Kedves Bogi!
Mårten Sandén könyveire akkor figyeltem fel, amikor néhány éve karácsony előtt egy karácsonyi képeslap érkezett a Kortedalai Könyvtárba Mårten Sandén aranybetűs aláírásával. A Rabén&Sjögrén Kiadó küldte. Ha jól emlékszem, a Petrini detektívregény-sorozat volt a képen. (11 rész jelent meg eddig.) Külön honlapja is van: Petrinideckarna.se. Mindjárt le is szedtem a könyveket a polcról, és külön kiállítást készítettem. A faliújságra pedig információt tettem fel az íróról és könyveiről. (Ezt a sorozatot kötetenként 10 ezer példányban adják el Szendvicsországban.)
Mårten azóta több ifjúsági regényt is írt (13+). Anna D´Arc oroszul is megjelent. Az En plats de kallar lyckan szerelmes regényt rongyosra olvasták a gyerekek a könyvtárban.
Szendvicsországban 1995-ben jelent meg a Twighligt első része. Akkor persze még senki nem tudta, hogy ilyen népszerű lesz. Két évvel később sorra kezdtek feltűnni a svéd ifjúsági rémtörténetek, ahogy azt itt hívják. Vajon honnan tudták a svéd írók, hogy ez lesz a következő trend? Hm…
Mårten Sandén 2008-ban jelentkezett rémtörténet-trilógiájának első részével, aminek a címe Den femte systern (Az ötödik lánytestvér). A könyvre a könyveboltban figyeltem fel, még mielőtt megjelent. A kiadó az első fejezetet reklámként terjesztette a könyvborítóba fűzve. Az első fejezet nagyon tetszett, rögtön felkeltette az érdeklődésemet. A könyvborító pedig szuper!
A hősnő, Jannike Faltin mindjárt Lisbeth Salandert juttatta eszembe Stieg Larsson Millenium-trilógiájából. Jannike árva, csak magára számíthat, és van egy jellegzetessége: olyan dolgokat lát, amiket mások nem. Múlt és jelent találkozik itt, fantasy- és detektívregényelemekkel füszerezve. Jannikét a Különleges Vizsgálatok Irodája Stockholban beszervezi ügynöknek.
Kikölcsönöztem a könyvet, olvasni kezdtem, de amikor ahhoz a részhez értem, hogy Jannike az erdőben a trollok világába kerül, feladtam.
Mivel a kollégáim győzködtek, hogy jó ez, megpróbálkoztam a második résszel, aminek a címe Det viskande barnet (A suttogó gyermek). Megint gyönyörű könyvborító. Ez a rész már jobban tetszett. A könyv egy német népmese történetét használja fel. Ezután elolvastam az első részt is, és kíváncsian vártam a következőt.
A harmadik rész, De dödas imperium (A holtak imperiuma) már igazán szívem szerint való. A történet most az első világháborúba vezet vissza, és Jannikének le kell lepleznie Lord Horlockot, aki világuralomra tör. (Itt mindjárt eszembe jut Horowitz és Alex Rider.) Jannike partnert is kap a nyomozáshoz, az angol Geoffrey-t, aki beleszeret a lányba. Jannike azonban nem viszonozza az érzelmeit, mivel Geoffrey vámpír, aki szintetikus vérplazmát iszik. De ha valakit megtámad, az illetö halhatatlan lesz, és Geoffrey meghal.
Igazi romatikus vonalvezetés, végig szurkolok Geoffrey-nak, és érzem, hogy meg kell halnia a történet végén. Összeszorul a szívem a gondolatra. De lehet, hogy mégiscsak happy end lesz a könyv végén? Ezt már nem árulom el, hátha valaki elolvassa.
A trilógia valójában fejlődésregény, egy kamaszlány lelki világát mutatja be. S ebben kiváló.
Több svéd újság és blog is azt írja, hogy ilyen könyvet még nem olvastunk, hiszen több zsáner is keveredik az egyes kötetekben.
Üdvözlettel Göteborgból:
Melissa
Mårten Sandén könyveire akkor figyeltem fel, amikor néhány éve karácsony előtt egy karácsonyi képeslap érkezett a Kortedalai Könyvtárba Mårten Sandén aranybetűs aláírásával. A Rabén&Sjögrén Kiadó küldte. Ha jól emlékszem, a Petrini detektívregény-sorozat volt a képen. (11 rész jelent meg eddig.) Külön honlapja is van: Petrinideckarna.se. Mindjárt le is szedtem a könyveket a polcról, és külön kiállítást készítettem. A faliújságra pedig információt tettem fel az íróról és könyveiről. (Ezt a sorozatot kötetenként 10 ezer példányban adják el Szendvicsországban.)
Mårten azóta több ifjúsági regényt is írt (13+). Anna D´Arc oroszul is megjelent. Az En plats de kallar lyckan szerelmes regényt rongyosra olvasták a gyerekek a könyvtárban.
Szendvicsországban 1995-ben jelent meg a Twighligt első része. Akkor persze még senki nem tudta, hogy ilyen népszerű lesz. Két évvel később sorra kezdtek feltűnni a svéd ifjúsági rémtörténetek, ahogy azt itt hívják. Vajon honnan tudták a svéd írók, hogy ez lesz a következő trend? Hm…
Mårten Sandén 2008-ban jelentkezett rémtörténet-trilógiájának első részével, aminek a címe Den femte systern (Az ötödik lánytestvér). A könyvre a könyveboltban figyeltem fel, még mielőtt megjelent. A kiadó az első fejezetet reklámként terjesztette a könyvborítóba fűzve. Az első fejezet nagyon tetszett, rögtön felkeltette az érdeklődésemet. A könyvborító pedig szuper!
A hősnő, Jannike Faltin mindjárt Lisbeth Salandert juttatta eszembe Stieg Larsson Millenium-trilógiájából. Jannike árva, csak magára számíthat, és van egy jellegzetessége: olyan dolgokat lát, amiket mások nem. Múlt és jelent találkozik itt, fantasy- és detektívregényelemekkel füszerezve. Jannikét a Különleges Vizsgálatok Irodája Stockholban beszervezi ügynöknek.
Kikölcsönöztem a könyvet, olvasni kezdtem, de amikor ahhoz a részhez értem, hogy Jannike az erdőben a trollok világába kerül, feladtam.
Mivel a kollégáim győzködtek, hogy jó ez, megpróbálkoztam a második résszel, aminek a címe Det viskande barnet (A suttogó gyermek). Megint gyönyörű könyvborító. Ez a rész már jobban tetszett. A könyv egy német népmese történetét használja fel. Ezután elolvastam az első részt is, és kíváncsian vártam a következőt.
A harmadik rész, De dödas imperium (A holtak imperiuma) már igazán szívem szerint való. A történet most az első világháborúba vezet vissza, és Jannikének le kell lepleznie Lord Horlockot, aki világuralomra tör. (Itt mindjárt eszembe jut Horowitz és Alex Rider.) Jannike partnert is kap a nyomozáshoz, az angol Geoffrey-t, aki beleszeret a lányba. Jannike azonban nem viszonozza az érzelmeit, mivel Geoffrey vámpír, aki szintetikus vérplazmát iszik. De ha valakit megtámad, az illetö halhatatlan lesz, és Geoffrey meghal.
Igazi romatikus vonalvezetés, végig szurkolok Geoffrey-nak, és érzem, hogy meg kell halnia a történet végén. Összeszorul a szívem a gondolatra. De lehet, hogy mégiscsak happy end lesz a könyv végén? Ezt már nem árulom el, hátha valaki elolvassa.
A trilógia valójában fejlődésregény, egy kamaszlány lelki világát mutatja be. S ebben kiváló.
Több svéd újság és blog is azt írja, hogy ilyen könyvet még nem olvastunk, hiszen több zsáner is keveredik az egyes kötetekben.
Üdvözlettel Göteborgból:
Melissa
