A Göteborgi Könyvvásár magyar programja

A Göteborgi Könyvvásár magyar programja

Helyszín: Svenska Mässan. Bok-och Biblioteksmässa i Göteborg, 2012.
A magyar pavilon száma: C01:19

Szept. 27. csütörtök F-csarnok, vitaszínpad.
16.00-16.45
Szólásszabadság és médiatörvény Magyarországon
Vitaindító előadás: Kovács Zoltán társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár.
A beszélgetés résztvevői: Kovács Zoltán, Cecilia Wikström, a svéd Liberális Néppárt EU parlamenti képviselője, Mats Johansson, az Európatanács tagja, a Moderaterna párt parlamenti képviselője. A vitát/beszélgetést Gabriel Byström,a Göteborgs Posten c. napilap kulturális rovatának vezetője moderálja.

Szept. 29. szombat Svenska Mässan; Gothia Towers, konferenciaközpont, 2. em. R22. 
13.00-13.45
Beszélgetés három mai magyar íróval, költővel
Fehér Béla, Szentmártoni János és Szécsi Noémi bemutatkozása.

Moderátor: Maria Larsson, kiadóvezető, műfordító, könyvtáros. 

14.00-14.45
Találkozás Tomas Tranströmer magyar fordítójával 
Jávorszky Béla svéd műfordításairól beszél/beszélget.

A beszélgetést Lipcsey Andersson Emőke, műfordító vezeti.

15.00-15.45
Beszélgetés Esterházy Péter műveiről
Svante Weyler, a Weylers kiadó igazgatója és Márky Ildikó, Esterházy fordítója az író műveiről és a fordítás műhelytitkairól beszélgetnek. A beszélgetés aSemmi művészet c. regényből indul ki. 

16.00-17.00

Svéd-magyar kapcsolatok

Kerekasztal-beszélgetés. Résztvevők: Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke, Gunnar Ardelius, a Svéd Írószövetség elnöke, valamint svéd és magyar kiadók képviselői. Téma: fordítás, könyvkiadás, a svéd és a magyar irodalmi élet kapcsolata, nehézségek, lehetőségek.
Moderátor: Lipcsey Andersson Emőke, író.

Szept.30. Magyar Pavilon, C01:19.
13.00-15.00
Fórum
A skandináv országokban működő magyar kiadók, nyomtatott vagy digitális irodalmi lapok, hálózatok képviselőivel, irodalmárokkal találkozhat a vásáron sétálgató közönség spontán beszélgetések keretében, melyek során ki-ki bemutathatja, népszerűsítheti tevékenységét.

Szept. 27-30-ig pavilon C01:19
Magyarország pavilonnal várja az érdeklődőket.


Katalógus
A Balassi Intézet angol nyelvű, könyvvásárokra szánt katalógusa mellett egy svéd nyelvű katalógust is megjelentet, mely olyan írókra kívánja felhívni a svéd kiadók és a közönség figyelmét, akik Svédországban még nem ismertek.


Könyvek
A kiállított könyvek magyar és svéd kiadóktól, illetve a Sällskap för Ungersk Litteratur egyesület gyűjteményéből származnak.

Szervező: Balassi Intézet 

Információ svéd nyelven a Göteborgi Könyvvásár honlapján:

Premiär för Ungern på Bokmässan!

Nógrádi Gábor: Emike és a háború

Kedves Bogi!

Nógrádi Gábor Emikéröl szóló történetei a Librarius.hu honlapon olvashatók. Kedvcsinálónak most elküldök egyet sok szeretettel.

Üdvözlettel az öszi Göteborgból:

Melissa

Nógrádi Gábor: Emike és a háború

Hatkor értem haza, és sehol sem láttam Emikét.

Kicsit meglepett.

Általában mindenütt ott van, ahova nézek: betölti az életünket, a lakást, a világegyetemet stb.

Néha arra gondolok, hogy több példányban létezik.

Vagy a feleségem hatos ikreket hozott a világra, csak titkolja, mert nem akar megrázkódtatást okozni.

– Hol van? – kérdeztem nejemet, aki a nappaliban olvasgatott.

– A szobájában.

– Beteg?

– Nem, csak szenved.

– Mitől?

– Attól, hogy háború lesz.

– Ez most komoly?

A feleségem rám nézett.

– Megtanulhattad volna az elmúlt öt év alatt, hogy ami Emikét foglalkoztatja, az mindig halálosan komoly.

Bementem a gyerek szobájába.

Kislányom az ágyán feküdt, és hüppögött.

Melléültem.

– Mi van, kicsi lányom? – simogattam meg a fejét. – Ki bántott?

– Senki. Csak félek, hogy háború lesz.

– Micsoda?! – játszottam a hitetlen bambát. – Ki mondta ezt a butaságot?

– Ez nem butaság! És Máté mondta.

Elnevettem magam.

– Máté? Fantasztikus! Ő aztán tudja! És honnan vette ezt a bugyutaságot a Máté?

– A tesója mondta neki, aki hatodikos. Háború mindig volt, és mindig lesz. Most tanulták.

Nagy levegőt vettem. Át kellett gondolnom, mit mondjak Emikének, mert egyrészt mélységesen egyetértettem Máté tesójával meg a történelemmel, másrészt semmiképpen sem akartam, hogy Emike féljen.

(Ez a nehéz nevelési helyzet, kezitcsókolom, nem az oroszlánt megtanítani, hogy ne zárja össze a száját, ha beledugjuk a fejünket! Meggyőzni egy gyereket arról, amit mi sem hiszünk…! Például, hogy a spenót a legjobb étel! A folyton ijesztgető Vili bácsi nem hülye! És sohasem lesz háború!)

– Figyelj ide, kicsi lányom! – kezdtem. – Háború nem lesz, mert senki nem akar háborút. Te sem akarsz, én sem akarok, anyu sem akar, tehát nem lesz.

– De lesz! – szipogott Emike. – Mert mások akarnak.

– Kicsoda? – emeltem fel a hangom. – Vili bácsi a szomszédból?

– Nem.

– A nagyi? A papi? A zöldséges Erzsi? A fagyis Cili? Munyika dadus?

– Nem!

– Akkor kicsoda?

Emike rám nézett. Látszott, hogy hirtelen nem jut eszébe egy szó. De aztán felcsillant a szeme.

– A palitizélők!

– Úgy érted, a politizálók?

– Igen. Így is lehet mondani. Csak így nincs értelme.

– Tévedsz, Emike! – mondtam határozottan. – A politizálók azért politizálnak, hogy béke legyen. Utaznak, tárgyalnak, levelet írnak, mert ők sem akarnak háborút.

Emike nézett. Láttam, kezdi elhinni, amit én nem.

Aztán összevonta a szemöldökét. Ettől féltem. Folyton gondolkodik. Csak ezt az egyet hagyná abba egy kis időre, hogy nyugalmunk legyen!

– De ha a palitizélők se akarnak háborút, akkor miért van olyan sok most is? Látom a tévében. Lőnek meg robbannak.

Vettem egy mély levegőt, és szigorúan a kislányomra néztem.

– Vacsoráztál már, Emike?

Kislányom felkapta a fejét, aztán bólogatni kezdett. Pontosan tudta, hogy lefagyott a vinyóm, azaz nincs válasz. A gyerekek úgy ismerik a szüleiket, mint a tenyerüket.

– Oké, apuci, értem. Menjünk vacsorázni! – És kiment.

Én meg bent maradtam a szobájában, és peregtek a könnyeim.

Mikor a feleségem bejött, hogy vacsorázni hívjon, hökkenten megállt.

– Mi van, fiam? Mi történt?

– Háború lesz – motyogtam.

– Megőrültél? Honnan veszed?

– Emike mondta!

Feleségem összecsapta a kezét.

– Észnél vagy, ember? Na, gyerünk vacsorázni! Nem fogtok megőrjíteni. Egy családban két bolond elég. Háború pedig nem lesz! Senki sem akar háborút!

Hát ez az! Emike is ezt nem érti. Ha senki sem akar háborút, akkor mégis miért van?