A gonosz hét napja - Interjú Nógrádi Gáborral

Miért írtad meg ezt a regényt, miért éppen ezt a regényt írtad?

Sok könyvtervet dédelgetek. Volt olyan, amelybe bele is kezdtem, mert egy sorozat része. (A nagyikám zseni). De egyik sem volt ilyen fontos, mint ez. Fontosnak éreztem, hogy ma megfogalmazzam egy történetben: rosszaságunk, gonoszkodásaink mindenkinek ártanak, aki körülöttünk él. Még szeretteinknek is. Persze legfőképpen saját magunknak ártunk a "szemétkedéseinkkel". A regény ugyan csak egy regény, egy mesés történet, de a valóságban naponta elkövetünk valami komiszságot, valami ördögi dolgot, ami ront a világon. Ami bajt hoz ránk és azokra, akik a legközelebb állnak hozzánk. Aki például gyűlöl egy másik népet, és háborúba is indulna ellene, az a saját gyermekeinek az ellenségét, esetleg majdani gyilkosukat teremti meg.

Mi a műfaja ennek a regénynek?

Kérdésedre nehéz válaszolni.
Irodalomelmélettel, kritikával foglalkozók cédulázzák fel a műveket.
Utoljára akkor határoztam meg én az alkotás műfaját, amikor szonettet írtam. (No, ez inkább tréfa.)
Apropó! Vajon milyen összefüggés van egy szerző versei, novellái, regényei, és ifjabbaknak szánt művei között? Kästner, Csukás, Mark Twain, Lázár, Nógrádi... Szerves egység az életmű? Van átjárás a kétféle alkotásmód között? Milyen elemek kötik össze? Jobban értelmezhető, elemezhető egy ifjúsági regény az autonóm művek ismeretében. (Az ifjúsági regényt, az olvasói célcsoporthoz való kötelező alkalmazkodás miatt nem tartom autonóm művészetnek, bár kövezzenek meg a véleményemért!) Mi köti össze az én esetemben a két műcsoportot? Kimutatható direkt kapcsolat is? (Az a "baj", ha elindulunk egy gondolat mentén, hogy több kérdés vetődik fel, mint amire válaszunk van. És minél tovább megyünk "az élet egyre mélyebb erdejében", annál remegőbb lábakkal állunk az ismeretlen előtt. Míg végül a mindent tudunk állapotából eljutunk a semmit sem tudunk állapotába, ami a bölcsesség kezdete.)

Nagyon kevés ma a realista ifjúsági regény a magyaroszági könyvpiacon. Egy svéd hányatott sorsú fiatalról szóló regény akár 100 ezer példányban is elkel a 9 milliós Svédországban. Szerinted a magyar könyvkiadók miért nem fordíttatnak angol, német vagy svéd realista regényeket? Kivétel talán a Móra Kiadó Tabu sorozata.

Nem tudom, miért kevés az ilyen jellegű regény. Én ilyeneket írok. Ha van bennük egy csöpp misztika, mesés elem (A Nézz rám, Mami!-ban a kavinok, A Marci regényekben a halottaink "feltámadása" vagy az új regényben, a bajkutya figurája, az csak a realitás jobb megismerésére, lélektani ismeretek megértetésére szolgál. A fantasy akkor nyer nagyobb teret talán, ha az adott viszonyok fojtogatják a tömeget, és a viszonyokon remény sincs változtatni. Mesébe menekülnek, akik képtelenek a valóságot (a saját életüket!) átlátni, pláne módosítani vagy uralni!

Gondolod, hogy a fiatal olvasók hasonlóan éreznek és gondolkodnak, és ezért azonosulni tudnak a főszereplővel, erőt merítenek ebből a történetből?

Nem mindegyik. Sőt! Lehet, hogy akik hasonló cipőben járnak, mint Alex, azok oly mértekben jogosnak tartják a tetteiket, hogy fel sem merül bennük a kétely. Ez a könyv azoknak szól, akik még csak forgatják a fejükben a komiszságokat, kis bosszúkat, szemétkedéseket. Közülük tarthat vissza sokakat talán a könyv. S persze a könyv leginkább azokat fogja megszólítani, akik teljesen egyetértenek a gondolatmenetével. Minden kommunikáció így működik. A meggyőzötteket és az ingadozókat lehet meggyőzni. Aki nem ért velünk egyet, azt egy könyvvel vagy szónoklattal, de még ajándékkal sem győzheted meg. (lásd politikai választások!)

Amikor Vámos Miklós Göteborgban járt, és az Utazások Erotikában című könyvéről beszélt, azt mondta, hogy a magyarok prűdek. Ha azt nézem, hogy A szürke ötven árnyalata ott van az eladási sikerlisták élén, akkor ez nem igaz. Vagy csak egy magyar írótól nem fogadják el, ha a szexualitásról ír? Az új regényedben - elsőként a magyar ifjúsági irodalomban - úgy írsz Alex titkos szexuális vágyairól, ahogy egy svéd vagy egy német író. Miért?
Mikor egy nemzetről állítunk valamit, az mindig relatív. Magyarország más országokhoz képest prűd. Ezzel nem volna semmi gond, mert ez történelmi és kulturális hagyomány, illetve vallási tradíció, ha nem lehetnének a prüdériának súlyos egészségügyi - testi és lelki - következményei. Ha egy felnőtt, prűdsége miatt nem világosítja fel a gyermeket időben, és ezért a fiatal AIDS-es lesz, vagy nem kívánt terhességet okoz, esetleg pszichikai sérülést szenved a szexuális tudatlansága miatt, az baj. Nagy baj. És ettől kezdve a prüdéria nem egyszerűen egy hagyományos beállítódás, mint a fűszeres ételek készítése, hanem potenciálisan gyilkos magatartás. (Kiadóm egykor ennek a gondolatnak a tudatában jelentette meg a svéd Kis fütyikönyvet és a Kis puncikönyvet.)
A kérdésre a konkrét válasz az, hogy igen, azért írtam ebben a könyvben nyíltabban egy kamasz szexuális gondolatairól, és tetteiről, mert üzenni akarok serdülő olvasóimnak. Azt üzenem, hogy ne szorongjanak, ne szégyelljék magukat erotikus vágyaik, és cselekedeteik miatt. Ez a normális. Ennek tagadása, tiltása az abnormális. A szürke akárhány árnyalatáról szóló regényről csak annyit, hogy nem irodalom, de tanácsadó könyvnek talán megteszi. Akik elolvassák, azok prüdériája esetleg csökken, és többször fognak eljutni az orgazmusig, ha magukkal vagy mással szeretkeznek. És már az is nagy dolog. Ha ez a ‒ többé-kevésbé ‒ ingyenes örömforrásunk nem volna, havonta lázadások zilálnák szét a társadalmakat. (A kormányoknak fütyi- és vaginaszobrokat kellene állítani hálából, és azokat minden Valentin napon megkoszorúzni. Mellesleg ilyen szobrok számos országban voltak és vannak, mint a termékenység szimbólumai.)

Köszönöm az interjút.

Új hang a magyar ifjúsági irodalomban – Nógrádi Gábor: A gonosz hét napja

Kedves Bogi!

Nógrádi Gábor éppen 30 éve kezdte a pályát. Az első ifjúsági regénye, a Gyerekrablás a Palánk utcában 1983-ban jelent meg. Azóta számos kiváló gyerekkönyvvel örvendeztette meg az ifjú olvasókat.

Nógrádi Gábor legújabb könyve, A gonosz hét napja, kétségkívül a 2012. év legmerészebb magyar ifjúsági regénye a 13+ kategóriában. A műfaji meghatározása nem könnyű. Talán realista regénynek nevezném fantasyelemekkel.

Egy neves svéd gyerekkönyvkritikus azt írta egy megjegyzésben a Facebookon, hogy a svéd ifjúsági regényeket úgy különböztetik meg külföldön más országok regényeitől, hogy azokban szex van. A magyar ifjúsági irodalomban nincs hagyománya a szexnek. Nógrádi Gábor regénye, A gonosz hét napja szokatlannak tűnik magyar viszonylatban.

Amikor Per Nilsson neves svéd ifjúsági regényíró könyveit kezdtem olvasni, igencsak elcsodálkoztam, amikor a műveiben arról írt, hogy működik egy kamaszfiúnak nemcsak a lelke, hanem a teste is.

Nógrádi Gábor regényének a hőse, a 14 éves Alex egyes szám első személyben osztja meg velünk gondolatait. A fejébe látunk, s kicsit a testébe is. Olyan szavakat használ, amiket magunkban kimondunk, de a nyilvánosság előtt nem illik. A mai fiatalok számára talán már nincs tabu, hiszen az ifjúsági magazinok tanácsadó rovataiban szinte mindenről olvashatnak. De a magyar ifjúsági irodalomban bizony új hang ez.

Alex, az érzékeny kamasz, a saját útját keresi, miközben próbálja megérteni a felnőttek világát.

”Senki nem sejti, milyen komoly kérdések foglalkoztatnak. Még a szüleim se.

Senki nem tud rólam semmit.
Egyedül vagyok a világban.” (76. oldal)

”Apa a pofozkodás után azonnal elhúzott a kocsijával.

Ültem a padláson, ültem egy vastag gerendán, és azon gondolkoztam, hogy vajon én is ilyen apa leszek-e. Piff-puff, csitt-csatt, és semmi bocsánatkérés? Remélem, nem.” (103. o.)

 ”Ez a világ arról szól, hogy mindenki mást mond, mint amit érez. És mást tesz, mint amit mond. És a legszebb, hogy sokszor nem is tudja, mit érez. Én nem ilyen leszek. Én tudom, mit érzek. És azt mondom, amit mondani akarok. És azt is teszem, ami jólesik.” (104. o.)

Súlyos regény, mondanák a svédek, vagyis komoly mondanivalót hordoz.

A történet tragédiával kezdődik. Az ötéves Luca felmászik a tetőre, és bezárja maga után a padlásajtót. Nem hajlandó lejönni, és azzal fenyegetőzik, hogy ha Foltos, a kutya meghal, leugrik. Alex, a tizennégyéves bátyja tudja, az üzenet neki szól. De vajon mi vezetett a tragédiához?

A bevezetésből azt is megtudjuk, hogy az apa elhagyta a családot egy másik nő miatt.

Minden emberben ott él a gonosz, s elég egy váratlan esemény, hogy ez felszínre kerüljön. Alex akkor változik meg, amikor az apja elköltözik, és ő ellop egy kiskutyát egy öregembertől. Kimarad az iskolából, hazudik, csal, verekszik és dühös a világra. Hiába próbálja elnyerni osztálytársa, Vivi szerelmét, mert az másba szerelmes.

Alex húga, Luca a kiskutyát Foltosnak nevezi el. Luca is szenved az apa hiánya miatt. A szeretet hiányát a kutyával próbálja kompenzálni. Talán ezért is következik be a tragédia, amikor úgy tűnik, a kutya elpusztul.

Foltos mintha Alex lelkiismerete lenne. Amikor a fiú jót tesz, a kutya egészséges, amikor pedig rosszat, a kutya egyre betegebb.

A hét pedig a Gonosz jegyében telik. Vajon van-e Alex bűneire bocsánat?

Olvasás közben pedig végig ott motoszkál a kérdés: Vajon mi történik Lucával a történet végén?

Az ifjúsági regényekben gyakori nevelő célzat sem hiányzik a műből. (Gondoljunk csak Sohonyai Edit Kockacukor című regényére.) Például:

Az internet veszélyei. A neten bárki könnyen adhatja ki magát másnak, és azt csaphat be, akit lehet. Alex féltékeny Toplákra, mert Vivenek ő tetszik. A neten Toplák barátnőjének adja ki magát, így ír Vivinek, hogy a fiút befeketítse.

A védekezés nélküli szeretkezés veszélyei. Alex azt hazudja Topláknak, hogy a nyáron szeretkezett egy lánnyal és az terhes lett.

Alkohol. A szombati házibuli főleg az alkohol miatt sikerül rosszul.

Kábítószer. Böde arra kéri Alexet, hogy vigyen el egy kis csomagot valakinek. Alex ezt megtagadja, mert tudja, hogy kábítószer van benne.

A házibulin öntenek valamit Vivi italába, amikor nem látja. Ettől elalszik, és bármit tehetnek vele.

Bármennyire komoly is a történet, a Nógrádi Gábortól megszokott humor sem hiányzik a könyvből:

 ”A hír a nők között gyorsabban terjed, mint a neten. És fizetni se kell érte. Szerintem wifivel működnek.”

A megrázó regény végén azért megcsillan a remény. Hiszen bármi rosszat tett is Alex, lehetőséget kap az újrakezdésre. A történet elején ellopott kiskutyát most maga az öregember adja oda neki, hogy hazavigye Lucának. Amikor a kislány meglátja Foltost, újra beszélni kezd. Az olvasó pedig érzi, hogy van esély a sebek begyógyulására.

A könyv végén nem marad el a katharzis, s bizony előkerül a papírzsebkendő is.

Szép kis történet Nógrádi Gábor legújabb regénye, és jól van megírva.

Üdvözlettel Göteborgból:

Melissa

Nógrádi Gábor: A gonosz hét napja - Lapozz bele!