Kőszeghy Csilla: Bumburi nyaral

Kedves Bogi!

Éppen a nyár elejére, az Ünnepi Könyvhétre jelent meg Bumburi második része, melyben Bumburi és Lili a kutyamelegben elhatázzák, hogy leutaznak a tengerhez. A változatosság kedvéért most Lili veszíti el Bumburit.
Szamárháton indulnak el a tanyáról a tenger felé. Majd egy bútorszállító autóval utaznak. Hajóval mennek tovább, és amikor megérkeznek, mindjárt a piacon kötnek ki. Innentől kezdve aztán Bumburi hihetlenebbnél hihetetlenebb kalandokba keveredik. A fejére ragad egy rák, felrepül a körhintára. Mikor végre nyugalomban napozhatnának a gumimatracon a tengeren, megjelenik egy cápa. Bumburi vízisíel, elragadja egy pelikán, s végül egy tál spagettiben köt kit. Lili felkapja, és a mozgalmas napot fagylalttal zárják.
A különféle közlekedési eszközök egy pillanatra Gombóc Artúrt juttatják eszembe. De ahol Gombóc Artúr története véget ér, ott folytatódik Bumburié. A kikötőben rögtön ráismerek a jellegzetes olasz házakra, s amikor az asztalon feltűnik a spagetti, már tudom, jól tippeltem.
Kellemes kis történet sok-sok színes,mozgalmas képpel, s az ember így nyár folyamán kedvet kap hozzá, hogy ellátogasson a tengerpartra. Akinek pedig nincs rá módja, ne bánkódjon! Elég kezébe vennie ezt az üdítő könyvet, s máris a tengerpartra varázsolja magát.
Kőszeghy Csilla kollázstechnikával dolgozik, s most is élénk színeket használ.
Bumburi új színfolttal gazdagítja a legkisebbeknek szóló magyar gyerekkönyveket. A Pagony Kiadó pedig jó érzékkel fedezte fel, hogy az ilyen típusú könyvek fehér foltot képeztek a magyar gyerekkönyvkiadásban. Marék Veronika kiváló, s ma is időtálló könyvei, és Agócs Írisz Maszat-sorozata mellett végre itt egy harmadik sorozat. Kíváncsian várom Bumburi következő részét.

Üdvözlettel:

Melissa

Lapozz bele!

Emma Adbåge: Leni blir en bebis (Leni bébi lesz)

Kedves Bogi!

A Könyveskuckó blogon olyan képeskönyvekről olvastam, melyek témája a testvér.
Éppen ide kívákozik az a könyv, ami napok óta várja, hogy írjak róla: Emma Adbåge legújabb képeskönyve: Leni blir en bebis (Leni bébi lesz).
Elöljáróban annyit, hogy Emma Adbåge és az ikertestvére Lisen Adbåge, kiváló fiatal svéd illusztrátorok. Bevallom, nekem nagyon modernek a képeik. De rendkívül népszerűek Szendvicsországban.
A legtöbb gyerekkönyv a társadalmat tükrözi, amiben élünk. Nincs ez másként ez esetben sem. A svéd apukák gyakran maradnak otthon a kisgyerekeikkel. Ez általában úgy működik, hogy egy évig az anyuka, majd fél évig az apuka van otthon. De ez nagyon változó. A könyvtárban is sok apukát látok, aki napközben érkezik a kisgyerekekkel. A férfiak részéről pedig igény van arra, hogy a képeskönyvekben, amiket a gyerekeknek olvasnak, ők is szerepet kapjanak.
Emma Adbåge könyvében a gazdagon illusztrált első oldalpáron Leni és a kisöccse reggel az ágyban fekszenek. Leni már ébren van, a testvére pedig alszik. Leninek olyan érzése támad, hogy valami történt.
Amikor apa bejön a gyerekszobába, Leni elfelejtette, hogyan kell felöltözni, még járni is elfelejt. ”Olyan vagy, mint egy bébi” – mondja apa. Akkor Leni már tudja, mi történt. Természetesen bébi lett megint. Legalábbis úgy érzi.
Leni négykézláb mászik a földön, és cumisüvegből iszik újra. Apa pedig belemegy a játékba.
Addig folytatódik az egész, amíg a boltba menet az utcán egy idős nénivel találkoznak, aki azt mondja: ”Nahát, micsoda nagy bébi!”. Leni ezt kikéri magának, és attól kezdve újra a régi nagylány lesz.

A képet Emma Adbåge honlapjáról vettem kölcsön.

Az illusztrációk az 50-es éveket idézik.
Rövid, egyszerű történet, kevés szöveg, sok rajz. És azt hiszem, sok család magára ismer. Hiszen a testvéri féltékenység sokszor megjelenik, amikor a figyelem az addig egyedül lévö gyerekröl átirányul a kistestvérre. Hát, ilyen egy svéd képeskönyv.

Üdvözlettel Göteborgból:

Melissa

Emma Adbåge: Leni blir en bebis Kukkats bele!

Hamvas Béla és a könyvtárosság‏

Kedves Bogi!

Az alábbi idézet a magyar könyvtárosok levelezö listáján, a Katalisten keresztül érkezett. Gondoltam, megosztom veled.

Sok-sok üdvözlettel:

Melissa

"A könyvtáros pedig az az ember, akinek a könyv olyan táplálék, szenvedély, sors, szerelem, gyönyör, mámor, kaland és végzet, mint tengerésznek a tenger, a parasztnak a föld, a kertésznek a növény. A tudós a könyvet csak anyagnak veszi: megnézi, olvassa, idézi és félreteszi; a költőnek a könyv csak mű: teremti és elfelejti; a tanítónak csak eszköz: merít belőle és továbbadja; a közönséges embernek csak iparcikk: olvassa és élvezi. Senki nem nyúl úgy a könyvhöz, mint a könyvtáros, oly csendesen és lassan, ahogy az ember csak örök dolgokhoz nyúl: tengerhez, asszonyhoz, földhöz." [...]
"Van az angoloknak egy igéjük, Burton művének elejére írt versében az első sorban használja. "I am musing". Lefordíthatatlan szó. Azt jelenti, hogy múzsai állapotban vagyok és semmit sem csinálok, csak gyönyörködve bámészkodok, elmélkedek bele a világba, és életem olyanná lesz, mint egy dal vagy költemény. A könyvtáros ilyen musing-lény, aki mint a tücsök, lassú bámészkodó, csendes, magányos derült vágytalanságban él, múzsai állapotban, de nem mint költő, szívében verssel, hanem maga mint életté vált vers."

Hamvas Béla

Forrás: A könyv- és könyvtárkultúra ezer éve Baranyában. Pécs : Csorba Győző Megyei Könyvtár, 2000.