Kedves Bogi!
Tudom, tudom, fordítanom kell gözerövel. De nem állhatom meg, hogy ne hívjam fel rá a figyelmedet, ha jó írást találok. A Pagonyban arról olvasható egy cikk, mit olvassanak a gyerekek. Nagyon jó. Egy dolgot hiányolok csak.
Bogikám, mit gondolsz egy tanár mennyire tájékozott abban, hogy milyen gyermek- és ifjúsági irodalom jelenik meg? A svéd kiadók kb. 1500 címet adnak ki évente. Képtelenség követni. Pláne olvasni. Éppen ezért vannak az elkötelezett gyerekkönyvtárosok meg iskolai könyvtárosok, akik nemcsak figyelemmel kísérik, hogy mi történik gyermekkönyvügyben, hanem még élvezettel olvassák is a könyveket meg ajánlják. A svédek pedig évente egy 300 címet ajánló listát is összeállítanak az évi könyvtermésböl, hogy könnyebb legyen a választás.
Szerintem sem olvasnak kevesebben a gyerekek, mint a mi idönkben. Azzal pedig egyetértek, hogy másképpen és mást, hiszen ma olyan nagy a választék, és sok értékes és csodálatos meg izgalmas könyv jelenik meg manapság. A svédek pedig külön hansúlyt fektetnek rá, hogy a svéd írók müveit külön ajánlják. Persze itt 800 cím jelenik meg évente svéd szerzök tollából.
Na, most irány a munka.
Sok-sok üdvözlettel:
Melissa
A Fenyö D. Györggyel készült interjút ITT olvashatod.
2009. február 26., csütörtök
2009. február 25., szerda
Királyi eljegyzés
Kedves Bogi!
Ma az összes svéd napilap címlapon közölte a Victoria hercegnö és Daniel Westling eljegyzéséröl szóló hírt. Daniel vállalkozó, edzötermet üzemeltet. 2002-ben ismerkedtek meg Victoriával, ö volt a személyi trénere.
Királyi esküvönek nézünk tehát elébe 1010 nyarának elején, amit az egész ország nagyon vár. Az újságok szerint fellendíti a gazdaságot.
Üdvözlettel:
Melissa
Ma az összes svéd napilap címlapon közölte a Victoria hercegnö és Daniel Westling eljegyzéséröl szóló hírt. Daniel vállalkozó, edzötermet üzemeltet. 2002-ben ismerkedtek meg Victoriával, ö volt a személyi trénere.
Királyi esküvönek nézünk tehát elébe 1010 nyarának elején, amit az egész ország nagyon vár. Az újságok szerint fellendíti a gazdaságot.
Üdvözlettel:
Melissa
2009. február 24., kedd
Ötletek iskolai könyvtárosoknak
Kedves Bogi!
Nagyon elfoglalt vagyok mostanában, ezért csak egy rövid bejegyzés.
Amikor októberben iskolai könyvtárosként kezdtem dolgozni, két könyvet tanulmányoztam azért, hogy megtanuljam, hogyan is jó csinálni. Az írójuk Aidan Chambers író, aki maga is iskolai könyvtárban dolgozott. Az a módszer, ahogy ma a svéd könyvtárosok és tanárok az iskolákban a könyvekkel dolgoznak, az ö nézetein alapul.
A két könyv, ami sok hasznos gyakorlati tanáccsal szolgál, a következö:
Na, most rohanok fordítani.
Üdvözlettel:
Melissa
2009. február 21., szombat
A jövö iskolai könyvtára Brooklynban
Stephanie Rosalia, a librarian at Public School 225 in Brooklyn, teaches Internet skills.
Kedves Bogi!
A könyvtárosok sokat vitatják, hogyan fog kinézni a jövö könyvtára. Vajon az internet átveheti-e a könyvek szerepét. Ezt ugyanis azon politikusok állítják, akik - véleményem szerint - életükben nem vettek a kezükbe könyvet. Vagy annyi pénzük van, hogy nem kell könyvtárba járniuk, mert minden könyvet megvásárolhatnak, amit csak el szeretnének olvasni.
A magam részéröl bizony, még mindig a fotelben kényelmesen elhelyezkedve, papírkönyvvel a kezemben szeretek olvasni.
De lássuk, milyen is lesz a jövö iskolai könyvtára. A cikk ITT olvasható egy brooklyni könyvtárról, s még egy videó is megtekinthetö.
Sok-sok üdvözlettel a hófödte Göteborgból:
Melissa
2009. február 17., kedd
Stieg Larsson: A tetovált lány
2010-07-13, 2010-08-25
Most, hogy a filmet Peperóniában is bemutatják, sokan olvassák ezt a bejegyzést. Talán arra kíváncsiak, jó-e a film. Mostmár én is láttam, és nyugodtan mondhatom, nem okoz csalódást. Mind a három mozifilm nagyon jó, söt a 6 részes svéd tv-filmsorozat is.
Persze, az amerikaiaknak nem elég jó, ök még egyszer megfilmesítik. A hollywoodi változatban nem Noomi Rapace játsza majd Lisbeth Salander szerepét. Ugyan felkérték rá, de nemet mondott, mert úgy gondolta, készen van ezzel a szereppel.
Az amerikai filmben Kalle Blomkvist szerepét Daniel Craig játsza majd, Lisbeth Salader szerepét pedig a csaknem ismeretlen Rooney Mara. A filmet Stockholmban forgatják majd.
Mindenkinek jó szórakozást!
Kapcsolódó cikk: Millenniumserien
2009-02-17
Kedves Bogi!
Ez itt újra a reklám helye. Ma az összes svéd napilap közölte, hogy tegnap volt a sajtókonferenciája a Män som hatar kvinnor (Férfiak, akik gyűlölik a nőket) című svéd filmnek. A film Stieg Larsson világsikerű Millennium-trilógiájának az első részéből készült.
Amint azt a göteborgi Metróban olvasom, 6 országban lesz a film premierje a tavasszal. A svéd mozi 13 ezer mozijegyet adott el eddig a premierre. A filmet 10 ország vette meg.
A könyveket eddig 10 millió példányban adták el a világon. A könyv kiadási jogát 40 ország vette meg.
Örömmel közölhetem, hogy az Animus Kiadó honlapján mostmár megtalálható a hír, hogy a könyv A tetovált lány címen március elején jelenik meg Peperóniában. Én is megvettem a trilógiát, pedig könyvtárosként nagyon kevés könyvet vásárolok. Persze azért vártam az árleszállításig.
Szóval hamarosan itt a könyv mindazok örömére, akik már nagyon várják.
Üdvözlettel Göteborgból:
Melissa
Stieg Larsson Millennium-trilógiájáról ITT írtam korábban.
A Stieg Larsson élettársával készült interjú ITT olvasható, Ki örökli Stieg Larsson vagyonát? címmel.
A két föszereplö: Michael Nyqvist és Noomi Rapace
Most, hogy a filmet Peperóniában is bemutatják, sokan olvassák ezt a bejegyzést. Talán arra kíváncsiak, jó-e a film. Mostmár én is láttam, és nyugodtan mondhatom, nem okoz csalódást. Mind a három mozifilm nagyon jó, söt a 6 részes svéd tv-filmsorozat is.
Persze, az amerikaiaknak nem elég jó, ök még egyszer megfilmesítik. A hollywoodi változatban nem Noomi Rapace játsza majd Lisbeth Salander szerepét. Ugyan felkérték rá, de nemet mondott, mert úgy gondolta, készen van ezzel a szereppel.
Az amerikai filmben Kalle Blomkvist szerepét Daniel Craig játsza majd, Lisbeth Salader szerepét pedig a csaknem ismeretlen Rooney Mara. A filmet Stockholmban forgatják majd.
Mindenkinek jó szórakozást!
Kapcsolódó cikk: Millenniumserien
2009-02-17
Kedves Bogi!
Ez itt újra a reklám helye. Ma az összes svéd napilap közölte, hogy tegnap volt a sajtókonferenciája a Män som hatar kvinnor (Férfiak, akik gyűlölik a nőket) című svéd filmnek. A film Stieg Larsson világsikerű Millennium-trilógiájának az első részéből készült.
Amint azt a göteborgi Metróban olvasom, 6 országban lesz a film premierje a tavasszal. A svéd mozi 13 ezer mozijegyet adott el eddig a premierre. A filmet 10 ország vette meg.
A könyveket eddig 10 millió példányban adták el a világon. A könyv kiadási jogát 40 ország vette meg.
Örömmel közölhetem, hogy az Animus Kiadó honlapján mostmár megtalálható a hír, hogy a könyv A tetovált lány címen március elején jelenik meg Peperóniában. Én is megvettem a trilógiát, pedig könyvtárosként nagyon kevés könyvet vásárolok. Persze azért vártam az árleszállításig.
Szóval hamarosan itt a könyv mindazok örömére, akik már nagyon várják.
Üdvözlettel Göteborgból:
Melissa
Stieg Larsson Millennium-trilógiájáról ITT írtam korábban.
A Stieg Larsson élettársával készült interjú ITT olvasható, Ki örökli Stieg Larsson vagyonát? címmel.
A két föszereplö: Michael Nyqvist és Noomi Rapace
2009. február 14., szombat
Északi és egyéb európai könyvtárak képekben
Kedves Bogi!
Ezt az infót is a Kortedalai Könyvtár blogján találtam. A Norvég Könyvtárosegyesület modern európai könyvtárak képeit teszi közzé a Picassán azzal a céllal, hogy inspirálja a könyvtárakat, politikusokat, építészeket, amikor új könyvtárak építését tervezik. Újabb képeket is várnak más európai országokból. Ugyanakkor szeretnék, ha a sajtó ezek közül a képek közül választana, amikor könyvtárakról tesznek közé cikkeket.
A képeket ITT lehet megtekinteni. Érdemes!
Az én javaslatom az, hogy a legközelebbi költségvetési vita során ezt a képsorozatot kell elküldeni a döntéshozó politikusoknak!
Üdvözlettel:
Melissa
A képen a Tromsö Könyvtár (Norvégia) látható.
Ezt az infót is a Kortedalai Könyvtár blogján találtam. A Norvég Könyvtárosegyesület modern európai könyvtárak képeit teszi közzé a Picassán azzal a céllal, hogy inspirálja a könyvtárakat, politikusokat, építészeket, amikor új könyvtárak építését tervezik. Újabb képeket is várnak más európai országokból. Ugyanakkor szeretnék, ha a sajtó ezek közül a képek közül választana, amikor könyvtárakról tesznek közé cikkeket.
A képeket ITT lehet megtekinteni. Érdemes!
Az én javaslatom az, hogy a legközelebbi költségvetési vita során ezt a képsorozatot kell elküldeni a döntéshozó politikusoknak!
Üdvözlettel:
Melissa
A képen a Tromsö Könyvtár (Norvégia) látható.
Helpdesk avagy a középkorban sem volt könnyebb
Kedves Bogi!
Ezt a videót a Kortedalai Könyvtár (Göteborg egyik kerületi könyvtára) blogján találtam. Norvégul beszélnek, de van hozzá angol szöveg. Hát, a középkorban sem volt könnyebb. Talán a könyvtárosoknak sokszor nem kevés türelemre van szükségük, hogy bevezessék a könyvtárhasználókat a számítógépek rejtelmeibe. Nálunk egyébként nagyon sok nyugdíjas jár a könyvtárakba, hogy megtanulja, hogyan is keresgélhet az interneten. A bankok és egyéb más intézmények bizony arra kényszerítenek bennünket, hogy mindent a világhálón keresztül bonyolítsunk. Talán nem tudod, hogy Szendvicsország az elsö helyen áll a világon, ha a háztartások internet ellátottságát nézzük.
Ez a film kollégákról szól (lásd. könyvtárosok), akik az újonnan bevezetett rendszer müködését próbálják elsajátítani - több-kevesebb sikerrel.
De jöjjön a film, jó szórakozást. Én meg megyek fordítani.
Üdvözlettel a napsütéses Göteborgból:
Melissa
Ezt a videót a Kortedalai Könyvtár (Göteborg egyik kerületi könyvtára) blogján találtam. Norvégul beszélnek, de van hozzá angol szöveg. Hát, a középkorban sem volt könnyebb. Talán a könyvtárosoknak sokszor nem kevés türelemre van szükségük, hogy bevezessék a könyvtárhasználókat a számítógépek rejtelmeibe. Nálunk egyébként nagyon sok nyugdíjas jár a könyvtárakba, hogy megtanulja, hogyan is keresgélhet az interneten. A bankok és egyéb más intézmények bizony arra kényszerítenek bennünket, hogy mindent a világhálón keresztül bonyolítsunk. Talán nem tudod, hogy Szendvicsország az elsö helyen áll a világon, ha a háztartások internet ellátottságát nézzük.
Ez a film kollégákról szól (lásd. könyvtárosok), akik az újonnan bevezetett rendszer müködését próbálják elsajátítani - több-kevesebb sikerrel.
De jöjjön a film, jó szórakozást. Én meg megyek fordítani.
Üdvözlettel a napsütéses Göteborgból:
Melissa
2009. február 13., péntek
A világ legérdekesebb könyvtárai képekben
Kedves Bogi!
Érdekes vitát olvasok a magyar könyvtárosok levelezölistáján a magyar könyvtárak jelenlegi helyzetéröl. Úgy tünik, általános az a nézet, hogy a könyvtárakat az internet fogja felváltani. Ezt a svéd könyvtárosok is cáfolják.
Augusztusban a lányom új iskolájában azt hallottam a tanároktól, hogy ezentúl a tárgyi tudás helyett az információkeresésre fognak koncentálni. "Csak azt ne, gondoltam, hiszen a gyerekek máris jobban értenek hozzá, mint a tanárok." Írtam is egy levelet az igazgatónönek, amiben azt kértem, hogy ne azt hangoztassák "tárgyi tudás vagy információkeresés", hanem azt, hogy "tárgyi tudás ÉS információkeresés".
Ugyancsak a könyvtári levelezölistán érkezett ma egy honlap, ami érdekes könyvták fotóit közli, köztük a Stockholmi Városi Könyvtár olvasóterméét is.
Jó hétvégét!
Melissa
A képek ITT láthatók.
Érdekes vitát olvasok a magyar könyvtárosok levelezölistáján a magyar könyvtárak jelenlegi helyzetéröl. Úgy tünik, általános az a nézet, hogy a könyvtárakat az internet fogja felváltani. Ezt a svéd könyvtárosok is cáfolják.
Augusztusban a lányom új iskolájában azt hallottam a tanároktól, hogy ezentúl a tárgyi tudás helyett az információkeresésre fognak koncentálni. "Csak azt ne, gondoltam, hiszen a gyerekek máris jobban értenek hozzá, mint a tanárok." Írtam is egy levelet az igazgatónönek, amiben azt kértem, hogy ne azt hangoztassák "tárgyi tudás vagy információkeresés", hanem azt, hogy "tárgyi tudás ÉS információkeresés".
Ugyancsak a könyvtári levelezölistán érkezett ma egy honlap, ami érdekes könyvták fotóit közli, köztük a Stockholmi Városi Könyvtár olvasóterméét is.
Jó hétvégét!
Melissa
A képek ITT láthatók.
2009. február 11., szerda
A Pagony ismételten meghirdeti Aranyvackor pályázatát
Kedves Bogi!
Ma kaptam meg a Pagony legújabb hírlevelét. Ide kívánkozik.
Nálunk most minden éjjel havazik, de napközben el is olvad.
Na, most megyek fordítani, de azért, ha valami érdekeset találok gyerekkönyv-ügyben, újra jelentkezem.
Szeretettel üdvözöllek:
Melissa
Idén is lesz Aranyvackor!
A kétévente megrendezésre kerülő Aranyvackor-díj és pályázat célja olyan tehetséges írók és illusztrátorok felkutatása-megtalálása, akik képesek magas színvonalon szólni a gyerekekhez, és akiknek a munkáiból mind képileg, mind tartalmilag igényes gyerekkönyv készíthető.
Várunk még nem publikált szövegeket: meserészletet vagy egész mesét, és/vagy a szöveghez szervesen illeszkedő legalább három darabból álló, tetszőleges technikával készített képsorozatot.
A 2009-es pályázat témája: A VÁROS
A zsűri elnöke és a pályázat védnöke:
Gyulai Líviusz, Munkácsy Mihály-díjas, Kossuth-díjas grafikusművész
Fődíj:100.000 Ft
A pályázat beérkezési határideje: 2009.március 31.
A májusi díjátadó ünnepségnek és az Aranyvackor-kiállításnak a Petőfi Irodalmi Múzeum ad otthont. Bővebben...
Miért van szükség egy ilyen díjra?
Közhelynek tűnik, a gyakorlat azonban azt mutatja, nem fölösleges elmondani: nem mindegy, hogy mit lát, mit hall, és mit olvas a gyerekünk. Sőt! Ahhoz, hogy gyerekeinkből művészetértő és a művészetet, olvasást szerető felnőtt váljék, nagyon komolyan kell vennünk, hogy az, amit lát, hall és néz, jó minőségű legyen. A MKKE adatai szerint a Magyarországon megjelenő könyvek 10%-a gyerekkönyv – és ennek a 10%-nak legnagyobb örömünkre egyre nagyobb hányada a szövegre és illusztrációra egyaránt adó, minőségi munka. A külföldi kínálattal összehasonlítva azonban még mindig azt látjuk, hogy kevés itthon az igazán jó gyerekkönyv, az olyan kiadó, aki tudatos koncepcióval rendelkezik, és az olyan szülő, aki megfontoltan tudna választani az óriási és áttekinthetetlen kínálatból.
A díjalapítással – természetesen azon túl, hogy új tehetségeket találjunk – az volt a célunk, hogy az alkotók megismerhessék egymást, a kiadók megismerhessék az alkotókat, a sajtó és rajtuk keresztül a nagyközönség pedig megismerhesse azokat a kiadókat, akik komolyan gondolják azt, hogy egy gyerekkönyv elkészítése egyáltalán nem gyerekjáték, hanem komoly szakma. Azt vártuk (és úgy érezzük, sikerült is valamit elindítanunk), hogy kicsit felpezsdüljön és színvonalasabbá váljék a magyar gyerekkönyv-piac, és hogy a gyerekkönyvekhez való hozzáállás és a gyerekirodalomról való gondolkodás végre itthon is felnőtté váljék.
Közhelynek tűnik, a gyakorlat azonban azt mutatja, nem fölösleges elmondani: nem mindegy, hogy mit lát, mit hall, és mit olvas a gyerekünk. Sőt! Ahhoz, hogy gyerekeinkből művészetértő és a művészetet, olvasást szerető felnőtt váljék, nagyon komolyan kell vennünk, hogy az, amit lát, hall és néz, jó minőségű legyen. A MKKE adatai szerint a Magyarországon megjelenő könyvek 10%-a gyerekkönyv – és ennek a 10%-nak legnagyobb örömünkre egyre nagyobb hányada a szövegre és illusztrációra egyaránt adó, minőségi munka. A külföldi kínálattal összehasonlítva azonban még mindig azt látjuk, hogy kevés itthon az igazán jó gyerekkönyv, az olyan kiadó, aki tudatos koncepcióval rendelkezik, és az olyan szülő, aki megfontoltan tudna választani az óriási és áttekinthetetlen kínálatból.
A díjalapítással – természetesen azon túl, hogy új tehetségeket találjunk – az volt a célunk, hogy az alkotók megismerhessék egymást, a kiadók megismerhessék az alkotókat, a sajtó és rajtuk keresztül a nagyközönség pedig megismerhesse azokat a kiadókat, akik komolyan gondolják azt, hogy egy gyerekkönyv elkészítése egyáltalán nem gyerekjáték, hanem komoly szakma. Azt vártuk (és úgy érezzük, sikerült is valamit elindítanunk), hogy kicsit felpezsdüljön és színvonalasabbá váljék a magyar gyerekkönyv-piac, és hogy a gyerekkönyvekhez való hozzáállás és a gyerekirodalomról való gondolkodás végre itthon is felnőtté váljék.
2009. február 8., vasárnap
Sonya Hartnett: The Ghost´s Child
Kedves Bogi!
Sonya Hartnett ausztrál írónő az ALMA-díj (The Astrid Lindgren Memorial Award) 2008. évi nyertese. A díjjal 5 millió svéd korona jár. Kíváncsian vettem kezembe az írónő legújabb kötetét, hiszen még semmit nem olvastam tőle. A könyv svéd címe Pojken i soffan (A fiú a díványon), s a Bonnier Carlsen Kiadó igencsak kitett magáért. A borító gyönyörű , s minden fejezet egy képpel kezdődik.
A történet az idős Maddyről szól, aki egy délutáni sétáról hazatérve egy ismeretlen fiút talál a házában a díványon ülve. Beszélgetni kezdenek, s Maddy elmeséli élete történetét.
Gazdag gyártulajdonos, elfoglalt édesapa és életét a jótékonykodásnak szentelő édesanya mellett nőtt fel, talán valahol Ausztráliában. Tanulmányait egy lánynevelő intézetben folytatja, s amikor 16 évesen hazatér, az édesapja maga elé hivatja. Azért, hogy kitudakolja, mennyit tanult az elmúlt esztendők során, egy kérdést tesz fel neki: “Melyik a leggyönyörűbb teremtmény a világon?” Maddy megszeppen a vizsgáztatástól, s azt válaszolja, hogy a tengeri sas. Az édesapa nem elégedett a válasszal, s hogy megmutassa, mennyi gyönyörűség van a világon, kétéves föld körüli útra viszi a lányát. Az utazás utolsó napján születésnapi ajándékot ad Maddynek, s újra felteszi a kérdést. A lány azt feleli, hogy a kérdésre nincs válasz, hiszen a sok gyönyörű teremtmény nem hasonlítható össze egymással. Az apa pedig azt mondja, hogy a válasz benne van az ajándékdobozban, de a lány csak akkor bonthatja ki, ha ö már elhagyta a hajókabint.
Bogikám, kitalálod, mi volt a dobozban? Nem, nem árulom el, hátha egyszer megjelenik magyarul is.
A The Ghost´s Child filozofikus szerelmi történet. Engem Garcia Marquez és Coelho stílusára emlékeztet. Igazi élmény volt olvasni.
Sonya Hartnett ausztrál írónő az ALMA-díj (The Astrid Lindgren Memorial Award) 2008. évi nyertese. A díjjal 5 millió svéd korona jár. Kíváncsian vettem kezembe az írónő legújabb kötetét, hiszen még semmit nem olvastam tőle. A könyv svéd címe Pojken i soffan (A fiú a díványon), s a Bonnier Carlsen Kiadó igencsak kitett magáért. A borító gyönyörű , s minden fejezet egy képpel kezdődik.
A történet az idős Maddyről szól, aki egy délutáni sétáról hazatérve egy ismeretlen fiút talál a házában a díványon ülve. Beszélgetni kezdenek, s Maddy elmeséli élete történetét.
Gazdag gyártulajdonos, elfoglalt édesapa és életét a jótékonykodásnak szentelő édesanya mellett nőtt fel, talán valahol Ausztráliában. Tanulmányait egy lánynevelő intézetben folytatja, s amikor 16 évesen hazatér, az édesapja maga elé hivatja. Azért, hogy kitudakolja, mennyit tanult az elmúlt esztendők során, egy kérdést tesz fel neki: “Melyik a leggyönyörűbb teremtmény a világon?” Maddy megszeppen a vizsgáztatástól, s azt válaszolja, hogy a tengeri sas. Az édesapa nem elégedett a válasszal, s hogy megmutassa, mennyi gyönyörűség van a világon, kétéves föld körüli útra viszi a lányát. Az utazás utolsó napján születésnapi ajándékot ad Maddynek, s újra felteszi a kérdést. A lány azt feleli, hogy a kérdésre nincs válasz, hiszen a sok gyönyörű teremtmény nem hasonlítható össze egymással. Az apa pedig azt mondja, hogy a válasz benne van az ajándékdobozban, de a lány csak akkor bonthatja ki, ha ö már elhagyta a hajókabint.
Bogikám, kitalálod, mi volt a dobozban? Nem, nem árulom el, hátha egyszer megjelenik magyarul is.
A The Ghost´s Child filozofikus szerelmi történet. Engem Garcia Marquez és Coelho stílusára emlékeztet. Igazi élmény volt olvasni.
Az ALMA-díjról még annyit, hogy a 2009. évi ALMA-díj nyertesének a nevét 2009. március 24-én 13 órakor hozzák nyilvánosságra Astrid Lindgren szülővárosában, Vimmerbyben. Ugyanabban az órában jelentik be Bolognában is a Gyerekkönyv Világkiállításon. A díjra 153 írót, illusztrátort ill. szervezetet jelöltek 60 országból 6 világrészről. Magyar jelölt sajnos nincs.
Bogikám, ugye, reménykedhetünk benne, hogy jövőre lesz?
Sok-sok üdvözlettel:
Melissa
Bogikám, ugye, reménykedhetünk benne, hogy jövőre lesz?
Sok-sok üdvözlettel:
Melissa
2009. február 1., vasárnap
Neil Gaiman: Coraline
Kedves Bogi!
Coraline
Harry Potter első részét olvasom fel elalvás előtt Mazsolának magyarul. Most tartunk a tükör- jelenetnél, ami nekem különösen tetszik.
A szem a lélek tükre. Vajon akinek a szemét gombszemre cserélik, annak lelke sincs többé? Neil Gaiman Coraline című gótikus gyerekkönyvében is fontos feladata van a tükörnek. Coraline a tükörben látja viszont eltűnt szüleit, akik azt suttogják a másik oldalról: “Segíts rajtunk.”
Szeretem az olyan könyveket, amik tele vannak bölcs gondolatokkal. Neil Gaiman regénye ilyen. Példaként azt a jelenetet említem a sok közül, ahol Coraline a macskával beszélget, aki egy egérrel játszadozik, mielőtt felfalná. Coraline borzalmasnak találja a dolgot, mire a macska azt mondja: “Én néha nagy kegyesen megengedem az egérnek, hogy elmeneküljön. Az emberek sohasem teszik ugyanezt a vacsorájukkal.”
Coraline iskolakezdés előtt új házba költözik a szüleivel, akik szörnyen elfoglaltak, így nincs idejük foglalkozni a lányukkal. A házban több lakás is van, ahol idős emberek élnek. Coraline szüleinek a lakásában van egy ajtó, ami a ház üresen álló másik részébe vezet, de azt befalazták. Egy nap a lány kinyitja az ajtót, és a fal helyén egy folyosót talál. Mint kiderül a másik oldalon is a szülei laknak, de ott a szemük helyén egy gomb van. Azt akarják, hogy Coraline náluk maradjon, csak vele foglalkoznának, mindig főtt ételt kapna fagyasztott készétel helyett, és sohasem unatkozna. De akkor az ő szemeit is gombokra kellene cserélni.
Többet nem árulok el, hiszen hamarosan itt a film, abból úgyis minden kiderül. Akinek pedig van kedve, olvashatja a könyvet angolul. Én svédül olvastam, és utána meghallgattam CD-n angolul. Jó nyelvgyakorlás, gyerekeknek is.
Neil Gaiman legújabb könyvét, aminek a címe The Graveyard Book, az író maga olvassa fel videón a honlapján.
Üdvözlettel:
Melissa
A szem a lélek tükre. Vajon akinek a szemét gombszemre cserélik, annak lelke sincs többé? Neil Gaiman Coraline című gótikus gyerekkönyvében is fontos feladata van a tükörnek. Coraline a tükörben látja viszont eltűnt szüleit, akik azt suttogják a másik oldalról: “Segíts rajtunk.”
Szeretem az olyan könyveket, amik tele vannak bölcs gondolatokkal. Neil Gaiman regénye ilyen. Példaként azt a jelenetet említem a sok közül, ahol Coraline a macskával beszélget, aki egy egérrel játszadozik, mielőtt felfalná. Coraline borzalmasnak találja a dolgot, mire a macska azt mondja: “Én néha nagy kegyesen megengedem az egérnek, hogy elmeneküljön. Az emberek sohasem teszik ugyanezt a vacsorájukkal.”
Coraline iskolakezdés előtt új házba költözik a szüleivel, akik szörnyen elfoglaltak, így nincs idejük foglalkozni a lányukkal. A házban több lakás is van, ahol idős emberek élnek. Coraline szüleinek a lakásában van egy ajtó, ami a ház üresen álló másik részébe vezet, de azt befalazták. Egy nap a lány kinyitja az ajtót, és a fal helyén egy folyosót talál. Mint kiderül a másik oldalon is a szülei laknak, de ott a szemük helyén egy gomb van. Azt akarják, hogy Coraline náluk maradjon, csak vele foglalkoznának, mindig főtt ételt kapna fagyasztott készétel helyett, és sohasem unatkozna. De akkor az ő szemeit is gombokra kellene cserélni.
Többet nem árulok el, hiszen hamarosan itt a film, abból úgyis minden kiderül. Akinek pedig van kedve, olvashatja a könyvet angolul. Én svédül olvastam, és utána meghallgattam CD-n angolul. Jó nyelvgyakorlás, gyerekeknek is.
Neil Gaiman legújabb könyvét, aminek a címe The Graveyard Book, az író maga olvassa fel videón a honlapján.
Üdvözlettel:
Melissa
Coraline
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)