2010. április 24., szombat

Mesterházi Mónika és Szabó T. Anna Göteborgban


Kedves Bogi!

A VI. Göteborgi Magyar Hét keretében két magyar költőnő, Mesterházi Mónika és Szabó T. Anna két alkalommal is találkozott az érdeklődökkel. Az első találkozó a Városi Könyvtárban volt, ahol svéd ill. angol nyelven folyt a beszélgetés. Itt magyarul és svédül hallgathattunk meg néhányat a költőnők versei közül.
2008-ban a lundi Art Factory Kiadó svéd nyelvű válogatást jelentetett meg a költönők verseiből Två ungerska poeter. Mónika Mesterházi, Anna T. Szabó címmel. Mint megtudtuk a kötet a versek fordítóinak, Anna Svensonnak és Per Svensonnak köszönhető, akik Budapesten éltek egy ideig, és megszerették a magyar költészetet.
Tudom, hogy Szendvicsország a krimik és nem a költemények országa, és hogy a svédek nagyon kevés verset olvasnak. Ezért arra voltam kíváncsi, hogyan találtak kiadót. Az Art Factory vezetője, Elzbieta Jasinska Brunnberg, elmondta, hogy a könyvet 500 példányban jelentették meg, és támogatást kértek a Svéd Kulturális Tanács Litteraturstöd (Irodalmi Támogatás) programjától. (Ez hasonló, mint a Márai-program, csak a svédek fordításban megjelent műveket is támogatnak. Ez azt jelenti, hogy az állam átvesz 392 kötetet a kiadói ár feléért, amit meghatározott könyvtáraknak kiosztanak. Ezek a könyvtárak azután havonta-kéthavonta továbbküldik ezeket a könyveket a területükön lévő kisebb könyvtáraknak. A kiadó kb. annyi anyagi támogatást kap, ami a nyomdaköltséget fedezi.) A támogatást megkapták, így már csak kb. 100 kötetet kell eladni.
A második találkozóra a Cosmopolitan Galériában került sor, ahol Schnúr Ildikó magyarul faggatta az írónőket. A kellemes hangulatú beszélgetésen két rendkívül szimpatikus hölgyet ismerhettünk meg.
Mivel tudtam, hogy Szabó T. Anna gyerekverseket is ír, kértem, hogy hozzon magával Kerge ABC-t, de sajnos már nem volt neki. Megtudtam még azt is, hogy a férje Dragomán György, és bebizonyosodott, hogy valóban ő írta A divatborz című mesét, ami az Egyszervolt kötetben olvasható. A mesét Pásztohy Panka illusztrálta.
Szabó T. Anna gyerekverseit még a Friss tinta! című kötetben olvashatjuk.
A költőnők versei közül kettő annyira tetszett nekem, hogy fel is teszem őket a blogra. Ezek pedig: Mesterházi Mónika: Honvágy és Szabó T. Anna: Elhagy.

Üdvözlettel a napsütéses, de szeles áprilisi Göteborgból:

Melissa
Mónika Mesterházi: Hemlängtan

Gröper ur en god men torr grapefrukt,
otroligt att jag snart ska åka hem -
för en månad sen skulle jag inte släppt fram
en sådan längtan, jag tryckte ner den,
den höll i sig, nu kan jag ta med den hem,
i fantasin fattas ting, som var det möjligt,
skulle kunna vara möjligt, att de fanns där, evigt,
men nej, inte, nej, inte, nej, inte.

Anna T. Szabó: Hon lämnar mig
Hon förråder mig och lämnar mig.
Hon stöter ut mig ur sig själv och lämnar mig.
När mig ur sig och lämnar mig.
Vaggar mig och lämnar mig.
Torkar min stjärt, kammar mitt hår,
smeker mina fotsulor, och lämnar mig.
Jag dricker hennes doft, hon trycker mig intill sig,
"Jag lämnar dig aldrig" och hon lämnar mig.
Hycklar, ler, viskar: "Var inte rädd!"
Jag fryser och är rädd - hon lämnar mig.
På kvällen lägger hon sig hos mig,
smyger sedan bort och lämnar mig.
Stor är hon, varm, levande, ett bo,
hon kysser mig nynnande, och lämnar mig.
Hon fyller mina händer med sötsaker,
här, tag och ät - och lämnar mig.
Jag skriker och väsnas, trycker henne intill mig,
vill hålla henne, slå henne: hon lämnar mig.
Hon stänger dörren och ser inte tillbaka,
jag är ingenting när hon lämnar mig.
Som en darrande hund väntar jag på henne,
hon kommer, kramar, smeker mig, lämnar mig.
Jag behöver henne, utan henne är livet döden,
hon tar upp mig, värmer mig, lämnar mig.
En bur är hennes arm, men hennes knä ett hus.
Detta är läxan: jag är inte hon,
främling, hon är en främling, hon lämnar mig.
Därute väntar en värld, någon väntar dig!
Någon som du kan lämna väntar dig där.
Stäng dörren, se inte tillbaka:
vänta är lätt, att gå sin väg svårt,
någon förråder dig, någon blir föräldrarlös,
någon väntar och någon räds,
någon lämnar dig utan att återvända,
föder dig, dör, och lämnar dig.
Fordította: Anna Svenson és Per Svenson

Dragomán György: A divatborz

2010. április 23., péntek

Szegedi Katalin kiállítása Göteborgban


Kedves Bogi!

Szegedi Katalin képeiből látható kiállítás a göteborgi Bokskåpet (Könyvszekrény) gyerekkönyvesboltban. A kiállításmegnyitóra április 8-án került sor. Ezzel a rendezvénnyel vette kezdetét a VI. Göteborgi Magyar Hét.
Sajnos, a postán feladott képek nem érkeztek meg időben. Katalin azonban hamar feltalálta magát, és a magával hozott nyomatokból rögtönzött kiállítást készített. Mondanom sem kell, hogy ez is nagyon szép volt.
A valódi képek egy héttel később értek csak Göteborgba, és most ott függenek a gyerekkönyvesbolt falán. Nagy élmény volt számomra a csomagból elővarázsolni a képeket. Csodálattal töltött el a kollázstechnika. Ahogy egy-egy kép az apró részletekből összeáll. A könyvekben nem is igazán érzékelhető, mennyi különféle anyaggal dolgozik Katalin.
A kiállításon a következő könyvekből láthatók illusztrációk: Az aranyhajú leány, Alice Csodaországban és Óz, a csodák csodája. Aki teheti, látogasson el a gyerekkönyvesboltba.
A kiállítás április végéig tart nyitva.
A boltban nyomatok is vásárolhatók Szegedi Katalin illusztrációiból. Itt látható belőlük néhány.

Üdvözlettel:

Melissa

2010. április 10., szombat

Svéd sorozatok kezdő olvasóknak

Kedves Bogi!

Tegnap kellemes élményben volt részem. Találkoztam két kislánnyal, akik nyár óta élnek Szendvicsországban. Az egyikük azt kérdezte: ”Te fordítottad Sziggét? Szigge a kedvencem. Már az összes könyvet olvastam svédül, és azt is, ami magyarul megjelent. Meg a Teddyröl szóló könyveket is nagyon szeretem. (Ez Lin Hallberg másik lovas sorozata.) Tudod mit, meghagyom neked Szigge többi részét, azokat lefordíthatod. De a Teddys könyveket én akarom lefordítani.”
Bevallom, nem olvastam Sziggét, mielőtt megkértek rá, hogy lefordítsam. Tudtam, hogy a lányomnak nagyon tetszik. Amikor aztán nekiláttam, hogy átültessem, rájöttem, milyen jól van megírva. Miért? Lin Hallberg lovasikolát vezet. Így nagyon jól ismeri azokat a kislányokat, akikről a könyvet írta, meg persze a lovakat is. A gyerekek tehát azonosulni tudnak a szereplőkkel, és a könyvben előforduló hétköznapi élethelyzeteket is pontosan ismerik. Miért tetszhet ez a könyv a magyar szülőknek is? Mert a könyvben szereplő lovasoktató egy szigorú felnőttet képvisel, tehát azokat a nevelési elveket vallja, amelyek Peperóniában uralkodóak. Igen, a lovak oktatása nem megy dresszírozás és szigor nélkül. És a lovasoktató szigorú és igazságos a gyerekekkel szemben.
Nem, ez valóban nem magas irodalom, és nem csak azoknak a gyerekeknek írodott, akik felnőtt korukban majd Nobel-díjas írókat olvasnak. (Ezt a gondolatot nemrég olvastam egy Maurice Sendakról írott kritika kapcsán, és nagyon megtetszett. Bár szerintem ott a kritikusnak nem volt igaza.)
A Sziggéhez hasonló jellegű, nagybetűvel nyomtatott, egyszerű stílusban írott könyveket azoknak a gyerekeknek szánják a svéd kiadók, akik éppen most tanultak meg olvasni, és most a legfontosabb az, hogy sokat gyakoroljanak.
Nem véletlen, hogy LasseMajából eddig 18 kötet jelent meg. A kislányok anyukája egyébként LasseMaja-rajongó. Ezen a sorozaton tanul svédül. Mindet megvette. Azt hiszem, rokon lélekre találtam. Mostmár csak azért szorítok nagyon, hogy a magyar kiadó meghagyja az eredeti illusztrációkat.
Amikor az első LasseMaja, a Gyémántrejtély, fordítását elküldtem Nógrádi Gábornak, azt mondta: ”Ez nem irodalom.” Nem, valóban nem magas irodalom. Hanem egy olyan könyv, ami az olvasást szeretné megszerettetni a kezdő olvasókkal. Arra pedig kiváló. És éppen ezért nem A Pál utcai fiúkkal kell összehasonlítani, hanem az ebben a kategóriában írott más könyvekkel.
Szerencsére, nagyon sok ilyen svéd sorozat van, amit a könyvtáros ajánlani tud a kis olvasóknak.

Üdvözlettel:

Melissa

Svéd sorozatok kezdő olvasóknak

Martin Widmark: LasseMaja és Nelly Rapp

Måns Gahrton: Hotell Gyllen Knorren

Jo Salmson: Tam

Helena Bross sorozata

Marie Louise Rudolfsson: Vitnos

Lin Hallberg: Teddy

Lin Hallberg: Sigge

Ingelin Angerborn: Kartkatastrofen

Peter Gissy: Jill och Jonatan

Martin Olczak: Megakillen

Isabelle Halvarsson: Fräs

Gull Åkerblom: Inez

Pernilla Gesén: Alva

2010. április 5., hétfő

Melyik az évtized legjobb magyar gyerekkönyve? Szavazz Te is!

Kedves Bogi!

Az Egyszervolt.hu honlapon szavazni lehet az évtized legjobb magyar gyerekkönyvére. Én több kedvencet is találtam a listán, de nagyon nehéz kiválasztani, hogy melyik a legjobb könyv. Most, hogy így visszagondolok, talán volt egy, ami nagyon elnyerte Mazsola tetszését, és ez Nógrádi Gábor: Segítség, ember! címü müve volt. A barátnöm vette nekem Budapesten, Göteborgba jövet a lánya olvasta a repülön, és nem akarta nekünk ideadni. Így aztán egy másikat is venni kellett.
Ez a lista azért is jó, mert szakemberek állították össze igényes gyerekkönyvekböl, hogy mit ajánlanak nekünk olvasásra.

Jó böngészést!

Melissa

"Tíz év ötven gyermekkönyve

Egyedülálló és figyelemfelkeltő gyermekkönyv-lista összeállítására vállalkoztak a VI. Gyermekirodalmi Fesztivál szervezői valamint az Egyszervolt.hu gyermekkulturális honlap szerkesztősége és a Csodaceruza gyermekirodalmi folyóirat szerkesztősége – egybegyűjteni az elmúlt évtized legfontosabb magyar gyermekkönyveit. Az elsődleges cél: felhívni a figyelmet az értéket hordozó, új magyar gyermekirodalomra. Ennek érdekében – idén februárban – a gyermekirodalom és a gyermekkönyvek világában jártas, a gyermekek kulturális nevelése iránt elkötelezett szakmai szervezeteket, intézményeket, szerkesztőségeket kértek fel a szervezők, hogy tegyenek ajánlást az eltelt évtized során íródott és megjelent legjobb ötven, szépirodalmi jellegű magyar gyermekkönyve. A felkérésre húsz partner küldte el javaslatait. Ezek alapján állt össze az a lista, melyből a közönség is kiválaszthatja a maga kedvencét az Egyszervolt.hu külön oldalán. " Folytatás...