Kitty Crowther: Min vän Jim (Barátom Jim)

Kedves Bogi!

Jó is van abban, hogy több kerületi könyvtárban is helyettesítek egyszerre: újabb és újabb képeskönyveket fedezek fel így. Most majd megpróbálok néhányról írni itt a blogon.

Kitty Crowther többek között azért is nyerte el az ALMA-díjat az idén, mert humánusak a könyvei.

A Min vän Jim (Mon ami Jim), 1998-ban jelent meg svédül, két évvel a párizsi kiadás után.

A történet, ahogy sok jó képeskönyv esetében, egyszerü. Két madár barátságáról szól. Az egyik fekete, a másik fehér.

Jack, a feketerigó elhatározza, hogy világot lát, és a tengert szeretné látni mindennél jobban. A tengerparton megismerkedik egy sirállyal, aki elviszi a falujába, ahol csak fehér sirályok laknak. Nem nézik jó szemmel a fekete madarat.

Jim befogadja Jacket a házába, ahol az egy ládát talál tele könyvekkel. Jim begyújtósnak használja a könyveket, mivel senki sem tud olvasni a faluban. Az erdöben, ahol Jack él, mindenki tud olvasni. Jack felolvas hát esténként Jimnek.

Egyik este egy kis sirály, Norbert bújik meg az ablak alatt. Otthon aztán elmeséli az anyukájának, amit látott. Ettöl kezdve egyre több madár gyülik össze esténként az ablak alatt, és hallgatják a felolvasást. A falu lakói napközben ajándékokat hoznak Jacknek, hogy megköszönjék, amiért olvas nekik. Idövel tehát megszeretik.

Ugye, mondanom sem kell, mi a könyv mondanivalója. Hátha lesz magyar kiadó is, amelyik megjelenteti.

Kitty Crowther június elsején veszi át az ALMA-díjat Stockholmban Madelaine hercegnötöl. Viktória, a trónörökös valószínüleg nem ér rá, hiszen két héttel késöbb lesz az esküvöje.

Üdvözlettel az esös Göteborgból:

Melissa

Adlibris Kids avagy egy svéd könyváruház gyerekoldala

Kedves Bogi!

Szendvicsországban két igazán nagy internetes könyváruház van: az Adlibris és a Bokus. Az Adlibris most külön gyerekoldalt indított. A neve Adlibris Kids.

Örömmel fedeztem fel, hogy egy könyvtáros is ajánl gyerekkönyveket a honlapon, Bibliotekarien tipsar címmel. A könyvtáros pedig nem más, mint Katarina Dorbell, aki a svéd virtuális gyerekkönyvtárat, a Barnensbibliotek.se honlapot szerkeszti.

Katarina felel ezenkívül még a gyerekkönyvkatalógusért (Barnbokskatalogen) is, amibe minden évben az elözö év 300 gyerekkönyvét válogatja be egy szakértö csoport, abból a kb. 1500 címböl, ami évente megjelenik. A gyerekkönyvkatalógust 400 000 példányban nyomtatják, és eljuttatják könyvtárakba, iskolákba. Szeptemberben, a Göteborgi Könyvvásárra jelenik meg. Katarina, aki Borås városában könyvtáros, a Könyvzsüri (Bokjury) szervezöje is.

Mondanom sem kell, hogy ha egy könyvtáros ajánl gyerekkönyveket a könyváruházban, az minöséget jelent, és reményeim szerint így a kisebb kiadók könyvei is több reklámot kapnak. Hiszen eddigi tapasztalataim alapján a könyváruházak munkatársai föleg a nagy kiadók sikerkönyveit teszik fel az elsö oldalra, amit az emberek a könyvesboltokban is megtalálnak.

Az utóbbi években jelentösen lecsökkent a nagy könyvesbolti hálózatok kínálata. Az Akademibokhandel és a Bokia is csak a nagy kiadók sikerkönyveit veszi be a boltba. Ennek egyik oka, hogy egyre többen az interneten keresztül vásárolnak.

Reméljük tehát, hogy a könyvtáros jó könyveket ajánl majd az Adlibris Kids oldalán.

Sok-sok üdvözlettel:

Melissa

Suzanne Collins: Az éhezök viadala

Kedves Bogi!

Ma könnyü dolgom van, mert Suzanne Collins Az éhezök viadala címü könyvét több magyar blog is ajánja. Végre eljutottunk ide is! Bár Szendvicsországban már a második rész is megjelent, én csak most olvastam. Nagyon izgalmas, olvasmányos, letehetetlen. Ráadásul görbe tükröt állít az amerikai reality-tv-nek.

Az éhezök viadala visszavisz bennünket az ókorba, ugyanakkor a jövöben játszódik. Szerintem nagyon jól van megírva, ugyan kicsit hagyományos amerikai stílusban. Az éhezök viadalában 24 fiatal verseng életre-halálra, és a végén csak egyikük marad életben. De mi van akkor, ha két résztvevö egymásba szeret?

Ezt az ifjúsági könyvet több göteborgi kerületi könyvtárban a "Fiatal felnöttek" álványra tették.

A svéd kiadás hátsó borítóján a következö áll: "Suzanne Collins egy lidércnyomásos regényt írt életröl és halálról. De ugyanennyire szól korunk televíziójáról is - ami kegyetlen, nyers, csalfa és valójában csak egy dolog az érdekes - a nézöszám. Az olimpiai játékok a gladiátorjátékokkal találkoznak itt a Legyek ura modern változatában."

Részletes leírás olvasható róla a Könyvmolyok blogon Borostyántól.

Egy ismerösöm azt mondta, hogy a második rész nem olyan jó, de mostmár csak azért is elolvasom, mert nagyon kíváncsi vagyok a folytatásra.

Üdvözlettel:

Melissa

Suzanne Collins: Hungerspelen

Suzanne Collins: Fatta eld

Két könyv Báthory Erzsébetről

Kedves Bogi!

Még 2008. augusztusában láttam Juraj Jakubisko filmjét Báthory Erzsébetről. Akkor írtam is róla a blogon. Nem, nem a film miatt kezdtem érdeklődni Báthory Erzsébet iránt, hanem azért, mert bosszantott, hogy egy dán és egy svéd gyerekkönyvben románnak és erdélyinek állítják be. Az elöbbi ugyan még megbocsájtható, mert ez esetben egy szépirodalni műről van szó. Legalább Kárpátokat ír, az pedig egy jó hosszú hegység. A szerző valószínűleg azt az amerikai horrorfilmet látta, amiben Báthory Erzsébet vámpírkirálynő Erdélyben. Pedig a svéd Wikipedián kiváló írás található Báthory Erzsébetről.
Bogikám, ha tudsz olyan magyar gyerekkönyvről, amiben Báthory Erzsébet neve szerepel, azonnal értesíts! Elvégre vámpíridőket élünk. A lányaink Twilightot olvasnak.
Kutatásba kezdtem tehát a neten, és felfedeztem, hogy megjelent egy szlovák könyv, néhány hónappal a film bemutatója után. Tünde Lengyelová – Gábor Várkonyi: Báthory. Život a smrť (Báthory. Élet és halál). Megkérdeztem néhány ismerősömet, olvasták-e. Többen hallottak róla, de senki nem olvasta. Az egyik barátnőm elküldte nekem Pozsonyból. Egy szlovák történész ismerősöm pedig azt javasolta, hogy olvassam el Jozef Kočiš Alžbeta Báthoryová a jej obete (Báthory Erzsébet és áldozatai) című könyvét is. Ezt lekértem a stockholmi Nemzetközi Könyvtárból könyvtárközi kölcsönzéssel.
Jozef Kočiš könyve a korabeli dokumentumokra alapul, és szakembereknek íródott. Miután elolvastam, meggyőzött arról, hogy Báthory Erzsébet nem volt egy angyal. Az is világossá válik számomra, hogy soha nem fürdött fiatal lányok vérében.
Ami engem érdekelne, milyen volt Erzsébet gyermek- és ifjúkora, milyen neveltetést kapott, milyen nyelveket beszélt. Ezekre a kérdésekre azonban nem kapok választ.
Lengyel Tünde és Várkonyi Gábor könyve ismeretterjesztő jellegű, sokkal olvasmányosabb. Ez a könyv nagyon szép és igényes, krétapapírra nyomtatták, tele van színes képekkel. Kiderül belőle az is, hogyan keletkezett a mítosz, miszerint Báthory Erzsébet fiatal lányok vérében fürdött.
Azon kezdtem töprengeni, hogy ha ez a könyv 2009. elején jelent meg szlovákul, és egy pozsonyi meg egy budapesti történész írta, akkor vajon miért nincs magyarul. Ha jól sejtem, ez reklámfogás, de ebben nem vagyok biztos. Valószínűleg a magyar kiadással megvárták a Báthory film magyar bemutatóját, és csak azután néhány hónappal dobják piacra. Már csak arra voltam kíváncsi, vajon melyik kiadó jelenteti meg.
Nemrég kaptam meg a General Press Kiadó legújabb katalógusát, és lám, ott van benne a könyv. Lengyel Tünde – Várkonyi Gábor Báthory Erzsébet. Egy asszony élete. Az Ünnepi Könyvhétre jelenik meg. Meg fogom venni, mert bizony a korabeli dokumentumokat eredetiben, magyarul, és nem szlovák fordításban szeretném olvasni.
A napokban került a kezembe Anders Kaliff svéd régész Dracula a hans arv. Myt, fakta, fiktion (Drakula és öröksége. Mítosz, tények, fikció) című könyve, ami annak próbál utánajárni, ki is volt az igazi Dracula, sok-sok magyar vonatkozással.
Éppen egy ilyen könyvre lenne szükség svéd nyelven Báthory Erzsébetről. Abban ugyan nem vagyok biztos, hogy el is lehetne adni (a svéd mozik valószínűleg nem mutatják majd be a filmet). Csak abban bízom, hogy Szendvicsországban, ahol sokáig élnek az emberek, van egy csomó nyugdíjas férfi, akiknek más dolga sincs, minthogy történelmi tárgyú könyveket olvasson.
Végre gyönyörű idő van, irány a göteborgi botanikus kert.

Sok-sok üdvözlettel:

Melissa

Mesterházi Mónika és Szabó T. Anna Göteborgban

Kedves Bogi!

A VI. Göteborgi Magyar Hét keretében két magyar költőnő, Mesterházi Mónika és Szabó T. Anna két alkalommal is találkozott az érdeklődökkel. Az első találkozó a Városi Könyvtárban volt, ahol svéd ill. angol nyelven folyt a beszélgetés. Itt magyarul és svédül hallgathattunk meg néhányat a költőnők versei közül.
2008-ban a lundi Art Factory Kiadó svéd nyelvű válogatást jelentetett meg a költönők verseiből Två ungerska poeter. Mónika Mesterházi, Anna T. Szabó címmel. Mint megtudtuk a kötet a versek fordítóinak, Anna Svensonnak és Per Svensonnak köszönhető, akik Budapesten éltek egy ideig, és megszerették a magyar költészetet.
Tudom, hogy Szendvicsország a krimik és nem a költemények országa, és hogy a svédek nagyon kevés verset olvasnak. Ezért arra voltam kíváncsi, hogyan találtak kiadót. Az Art Factory vezetője, Elzbieta Jasinska Brunnberg, elmondta, hogy a könyvet 500 példányban jelentették meg, és támogatást kértek a Svéd Kulturális Tanács Litteraturstöd (Irodalmi Támogatás) programjától. (Ez hasonló, mint a Márai-program, csak a svédek fordításban megjelent műveket is támogatnak. Ez azt jelenti, hogy az állam átvesz 392 kötetet a kiadói ár feléért, amit meghatározott könyvtáraknak kiosztanak. Ezek a könyvtárak azután havonta-kéthavonta továbbküldik ezeket a könyveket a területükön lévő kisebb könyvtáraknak. A kiadó kb. annyi anyagi támogatást kap, ami a nyomdaköltséget fedezi.) A támogatást megkapták, így már csak kb. 100 kötetet kell eladni.
A második találkozóra a Cosmopolitan Galériában került sor, ahol Schnúr Ildikó magyarul faggatta az írónőket. A kellemes hangulatú beszélgetésen két rendkívül szimpatikus hölgyet ismerhettünk meg.
Mivel tudtam, hogy Szabó T. Anna gyerekverseket is ír, kértem, hogy hozzon magával Kerge ABC-t, de sajnos már nem volt neki. Megtudtam még azt is, hogy a férje Dragomán György, és bebizonyosodott, hogy valóban ő írta A divatborz című mesét, ami az Egyszervolt kötetben olvasható. A mesét Pásztohy Panka illusztrálta.
Szabó T. Anna gyerekverseit még a Friss tinta! című kötetben olvashatjuk.
A költőnők versei közül kettő annyira tetszett nekem, hogy fel is teszem őket a blogra. Ezek pedig: Mesterházi Mónika: Honvágy és Szabó T. Anna: Elhagy.

Üdvözlettel a napsütéses, de szeles áprilisi Göteborgból:

Melissa
Mónika Mesterházi: Hemlängtan

Gröper ur en god men torr grapefrukt,

otroligt att jag snart ska åka hem -

för en månad sen skulle jag inte släppt fram

en sådan längtan, jag tryckte ner den,

den höll i sig, nu kan jag ta med den hem,

i fantasin fattas ting, som var det möjligt,

skulle kunna vara möjligt, att de fanns där, evigt,

men nej, inte, nej, inte, nej, inte.

Anna T. Szabó: Hon lämnar mig

Hon förråder mig och lämnar mig.

Hon stöter ut mig ur sig själv och lämnar mig.

När mig ur sig och lämnar mig.

Vaggar mig och lämnar mig.

Torkar min stjärt, kammar mitt hår,

smeker mina fotsulor, och lämnar mig.

Jag dricker hennes doft, hon trycker mig intill sig,

"Jag lämnar dig aldrig" och hon lämnar mig.

Hycklar, ler, viskar: "Var inte rädd!"

Jag fryser och är rädd - hon lämnar mig.

På kvällen lägger hon sig hos mig,

smyger sedan bort och lämnar mig.
Stor är hon, varm, levande, ett bo,

hon kysser mig nynnande, och lämnar mig.

Hon fyller mina händer med sötsaker,

här, tag och ät - och lämnar mig.

Jag skriker och väsnas, trycker henne intill mig,

vill hålla henne, slå henne: hon lämnar mig.

Hon stänger dörren och ser inte tillbaka,

jag är ingenting när hon lämnar mig.

Som en darrande hund väntar jag på henne,

hon kommer, kramar, smeker mig, lämnar mig.

Jag behöver henne, utan henne är livet döden,

hon tar upp mig, värmer mig, lämnar mig.

En bur är hennes arm, men hennes knä ett hus.

Detta är läxan: jag är inte hon,

främling, hon är en främling, hon lämnar mig.

Därute väntar en värld, någon väntar dig!

Någon som du kan lämna väntar dig där.

Stäng dörren, se inte tillbaka:

vänta är lätt, att gå sin väg svårt,

någon förråder dig, någon blir föräldrarlös,

någon väntar och någon räds,

någon lämnar dig utan att återvända,

föder dig, dör, och lämnar dig.

Fordította: Anna Svenson és Per Svenson

Dragomán György: A divatborz

Szegedi Katalin kiállítása Göteborgban

Kedves Bogi!

Szegedi Katalin képeiből látható kiállítás a göteborgi Bokskåpet (Könyvszekrény) gyerekkönyvesboltban. A kiállításmegnyitóra április 8-án került sor. Ezzel a rendezvénnyel vette kezdetét a VI. Göteborgi Magyar Hét.
Sajnos, a postán feladott képek nem érkeztek meg időben. Katalin azonban hamar feltalálta magát, és a magával hozott nyomatokból rögtönzött kiállítást készített. Mondanom sem kell, hogy ez is nagyon szép volt.
A valódi képek egy héttel később értek csak Göteborgba, és most ott függenek a gyerekkönyvesbolt falán. Nagy élmény volt számomra a csomagból elővarázsolni a képeket. Csodálattal töltött el a kollázstechnika. Ahogy egy-egy kép az apró részletekből összeáll. A könyvekben nem is igazán érzékelhető, mennyi különféle anyaggal dolgozik Katalin.
A kiállításon a következő könyvekből láthatók illusztrációk: Az aranyhajú leány, Alice Csodaországban és Óz, a csodák csodája. Aki teheti, látogasson el a gyerekkönyvesboltba.
A kiállítás április végéig tart nyitva.
A boltban nyomatok is vásárolhatók Szegedi Katalin illusztrációiból. Itt látható belőlük néhány.

Üdvözlettel:

Melissa

Szegedi Katalin göteborgi kiállítása a Papíruszportálon

Svéd sorozatok kezdő olvasóknak

Kedves Bogi!

Tegnap kellemes élményben volt részem. Találkoztam két kislánnyal, akik nyár óta élnek Szendvicsországban. Az egyikük azt kérdezte: ”Te fordítottad Sziggét? Szigge a kedvencem. Már az összes könyvet olvastam svédül, és azt is, ami magyarul megjelent. Meg a Teddyröl szóló könyveket is nagyon szeretem. (Ez Lin Hallberg másik lovas sorozata.) Tudod mit, meghagyom neked Szigge többi részét, azokat lefordíthatod. De a Teddys könyveket én akarom lefordítani.”
Bevallom, nem olvastam Sziggét, mielőtt megkértek rá, hogy lefordítsam. Tudtam, hogy a lányomnak nagyon tetszik. Amikor aztán nekiláttam, hogy átültessem, rájöttem, milyen jól van megírva. Miért? Lin Hallberg lovasikolát vezet. Így nagyon jól ismeri azokat a kislányokat, akikről a könyvet írta, meg persze a lovakat is. A gyerekek tehát azonosulni tudnak a szereplőkkel, és a könyvben előforduló hétköznapi élethelyzeteket is pontosan ismerik. Miért tetszhet ez a könyv a magyar szülőknek is? Mert a könyvben szereplő lovasoktató egy szigorú felnőttet képvisel, tehát azokat a nevelési elveket vallja, amelyek Peperóniában uralkodóak. Igen, a lovak oktatása nem megy dresszírozás és szigor nélkül. És a lovasoktató szigorú és igazságos a gyerekekkel szemben.
Nem, ez valóban nem magas irodalom, és nem csak azoknak a gyerekeknek írodott, akik felnőtt korukban majd Nobel-díjas írókat olvasnak. (Ezt a gondolatot nemrég olvastam egy Maurice Sendakról írott kritika kapcsán, és nagyon megtetszett. Bár szerintem ott a kritikusnak nem volt igaza.)
A Sziggéhez hasonló jellegű, nagybetűvel nyomtatott, egyszerű stílusban írott könyveket azoknak a gyerekeknek szánják a svéd kiadók, akik éppen most tanultak meg olvasni, és most a legfontosabb az, hogy sokat gyakoroljanak.
Nem véletlen, hogy LasseMajából eddig 18 kötet jelent meg. A kislányok anyukája egyébként LasseMaja-rajongó. Ezen a sorozaton tanul svédül. Mindet megvette. Azt hiszem, rokon lélekre találtam. Mostmár csak azért szorítok nagyon, hogy a magyar kiadó meghagyja az eredeti illusztrációkat.
Amikor az első LasseMaja, a Gyémántrejtély, fordítását elküldtem Nógrádi Gábornak, azt mondta: ”Ez nem irodalom.” Nem, valóban nem magas irodalom. Hanem egy olyan könyv, ami az olvasást szeretné megszerettetni a kezdő olvasókkal. Arra pedig kiváló. És éppen ezért nem A Pál utcai fiúkkal kell összehasonlítani, hanem az ebben a kategóriában írott más könyvekkel.
Szerencsére, nagyon sok ilyen svéd sorozat van, amit a könyvtáros ajánlani tud a kis olvasóknak.

Üdvözlettel:

Melissa

Svéd sorozatok kezdő olvasóknak

Martin Widmark: LasseMaja és Nelly Rapp

Måns Gahrton: Hotell Gyllen Knorren

Jo Salmson: Tam

Helena Bross sorozata

Marie Louise Rudolfsson: Vitnos

Lin Hallberg: Teddy

Lin Hallberg: Sigge

Ingelin Angerborn: Kartkatastrofen

Peter Gissy: Jill och Jonatan

Martin Olczak: Megakillen

Isabelle Halvarsson: Fräs

Gull Åkerblom: Inez

Pernilla Gesén: Alva

Melyik az évtized legjobb magyar gyerekkönyve? Szavazz Te is!

Kedves Bogi!

Az Egyszervolt.hu honlapon szavazni lehet az évtized legjobb magyar gyerekkönyvére. Én több kedvencet is találtam a listán, de nagyon nehéz kiválasztani, hogy melyik a legjobb könyv. Most, hogy így visszagondolok, talán volt egy, ami nagyon elnyerte Mazsola tetszését, és ez Nógrádi Gábor: Segítség, ember! címü müve volt. A barátnöm vette nekem Budapesten, Göteborgba jövet a lánya olvasta a repülön, és nem akarta nekünk ideadni. Így aztán egy másikat is venni kellett.
Ez a lista azért is jó, mert szakemberek állították össze igényes gyerekkönyvekböl, hogy mit ajánlanak nekünk olvasásra.

Jó böngészést!

Melissa

"Tíz év ötven gyermekkönyve

Egyedülálló és figyelemfelkeltő gyermekkönyv-lista összeállítására vállalkoztak a VI. Gyermekirodalmi Fesztivál szervezői valamint az Egyszervolt.hu gyermekkulturális honlap szerkesztősége és a Csodaceruza gyermekirodalmi folyóirat szerkesztősége – egybegyűjteni az elmúlt évtized legfontosabb magyar gyermekkönyveit. Az elsődleges cél: felhívni a figyelmet az értéket hordozó, új magyar gyermekirodalomra. Ennek érdekében – idén februárban – a gyermekirodalom és a gyermekkönyvek világában jártas, a gyermekek kulturális nevelése iránt elkötelezett szakmai szervezeteket, intézményeket, szerkesztőségeket kértek fel a szervezők, hogy tegyenek ajánlást az eltelt évtized során íródott és megjelent legjobb ötven, szépirodalmi jellegű magyar gyermekkönyve. A felkérésre húsz partner küldte el javaslatait. Ezek alapján állt össze az a lista, melyből a közönség is kiválaszthatja a maga kedvencét az Egyszervolt.hu külön oldalán. " Folytatás...

Cenzúra a svéd gyerekkönyvekben

Kedves Bogi!

Az utóbbi idöben több cikk is megjelent arról, hogy a svéd írók arra panaszkodnak, hogy a kiadók részeket húznak ki a könyveikböl. Például a képeskönyvekben nem szerepelhetnek enyhe káromkodások sem, az ifjúsági könyvekben nem ihatnak alkoholt a fiatalok, tilos azt mutatni a gyerekeknek, hogy a felnöttek dohányoznak. Mindez azért, mert egyes szülök tiltakoznak.
A svéd TV "Jó reggelt" müsorában az ismert svéd írót, Ulf Starkot szólaltatják meg. Az interjú szerint nem biztos, hogy ma lenne olyan kiadó, amelyik meg merné jelentetni Astrid Lindgren bizonyos könyveit. Gondoljunk csak arra a jelenetre, amikor Emil részeg lesz.
Ma egy kritikát olvastam a Göteborgs-Postenben, ahol a kritikus azon akad ki Mårten Sandén legújabb képeskönyvében (Den knasigaste killen i klassen), hogy fiú azzal hívja fel magára a kislány figyelmét a nulladik osztályban, hogy csúfolja. Hogy lehet ilyen hagyományos nemi szerepeket mutatni, kérdi a kritikus. Bizony, trend lett a gender a svéd gyerekkönyvekben. A kritikusok pedig elvárják, hogy most minden könyv ezt tükrözze. Na de hol van itt akkor a sokféleség, kérdem én, több gyerekkönyvíróval együtt.

Üdvözlettel:

Melissa

Censur i barnboksvärlden