az 1933-as fordításból olvastak fel egy részletet. És hogy van-e különbség azok között a könyvek között, amiket a magyar és a svéd gyerekek olvasnak? A műsor szerint a magyar gyerekek által 2007-ben leginkább olvasott gyermek- és ifjúsági könyvek a következők voltak:

1. 1984 - George Orwell
2. A gyűrűk ura - JRR Tolkien
3. A kis herceg - Antoine de Saint-Exupéry
4. Mester és Margarita - Mihail A Bulgakov
5. A Pál utcai fiúk – Molnár Ferenc
6. Abigél – Szabó Magda
7. Aranyember – Jókai Mór
8. Egri csillagok – Gárdonyi Géza
9. Harry Potter és a bölcsek köve - J.K Rowling
10. Micimackó - A.A Milne

A műsort a következő honlapon lehet meghallgatni:

http://www.ur.se/stjarnstopp/templates/ProgramPage____29766.aspx

http://www6.ur.se/Mediespelaren/Start/Barn/Stjarnstopp2/Stjarnstopp2/

Tudod, Bogi, azt azért erősen megkérdőjelezném, hogy ez a lista mennyire tükrözi a valóságot. Lelki szemeim előtt látom, amint a svéd kisdiák elképzeli a magyart, amint az kényelmesen elhelyezkedve a karosszékében a Mester és Margaritát olvassa. Arról meg nem is beszélve, hogy a svédeknél olyan népszerű realista ifjúsági irodalom a magyar fiatalok számára ismeretlen és hozzáférhetetlen, hacsak nem olvasnak angolul, németül, esetleg svédül.
Azt hiszem, a könyvtárak 2007. évi kölcsönzési statisztikái sokkal reálisabb képet adnának arról, mi is az, amit a magyar gyerekek valójában olvasnak. Már ha lehetne ilyet találni valamelyik honlapon. Ha felfedezel ilyet, feltétlenül írd meg!
Most láttam, hogy a házunk elött már nyílik a hóvirág. Talán hamarosan itt a tavasz.

Sokszor üdvözöllek:

Melissa

Kötelező olvasmány a magyar iskolákban

Kedves Bogi!

A legutóbbi leveledben a kötelező olvasmányokról írsz. Azt kérdezed, vajon elolvasnák-e a gyerekek például A Pál utcai fiúkat, ha nem lenne kötelező?
Örülök, hogy éppen A Pál utcai fiúkról írtál, Bogi. Nem követtem a kötelezö olvasmányok körüli vitákat. A svédeknél nincs egységes kötelezö olvasmány. A tanáron múlik, mit választ. Csütörtökön a kolléganöm könyvismertetést tartott az egyik 4. osztálynak a könyvtárunkban. 5 könyvet mutatott be. Ezek az izgalmas kategóriába tartoztak. Voltak olyan gyerekek, akik már olvasták valamelyiket, és akkor jelentkeztek, hogy ök szeretnék elmesélni, miröl is szól. A társaik pedig nagy érdeklödést mutattak. Azután pedig kölcsönöztek a könyvtárban. Az egyik bemutatott könyvön majdnem össze is vesztek.
A tanárnö elmondta, hogy ezen a héten olvasóhét volt az iskolában. Ez azt jelenti, hogy a gyerekek naponta egy órát olvasták azt az általuk kiválasztott könyvet, amit magukkal vittek. Persze nem egyfolytában, hanem 3 részre elosztva. Az olvasóhétben még olyan is szokott lenni, hogy pl. a 4. osztályosok mindegyike egy-egy elsö osztályosnak olvas egy általa kiválasztott könyvet. Ilyenkor az elsö osztályoshoz igazodnak.
A tanárnö még azt is elmondta, hogy ebben az osztályban egész évben minden reggel 20 perc olvasással kezdik a napot, amikor mindenki a saját könyvét olvassa. Ezen kívül a tanárnö egy általa kiválasztott könyvet olvas hangosan a diákoknak. Ilyen a mi iskolánkban is volt. Nekünk a Timúr és csapatát olvasta Olga néni. Nem tudom, hogy ma van-e ilyen a magyar iskolákban.
Az összel elgondolkodtam rajta, hogy vajon felnött fejjel milyenek azok a kötelezö olvasmányok, amiket még mindig olvastatnak a magyar gyerekekkel. Október elején 2 hetet Mallorcán töltöttünk, ott újra elolvastam az Egri csillagokat.
Most itt elmondom, mi a véleményem az Egri csillagokról. Tudom, hogy azt, aki ezt javasolta kötelezö olvasmánynak, nemes szándék vezette. Nem is kell jobb gyerekkönyv: izgalmas, egyszerü a nyelvezete, van benne gyerekrablás, lányrablás, cselszövés, söt még terrorizmus is, hösiesség, bátorság, szerelem, árulás, föld alatti folyosó, és fontos ismeretet közvetit. Ami engem meglepett, hogy mennyi érzelmes, könnyezö férfit ábrázol. Azt hiszem, ez nem divat ma a magyar gyerekkönyvekben. Pedig igenis vannak érzelmes, romantikus férfiak! Milyen szerencse. Lehet, hogy most nem ez a divat, de én vállalom, hogy konzervativ vagyok. De! Az utolsó 300 oldal nem más, mint a háború leirása. Arról meg nem is beszélve, hogy az utolsó 40 oldal különféle öldöklési módokat mutat be. Nem igazán örülnék annak, ha lányom ilyesmit olvasna. Ebböl kevesebb is elég. Én úgy vélem, ideje lenne felülvizsgálni a kötelezö olvasmányokat, és gyerekekkel a számukra irott gyerekkönyveket olvastatni.
A Pál utcai fiúkat most hallgatjuk CD-könyvben Németh Kristóf lebilincselő elő adásában. Én azt vallom, hogy a gyerekkönyvek nagy része ”friss áru”. Nincs ez másként a felnőttek számára írott könyvekkel sem. Nagyon kevésből lesz klasszikus. Nos, számomra A Pál utcai fiúk egy igazi klasszikus. Annyi szeretettel, melegséggel mutatja be az író a fiúkat a könyvben. Bevallom, kicsit nosztalgiázom. Azoknak a gyerekeknek, akiknek nehezen megy az olvasás, jó alternatíva a CD-könyv.
Ahogy hallom, most leépítés van az iskolákban. Így talán a tanárok inkább azzal vannak elfoglalva, hogy mi lesz, ha elveszítik az állásukat, és nincs energiájuk az olvasás népszerüsítését célzó programokat szervezni. Vagy van ilyen mégis? Szívesen hallanám, mi az ö véleményük a kötelezö olvasmányokkal kapcsolatban. Hogy van ez abban az iskolában, ahol Te tanítasz?

Szeretettel üdvözöllek:

Melissa

2008. január 8., kedd

Kötelező olvasmány a svéd iskolákban

Kedves Bogi!

Azt írod, hogy gyerekkorodban nem szerettél olvasni. Lehet, hogy ennek volt némi köze a kötelező olvasmányokhoz? Azt hiszem, sok gyerek nem szeret kötelezően olvasni. Én úgy tartom, ahogy azt Szegedi Katalin is megfogalmazza a Csodaceruzában írott cikkében (www.csodaceruza.com), hogy sokféle gyerekkönyvre van szükség. Hiszen ha azt nézzük, hogy a felnőttek sokfélék és ezért sokféle irodalmi művet szeretnek, akkor ugyanez a gyerekekre is igaz. Ezért tartom jónak, hogy a svéd iskolákban beviszik a tanárok a könyveket az osztályterembe, már első osztályban. Hiszen Mazsola már 5 éves korában leveleket írogatott az óvó néninek az óvodában, és mire elsős lett, már olvasni is tudott egyszerűbb szövegeket.
Amikor Mazsola elsőbe járt, az osztályban kb. 6 különbözö dobozból lehetett választani olvasnivalót. A tanító néni egész évben figyelte, hogy melyik gyerek, milyen szinten tudott olvasni, és e szerint javasolta, hogy melyik dobozból választhat a gyerek könyvet. Aztán ahogy fejlődött, úgy léphetett egyre feljebb. Az 1-es számú dobozban olyan könyvek voltak, ahol csak egy kép volt, alatta egy írott szóval. Ha jól emlékszem, Mazsola mindjárt a 4-es számú dobozzal kezdte.
Mi szülők pedig azt kaptuk feladatul, hogy minden este otthon olvassuk el ezt a könyvet a gyerekkel együtt. Más házi feladat elsőben nem volt. Ez így igaz. És még most ötödikben is nagyon kevés a házi feladat. A gyerekek a feladatokat az iskolában oldják meg. Minden héten van egy angol lecke, ebből csütörtökön számonkérés. Minden héten egy lecke a svéd munkafüzetből. Számonkérésként pénteken tollbamondás. A matematikát csak az iskolában oldják meg egyéni szint szerint. Csak akkor kell hazahozni, ha a gyerek elmarad a többitől. Ha jól emlékszem, más házi feladat nincs is. Mazsola pedig minden héten ragaszkodik hozzá, hogy kikérdezzük.
Az olvasás fontos a svéd iskolában. Minden gyereknek van egy könyv a padjában, amit maga választ az iskolai vagy a helyi könyvtárban, vagy otthonról visz magával, és ezt akkor olvassa, ha hamarabb elkészül a feladataival, mint a többiek. De van kijelölt időpont is, amikor mindenkinek ezt a könyvet kell olvasni. Az egyik évben ez minden reggel egy negyed óra volt.
Azután a tanárok minden évben elolvasnak egy-két könyvet hangosan is az osztálynak. És ebben az évben volt 2 olyan könyv is, amit kötelező volt mindenkinek elolvasni. Az egyik Michelle Magorian: Good night, mr. Tom c. regénye svédül. Csak azért írom angolul, mert hátha utána akarsz nézni. A másik Kerstin Gavander Fröken Europa vagyis Európa asszony, amit kiegészítésként olvastak a történelem tantárgyhoz. Ez a könyv egy pályázat díjnyertese.
A Göteborgi Könyvvásáron az egyik évben pályázatot hirdettek olyan könyv írására, ami az Európai Unióról szól gyerekeknek. Ez a könyv nyert. Ezt aztán 2005-ben minden 5. osztály megkapta. 120 000 példányban nyomtatták állami támogatással.
Nagyon jó, mert érdekes, izgalmas, mai gyerekekről szól, egy ötödik osztályról, ahol a gyerekek idöutazást tesznek egy-egy európai uniós országban, és azután beszámolnak élményeikről.
A svéd írók pedig ma úgy tartják, hogy egyszerű nyelven kell írni. Mégpedig azért, hogy azokat a gyerekeket is megnyerjék, akik egyébként nem olvasnának.
Ha gondolod, számolj be nekem arról, hogy milyen tapasztalataid vannak a kötelező olvasmányokkal kapcsolatban. Hogy van ez abban az iskolában, ahol Te tanítasz?

Sok-sok üdvözlettel:

Melissa