Tóth Zita: Filc, a zoknimuki és az Öreg Kút titka

Kedves Bogi!

Tóth Zita Filc, a zoknimuki és az Öreg Kút titka című meseregénye a Filc, a zoknimuki folytatása. Az első részt nem olvastam, de a második így is élvezhető.
Filc egy zoknimuki vagyis kobold. Igazából kíváncsi lennék rá, honnan kerültek a magyar irodalomba a zokniban alvó manók, mert ilyenekről én gyerekkoromban nem hallottam. A népmesékben csak manók voltak.
Filc a családjával Félix, a tízéves kisfiú szobájának falában lakik. Filc és Félix összebarátkozik, bár ezt a mukitörvények tiltják.
A kis kobold élete első bálján, a Rongyza-bálon, amit az Öreg Kútban tartanak, egy különös mukilánnyal ismerkedik meg, akit Biberkének hívnak. Biberke sokáig nem szólal meg, csak később derül ki róla, hogy árva. Teljesen véletlenül került ide Antipókiából, egy legendás országból, ahol eddig élt. Filc elhatározza, hogy segít neki hazatalálni. Biberkét távoli hazájában mókusok nevelték, ezért a többi koboldtól eltérően ő nem szöszökkel táplálkozik, hanem gyümölccsel, zöldséggel.
A két kis muki szökése után többen is a keresésükre indulnak: Filc apja és öccse, Felix, sőt még Smirgli föfülügyelő is.
Filc és Biberke sok-sok kaland után megtalálja az Aranykaput az Öreg Kútban, amin keresztül a mukilány visszatér hazájába.
A regény szórakoztató, érdekes, izgalmas. Kiválóan használható hangos olvasásra is.
A könyv elején térkép segíti az olvasót az eligazodásban. Én is sokszor idelapoztam, miközben a történetet olvastam.
A rajzokat Tóth Zita növére, Tóth Anita készítette, aki könyvtárosként dolgozik.

Üdvözlettel a szeles Göteborgból:

Melissa

Ps.: A Zoknimuki honlapon sok érdekességet találsz.

Benedek Elek: A csúnya királyfi és a szép királykisasszony

Kedves Bogi!

Benedek Elek A csúnya királyfi és a szép királykisasszony címü meséjét valamikor gyerekkoromban olvastam először.

A Csimota Kiadó most arra vállalkozott, hogy megjelenteti képeskönyv formában. Az illusztrációkat Rippl Renáta készíttette.

Az első dolog, ami megfogalmazódott bennem az, hogy ez a könyv annyira magyar. A csúnya királyfi huszár egyenruhában megy lánykérőbe, majd inas (béres) gúnyába bújik. A királykisasszony modern népviseletet hord. A képeken található köcsög, dísztányér, tulipános láda, mézeskalácsszív. És persze sok-sok szív, hiszen szerelmi történetről van szó.

Rippl Renáta kollázstechnikát használ, és olyan ledület van a képein, hogy csaknem megmozdulnak az alakjai.

Szép, takaros kis könyv született.

A könyv hátlapján a következőt olvasom:

“Benedek Elek meglepően modern meséje egy csúnya királyfiról, akit először kikosaraz a szép királykisasszony. Ám a királyfi furfangos módon, álruhát öltve, mégis elnyeri a királykisasszony kezét.

Sorozatunk meséi a hovatartozásról, a másságban rejlő értékekről, és ezek elfogadásáról szólnak. Teszik mindezt mesei környezetben, klasszikus motivumokkal – az ideológiai felhangokon, a mindenáron való tanulságokon és persze az Óperencián is túl.”

Szívesen látnék még több Benedek Elek mesét Rippl Renáta rajzaival.

Szeretettel üdvözöl:

Melissa

A sorozat eddig megjelent kötetei:

A fehér Hercegnő és az Aranysárkány

Emberke színe

A hálás virág

Lenka

Alison Sage - Sarah Gibb: Aranyhaj

Kedves Bogi!

A Grimm testvérek ismert meséje, Rapunzel, Sarah Gibb illusztrációival 2010-ben látott napvilágot angolul és magyarul. A magyar címe Aranyhaj. Az eredeti mese szövegét Alison Sage dolgozta át.

Rapunzel több változatban is megjelent. A legelsöben Rapunzelnek ikrei születnek. Az akkori erkölcsök szerint elfogadhatatlan volt, hogy egy mesehös házasságon kívül született gyereket hozzon a világra, ezért a következö változatban a Grimm fivérek kihagyják az ikreket. Alison Sage ezt a változatot használja.

Rapunzel eredeti Grimm-verziójában számomra több dolog is érthetetlen. Ez mondjuk egy mese esetében talán nem furcsa. A boszorkány elrabolja a csecsemöt, és a szomszédban neveli kamaszkoráig. De arról nincs szó, hogy találkozik-e a szüleivel. Alison Sage ezt úgy oldja meg, hogy Rapunzelt egy távoli kastélyba viszi, és amikor észreveszi, hogy a kislány milyen gyönyörü kamasszá cseperedik, akkor zárja be a toronyba, aminek nincs ajtaja. De arról nem szól a mese, hogy jut be a lány az ablakon, ami a torony tetején van. Hmm...

Sarah Gibb illusztrációi gyönyörüek, tündérmesét varázsol elénk. Szeretem a sziluetteket, amiket használ.

Ezt a könyvet nem szívesen ajándékozom a Göteborgi Könyvtárnak, nehezen válok meg töle. Mégis megteszem, hátha sok gyereknek okozok örömet vele.

Üdvözlettel:

Melissa

Ursula Jones: A királykisasszony, akinek nem volt birodalma

Kedves Bogi!

Amikor elöször írtam Ursula Jones The Princess Who Had No Kingdom címü könyvéröl, akkor még nem tudtam, hogy a Manó Könyvek az angol megjelenéssel egyidöben (2009-ben) magyarul is kiadta. Lám, ilyen gyorsan történik ez manapság.

Most itt tarthatom a kezemben a magyar változatot. A királykisasszony, akinek nem volt birodalma is rabul ejt, Sarah Gibb gyönyörü illusztrációi miatt. Totth Benedek fordítása pedig kiváló.

Üdvözlettel a napsütéses Götebogból:

Melissa

Bokia, Göteborg, Frölunda torg avagy egy svéd könyvesbolt. 3.

Fiataloknak

Egy könyv a bolti dolgozók ajánlásával

Sok 13+ könyv papírkötésben (is)

Bokia, Göteborg, Frölunda torg

Ifjúsági irodalom, 13+

Bokia, Göteborg, Frölunda torg avagy egy svéd könyvesbolt. 2.

Kezdö olvasóknak

Ismeretterjesztö könyvek

Az eladók javaslata

Bokia, Göteborg, Frölunda Torg

6-9 éves kor, 9-12 éves kor

Bokia, Göteborg, Frölunda torg avagy egy svéd könyvesbolt

Kedves Bogi!

Ma a hozzánk legközelebbi könyvesboltban jártam, és készítettem néhány képet a könyvesboltban a gyerekrészlegen. A könyvek korcsoportok szerint vannak elhelyezve a polcokon, azért, hogy megkönnyítsék a gyerekek és a felnöttek számára a választást. Hiszed vagy nem, még a legmagasabb polcról is le tudom venni a könyveket, pedig nem vagyok valami magas. Nem kell tehát létrát kérni, ha bele akarok lapozni a képeskönyvekbe. Mivel ennyi képet nem tudok feltenni egy posztra, korcsoport szerint elosztom öket. Hátha kíváncsi vagy rá, milyen is a választék itt nálunk Göteborgban. A Bokia az egyik legnagyobb könyvesbolti hálózat. Göteborgban van a székhelye.

Üdvözlettel:

Melissa

Bokia, Göteborg, Frölunda torg

0-3 éves kor, 3-6 éves kor

Alex T. Smith: Claude nyaral

Kedves Bogi!

Alex T. Smith Claude nyaral című könyvét Kecskeméten vettem az Auchanban. A legalsó polcon volt a gyerekkönyvek között, kicsit keresgélni kellett, de azért megtaláltam. Később odaajándékoztam az unokahúgom gyerekeinek, így Claude most Svájcban nyaral.
A Claude nyaral című könyv elején kiderül, hogy Claude kutyus gazdáinak, Suvikszcipő úrnak és feleségének miért csak a lába látszik a képeken. Azért, “mert ők túl nagyok, és nem férnek rá a képre”. Logikus, nem?
Claude ezúttal a tengerpartra indul barátjával, Bolyhos Zokni urasággal. Mivel turisták, franciául beszélnek. Újra hihetetlen kalandokba keverednek: Claude kiment egy embert a tengerből a cápa elől, Bolyhos Zokni uraság tudtán kívül megnyeri a homokvárépítő-versenyt, és még kalózoknak is segítenek kincset keresni a Koponya-szigeten.
A történet megint rendkívül vicces, a szereplők nevei, mint Vasmacska Valter, Lőrés Lóri, Árbóc Ágota, Gaz Gréta, magukért beszélnek.
Kezdő olvasók számára kiváló olvasmány. És persze a szüleiknek is. Óvodásoknak pedig fel lehet olvasni.

Jó nyaralást!

Üdvözlettel:

Melissa

Alex T. Smith: Claude a városban

Kedves Bogi!

Claude-ról először Nagy Boldizsár írását olvastam a Literán, s mivel neki nagyon tetszett Claude a városban, kíváncsi lettem.
Az első dolog, ami feltűnt számomra az, hogy a 2 könyv 2011-ben látott napvilágot Angliában is és Budapesten is. A másik könyv címe: Claude nyaral.
A Manó Könyvek munkatársa, Papp Miklós, kérdésemre elmondta, hogy tavaly ősszel a Frankfurti Könyvvásáron figyeltek fel Claude-ra, megvették a jogokat, így jelenhettek meg a könyvek 2011. tavaszán.
A Claude-könyvek kezdő olvasókhoz szólnak, ezért sok az illusztráció, és viszonylag kevés és egyszerű a szöveg. S mivel a könyvek elég vastagok, még sikerélményt is jelentenek azoknak a gyerekeknek, akik éppen most “fejtették meg az olvasási kódot”, ahogy azt a svédek mondják.
Alex T. Smith Claude a városban című könyve két történetet tartalmaz. Az elsőben, Claude kutyus barátjával, Bolyhos Zokni urasággal a városba látogat.
Reggel Claude gazdái, Suvikszcipő uraság és felesége (akiknek egyébként csak a lába látszik a rajzokon) munkába indul, a kutyus pedig fejébe csapja elmaradhatatlan micisapkáját, s már kezdődnek is a kalandok. A városban galambokkal ismerkednek, betérnek egy kávéházba, vásárolnak, a Múzeumban pedig Claude még egy rablót is elcsíp.
A szöveg rendkívül mókás. Azt hiszem, ez a sorozat sok gyerek kedvence lesz majd.
A történet során Claude sok új ismeretre tesz szert. A Múzeumban:
“Claude rájött, hogy a szobrok olyan műalkotások, melyeket nem tesznek keretbe, és körbe lehet őket járni, viszont nagyon tilos hozzájuk nyúlni.”
A könyv második részében Bolyhos Zokni uraság megbetegszik, és kórházba kerül. Az orvos elviszi megröntgenezni, közben Claude-ot orvosnak nézik, és sikerül megfejtenie, miféle rejtélyes kórtól szenvednek a betegek a váróteremben.
A rajzok fekete-fehérek, és egyetlen szín, a piros külöféle árnyalata van még jelen. Ezt a fajta technikát legutóbb Chris Riddell Ottoline és a Sárga Macska (magyarul a Könyvmolyképzö Kiadó jelentette meg) című könyvében láttam, de az 50-es években divat volt Kay Thompsom Eloise-ról szóló képeskönyveiben is.

Jó szórakozást!

Üdvözlettel:

Melissa

Stina Wirsén: Vems bebis? avagy egy svéd képeskönyv a legkisebbeknek az örökbefogadásról

Kedves Bogi!

Ma a könyvesboltban jártam, és elolvastam Stina Wirsén svéd illusztrátor méltán népszerü Vem-sorozatának a legújabb részét. A sorozatban eddig 12 könyv jelent meg a legkisebbeknek, és animált filmek is készültek belölük. Ez ugyan nem minden esetben jelent minöséget is, de ebben az esetben igen.
A Vems bebis? (Kinek a pici babája?) az örökbefogadásról szól. A sorozat egyik szereplöje, Cica megtudja, hogy öt örökbe fogadták. A szülei nagyon szerettek volna gyereket, de nem született nekik. Ezért elhatározták, hogy magukhoz vesznek egy olyan csecsemöt, akinek nem voltak szülei. Erre sokat kellett várniuk. Aztán végre elutazhattak egy messzi országba repülövel, és elhozták magukkal Cicát. Cica most megnött, és az anyukájának nagy pocakja van. A nagymama vigyáz rá, amíg a szülök bemennek a kórházba, ahol megszületik a kistestvére. Amikor hazahozzák az öccsét, megkérdezi, hogy mikor adják oda egy olyan párnak, akinek nem lehet gyereke. A szülök elmagyarázzák, hogy a testvér itt marad. Cica pedig kijelenti, hogy eddig is döntött, és ezután is ö fog dönteni, mert ö született elöször.

Ahogy az már szokás a svéd gyerekkönyvekben, itt is a gyerekperspektíva érzödik. A szöveg egyszerü, a képek minimalisták, a könyv pedig humoros, ötletes. Ahogy a sorozat többi darabja is.
Nagy kár, hogy megítélésem szerint szerint, a magyar felnött olvasónak - nem a gyereknek - ezek az illusztrációk túl modernek.
Látom, hogy lengyelül megjelent néhány könyv.
A svédek 1,5 éves kortól ajánlják a sorozatot.

Üdvözlettel:

Melissa