Na jó, most bevallom, újabban olyan könyveket olvasok, amik azt tanítják, hogyan kell reklámot csinálni - pénz nélkül. Sokat tanulok belölük, s kezdem érteni, hogy a honlapok miért úgy néznek ki, ahogy kinéznek. Hát, ezt is meg kell tanulnom. Most éppen a Bonnier Carlsen Kiadó honlapjára tévedtem be, ami nagyon profi, szerintem, nemhiába, egy csomó pénzük van, tehát meg tudják fizetni a jó szakembereket. Ami most újdonság, az az, hogy a Youtube-on reklámozzák a könyveiket. Fel is teszem ide mind a három reklámfilmet. Hátha mások is ötletet kapnak töle. Ja, tegnap egy nagyon jó idézetet olvastam Jack Hansen: 55 idéer för att snabbt öka trafiken till din sajt (55 ötlet, amivel gyorsan meg tudod növelni a honlapod forgalmát) címü könyvében. Meg kell hagyni, van benne néhány örült ötlet is, például, hogy rohangássz meztelenül egy reklámtáblával a kezedben, és próbáld meg elérni, hogy bekerülj a tévéhíradóba. Ezt gyerekkönyvkiadóknak nem javasolom. De a legtöbb tanács nagyon jó. Szóval az idézet: "Sok jó ötlet hal meg, miközben az íróasztalhoz szállítják." Most pedig jöjjön a reklám.
Ebben az évben végre van magyar jelölt is az Astrid Lindgren Emlékdíjra. Miért nem Astrid Lindgren-díjat írok? Hát az is van, már korábbról, az svéd díj, és nem nemzetközi. A Rabén & Sjögren Kiadó alapította 1967-ben, hogy svéd gyerekkönyvírók és illusztrátorok munkásságát méltányolja. Ezért kellett a rangos, 5 millió svéd koronát érö díjnak az ALMA-díjat (Astrid Lindgren Memorial Award) nevet adni.
Még azt is elárulom, hogy 167 másik jelölt is van. Szóval nem könnyü díjat nyerni. Ráadásul más országok már évek óta pályáznak. De azért reménykedni érdemes.
Az Adlibris svéd internetes áruház honlapján már évek óta bele lehet lapozni könyvekbe. Nemrég felfedeztem, hogy ennek a szolgáltatásnak most külön honlapja lett, Smakprov néven. Megkérdeztem tölük, hogy ez a szolgáltatás mennyibe kerül, és legnagyobb meglepetésemre azt válaszolták, hogy a kiadók ingyen tehetnek fel ízelítöt a könyveikböl.
Ha szeretnél belelapozni gyerekkönyvekbe, azt ITT teheted meg. Érdemes, hiszen jól látható, milyen trendek uralkodnak mondjuk a svéd gyerekkönyvillusztrátorok körében.
Akkor most egy kedvenc: Pija Lindenbaum legújabb könyve, Siv sover vilse. Nézz bele ITT! Érdemes.
Azt hiszem, sokan várták kíváncsian a Natur & Kultur Kiadó illusztrációs pályázatának az eredményét. Magam is. Szeptember végén a Göteborgi Könyvvásáron részt vettem az eredményhirdetésen. Catharina Wrååk, a gyerekirodalmi osztály vezetöje (aki egyébként Jo Salmson álnéven ír gyerekkönyveket) elmondta, hogy 400 pályázati munka érkezett a kiadóba, köztük több magyar is. És hogy látni lehetett a kulturális különbségeket.
Több pályázatból is mutattak részleteket, és bizony sok volt, ami nekem nagyon tetszett.
Nos, a nyertes három ismeretlen svéd illusztrátor lett. A szövegek szerzöinek döntö része volt a nyertesek kiválasztásában. A három könyv a következö:
Ma nagyon sokan várták izgatottan Szendvicsországban, hogy pontban 13 órakor Peter Englund, a Svéd Akadémia titkára bejelentse, ki kapja az Irodalmi Nobel-díjat.
A 2009. évi Irodalmi Nobel-díj nyertese Herta Müller német író
A hétvégén a Göteborgi Könyvvásáron dolgoztam az Iris Kiadó standján. A kiadó az idén elöször ítélte oda a legjobb svéd hangoskönyvnek járó díjat. A díjat a könyv írója és felolvasója megosztva kapja.
A 2009. év nyertese Per Olov Enqvist: Ett annat liv (Egy másik élet) címü életrajzi regénye. Mivel az író maga olvasta fel a könyvet, ami 2008-ban August-díjat nyert, ö kapta mind a szerzönek, mind a felolvasónak járó 25-25 ezer koronát.
A díjkiosztó ünnepségen sajnos nem lehettem ott, mert az alatt én lent a standon dolgoztam, de az utána lévö partyn vagy ahogy nálunk hívják, mingelen, már én is részt vettem. Mindkettöt megtekintheted videón az Irisz Kiadó honlapján.
Sok-sok üdvözlettel a napsütéses Göteborgból:
Melissa
Az Irisz Kiadó hangoskönyv díjáról ITT írtam korábban.
Ma nagy öröm ért. A gyorsposta meghozta Budapeströl a könyvet, amire vártam. Jacob ochWilhelm Grimm: Rapunzel vagyis Az aranyhajú leány. Az illusztátor Szegedi Katalin, a fordítást az eredeti német meséröl Maud Mangold göteborgi írónö készítette. A könyvet a göteborgi Felis Förlag jelentette meg. (Vagyis a mi családunk.)
A könyv gyönyörü, nagyon szépek a színek. Remélem, a svédek tetszését is megnyeri majd.
Köszönet mindenkinek, aki segített és szorított nekünk, hogy a mi álmunk is megvalósuljon.
Nézegetem a svéd internetes könyváruházak sikerlistáit. A Bokus sikerlistáján Szépirodalom kategóriában Sara Kadefors legújabb könyve áll. A címe Borta bäst (A legjobb távol). De most nem erröl akarok írni. A regény kapcsán néhány hete megjelent egy interjú a Göteborgs-Posten napilapban a göteborgi szármázású írónövel. Ott elmondta, hogy most jelenik majd meg az USÁ-ban angolul az elsö ifjúsági regénye, ami még a megjelenése évében, 2001-ben August-díjat kapott. Ez a regény két kilencedikes szerelméröl szól, és az amerikai kiadó kihagyta belöle a szexjeleneteket. Az írónö úgy nyilatkozott, hogy ugyan úgy dönthetett volna, hogy ilyen feltételek mellett nem megy bele a dologba, de azért még igy is jó, hogy a regény megjelenik Amerikában. Mert ez bizony még Szendvicsországban is nagy szó! Nagyon nehéz bekerülni az angol nyelvü könyvpiacra. Az ifjúsági regény címe pedig Sandor slash Ida. Már régen ott állt az általam elolvasni illendö könyvek listáján. Csak három éve foglalkozom komolyabban gyerekkönyvekkel, és még nem volt idöm mindent elolvasni, amit szeretnék. Elég kevés olyan könyv van, ami megérint. Ez a könyv ilyen. Késö éjszaka olvastam általában, és nem tudtam letenni. Bogikám, azt kérdezheted, milyen svéd ifjúsági regények szoktak August-díjat kapni. Hát, olyanok, amik nehéz, hányatott sorsú, esetleg lelkibeteg szülök gyerekeiröl szólnak. Szóval itt ne keress romantikus könyveket. Amiket én, aki operetten nöttem fel, jobban szeretek. Szóval a Sandor slash Ida olvasása közben elökerült a papízsebkendö is, mély átéléssel olvastam, és volt katharzis is a végén. Ezt a könyvet is meleg szívvel ajánlom a magyar kiadóknak megjelentetésre. Annál is inkább, mivel a fiú föszereplö, Sándor, szülei magyarok. Sándor Göteborg külterületén él, balettozik, és igazi tehetség. Az édesanyja a saját álmait látja benne megvalósulni. Igen ám, csakhogy Sándort az osztálytársai buzinak csúfolják, és kiközösítik. Nagyon rosszul érzi magát emiatt. A családban pedig nincs senki, akivel erröl beszélni tudna. Ida Stockholmban él, és mivel Amerikában élö gazdag édesapja ellátja pénzzel, nincsenek anyagi gondjai. Az anyukája nem tudja feldolgozni, hogy elhagyták. Mélyen depressziós, napjait az ágyban tölti, még arra sem képes, hogy a legalapvetöbb teendöket ellássa. Ida szeretetre vágyik, s mivel nem kapja meg, különféle szerelmekbe és hétvégi bulikba menekül. A barátnöi rossz hatással vannak rá, kihasználják, de mivel nem szeretné még öket is elveszíteni, mindenféle hülyeségbe belemegy, amit csak kitalálnak. Tehát ö is nagyon rosszul érzi magát. Egy este aztán a két fiatal találkozik a neten, és komolyan elmondják egymásnak az érzéseiket. Így kezdödik a történet. Nos, hogy egymásra talál-e Ida és Sándor, a könyvböl kiderül. Bogikám, mivel már három éve olvasod a leveleimet, azt hiszem, tudod, mi a svéd ifjúsági regény legföbb szabálya. Igen, pontosan. Reményt kell sugároznia. De többet már nem árulok el. Nos a könyvböl film is készült. Én ezt láttam elöször. És van egy jó hírem is. Három hónapja valaki feltette az egész filmet a Youtube-ra, 10 részben. Svédül tanulóknak kitünö nyelvgyakorlás. Sara Kadefors müve egy nagyon erös ifjúsági regény, egyszerü nyelvezettel, kiválóan van megírva. Egyetlen hiba van csak benne. A László nevet végig, következetesen Lazslonak írják. Ezért a Bonnier Carlsen Kiadó egy mínusz pontot kap tölem. Reménykedjünk, hátha egyszer a magyar fiatalok is olvashatják majd.
Sok-sok üdvözlettel:
Melissa
Sara Kadefors: Sandor slash Ida A Bokus internetes áruház leírása: A lány szép és népszerü. A fiú egy senki. A lány Stockholm belvárosában lakik. A fiú az isten háta mögött Göteborg külvárosában. A lány órákon keresztül beszélget a barátaival a kávéházban. A fiú minden idejét a táncnak szenteli. A lány beleunt a szexbe. A fiú ártatlan. A lányra azt mondják: ribanc. A fiúra: buzi. A lány gyülöli az életét. A fiú gyülöli az életét. A lány neve Ida. A fiúé Sándor.
Most olvastam az egyik svéd blogon, hogy Lotta Geffenblad veheti majd át szeptember végén a Göteborgi Könyvvásáron az Elsa Beskow-plakettet.
Ezt a díjat a Svéd Könyvtárosegyesület osztja ki 1958 óta. A díjat Lotta eddigi munkásságáért kapja. A díj egy üvegplakettböl és 25 ezer koronából áll.
Elsa Beskow az egyik legismertebb svéd illusztrátor. Generációk nöttek fel a könyvein.
Na jó, most dolgoznom kéne, de megláttam a macskát Csilla blogján, és most nem bírom ki, hogy be ne számoljak arról a könyvröl, amibe legutóbb beleszerettem. Most akkor kávészünetet tartok.
Szóval tegnap a könyvesboltban jártam, és elolvastam Lotta Geffenblad legújabb könyvét. A címe Betty mitt i natten (Betty az éjszaka közepén), és egy hajléktalan éhes kiscicáról szól, aki éjszaka arról álmodik, hogy végre teleeszi magát hallal. A képek csodálatosak! Mint ahogy a svéd képeskönyvekben, itt is kevés a szöveg, hiszen a képek magukért beszélnek. Sajnos, a magyar képeskönyvekben még mindig rengeteg unalmas szöveg van. Persze ez csak az én magánvéleményem, és tisztelet a kivételnek.
Lotta feltett néhány képet a honlapjára - kár, hogy nem többet. ITT tudod megnézni öket. Érdemes!
És ha már a macskáknál tartunk, a Babbelfisken svéd könyvtáros honlapon négy új macskás képeskönyvröl lehet olvasni. Érdemes megnézni a könyvborítókat.
És még mindig macskák! A könyvesboltban elolvastam a Snurran-sorozat legújabb részét is, amelyben Snurrant éppen arra szeretnék rávenni a szülei, hogy segítsen a szombati nagytakarításban. Nem sok sikerrel. Aztán megjönnek a kiscica barátai, és ráveszi öket, hogy játszanak takarítósdit. A szülök borzasztóan örülnek a nagy rend láttán, ami persze csak addig tart, amíg a cicák el nem kezdenek játszani. Mert akkor a szoba újra a feje tetejére áll. Nagyon ötletes, jól van megírva, és akinek óvodás korú gyereke van, igazán tud azonosulni a történettel. A könyv címe pedig Snurran städar (Pergö-Forgó takarít).
”Egy gyermek egyedül a könyvével valahol bent a lélek titkos szobáiban saját képeket alkot, amelyek minden mást felülmúlnak. Ezekre a képekre az embereknek szüksége van. Azon a napon, amikor a gyerekek fantáziája többé már nem tudja megalkotni öket, azon a napon az emberiség szegény lesz. Minden nagy dolog, ami a világban történt, elöször egy ember fantáziájában történt, és hogy a holnap világa hogyan fog kinézni, nagyrészt annak a képzelöerönek a mértékétöl függ, amit azok birtokolnak, akik éppen most tanulnak meg olvasni. Ezért van szüksége a gyerekeknek könyvekre.” Astrid Lindgren
d növelni a honlapod forgalmát) címü könyvében. Meg kell hagyni, van benne néhány örült ötlet is, például, hogy rohangássz meztelenül egy reklámtáblával a kezedben, és próbáld meg elérni, hogy bekerülj a tévéhíradóba. Ezt gyerekkönyvkiadóknak nem javasolom. De a legtöbb tanács nagyon jó.
