A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Svéd film. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Svéd film. Összes bejegyzés megjelenítése

2009. szeptember 8., kedd

Sara Kadefors: Sandor slash Ida

Kedves Bogi!

Nézegetem a svéd internetes könyváruházak sikerlistáit. A Bokus sikerlistáján Szépirodalom kategóriában Sara Kadefors legújabb könyve áll. A címe Borta bäst (A legjobb távol). De most nem erröl akarok írni. A regény kapcsán néhány hete megjelent egy interjú a Göteborgs-Posten napilapban a göteborgi szármázású írónövel. Ott elmondta, hogy most jelenik majd meg az USÁ-ban angolul az elsö ifjúsági regénye, ami még a megjelenése évében, 2001-ben August-díjat kapott. Ez a regény két kilencedikes szerelméröl szól, és az amerikai kiadó kihagyta belöle a szexjeleneteket. Az írónö úgy nyilatkozott, hogy ugyan úgy dönthetett volna, hogy ilyen feltételek mellett nem megy bele a dologba, de azért még igy is jó, hogy a regény megjelenik Amerikában. Mert ez bizony még Szendvicsországban is nagy szó! Nagyon nehéz bekerülni az angol nyelvü könyvpiacra.
Az ifjúsági regény címe pedig Sandor slash Ida. Már régen ott állt az általam elolvasni illendö könyvek listáján. Csak három éve foglalkozom komolyabban gyerekkönyvekkel, és még nem volt idöm mindent elolvasni, amit szeretnék.
Elég kevés olyan könyv van, ami megérint. Ez a könyv ilyen. Késö éjszaka olvastam általában, és nem tudtam letenni.
Bogikám, azt kérdezheted, milyen svéd ifjúsági regények szoktak August-díjat kapni. Hát, olyanok, amik nehéz, hányatott sorsú, esetleg lelkibeteg szülök gyerekeiröl szólnak. Szóval itt ne keress romantikus könyveket. Amiket én, aki operetten nöttem fel, jobban szeretek.
Szóval a Sandor slash Ida olvasása közben elökerült a papízsebkendö is, mély átéléssel olvastam, és volt katharzis is a végén.
Ezt a könyvet is meleg szívvel ajánlom a magyar kiadóknak megjelentetésre. Annál is inkább, mivel a fiú föszereplö, Sándor, szülei magyarok.
Sándor Göteborg külterületén él, balettozik, és igazi tehetség. Az édesanyja a saját álmait látja benne megvalósulni. Igen ám, csakhogy Sándort az osztálytársai buzinak csúfolják, és kiközösítik. Nagyon rosszul érzi magát emiatt. A családban pedig nincs senki, akivel erröl beszélni tudna.
Ida Stockholmban él, és mivel Amerikában élö gazdag édesapja ellátja pénzzel, nincsenek anyagi gondjai. Az anyukája nem tudja feldolgozni, hogy elhagyták. Mélyen depressziós, napjait az ágyban tölti, még arra sem képes, hogy a legalapvetöbb teendöket ellássa. Ida szeretetre vágyik, s mivel nem kapja meg, különféle szerelmekbe és hétvégi bulikba menekül. A barátnöi rossz hatással vannak rá, kihasználják, de mivel nem szeretné még öket is elveszíteni, mindenféle hülyeségbe belemegy, amit csak kitalálnak. Tehát ö is nagyon rosszul érzi magát.
Egy este aztán a két fiatal találkozik a neten, és komolyan elmondják egymásnak az érzéseiket. Így kezdödik a történet. Nos, hogy egymásra talál-e Ida és Sándor, a könyvböl kiderül.
Bogikám, mivel már három éve olvasod a leveleimet, azt hiszem, tudod, mi a svéd ifjúsági regény legföbb szabálya. Igen, pontosan. Reményt kell sugároznia. De többet már nem árulok el.
Nos a könyvböl film is készült. Én ezt láttam elöször. És van egy jó hírem is. Három hónapja valaki feltette az egész filmet a Youtube-ra, 10 részben. Svédül tanulóknak kitünö nyelvgyakorlás.
Sara Kadefors müve egy nagyon erös ifjúsági regény, egyszerü nyelvezettel, kiválóan van megírva. Egyetlen hiba van csak benne. A László nevet végig, következetesen Lazslonak írják. Ezért a Bonnier Carlsen Kiadó egy mínusz pontot kap tölem.
Reménykedjünk, hátha egyszer a magyar fiatalok is olvashatják majd.

Sok-sok üdvözlettel:

Melissa

Sara Kadefors: Sandor slash Ida
A Bokus internetes áruház leírása:
A lány szép és népszerü.
A fiú egy senki.
A lány Stockholm belvárosában lakik.
A fiú az isten háta mögött Göteborg külvárosában.
A lány órákon keresztül beszélget a barátaival a kávéházban.
A fiú minden idejét a táncnak szenteli.
A lány beleunt a szexbe.
A fiú ártatlan.
A lányra azt mondják: ribanc.
A fiúra: buzi.
A lány gyülöli az életét.
A fiú gyülöli az életét.
A lány neve Ida.
A fiúé Sándor.


2009. augusztus 31., hétfő

A lány, aki a tüzzel játszik avagy a Millenium-trilógia második része


Kedves Bogi!

Láttam az Animus Kiadó honlapján, hogy Peperóniában szeptemberben jelenik meg Stieg Larsson Millenium-trilógiájának a második része, A lány, aki a tüzzel játszik címmel.
Szendvicsországban pedig szeptemberben mutatják be a mozik a regények alapán készült második filmet, melynek a címe ugyancsak Flickan som lekte med elden (A lány, aki a tüzzel játszott.
A Millenium-trilógiáról ITT írtam korábban.

Üdvözlettel:

Melissa


2009. augusztus 20., csütörtök

A svéd Iris Kiadó hangoskönyv díja


Kedves Bogi!

Rohamosan közeledik a Göteborgi Könyvvásár. A kiadók különféle programokkal készülnek, és ott lesz az írótársadalom színe-java.
A stokholmi Iris Kiadó honlapján felfedeztem, egy díjat osztanak ki a legjobb hangoskönyvnek. Ök ugyanis hangoskönyveket adnak ki, föleg gyengénlátóknak. A honlapról megtudtam, hogy ök jelentették meg a világ elsö hangoskönyvét 1986-ban. Olvasni ugyanis nemcsak a szemünkkel, hanem a fülünkkel is lehet. Itt Szendvicsországban pedig rendkívül népszerüek a CD-könyvek.
Nos, a kiadók 52 hangoskönyvet jelöltek, s ezek közül 7 maradt bent a versenyben. Ha kíváncsi vagy rá, melyik ez a hét - s ugye kíváncsi vagy? - ITT megnézheted, söt bele is hallgathatsz. Van köztük néhány igazán kiváló. Itt jegyzem meg, hogy John Ajvide Lindqvist Låt den rätte komma in (Engedd be az igazit) címü vámpíros könyvéböl film is készült, ami a második volt az angol filmtoplistán, amikor áprilisban Londonban jártam. A könyvet még nem olvastam, de a gyerekeknek nagyon tetszett az iskolában, ahol tavasszal dolgoztam. Talán mostmár inkább meghallgatom.

Üdvözlettel Göteborgból:

Melissa






2009. július 15., szerda

Patrik 1,5 avagy egy svéd vígjáték

Kedves Bogi!

Tracy Beakerről, aki nevelőotthonban és nevelőszülőknél nevelkedik, eszembe jut egy svéd vígjáték, amit tavaly szeptemberben mutattak be a mozik. A címe Patrik 1,5. Egy homoszexuális férfi házaspárról szól, akik elhatározzák, hogy örökbe fogadnak egy kisgyereket. Meg is kapják a levelet, hogy hamarosan megérkezik hozzájuk a várva-várt svéd kisfiú, akit Patriknak hívnak, és 1,5 éves. Igen ám, csakhogy amikor egy péntek délután Patrik beállít, kiderül, hogy a levélbe hiba csúszott: véletlenül belegépeltek egy vesszőt az egyes és az ötös közé. Patrik 15 éves, zűrös kamasz, aki valami balhéba is belekeveredett.
Péntek este egyik hivatalban sem lehet reklamálni, ott a hosszú hétvége, és valahogy ki kell bírniuk egymást. A házaspár "férfi" tagja tart a fiútól, akit bűnözőnek nevez. Patrik pedig buziknak titulálja őket. Sok-sok bonyodalom után persze megoldódnak a dolgok, miközben a nézők jót nevetnek.
Nos, hogy a magyar mozik bemutatják-e ezt a filmet, fogalmam sincs. De dvd-n hozzá lehet jutni, angol felirattal. Érdemes megnézni.

Sokszor üdvözöllek Békéscsabáról, ahol ma 36 fok volt:

Melissa


2009. február 17., kedd

Stieg Larsson: A tetovált lány

2010-07-13, 2010-08-25

Most, hogy a filmet Peperóniában is bemutatják, sokan olvassák ezt a bejegyzést. Talán arra kíváncsiak, jó-e a film. Mostmár én is láttam, és nyugodtan mondhatom, nem okoz csalódást. Mind a három mozifilm nagyon jó, söt a 6 részes svéd tv-filmsorozat is.
Persze, az amerikaiaknak nem elég jó, ök még egyszer megfilmesítik. A hollywoodi változatban nem Noomi Rapace játsza majd Lisbeth Salander szerepét. Ugyan felkérték rá, de nemet mondott, mert úgy gondolta, készen van ezzel a szereppel.
Az amerikai filmben Kalle Blomkvist szerepét Daniel Craig játsza majd, Lisbeth Salader szerepét pedig a csaknem ismeretlen Rooney Mara. A filmet Stockholmban forgatják majd.

Mindenkinek jó szórakozást!

Kapcsolódó cikk: Millenniumserien

2009-02-17

Kedves Bogi!

Ez itt újra a reklám helye. Ma az összes svéd napilap közölte, hogy tegnap volt a sajtókonferenciája a Män som hatar kvinnor (Férfiak, akik gyűlölik a nőket) című svéd filmnek. A film Stieg Larsson világsikerű Millennium-trilógiájának az első részéből készült.
Amint azt a göteborgi Metróban olvasom, 6 országban lesz a film premierje a tavasszal. A svéd mozi 13 ezer mozijegyet adott el eddig a premierre. A filmet 10 ország vette meg.
A könyveket eddig 10 millió példányban adták el a világon. A könyv kiadási jogát 40 ország vette meg.
Örömmel közölhetem, hogy az Animus Kiadó honlapján mostmár megtalálható a hír, hogy a könyv A tetovált lány címen március elején jelenik meg Peperóniában. Én is megvettem a trilógiát, pedig könyvtárosként nagyon kevés könyvet vásárolok. Persze azért vártam az árleszállításig.
Szóval hamarosan itt a könyv mindazok örömére, akik már nagyon várják.

Üdvözlettel Göteborgból:

Melissa

Stieg Larsson Millennium-trilógiájáról ITT írtam korábban.
A Stieg Larsson élettársával készült interjú ITT olvasható, Ki örökli Stieg Larsson vagyonát? címmel.




A két föszereplö: Michael Nyqvist és Noomi Rapace



2009. január 30., péntek

Khemiri-TV avagy 2 svéd novella rövidfilmváltozata

Kedves Bogi!

Jonas Hassen Khemiri honlapján tegnaptól látható az a 10 rövidfilm, amit a stockholmi Művészeti Egyetem (Konstfack, Masterutbildning Storytelling) 10 diákja készített az író két novellája alapján. Az egyik a ”Försök till kärnfysik” (Myrios Novellförlag) a másik az "Oändrat oändlig" ( az Invasion! című gyűjteményből).
Khemiri az első svéd író, aki saját tv-csatornával rendelkezik,- még akkor is, ha az csak egy kis klippgyűjtemény a Youtube-on.
Az ötlet Khemiri és a Fraktion Digital webbiroda közötti beszélgetésen alapul. – "Hogyan tudja egy író az internetet felhasználni arra, hogy új módon jusson el az olvasóihoz? Hány jelentéssel lehet megtöltetni ugyanazt a szöveget? Mi történik, ha tíz egymástól különböző művész ugyanazt a szöveget tolmácsolja?" A tárgyalás azzal végződött, hogy felkeresték a Művészeti Egyetemet, s az kapott az alkalmon.
Az eredmény pedig 10 különböző rövidfilm, ami a Khemiri-Tv-ben látható.
A diákkoknak csak 4 hét állt rendelkezésére!
Bogikám, ugye emlékszel rá, hogy írtam hasonló magyar kezdeményezésről? Ha nem, akkor újra idemásolom: ” tizenhét részes animációs filmsorozat készül kortárs gyerekversekből és dalokból az Egyszervolt.hu internetes gyerekportál-csoport és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) Animáció Szak együttműködésében.”
” Az együttműködés eredményeként összesen tizenhét film kerül majd a nézők elé - Jónás Tamás, Kukorelly Endre, Kántor Péter, Kiss Ottó, Lackfi János, Nyulász Péter, Ranschburg Jenő, Tóth Krisztina, Varró Dániel összesen tizenhárom verse, valamint négy dal feldolgozása. A MOME-hallgatók a filmetűdöket a tavaszi szemeszter folyamán készítik. Az első részek már a nyáron megjelennek a www.egyszervolt.hu oldalon, az animációk között. Kiss Ottó Emese almája c. gyerekkönyvének egyik verse, a Bárányok c. darab már el is készült, Bakos Barbara adaptációjában.”
Azóta több film is elkészült, a Mese.tv-ben lehet megnézni őket.
A svéd rövidfilmek pedig Khemiri honlapján láthatók. Kattints a Khemiri-TV! szóra a bal felső sarokban, akkor megtalálod. Néhány film szövege angolul van. Az egyik novella a szerelemről szól, a másik pedig az életről. A diákok igencsak lerövidítették őket. A legtöbb film animált.
Én most a 7. és 8. filmet másolom ide. Bogikám, remélem, nem ismersz magadra.

Jó tévézést!

Melissa

FILM 7



Martin Ernstsen (Norge) Title: An attempt at nuclear physics A film about a woman feeling suffocated in an emotionally cold marriage, longing for a change in her life.
Length: 6:50 min Technique: Film with animated text. Based on the short story: An attempt at nuclear physics/Försök till kärnfysik


FILM 8



Linda Shamma Östrand (Sverige) Titel: Försök till kärnfysik Försök till ett hoppfullt liv utom ramarna för kärnfamiljen. En film om mönster inom familjära och sociala konventioner. Längd: 3,40 min Teknik: Fotografiska rörliga bilder och animation Baserad på novellen: Försök till kärnfysik
(Ebben a filmben kb. a novella fele hallható)

2009. január 8., csütörtök

Lotta Geffenblad: Prick och Fläck

Kedves Bogi!

Lotta Geffenblad könyveivel nemrég ismerkedtem csak meg, és rögtön beléjük szerettem. Egy gyerekkönyvtáros ismerősöm ajánlotta őket.
Lotta Geffenblad Astons stenar (Aston kövei) című könyvével megnyerte a Bonnier Carlsen Kiadó képeskönyvpályázatát 2004-ben. A meséröl animált film is készült. A második kiadásra az En bok för alla (Egy könyv mindenkinek - olcsó könyvek) projekt keretén belül került sorra, s ekkor a könyv 15 ezer példányban jelent meg a CD-vel együtt. 70 koronáért (kb. 7 euró) lehet megvásárolni.
Lotta legismertebb könyvei két nyusziról szólnak, és mind a képeik, mind a szövegük ellenállhatatlan. A nyuszik neve Prick (Pötty) és Fläck (Folt) sok nyelvi játékra ad lehetőséget.
Legutóbb a Prick och Fläck tandtrollar (Pötty és Folt fogtrollok) címűt olvastam az előkészítő osztályban a 6 éveseknek, és roppantul élvezték. Közben elbeszélgettünk arról is, mi az a fogtroll (ő rontja el a svéd gyerekek fogát és a szájban lakik), mitől romlik el a fogunk, miért kell fogat mosni, mi történik a fogorvosnál. A könyv végén rövid ismeretterjesztő leírás is található.
Lotta Geffenblad könyveit több nyelvre is lefordították, és a két nyusziról egy 8 perces animált film is készült Prick och Fläck snöar in (Pöttyöt és Foltot befedi a hó) címmel, amit 2008 decemberében mutattak be a svéd mozik.
Bogikám, ugye nem eszel túl sok édességet? A svédek borzasztóan vigyáznak a fogaikra, mert méregdrága a fogorvos. A gyerekek a 60-as évek óta csak szombaton kapnak cukorkát. Ez jó módszer a boltban az édességek előtti hisztéria megfékezésére is. Attól kezdve, ahogy megegyeztünk Mazsolával, hogy minden szombaton elmegyünk cukorkát venni, soha nem nyávogott többé hétköznapokon.
Milyen jó is, hogy holnap szombat!

Jó hétvégét!

Melissa






A képek Lotta Geffenblad engedélyével kerültek fel a blogra.

2008. december 29., hétfő

Selma Lagerlöf

Ingela Olsson, Helena Bergström, Alexandra Rapaport

Kedves Bogi!

Régi szokás, hogy a svéd televízió karácsonykor egy híres svéd személyiségről készít filmsorozatot. Tavaly August Strindbergről, az idén pedig Selma Lagerlöfről láthattunk tévéfilmet. A Selmáról készült film igencsak felborzolta a kedélyeket. Az ugyanis a Selma Lagerlöf és két barátnője, Sophie Elkan és Valborg Olander, közötti levelezésen alapul, s főtémája a szerelem. Nyílt titok Szendvicsországban, hogy az írónő leszbikus volt. Ezt azonban életében titkolnia kellett, mert a homoszexualitást egészen 1944-ig büntette a törvény. A Selma és barátnői közötti levelezés csak az írónő halála után 50 évvel, 1990-ben került kiadásra.
Nos, hogy a film jó-e vagy sem, ítélje meg mindenki maga. Az mindenesetre bizonyos, hogy ráirányította a figyelmet Selma Lagerlöfre, aki 150 éve született, és 2009-ben lesz 100 éve annak, hogy megkapta a Nobel-díjat.
Számomra érdekes volt a Lagerlöf és Strindberg közötti jelenet, s megtudtam, hogy Strindberg hívei anti-Nobel-díj demonstrációt szerveztek. Hiába, írónőnek lenni akkor sem volt könnyű feladat, s talán ma sem az. Elég, ha arra gondolunk, sok férfi író, mit tart női vetélytársairól, s érdemes megnézni, hogy a Nobel-díjasok között hány a nő és a férfi.
A Selma Lagerlöfről készült kétrészes filmsorozat ITT tekinthető meg a neten.
Pár éve jártam Selma Lagerlöf szülőházában, Mårbackán, ami ma múzeum. Az írónőnek a birtokot a Nobel-díj elnyerése után sikerült visszavásárolnia. Modern gazdaságot hozott létre, ahol a dolgozók nyugdíjat és betegbiztosítást kaptak. Aki teheti, látogasson el oda, megéri!

Sok-sok üdvözlettel a zúzmarás Göteborgból:

Melissa

Selma Lagerlöf (1858-1940)

* Az első nő, aki a Svéd Akadémia tagja lett, és az első nő, aki irodalmi Nobel-díjat kapott 1909-ben.

* Az első regénye, Gösta Berlings saga, 1891-ben jelent meg. Néhány a leghíresebb könyvei közül: Jerusalem, Herr Arnes penningar, Nils Holgerssons underbara resa genom Sverige, Körkarlen, Löwensköldska ringen.

* A Svéd Televízió drámája a Selma Lagerlöf és két nagy szerelme, Sophie Elkan és Valborg Olander közötti levelezésre épül.

Forrás: Göteborgs-Posten
További információ: Hírek a filmről

2008. november 29., szombat

Johanna Thydell: I taket lyser stjärnorna

Kedves Bogi!

Ma kaptam egy levelet egy könyvtáros olvasómtól, aki azt kéri, írjak Johanna Thydell I taket lyser stjärnorna (A plafonon ragyognak a csillagok) című ifjúsági regényéről.
Szívesen eleget teszek a kérésnek, bár beismerem, ezt a könyvet még nem olvastam, de rajta van azon könyvek listáján, amit feltétlenül el szeretnék olvasni.
A fiatal írónő, Johanna Thydell egyszeriben híres lett, amikor ez a regénye 2003-ban megjelent, és ugyanabban az évben August-díjat is kapott. Több, mint 100 ezer példányban kelt el Szendvicsországban, és nyolc nyelvre fordították le. A könyvből most film is készül. Valószínűleg a jövő év elején mutatják be.
Johanna 13 éves volt, amikor az édesanyja meghalt mellrákban. A könyv tehát saját tapasztalatokon alapul.
Johanna Thydell második regénye, Det fattas en tärning (Hiányzik egy dobókocka) is nagyon népszerű. Remélem, hamarosan időm engedi, hogy elolvassam.
Johanna honlapján 10 részes íróiskola látható, ami a YouTube-on is megtalálható. Svédül tanulóknak jó nyelvgyakorlás.
Jó szívvel ajánlom tehát a könyvet megvásárlásra német nyelven. Reménykedjünk, hátha egyszer magyarul is megjelenik.

Szeretettel üdvözöllek:

Melissa

I taket lyser stjärnorna

Az AdLibris internetes könyvesbolt leírása:

Jenna Wilson tizenhárom éves, épp most kezdte el a hetedik osztályt, és az egyetlen dolog, amiért aggódnia kéne az, hogy a melle nem akar nőni, meg a túl szőke osztálytársnője, Ullis-Knullis, akit utál, és hogyan érje el, hogy a helyes Sakke észrevegye. De Isten nem jól végezte a dolgát. Jennáéknál van egy tolószék, egy adagolóláda, egy zuhanyozószék, parókák, a bútorokat és szekrényeket pedig egy beteg igényeihez igazították. Ugyanis itt egy rákos anya él. Jenna szobájában az anyukájával együtt a sötétben világító csillagokat ragasztottak fel. A lány az egyik alá egy verset rejtett el: Anya, ha meghalsz, végzek magammal.
I taket lyser stjärnorna regény a legeslegnehezebbről – egy anyáról, aki haldoklik rákban, arról, milyen erősnek és gyengének lenni egyszerre, arról, hogy semmi sem lesz olyan igazából, ahogy azt az ember hitte és az első véresen komoly szerelemről, amit senki más nem tud megérteni.

Det fattas en tärning

A Natur&Kultur Kiadó leírása:

”Ha hallotok valakit kiáltani, akkor az én vagyok. Puck vagyok. Tizenhat éves. És halálosan félek.”
Ez a könyv Puckról szól. A lány tizenhat éves, és mindent megtesz azért, nehogy elveszítse a kontrollt, nehogy valakit túl közel engedjen magához, nehogy megmutassa, ki is ő valójában. De egyszer nagyon régen 11 éves volt, az anyukájával és az apukájával meg az aranyhalaival egy sorházban lakott valahol egy kisvárosban. Egy közönséges lány egy közönséges családban, gondolhatnánk. De nem minden közönséges a sorházban, ahol Puck lakik.
Ez egy történet egy apáról is, aki eltűnt, és egy anyáról, aki ott maradt. Arról, milyen érzés félni – félni haragos hangoktól, félni attól, hogy az emberek eltűnnek. Ez egy elbeszélés megcsalásról és dühről, de barátságról, szerelemről és – talán – megbékélésről is.
Johanna Thydell váltakozva beszélteti a 16 és a 11 évest, és a két hang közötti töréspontban emelkedik ki Puck képe. Arról, hogy ki volt és hogy ki lett, és egy életről, ahol hiányzik egy dobókocka.
Johanna Thydell kiváló prózát ír, és a szöveget erős jelenlét és jó adag humor itatja át.
I taket lyser stjärnorna - film

2008. november 6., csütörtök

Jonas Hassen Khemiri

Kedves Bogi!

Jonas Hassen Khemiri kétségkívül az egyik legtehetségesebb fiatal svéd író. Rendkívül olvasott és intelligens és szimpatikus.
2003-ban az Ett öga rött (Egy veres szem) címü regényével robbant be a svéd irodalmi életbe. A könyvböl 2007-ben egy jó film is készült. A mü sikere után a média bevándorlóírónak állította be, holott az édesanyja svéd. Az édesapja származik Tunéziából. És a legeslegsvédebb iskolába járt Stockholmban.
Azóta több müve is megjelent, s valamennyit lefordították több nyelvre is, pl. németre és franciára.
Tegnap irodalmi esten vettem részt, ahol Jonas Hassen Khemiri felolvasta néhány írását. A kedvencem az Oändrat oändlig (Változatlan végtelen) címü novella, ami 2008-ban elnyerte a Svéd Rádió novelladíját. Több írás közül a hallgatók a legjobbnak ezt a novellát ítélték.
Elöször a villamoson olvastam, és úgy éreztem, mintha közben kisütött volna a nap, pedig este volt. Az egyik kolléganöm épp ma mondta, hogy nagyon jó érzés fogta el, amikor hallotta. A legszebb szerelmes novella, amit az utóbbi idöben olvastam. Kétértelmü, de így van megírva.
A Svéd Rádió honlapján meghallgatható - volt. Sajnos levették. De az Invasion! címü könyvben megtalálható. És hurrá, Jonas honlapján mégiscsak meghallgatható. Kattints erre: Lyssning: Khemiri läser "Oändrat oändlig"
Melegen ajánlom.
S még egy dolog - Khemiri novelláját olvasva felidézédött bennem August Strindberg Egy fél ív papír címü novellája, ami ITT található magyar nyelven a blogomon.

Szeretettel üdvözöllek Göteborgból:

Melissa

Jonas Hassen Khemiri a Babel irodalmi müsorban a YouTube-on





2. rész

2008. november 1., szombat

Animált svéd képeskönyvek dvd-n

Kedves Bogi!

A Rabénförlagen több kiadót is tömörít. A következő kiadók társultak: Rabén & Sjögren, Gammafon, Tiden, Eriksson & Lindgren.
Közülük a Gammafon hangoskönyveket, zene CD-t, kisfilmeket, számítógépes játékokat ad ki gyerekek számára svéd gyerekkönyvfigurákat megjelenítve.
Legújabb sorozatuk a képeskönyvek dvd-n, SmåFILMER vagyis kisFILMEK – képeskönyvek dvd-n 2-5 éves korú gyerekeknek. Ezekben a gyerekek ismert színészek hangján keresztül merülhetnek el a mesék világában. A Gammafon honlapján ízelítő látható valamennyi kisfilmből, csak a borítóra kell kattintani, és már nézheted is. Néha azért beletelik egy kis idöbe, mire a könyv kinyílik. Várj türelemmel, megéri! Ha pedig nyilat látsz a kép bal alsó sarkában, kattints rá!

Jó szórakozást!

Melissa

2008. október 25., szombat

Mamma Mu

Kedves Bogi!

Szeptember óta vetítik a svéd mozik a Mamma Mu & Kråkan (Mu Mama & a Holló) című rajzfilmet. A film animációs munkálatai Budapesten készültek. A történet alapjául pedig a magyar gyerekek előtt sem ismeretlen Mú Mamáról szóló könyvek szolgáltak. Tomas és Jujja Wieslander gyerekkönyv-sorozata a leginkább kölcsönzött könyvek közé tartozik a svéd könyvtárakban. Az illusztrációkat Petsson és Findusz alkotója, Sven Nordqvist készítette. A könyveket egy csomó nyelvre lefordították, szerencsére magyarra is.
Mamma Mu hivatalos honlapján részletesen is olvashatsz a könyvekről, sőt még írhatsz is Mú Mamának. Úgy sejtem, tud angolul. A film trailerjét pedig ITT tekintheted meg.
Most pedig elárulom, hogy karácsonyra egy gyönyörű karácsonyi képekkel illusztrált könyv jelenik meg, Mamma Mu och Kråkans jul (Mú Mama és a Holló karácsonya) címmel.
Holnap újra kiadói napon veszek részt az egyik göteborgi szállodában, ahol a kiadók most a felnőttek számára írott legújabb könyveket ismertetik könyvesbolti dolgozóknak és könyvtárosoknak, és magukkal hoznak néhány ismert írót is. A magukkal hozott könyveket pedig tombolán sorsolják ki a résztvevők között, plusz mindenki kap egy táska új könyvet.

A viharos Göteborgból üdvözöl:

Melissa

2008. június 15., vasárnap

Linas kvällsbok (Lina esti naplója) avagy egy svéd ifjúsági film

Kedves Bogi!

Most egy olyan svéd sikerkönyvről írok, amit nem olvastam, mert már az elején megbotránkoztatott. De azért nem adtam fel, megnéztem a könyvből készült filmet, és az már jobban tetszett. Azt hiszem, hogy Peperónia még nem tart ott, hogy ezt az ifjúsági filmet be merné mutatni.
Elgondolkodtam, vajon Peperóniában vannak-e olyan gimnáziumok, ahol a diákok sikknek tartják kipróbálni, milyen az lerészegedni, és ahol a lányok cukkolják azon társaikat, akik még 15 évesen mindig szűzek. Mivel már 12 éve Szendvicsországban élek, fogalmam sincs így van-e. És csak reménykedek benne, hogy nálunk sem ez a jellemző. Mivel azonban ez a regény és a belőle készült film Emma Hamberg saját tapasztalatain alapul, el kell fogadnom, hogy ilyen is van.
Miért tetszett mégis a film, amiből a szexjelentek sem hiányoznak? Talán mert más, mint azon amerikai filmek, amikhez hozzá vagyok szokva. A film hősnője, Lina, akit egyébként az ismert fiatal svéd színésznő, Mylaine Hedreul, kitűnően játszik, társnői unszolására lefekszik Dannéval, akibe nem szerelmes. A jelenet leírása igencsak realisztikus, Lina majdhogynem kívülről szemléli az eseményeket. Egy idő után úgy dönt, hogy szakít Dannéval, aki azt kéri, hogy még egyszer utoljára legyen vele együtt. Lina megszánja, és még abba is belemegy, hogy ez alkalommal ne használjanak óvszert. Aztán következik a szorongás, amikor Lina azt hiszi, teherbe esett. Nagyon kíváncsi voltam arra, vajon a lány anyukája hogyan reagál. Közben eszembe jutott, vajon Peperóniában mit szólna egy magyar anyuka hasonló helyzetben. Nos, Lina anyukája megértő, és elmagyarázza, hogy nem kell azonnal pánikba esni, előbb meg kell róla bizonyosodni, mit mutat a terhességi teszt. Ennek kipróbálására azonban végülis nem kerül sor. S mivel ez egy romantikus film, a végén Lina összejön a hetedikes Ivarral, akibe végig szerelmes.
Bogikám, fogalmam sincs, lenne-e kedved megnézni ezt a filmet. Sajnos a dvd-hez csak norvég szöveg készült, így még ajánlani sem tudom. Valaki viszont feltett a Youtube-ra egy vidám részletet, amihez egyáltalán nem kell nyelvtudás. Itt nézheted meg.

Sok-sok üdvözlettel:

Melissa



A Bokrecension.se honlapon a következőt olvasom:

”Lina újévi fogadalmai:
1. Szakítani Dannéval.
2. Nem lefeküdni Dannéval, még egy kedves-lefekvést sem, ha már szakítottam. Nincs több!
3. Orgazmust kapni! Mennie kell. Meg kell találnom a módját.
4. Megmondani Ivarnak, hogy kedvelem.
5. Nem, gyáva vagy!!! Megmondani Ivarnak, hogy szerelmes vagyok bele. Pont, vége, a fenébe. Semmi kerülőút.
6. Utánanézni, milyen programot kell választani, ha állatorvos akarok lenni. Jelentkezni a programra, bejutni és egész egyszerűen megpróbálni állatorvosnak kiképezni magam.” (részlet a könyvből)

Emma Hamberg első szépirodalmi könyve egy ifjúsági regény, ami bombabiztosan és őszintén írja le, milyen lánynak lenni a felsőtagozatban; a félelmet, hogy nem illik be a többiek közé, a nyomást, hogy veszítse el a szüzességét, az örömöt/szorongást, amit az első részegség/másnaposság fölött érez, és a bizonytalanságot, ami beárnyékolja azon akaratát, hogy saját maga merjen lenni.

A könyv és a film svéd leírásai közül én most a svéd Wikipedián levő anyagot választom: A 15 éves Lina kilencedik osztályba jár, és családjával egy sorházban lakik Rödköpingben (amit Dödköpngnek, magyarul Holtköpingnek neveznek). Még soha nem csókolta meg senki, tapasztalatlan és szűz. Ezen változtatni szeretne, és ezért járni kezd a nála idősebb Dannéval, annak ellenére, hogy valójában nem kedveli, hanem leginkább azért, hogy beilleszkedjen a barátnői közé, akik a szép és közkedvelt Thea és az alternatív, de mulya Carro. Lina meg van győződve arról, hogy Thea és Carro csak azért baráttkoznak vele, hogy jobban nézzenek ki mellette. Lina titokban az újonnan odaköltözött hetedikes Ivarba szerelmes, aki egy lakóhajóban lakik alternatív családjával, és aki énekkarban énekel. Lina és Danne találkozgatnak, és tapogatódzó szexpróbákozásaik vannak, Lina azonban félszegnek, frigidnek, butának és egyedül érzi magát.Emma Hamberg naplóregénye, Linas kvällsbok címen 2003-ban jelent meg. Cselekménye az írónő saját tapasztalatain alapszik. A filmet 2006-ban Vänersborgban forgatták.

2008. április 26., szombat

Gunilla Bergström: Alfons Åberg

Kedves Bogi!

Ma a svéd gyerekek egyik kedvenc mesefigurájáról számolok be. A neve Alfons Åberg (ejtsd Alfonsz Óberj). Némely magyar kiadó szerint az Alfonsról készült illusztrációkat nem lehetne eladni Peperóniában. Hát, ízlés dolga. Mazsola kiskorában nagyon szerette Alfonsot. Meg az anyukája is.
Amint azt Alfons hivatalos honlapján olvasom:

4 millió Alfons-könyv kelt el 1972 óta!
1972 óta 23 könyv jelent meg Alfonsról, plusz több dalos-, vers-, és ABC-könyv. A svéd könyvtárakban évente egymillió az Alfons-címek kölcsönzési statisztikája. A könyveket 30 nyelvre fordították le. Közel 4 millió példányban keltek el a világon.
Számomra azért megfoghatatlan, hogy a magyar gyerekek és anyukák vajon miért ne tudnák befogadni Alfonsot! Vajon miért különböznek annyira a világ más tájain élő gyerekektől és anyukáktól? Hmmm …

GUNILLA BERGSTRÖMRŐL

- A valóság elég mese!

"Nem kellenek királykisasszonyok, kalandok és űrhajósok! Sem ízléses képek és főként nem édes hazugságok! Igaz történeteket akarok mesélni igazi emberekről, éppen úgy, ahogy a hétköznapokban viselkedünk.
Minidrámákat a pszichológia síkján.
Huncutságokról van szó, meg arról, milyen, ha hiányzik egy barát, a kísértetektől való félelemről, verekedésről, arról, hogy közeledik a karácsony … Olyasmiről, amiben minden gyerek magára ismerhet.
De abba azért, ha lehet, bele kell, hogy férjen valami irreális, váratlan!
Hiszen a hétköznap közepén van néhány más dolog is: meglepetés, borzongás, egy hirtelen kacagás és Örök Kérdések. Mi felnőttek leginkább elfelejtettük ezt a dolgot, amikor gürcölünk a lakbérrel, élelemmel és kötelezettségekkel: hogy az élet páratlan talány! Tele lehetőségekkel. Hány dolgot ki nem találunk! Annyit bírunk, hogy el sem hinnénk! És miközben háborúk dúlnak, számítógépeket találnak fel és az emberek gyerekeket szülnek … az évszakok váltakozásai örök körüket járják, ugyanaz a ritmus évezredek óta ..
Ez felfoghatatlan!
A valóság elég mese. Minden nap új. A gyerekek tudják ezt a legjobban. Mi felnőttek, pedig elfelejtettük. Úgy akarok mesélni, hogy erre emlékeztessem az embereket, és hogy aztán együtt nevethessenek és lepődhessenek meg. Azok a gyerekek, akik a valóság és a valóság varázsa által töltődhetnek fel gazdagabban vérteződnek fel az életre.
Akkor más döntéseket hoznak, erősebb küzdelmeket küzdenek és egy melegebb szellem teremtődik. Vagy ”csak” szülőkké válnak …"

Hej, Gunilla Bergström


AZ ALFONS-KÖNYVEKRŐL

Kicsoda Alfons Åberg?
Egy közönséges srác, aki az apukájával egy modern külkerületben lakik – bárhol a világon.Nem mondhatjuk, hogy nagy. És nem nagyon erős. És ha lehet, inkább nem verekszik!Vidám és pajkos, de tud mérges, féltékeny is lenni, és fél a kísértetektől … A könyvek a legkülönfélébb dolgokról szólnak – hétköznapi bonyodalmaktól az élet nagy kérdéseiig. Minden gyerek magára ismerhet Alfonsban.
Lehet, hogy éppen ezért szeretik oly sok országban?!
Nos, hogy Alfonsnak mi a neve különféle nyelveken, az a honlapon megtekinthető. Talán egyszer a magyar is rákerül a listára. Lehet, hogy akkor Alfonz lesz? Ki tudja?

Az első könyv Alfonsról 1972-ben jelent meg God natt Alfons Åberg (Jó éjt Alfons Åberg) címmel. Ez az egyik kedvencem. Azt hiszem, Henrik Lange is szerethette gyerekkorában, hiszen készített róla egy rajzot, ami az ”80 romaner för dig som har bråttom” című könyvben jelent meg. (Korábban már írtam róla a blogon.)

A könyv arról szól, hogy Alfons Åberg sehogysem tud elaludni. Mindig újabb és újabb dolgot talál ki, csakhogy húzza az időt. Van olyan kisgyerekes szülő, aki esetleg nem ismer magára? Egyszer vizet kér, aztán meg pisilnie kell, aztán meg éhes lesz, végül mesét szeretne. Az apukája a dívány alatt találja meg a könyvet, de addigra úgy elfárad, hogy ott el is alszik.

Bogi, emlékszel még, mit írtam a múltkor a svéd gyerekkönyvekről? GYEREKPERSPEKTÍVA!

Az én kedvencem pedig a Listigt, Alfons Åberg! (Ravasz, Alfons Åberg!) 1977-ből.

Alfons a nagymamájánál van 2 idősebb unokatestvérével. Az unokatestvérek nem akarják engedni, hogy Alfons is kártyázzon velük és a nagyival. Mert Alfons kicsi és buta. Amíg ők kártyáznak, Alfons a konyhában feláll a székre, leveszi a sütisdobozt, és megeszi az összes sütit. A nagyi hiába keresi később. Alfons meg azzal védekezik, hogy ő olyan kicsi, hogy ő még nem tudja megérteni, hogy azt nem volt szabad megenni.


A sorozat utolsó könyve 2006-ban jelent meg Alfons och soldatpappan (Alfons és a katonaapuka) címmel.

Alfons 6 éves.
Ismer egy katonát!
Egy igazi katonát!
Alfons és új barátja, Hamdi, sok kérdést tesz fel háborúról és erőszakról, de ez a katona nem igazán szeretne mesélni …

Rekord! Alfons och soldatpappan 7 nyelven jelent meg egyszerre!
Ez eddig még sohasem fordult elő a svéd gyerekkönyvkiadásban, a Rabén&Sjögrén Kiadó (itt dolgozott Astrid Lingren is) szerint.
(Svéd, norvég, dán, finn, izlandi, német és färö nyelven).

A könyv nagy feltűnést keltett valamennyi médiában – még külföldön is -, és sok dícséretet kapott.
Bogikám, azt mondod, hogy Te nem hallottál róla? Akkor éppen itt az ideje. Hiszem, hogy azt a sok tehetséges magyar művészt, akiknek kitűnő illusztrációit a GYIE BLOG-on látom, érdekli, mi történik a világ más részein, hamarosan utat törnek maguknak, és új modern magyar képeskönyvekkel jelentkeznek. Az értő, talán még külországban is tanult kritikusok pedig pozitívan nyilatkoznak ezekről az országos magyar napilapokban, hogy az emberek magyar gyerekkönyveket vegyenek, ezáltal a kiadóknak a nyereségből legyen pénze újabb magyar gyerekkönyveket megjelentetni. Vagy lehet, hogy túl naív vagyok, és ez nem így működik Peperóniában? Szendvicsországban mindenesetre így van. Ezért is alkothat olyan sok gyerekkönyvíró. Persze azért az állam is támogatja őket.

A RECENZIÓKBÓL

"Van valami Alfons Åberg képeskönyvkölyökben, ami egyenesen a legtöbb gyerek szívébe talál – persze a felnőttekébe is.
... egy szócsó, ami a demokratikus gyerekről tudósít, anélkül, hogy e célból morális kényszernek adna kifejezést. Alfons a mindennapok hőse – ahogy mi is, csak ő jobb!
... egy figura, aki rábírta a gyerekeket és a felnőtteket, hogy együtt hallgassanak, élvezzék a történetet, nevessenek, reflektáljanak!"
(Stina Zethraeus, DN, Április 2006)

"Alfons egy óriás a gyerekirodalomban. A könyvekben van valami misztikus. Hallatlan beleérzés abba, milyen egy kisgyerek."
(Aftenposten, Norge, Április 2006)

"Gunilla Bergströmnek ragyogó képessége van arra, hogy közös és egyetemes pszichológiai minidrámákat egy gyerek számára jól ismert hétköznapi szituációba helyezzen. Annyira meggyőző és elegáns perspektívával lövi Bergström humorisztikus üzenetét a célba. Az ennek megfelelő egyszerű illusztrációk által támogatva."
(Henning Mörch-Sörensen, Dagbl.Information, Danmark, Április 2006)

















Alfonsról 16 rövid rajzfilm is készült.
Vajon bemutatják-e ezeket valaha is Peperóniában?

Külföldön a következő országokban vetítették őket: Ausztrália, Belgium, Írország, USA, Franciaország, Izland, Jugoszlávia, Szlovénia, Izrael, Spanyolország, Svájc, Nagy-Britannia, Irán, Algéria, Tunézia, Marocko, Szudán, Dél-Jemen, Libia, Saudi-Arábia, Egyiptom, Jordánia, Szíria, Irak, Gulfstaterna, Norvégia, Kanada, Taiwan, Csehszlovákia, Hollandia, Mexikó, Olaszország és Finnország.

2003 óta ezeket 4 DVD-n meg is lehet vásárolni Skandináviában.

A rövidfilmek közül 3-at megtaláltam a Youtube-on. Melegen ajánlom azoknak, akik a svéd nyelvtudásukat akarják fejleszteni.

Raska på Alfons Åberg

http://www.youtube.com/watch?v=9AoIG5fy0LM

Aja Baja! Alfons Åberg

http://www.youtube.com/watch?v=3WL47h9rqiM&NR=1

Är du feg? Alfons Åberg

http://www.youtube.com/watch?v=o1ekzKU2loE&feature=related


Mai levelem kissé hosszúra nyúlt. Későre jár, ideje lefeküdni.

Jó éjt!

Melissa

2008. február 27., szerda

EVA & ADAM + ROSA avagy hogyan lesz egy svéd képregényből film

Kedves Bogi!

Ma egy ismert svéd szerzőpárost szeretnék bemutatni: Måns Gahrton és Johan Unenge. A magyar gyerekek előtt sem ismeretlenek, hiszen az Éva és Ádám filmsorozatot a magyar TV is bemutatta, és azután még egy könyv is napvilágot látott magyarul.

EVA & ADAM

Eva & Adam képregényként indult a Kamratposten (Barátposta) című gyerekfolyóiratban 1990-ben, és 2003-ig folytatásokban jelent meg. A képregénysorozatot könyvsorozat, tévéfilmsorozat, mozifilm, cd-rom játék követte.
A könyveket és a képregényeket 6 nyelvre fordították le, és a sorozat több díjat is nyert. Az Eva & Adam könyvek többször is elnyerték a Könyvzsűriben az év legjobb könyve címet a 10-13 évesek kategóriájában:

1998 Eva & Adam: Fusk och farligheter
1999 Jul, jul pinsamma jul
2002 Inte som en dans

LIVET ENLIGT ROSA (Az élet Rosa szerint)

2003-ban a Måns Gahrton – Johan Unenge szerzőpáros új képregénysorozatot indított a Kamratposten folyóiratban, amelynek a címe Livet enligt Rosa. Ez egy lányról szól, aki szeret gitározni, és arról álmodozik, hogy egyszer híres énekesnő lesz. Mondanom sem kell, hogy ebből a sorozatból is könyvek, tévéfilmsorozat és mozifilm készült. A film címe Rosa – the Movie. Együtt néztük meg Mazsolával, és mindkettőnknek nagyon tetszett. Nagyon jó kritikát is kapott Szendvicsországban. Remélem, egyszer majd a magyar gyerekek is láthatják. A YouTube-on megtekinthető a film trailerje.
A filmben Rosa a nyári szünet egy részét egy nyári táborban kénytelen tölteni, ahová a barátja Ville nem mehet vele. Nos, hogy mi történik a táborban, az a filmből kiderül.
A Svéd Filmintézet leírása szerint ez egy “film barátságról, szerelemről, fantáziáról és valóságról. De az élet egy turbulens részéről is, az azonosságtudat kialakításáról, a felelősségvállalásról és a felnőttéválásról. Egy film arról, hogy azok legyünk, akik vagyunk.”
Magam is úgy gondoltam, hogy a film erőssége a tábortűz körüli jelenet volt, amikor a film végén a fiatalok merik vállalni saját magukat. A fehér egeret pedig muszáj megemlítenem, mert érdekes színfoltja a filmnek.



Bogikám, remélem, hogy kellőképpen felkeltettem az érdeklődésedet. Későre jár, ideje Mazsolát ágyba küldeni.

Sokszor csókollak:

Melissa


Ezen a videoklippen Johan Unenge megmutatja, hogy kell Ádámot és Évát rajzolni.

2008. február 21., csütörtök

Hétköznapi mennyország (Så som i himmelen) avagy egy svéd film

Kedves Bogi!

Ma este dalest volt a könyvtárban. Ingmari Dalin énekelt. (Kattints rá a rádióra a jobb oldalon a linken, akkor meghallgathatod 2 dalát. Érdemes!) Ahogy hallgattam, eszembe jutott az egyik kedvenc svéd filmem a Hétköznapi mennyország (Så som i himmelen). A film tartalmi leírását megtaláltam egy magyar oldalon:
„Daniel Daréus egy sikeres karmester, pályája éppen a csúcspontján van. Magánélete azonban közel sem hozott számára sikereket: magányos, sőt már-már szánalmas látni, hogy a karrierjéhez vezető út mennyire kicsavarta és kiégette. A szenvedés olyan fizikai és lelki törést okoz benne, ami odavezet, hogy Daniel hirtelen feladja pályáját és visszatér abba az észak svéd kisvárosba, ahol gyermekkorát töltötte.Hírnevének köszönhetően, ahogy az már egy kisvárosban lenni szokott, többen csodálattal és kíváncsian, míg vannak akik gyanakvóan figyelik. Aztán egy nap felkérik, hogy vállalja el a város apró templomi kórusának irányítását. És a csütörtökönkénti dalolgatás közben mindenről és mindenkiről sok minden kiderül...”
A film trailerje itt tekinthetö meg:


Talán a legmaradandóbb emlék, amit évek múlva is szívesen meghallgatok majd, Gabriella dala. És még egy dal: Av längtan till dig.
A film valójában a svéd énekkari mozgalmat idézi. Mikael Nyqvist kiváló svéd színész, aki Kalle Blomkvist szerepét játsza majd a Stieg Larsson Män som hatar kvinnor címü könyve alapján készülö filmben.

Most elköszönök, mert már nagyon késö van.
Aludj jól!

Melissa

2008. február 16., szombat

Vigyázat, őrültek avagy egy bevándorló orvos viszontagságai



Kedves Bogi!

Ma este a Se upp för dårarna (Vigyázat, őrültek) című svéd filmet vetítik a tévében. A film Helena Bergström népszerű svéd színésznő első rendezése. 2006-ban készült. Helena egyébként az ismert svéd rendező Colin Nutley felesége és filmjeinek főszereplője. A magyar nézők leginkább az Under solen (A nap alatt) című filmből ismerhetik.
Ez a film azért lehet érdekes Peperóniában, mert tudom, hogy jelenleg magyar orvosokat csalogatnak Szendvicsországba dolgozni. Több magyar orvos is ideköltözött, már Göteborgban és környékén is rendelnek néhányan.
De korántsem volt ez így 11 évvel ezelőtt, amikor ideköltöztem. Akkor elég volt, ha egy orvos nem svéd névvel rendelkezett, hogy ne jusson álláshoz. A változás akkor következett be, amikor az újságok arról kezdtek cikkezni, hogy spanyol orvosok érkeztek Szendvicsországba, akik egy gyorstalpaló nyelvtanfolyam után máris dolgozni kezdtek. Miközben a több éve itt élő bevándorló orvosok legfeljebb betegszállítóként kaptak munkát a kórházban. Mára ez a helyzet az orvoshiány következtében jócskán megváltozott. Itt jegyzem meg, hogy a svéd orvosok meg Norvégiába költöznek, mivel ott magasabb a fizetés, ráadásul nyelvi korlát sincs.
Nekem iráni háziorvosom van, és nagyon megértjük egymást, főleg azért, mert tudom, egy cipőben járunk. Nálunk egyébként rendkívül udvariasak az orvosok. Amikor belépek a rendelőbe, mindig kezet fognak velem. A hálapénz pedig elképzelhetetlen.
Azt hiszem, a magyar orvosok számára kecsegtető az itteni kb. 40 ezer koronás fizetés. Ebből el lehet tartani egy családot, ha valaki nem a göteborgi ”Rózsadombon” akar egy villában lakni. De az orvosoknak azzal mindenképpen számolniuk kell, hogy ha olyan feleséget hoznak magukkal, akinek humán diplomája van, az nem tud majd elhelyezkedni, és könnyen lehet, hogy visszavágyik. Nem akarom írni, hogy depressziós lesz, mert ezt nem lehet tudni. De megeshet.
A történet két fiatal lány barátságáról szól. A svéd Elin és a török Yasmin a rendőrtiszti főiskolára jelentkeznek, innen az ismeretség. Yasmin apja sikeres szívsebész volt Törökországban, új hazájában azonban metróvezetőként kénytelen dolgozni, amit nem igazán tud elfogadni. Képtelen helyesen kimondani, hogy ”Se upp för dörrarna” (Vigyázat, az ajtók záródnak), helyette azt mondja ”Se upp för dårarna” (Vigyázat, őrültek). Innen a film címe.
Yasminnnak nem kis erőfeszítésébe kerül, hogy lelket öntsön apjába, aki egy szerencsés véletlen folytán végül mégis bejut a kórházba.
Számomra a film egy kicsit klisé jellegű, előre kiszámítható, de azért felhőtlen vidám szórakozást nyújt.
Remélem, egyszer majd Peperóniában is bemutatják. Bár a bevándorló problematika ott talán most nem igazán aktuális.

Üdvözlettel:

Melissa

2008. február 13., szerda

Grabben i graven bredvid (A pasi a szomszéd sírban)

Kedves Bogi!

A gyerekkönyvtárosokról jut eszembe az egyik kedvenc svéd filmem, amelynek a főszereplője egy gyerekkönyvtárosnő, Desirée. Desirée öt hónapja megözvegyült, és amikor egy nap kimegy a temetőbe a férje sírjához, egy férfit talál ott, aki szomszéd sírt rendezgeti. Benny gazdálkodó és virágot ültet a szülei sírjára. Egymásra mosolyognak, Desirée a padon felejti a sapkáját, Benny pedig utána megy, hogy visszaadja neki. Így veszi kezdetét egy váratlan fordulatokban gazdag szerelmi történet.
Számomra nagyon megkapó a film első jelenete, ami két ember merőben eltérő világát mutatja be. Desirée tipp-topp kis lakásában méregdrága eszpresszógépével kávét főz, míg Benny rendetlen vidéki házában a csapból engedi a meleg vizet a neskávéra. Vajon összeegyeztethető-e e két különböző ember élete? Nos, erre ad választ a film, ami Katarina Mazetti azonos című regénye alapján készült 2002-ben. A regény 450 ezer példányban kelt el. Tudomásom szerint a könyvet nem fordították le magyarra, franciára viszont igen. Nem tudom, hogy lesz-e valaha is módod rá, hogy elolvasd, ezért talán elárulhatom, hogy a könyv nem végződik happy enddel, hanem nyitva marad. Ilyenkor szokták a kritikusok azt írni, hogy valószínűleg folytatása következik. A könyvnek valóban van folytatása. A címe Familjegraven (Családi sír), de nem árulom el, miről szól.
Nézd inkább a filmet, talán megtalálható valahol Peperóniában is.
A filmet Kjell Sundvall rendezte, a főbb szereplők pedig Elisabet Carlsson, Michael Nyqvist, Annika Olsson.

Üdvözlettel:

Melissa