2013. március 26., kedd
Astrid Lindgren Emlékdíj 2013
Az idei Astrid Lindgren Emlékdíj nyertese egy ismeretlen argentin illusztrátor - Isol (Marisol Misenta).
Svédre egy könyvét sem fordították le. Néhány spanyol nyelvü képeskönyve megtalálható a nagyobb svéd városok könyvtáraiban.
ISOL az idei ALMA nyertese.
Ezúton gratulálok Isolnak, aki nemcsak a díj, hanem 5 millió svéd korona boldog tulajdonosa is.
Üdvözlettel Göteborgból:
Melissa
2012. október 9., kedd
Új trend a svéd gyerekirodalomban: Maria Gripe stílusában írni
Néhány éve több svéd író is Maria Gripe stílusában ír. Ez a stílus misztikus, és általában egy gyerek kísért a történetekben, akinek valamilyen oknál fogva nem adatik meg, hogy örök nyugalomra térjen.
Maria Gripe Ágnes, Cecilia címü könyve magyarul is olvasható. Az Animus Kiadó jelentette meg.
Próbálom összegyüjteni, milyen könyvek is jelentek meg ebben a stílusban az utóbbi idöben. A gyerekek most ezeket a könyveket keresik a könyvtárban.
Üdvözlettel:
Melissa
Lássuk csak, kik is írnak ma ebben a stílusban.
Ingelin Angerborn
(A Rum 213 címü könyve rendkívül népszerü Göteborgban.)
För alltid ...
Sorgfjäril
Rum 213
Månfågel
Kerstin Lundberg Hahn
Skuggan i väggen
Katarina Genar
En hemlig vän
Pensionat Vidablicks gåta
Den magiska kappan
Mårten Sandén
Ett hus utan speglar
Fantomerna (Az egyik föszereplö Vlad Skurko állítólag vámpír, és Erdélyböl származik.)
A Fantomerna a Petrinideckarna sorozat 14. része, és az idén ez a könyv nyerte el a Spårhunden (nyomozókutya) díjat, ami az év legjobb svéd gyermek-detektívregényének jár. (A sorozat egy-egy része 10 ezer példányban kel el Szendvicsországban.) A díjat szeptember 29-én adták át a Göteborgi Könyvvásáron.
Mårten Sandén a Nyomozókutya-díj boldog tulajdonosa
2011. október 29., szombat
Jessica Schiefauer: Pojkarna
Kedves Bogi! Képzeld, vannak országok, ahol a gyerekkönyvkritikusok tárt karokkal fogadják a fiatal, tehetséges írókat, akik megújítják könyveikkel az ifjúsági irodalmat.
Jessica Schiefauer svéd írónő második könyve a Pojkarna (A fiúk), s októberben August-díjra jelölték. Az August-díj (nem Strindberg, hanem csak August) a legnagyobb svéd irodalmi díj. Szépirodalom, Ismeretterjesztő Irodalom, Gyermek- és Ifjúsági Irodalom kategóriában osztják ki. A Svéd Könyvkiadók Szövetsége alapította.
Azt hiszem, hogy Schiefauernek jó esélye van rá, hogy el is nyerje a díjat, hiszen valami egészen újat alkotott. Úgy gondolom, hogy ez a könyv a ”tabu-könyvek” közé tartozna Peperóniában, olyannyira, hogy nem is lenne kiadó, amelyik megjelentetné. Egyrészt azért, mer ott nincs hagyománya a hasonló ifjúsági regényeknek, másrészt pedig valószínűleg nem lehetne eladni. Ez egy nagyon ”erős regény”, ahogy azt a svédek mondanák.
A Pojkarna a szexualitás határait feszegeti. Három 14 éves lányról szól, akiket a fiúk, ahogy női formáik látszódni kezdenek, megaláznak az iskolában. Illetlen kifejezésekkel illetik őket, és fogdossák. A tanárok pedig nem szólnak semmit.
Ez a világ nem az én realitásom. De kétségkívül előfordul. Tavaly megerőszakoltak egy lányt az egyik göteborgi iskolában az osztályteremben. Amikor az újságíró kérdőre vonta az iskolaigazgatót, hogy micsoda erkölcsök uralkodnak az iskolában, az igazgató valami olyasmit mondott, hogy ezek a fiatalok már csak ilyenek.
Az elbeszélő a regényben Kim, a barátnői Bella és Mona. A lányok elhagyva a gyerekkort egyszerűen nem tudnak mit kezdeni azzal, hogy a fiúk hirtelen méregetni kezdik az idomaikat.
Bella, akit a depressziós apja egyedül nevel, egy üvegházat kap ajándékba a nagymamájától. Bella exotikus növényeket nevel, és egy nap egy furcsa mag érkezik az egyik külföldi csomagban ráadásként. Bella elülteti, és az éjszaka folyamán egy hatalmas gyönyörű virág fejlődik ki a magból. A lányok egy este beöltöznek jelmezekbe, amiket Momo varrt, és ünnepséget rendeznek az üvegházban. Megkóstolják a virág nektárját, és hirtelen fiúvá változnak. Kimennek a térre, ahol nem kell többé szégyenkezniük, amikor fiúbandákkal találkoznak. Az egyik banda befogadja őket. Kim Tony, a bandavezér hatása alá kerül. A tanonca lesz, amikor éjszakánként bezárt, elkerített üzemi területekre hatolnak be, és lopnak. Nem is a lopás miatt, hanem hogy fitogtassák a bátorságukat.
Bella és Momo kiválik a bandából, és rémülettel nézi, ahogy Kim egyre jobban átváltozik. Kimet visszafoghatatlan erő vonzza a virág felé. Éjszakánként beoson az üvegházba és Bella akarata ellenére lop a nektárból, hogy fiúvá változhasson. A virág pedig megbetegszik, és egyre csak sorvad.
Kim beleszeret Tonyba, és fiúként (is) érzi a szexuális vonzalmat, amit Tony nem viszonoz. Amikor lányként találkozik a bandavezérrel, az észre sem veszi, csak megvetően néz rá. Tony számára a lányok csak eszközök, akiket ki kell használni.
Egy este, amikor Tony születésnapját ünneplik, Kim elhatározza, hogy felfedi előtte a titkát, és hajnalban megmutatja neki, hogyan változik vissza lánnyá. De Tony egy lánnyal van, és amikor Kim látja, ahogy az erdőben szeretkeznek, elborítja a féltékenység, és a katonai bakancsával halálra rúgdossa a fiút.
Momo, aki titokban követte Kimet, mindezt látja. Kétségbeesésében elpusztítja a virágot, és felgyújtja az üvegházat. Bella őrjöng, mert élete értelmét látja kárba veszni.
Kim elhagyja a szülői házat, és nyaralókban keres menedéket. Míg egy nap csöng a telefon, és a vonal másik végén Bella szólal meg. Momo és Bella találkozót beszél meg Kimmel, hogy minden olyan legyen, mint régen. És a lányok visszatalálnak egymáshoz, miközben felnőttek lettek.
Jessica Schiefauer regényében, amely poétikus, mágikus, a szereplők együtt élnek a temészettel. A szerzö azt nyilatkozza, hogy Joyce Carol Oates Foxfire címü regénye (is) inspirálta, ami olyan nökröl szól, akik nem hagyják, hogy korlátok közé szorítsák öket.
Queer, írja a Dagens Nyheter svéd napilap recenzense. Bogikám, guglizzál, ha esetleg nem ismered ezt a szót.
Ugye, még emlékszel, mi a svéd ifjúsági regény legfontosabb ismertetője? Így van, reményt kell sugároznia.
Ja, nem szabad elfelejtenem, hogy szóljak a könyvborítóról, ami nagyon szép a természeti motívummal. Az egyes fejezetek pedig finom kis virágokkal kezdődnek.
Nos, csak azért árultam el a cselekményt, mert biztos vagyok benne, hogy ez a regény nem jelenik meg magyarul.
A Pojkarna a következő szavakkal kezdődik:
”Egy történetet szeretnék elmesélni, de a történetem nem akárkinek szól. Ez egy elbeszélés annak a számára, aki látni szeretne, aki nagyítót mer emelni a szeme elé, hogy megfigyelje azt, ami csodálatos. Ha vak vagy az ilyesmire, ez a történet nem a tiéd, de ha nyitott szemmel jársz, hallgass figyelmesen.”
Jessica Schiefauer: Pojkarna Olvass bele!
Üdvözlettel Göteborgból:
Melissa
Ps.: A másik ifjúsági regény, amit August-díjra jelöltek, a Cirkeln. Egy trilógia elsö része. Tíz országnak adták el a jogait (fogalmam sincs, hogy csinálták), és film is lesz belőle. Hat lányról szól, akik megtudják, hogy kiválasztottak, és boszorkányként az a feladatuk, hogy legyőzzék a gonoszt. Ezt a könyvet most kölcsönöztem. Jó vastag. Mazsola (15) pedig a gyerekkönyvesboltban volt gyakorlaton a héten kilencedikesként, és ezt könyvet választotta ajándékként. Máris 33 blogbejegyzés található róla az Adlibris internetes könyváruház honlapján.
2011. október 19., szerda
Kiket jelöltek a 2012. évi Astrid Lindgren Emlékdíjra?

Kedves Bogi!
Larry Lempert, az ALMA-zsüri (The Astrid Lindgren Memorial Award) elnöke a Frankfurti Könyvvásáron jelentette be a múlt héten, hogy kiket jelöltek a 2012. évi Astrid Lindgren Emlékdíjra. Az információ az ALMA honlapján angolul is olvasható:
"184 candidates from 66 countries are nominated for the Astrid Lindgren Memorial Award 2012. This was revealed today at the Frankfurt Book Fair by Larry Lempert, Chairman of the Astrid Lindgren Memorial Award jury."
Sajnálom, hogy az idén sincs magyar jelölt. Pedig már jelölték egyszer Szegedi Katalint, de úgy látszik, hogy azok az intézmények, akik jelölhetnek (IBBY Magyar Szekció, Magyar Írószövetség) évröl évre megfeledkeznek róla, hogy évröl évre újra el kell küldeni a jelölést. Elég lenne csak újra jelölni azt, akit már egyszer jelölnek, s mivel Peperónia évente két jelöltet küldhet, talán érdemes lenne még valakit találni. Hiszen virágzik a magyar gyerekirodalom.
"2.5 How long is a nomination valid?
A nomination is valid for the year in question. In the case of a re-nomination, it is sufficient to send in the first page of the nomination form with the name of the re-nominated candidate, and only such information that relates to new works or contains any other relevant new information."
Magyar jelölt hiányában csak azt javasolhatom, Bogikám, nézd át a javasoltak listáját más országokból, hátha találsz köztük kedvenceket.
A 2012. évi ALMA-díjra jelöltek listája pdf-formátumban
Üdvözlettel:
Melissa
2011. október 7., péntek
A 2011. évi Irodalmi Nobel-díj nyertese Tomas Tranströmer svéd költő
A 2011. évi Irodalmi Nobel-díj nyertese Tomas Tranströmer svéd költő
További információ a Svéd Akadémia, valamint a Nobel-díj honlapján található.
Eddig három kötete jelent meg magyarul, az utolsó kettő a Széphalom Könyvműhely gondozásában. 1979-ben látott napvilágott az első, Tomas Tranströmer versei címmel. Ezt követte a 117 vers, majd Az emlékek látnak 2002-ben. Számos magyar költő műveit fordította svédre, többek között Weöres Sándor, Pilinszky János és Tandori Dezső költeményeit. Folytatás
Fekete hegyek
Egy kanyarban a hegy hűvös árnyékából kiérünk,
a busz egyenest a napot célozza meg, hörögve kaptat felfelé.
Megtömve zsúfolásig. Itt utazik a diktátor újságpapírba göngyölt
mellszobra is. Egy flaska szájról szájra körbejár.
Nőttön-nő a halál anyajegye. Kinél lassan, kinél gyorsabban.
Mire a csúcsra felérünk, a tenger kékje összeolvad az éggel.
(Lackfi János fordítása)
Tranströmer még több verse olvasható Lackfi fordításában itt.
Haiku
Egy szitakötőpár
összegabalyodott
szárnyuk zaja elszáll.
(Terebess Gábor fordítása)
Még több haiku olvasható itt.
2010. november 26., péntek
August-díj 2010 - Jenny Jägerfeld: Här ligger jag och blöder
Olvass bele és nézd meg a hátsó borítót is!A héten kiosztották a svéd August-díjat, amit a gyermek- és ifjúsági irodalom kategoriában Jenny Jägerfeld Här ligger jag och blöder (Itt fekszem és vérzek) című ifjúsági regénye nyert el.
Számomra ez azért is érdekes, mert október végén Göteborgban a kiadói napon, egy asztalnál ültünk Jennyvel az ebédnél. Akkor ugyan még nem tudtam, hogy az ő regénye viszi majd el a pálmát.
Ami először megragadott, az a kiváló borító volt, a könyvismertetés pedig felkeltette az érdeklődésemet. Ezért is örültem, hogy a két táska könyv között (amit alig bírtam este hazacipelni), ez is ott volt. Amikor aztán a könyv megnyerte az August(Strindberg)-díjat, mindjárt el is olvastam. Majdnem egyhuzamban.
Már írtam korábban, hogy az August-díjat olyan ifjúsági regények (14+) szokták nyerni, amelyek valamilyen komoly témát dolgoznak fel, pl. a szülő depressziós vagy rákos, a fiatal főhőst kiközösítik az osztálytársai stb.
Jenny Jägerfeld regényének a hősnője Maja, aki 17 éves és elsős gimnazista. Esztétika szakra jár, és az egyik órán véletlenül levág egy pici darabot a bal hüvelykujjából egy motoros fűrésszel, miközben egy könyvespolcot készít az anyukája születésnapjára. Az apukája, aki egyedül neveli, mindjárt arra gyanakszik, hogy öncsonkításról van szó, mivel Maja nem tudja verbalizálni a szorongását. Maja erre igencsak begurul, hiszen erről szó sincs.
A lány a hétvégére az édesanyjához utazik Norrköpingbe. A mama mindig az állomáson várja kéthetenként. Most azonban nincs ott, sőt otthonról is eltűnt. A mobiltelefonja a házban van, de sem Maja, sem a papája mobiljára nem küldött üzenetet. (Maja titokban olvassa a papa üzeneteit a mobilján.) Akkor hol lehet?
A lány úgy dönt, hogy a házban marad. Szerencsétlenségére néhány szálka szúródik a talpába, így kénytelen a szomszéd házban segítséget kérni, ahol éppen fiatalok buliznak. Maja összebarátkozik a szomszédban lakó 20 éves Jensszel, és együtt töltik a hétvégét.
Közben kiderül, hogy a mama a lány e-mailcímére küldött egy üzenetet, miszerint a hétvégén nem tud gondoskodni róla. Az üzenet azonban késve érkezik.
Jenny Jägerfeld regénye egy kamaszlány lelkébe enged bepillantást. Szól az azonosságkeresésről, az anya és az anyai szeretet hiányáról, az osztálytársakhoz való kapcsolatról. Kiválóan megírt humoros, s egyben szomorú regény is.
A regény vége felé kiderül, hogy a rendkívül művelt anya, aki pszichológiát tanít az egyetemen, Asperger-szindrómában szenved, s bekerült a pszichiátriára, amikor megkapta a diagnózist. Ezért nehezen képes szociális kapcsolatot kialakítani, s ezért volt képtelen arra, hogy a lányát felnevelje. Maja 4 éves kora óta az apjával él.
Jenny Jägerfeld maga is pszichológus, s ez a regényből is érződik. Kiváló leírást kapunk az Asperger-szindrómáról.
A könyv végén Maja édesanyja egy levélben valja meg a lányának, mennyire szereti. Itt érdemes elővenni a papírzsebkendőt.
Mostmár csak azt sajnálom, hogy Peperóniában ez a műfaj teljesen hiányzik. Kár, hogy senki nem ír ilyesfajta regényeket.
Ja, a szexjelenetek leírása nagyon szép, de mondtam Mazsolának, hogy talán még várhat ezzel a regénnyel.
A neves Bokhora-blog szerint ez egy ”crossover-regény”, amit éppen úgy olvashatnak fiatalok, mint felnőttek.
Igazán csak annak örülnék, ha lenne olyan magyar kiadó, amelyik megjelentetné.
Üdvözlettel a hófödte Göteborgból:
Melissa
2010. október 7., csütörtök
A 2010. évi Nobel-díj nyertese Mario Vargas Llosa perui író

További információ a Svéd Akadémia, valamint a Nobel-díj honlapján található.
2010. augusztus 28., szombat
A svéd Iris Kiadó hangoskönyv díja - 2010
2010. március 24., szerda
A 2010. évi Astrid Lindgren Emlékdíj nyertese Kitty Crowther


2009. október 16., péntek
Végre van magyar jelölt az ALMA-díjra!

2009. október 8., csütörtök
A 2009. évi Nobel-díj nyertese Herta Müller német író
Kedves Bogi!2009. szeptember 30., szerda
A 2009. év legjobb svéd hangoskönyve - PO Enquist: Ett annat liv
Kedves Bogi!2009. szeptember 8., kedd
Az Elsa Beskow-plakett idei évi nyertese Lotta Geffenblad

2009. augusztus 20., csütörtök
A svéd Iris Kiadó hangoskönyv díja

Rohamosan közeledik a Göteborgi Könyvvásár. A kiadók különféle programokkal készülnek, és ott lesz az írótársadalom színe-java.
A stokholmi Iris Kiadó honlapján felfedeztem, egy díjat osztanak ki a legjobb hangoskönyvnek. Ök ugyanis hangoskönyveket adnak ki, föleg gyengénlátóknak. A honlapról megtudtam, hogy ök jelentették meg a világ elsö hangoskönyvét 1986-ban. Olvasni ugyanis nemcsak a szemünkkel, hanem a fülünkkel is lehet. Itt Szendvicsországban pedig rendkívül népszerüek a CD-könyvek.
Nos, a kiadók 52 hangoskönyvet jelöltek, s ezek közül 7 maradt bent a versenyben. Ha kíváncsi vagy rá, melyik ez a hét - s ugye kíváncsi vagy? - ITT megnézheted, söt bele is hallgathatsz. Van köztük néhány igazán kiváló. Itt jegyzem meg, hogy John Ajvide Lindqvist Låt den rätte komma in (Engedd be az igazit) címü vámpíros könyvéböl film is készült, ami a második volt az angol filmtoplistán, amikor áprilisban Londonban jártam. A könyvet még nem olvastam, de a gyerekeknek nagyon tetszett az iskolában, ahol tavasszal dolgoztam. Talán mostmár inkább meghallgatom.
Üdvözlettel Göteborgból:
Melissa
2009. július 17., péntek
Hans Christian Andersen-díj, 2010 a Gyerekirodalom blogon
Nemrég fedeztem fel, hogy Sándor Csilla (Csodaceruza) új blogot kezdett Gyerekirodalom címmel, aminek nagyon örülök. A legutolsó bejegyzés a Hans Christian Andersen-díj, 2010. Mivel nem sikerült megjegyzést írnom a blogon, ezt most ide csatolom.
"Kedves Csilla, örülök a blognak:)
Nos, az Andersen-díjat a svédek a kis Nobel-díjnak nevezik. Eddig három alkalommal nyerte meg svéd író: Astrid Lindgren, Maria Gripe, Tove Jansson. Az utóbbi ugyan Finnországban élt, de svédül írt.
Sajnálom, hogy magyar jelöltek nincsenek. Valóban elárul valamit az adott országban a gyerekirodalom státuszáról, hogy nominálnak-e vagy nem.
A két svéd jelöltről annyit, hogy Lennart Hellsing most 90 éves, Astrid Lindgren és Tove Jansson kortársa. Ők hárman újították meg a svéd gyerekirodalmat. Lennart Hellsing gyerekverseket írt, és az ő érdeme, hogy van Svéd Gyerekkönyvintézet, amelynek a vezetője is volt.
Egyébként az Andersen-díj egyik zsűritagja a Svéd Gyerekkönyvintézet mostani elnöke, Jan Hansson.
Anna-Klara Tidholm pedig kitűnő illusztrátor, aki a minimalista stílusú képeket vezette be a svéd gyerekkönyvekbe. Mi is nagyon szerettük, amikor a lányom kicsi volt.
A svédek pedig azt szeretnék, ha az ALMA-díj megelőzné az Andersen-díjat. Nemrég hallottam az ALMA-díj elnökét előadást tartani, és elmondta, hogy nagyon nehéz a döntés, hiszen a kisebb országok jelöltjeit csak a saját országukban ismerik. Lám, Te is csak olyanokra szavaznál, akiket ismersz, igaz?
Az ALMA-díj zsűrije ezért megpróbál fordítást készíteni a jelöltek műveiből. Szerintem ez lehetetlen vállalkozás, amikor több, mint száz jelölt van. Az elnök elmondta még, hogy észrevették, több ország is új jelöltet állít, ha nem nyer egy évben. De ezáltal csak a jelöltek száma nő, mert az előző éviek ugyanúgy bent maradnak.
Véleményem szerint sokkal nagyobb esélye van arra egy angolszász írónak, hogy megnyerje a díjat, mint bárki másnak. Hiszen az angol és amerikai írókat az egész világon fordítják, és ezért ismerik is.
Úgy gondolom, ezért volt könnyebb az ez évi döntés, amikor egy palesztin gyerekirodalmat terjesztő szervezet kapta meg az ALMA-díjat.
Az Andersen-díjról még annyit, hogy több eddigi nyertes könyveit is az Animus Kiadó jelentette meg Magyarországon, ami pedig a kiadó dicséretére válik."
Üdvözlettel,
Melissa
2009. május 12., kedd
Aranyvackor-nyertesek
A Csodaceruzában olvastam, hogy újra kiosztották az Aranyvackor-díjat.
"Nagyon sok aranyvackor talált gazdára az idei Pagony-pályázat díjkiosztóján, a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Az Aranyvackor-pályázat Paulovkin Boglárka illusztrátor ötletéből született és a Pagony kiadó nyitottsága és lelkesedése kellett ahhoz, hogy meg is valósuljon. Az Aranyvackor célja olyan irodalmi szövegek és illusztrációk felkutatása, amelyeket a kiadók szívesen megjelentetnek, mert egybevág kiadói elképzeléseikkel. "
Ezúton is gratulálok a nyerteseknek!
Melissa

Sulyovszky Sarolta (illusztrátor) és Máté Angi (író): Volt egyszer egy város
(Megosztott első díj.)
2009. március 17., kedd
Kiss Ottó kedvenc gyerekkönyvei
A József Attila-díjas költő és író Gyulán él, a Bárka című folyóiratot szerkeszti, és olyan gyerekkönyveket köszönhetünk neki, mint a Csillagszedő Márió, az Emese almája, a Szerintem mindenki maradjon otthon vasárnap délután vagy a Terepasztal lovagjai. És ezeken kívül még rengeteg kitűnő verset és prózát a "nagyoknak" is..."Rájöttem, hogy akárhogy rakosgatom a könyveket, nem férnek a tízes listába. Maradok hát azoknál, amelyekhez nemcsak olvasmányélmény, de valamilyen emlék is fűz. Lesz Richard Scarry, de nem lesz Zdenek Miller vagy Sven Nordqvist. Lesz Békés Pál, de nem lesz Lázár Ervin és Csukás István és Szabó Magda és Szijj Ferenc és Darvasi László és Péterfy Gergely és Berg Judit. Lesz Ágai Ágnes, de nem lesz Szilágyi Ákos, Varró Dániel vagy Tóth Krisztina."
2009. február 8., vasárnap
Sonya Hartnett: The Ghost´s Child
Kedves Bogi!Sonya Hartnett ausztrál írónő az ALMA-díj (The Astrid Lindgren Memorial Award) 2008. évi nyertese. A díjjal 5 millió svéd korona jár. Kíváncsian vettem kezembe az írónő legújabb kötetét, hiszen még semmit nem olvastam tőle. A könyv svéd címe Pojken i soffan (A fiú a díványon), s a Bonnier Carlsen Kiadó igencsak kitett magáért. A borító gyönyörű , s minden fejezet egy képpel kezdődik.
A történet az idős Maddyről szól, aki egy délutáni sétáról hazatérve egy ismeretlen fiút talál a házában a díványon ülve. Beszélgetni kezdenek, s Maddy elmeséli élete történetét.
Gazdag gyártulajdonos, elfoglalt édesapa és életét a jótékonykodásnak szentelő édesanya mellett nőtt fel, talán valahol Ausztráliában. Tanulmányait egy lánynevelő intézetben folytatja, s amikor 16 évesen hazatér, az édesapja maga elé hivatja. Azért, hogy kitudakolja, mennyit tanult az elmúlt esztendők során, egy kérdést tesz fel neki: “Melyik a leggyönyörűbb teremtmény a világon?” Maddy megszeppen a vizsgáztatástól, s azt válaszolja, hogy a tengeri sas. Az édesapa nem elégedett a válasszal, s hogy megmutassa, mennyi gyönyörűség van a világon, kétéves föld körüli útra viszi a lányát. Az utazás utolsó napján születésnapi ajándékot ad Maddynek, s újra felteszi a kérdést. A lány azt feleli, hogy a kérdésre nincs válasz, hiszen a sok gyönyörű teremtmény nem hasonlítható össze egymással. Az apa pedig azt mondja, hogy a válasz benne van az ajándékdobozban, de a lány csak akkor bonthatja ki, ha ö már elhagyta a hajókabint.
Bogikám, kitalálod, mi volt a dobozban? Nem, nem árulom el, hátha egyszer megjelenik magyarul is.
A The Ghost´s Child filozofikus szerelmi történet. Engem Garcia Marquez és Coelho stílusára emlékeztet. Igazi élmény volt olvasni.
Bogikám, ugye, reménykedhetünk benne, hogy jövőre lesz?
Sok-sok üdvözlettel:
Melissa
2008. december 29., hétfő
Selma Lagerlöf
Ingela Olsson, Helena Bergström, Alexandra RapaportRégi szokás, hogy a svéd televízió karácsonykor egy híres svéd személyiségről készít filmsorozatot. Tavaly August Strindbergről, az idén pedig Selma Lagerlöfről láthattunk tévéfilmet. A Selmáról készült film igencsak felborzolta a kedélyeket. Az ugyanis a Selma Lagerlöf és két barátnője, Sophie Elkan és Valborg Olander, közötti levelezésen alapul, s főtémája a szerelem. Nyílt titok Szendvicsországban, hogy az írónő leszbikus volt. Ezt azonban életében titkolnia kellett, mert a homoszexualitást egészen 1944-ig büntette a törvény. A Selma és barátnői közötti levelezés csak az írónő halála után 50 évvel, 1990-ben került kiadásra.
Nos, hogy a film jó-e vagy sem, ítélje meg mindenki maga. Az mindenesetre bizonyos, hogy ráirányította a figyelmet Selma Lagerlöfre, aki 150 éve született, és 2009-ben lesz 100 éve annak, hogy megkapta a Nobel-díjat.
Számomra érdekes volt a Lagerlöf és Strindberg közötti jelenet, s megtudtam, hogy Strindberg hívei anti-Nobel-díj demonstrációt szerveztek. Hiába, írónőnek lenni akkor sem volt könnyű feladat, s talán ma sem az. Elég, ha arra gondolunk, sok férfi író, mit tart női vetélytársairól, s érdemes megnézni, hogy a Nobel-díjasok között hány a nő és a férfi.
A Selma Lagerlöfről készült kétrészes filmsorozat ITT tekinthető meg a neten.
Pár éve jártam Selma Lagerlöf szülőházában, Mårbackán, ami ma múzeum. Az írónőnek a birtokot a Nobel-díj elnyerése után sikerült visszavásárolnia. Modern gazdaságot hozott létre, ahol a dolgozók nyugdíjat és betegbiztosítást kaptak. Aki teheti, látogasson el oda, megéri!
Sok-sok üdvözlettel a zúzmarás Göteborgból:
Melissa

Forrás: Göteborgs-Posten
További információ: Hírek a filmről
2008. december 12., péntek
Nobel-díj 2008

Ma egy hiányosságot szeretnék pótolni. December 10-én este nagy pompával újra megrendezték a Stockholmi Városházán a Nobel-ünnepséget. Mivel aznap este a Kortedalai Könyvtár karácsonyi ünnepségén vettem részt, nem volt rá módom, hogy tudósítsak róla.
Az újságok természetesen ebben az évben is a királynő és a hercegkisasszonyok gyönyörű ruháival voltak elfoglalva. Én azonban fontosabbnak tartom, hogy az idei irodalmi Nobel-díjas, Jean-Marie Gustave Le Clézio, beszédét tegyem fel a blogra. A beszéd a Nobel-díj honlapján franciául hallható, és több világnyelven is olvasható. Azt sajnos nem tudom, hogy lefordították-e magyarra, és megjelent-e valamelyik újságban. Így csak angolul vagy franciául ajánlhatom olvasásra.
Nos, ha Le Clézio beszédét összehasonlítom Doris Lessing tavalyi beszédével, egy közös pontot találok. Mindketten azt hangsúlyozzák, hogy az olvasás és ezen keresztül a tudáshoz való jog a harmadik évezredben is csak egy kiváltságos réteg tulajdona. A világ gyerekeinek többsége ma sem jut hozzá könyvekhez.
Micsoda szerencse, hogy a mi gyerekeink sok jó könyv közül választhatnak!
Szeretettel üdvözöllek Göteborgból:
Melissa
További információ:
Svenska Dagbladet
Göteborgs-Posten
SVT

