2008. április 6., vasárnap

Stieg Larsson Millennium-trilógia


Kedves Bogi!

Mai levelemet egy idézettel kezdem. Vajon felismered-e, melyik könyvből való?

"Vér! Semmi kétség, ez Vér! A nagyítóján keresztül meredt a vörös foltra. Azután a pipáját a szája másik szegletébe lökte, és felsóhajtott. Hát persze, hogy vér... Kalle eldugta a pipát. Nem azért, mintha attól félt volna, hogy Anders rajtakapta, amint titokban pipázik. Hanem azért, mert egy szem dohány sem volt benne."

Ezekkel a szavakkal indul Astrid Lindgren Mästerdetektiven Blomkvist (magyarul Az ifjú mesterdetektív) című regénye, amit 1946-ban írt a Rabén & Sjögrens Kiadó ifjúsági detektívregény-pályázatára. (Kérdezhetjük, hogy van-e detektívregény-pályázat 2008-ban Peperóniában?!) Megosztott első díjat nyert. Astrid Lindgren ekkor már nem volt ismeretlen, hiszen egy évvel korábban, 1945-ben első díjat nyert a Rabén & Sjögren Kiadó gyerekkönyvvpályázatán Pippi Långstrump (Harisnyás Pippi) című művével, ami világhírű lett. 63 nyelvre fordították le.
És ha krimi, akkor abban vérnek kell folyni. Egy ifjúsági regény esetében pedig elég, ha a főhős elvágja az ujját. Talán nem véletlen, hogy a svéd detektívregény exportcikk, meg a svéd gyerekkönyv is, bár Peperóniában ezt még nem fedezték fel.
Azt hiszem Stieg Larsson (1954-2004) szerethette Astrid Lindgren könyveit gyerekkorában, hiszen ahogy azt a honlapján olvasom, amikor 2001-ben úgy döntött, hogy detektívregények írásába kezd, könyveinek főszereplőjéül a felnőtt Harisnyás Pippit és a felnőtt Kalle Blomkvistot választotta. Pippiből Lisbeth Salander lett, Kalléból pedig Mikael Blomkvist, akit az ismerősei Kalle Blomkvistnak gúnyolnak. És még egy dolog! Jó, ha megjegyezzük, hogy Harisnyás Pippi a Villa Villekullában lakik. Ez a kifejezés megjelenik majd a Millennium-trilógia második részében, így: V. Kulla. Hogy ki lakik ott, nem árulom el, majd úgyis kiderül. Igaz, erre még Peperóniában várni kell néhány évet.
Amikor a Norstedt Kiadó megkapta a Millennium-sorozat első két kéziratát, rögtön tudták, hogy valami különlegeset tartanak a kezükben. Arra gondoltak, hogy talán egy új Henning Mankellt fedeztek fel. Ahogy azt egy cikkben mesélik, soha azelőtt nem történt, hogy a szerkesztőség dolgozói közül olyan sokan olvastak volna egy kéziratot, egy évvel azelőtt, ahogy az megjelenik.
Nemrég olvastam a Svensk Bokhandel (Svéd Könyvkereskedelem) 2008/2. számában, hogy Stieg Larsson Millenium-trilógiájának az első része, Män som hatar kvinnor (A férfiak, akik gyűlölik a nőket) nagy siker külföldön.
Bevallom, nagyon kevés detektívregényt olvasok, de ezt nem lehetett kihagyni, mivel lassan már hozzátartozik az általános műveltséghez Szendvicsországban. Az egyik kolléganőm azt kérdezte nemrégen, hogy lehet, hogy még mindig nem olvastam el a második részt, hiszen az a legjobb, mert abban derül ki Lisbeth Salander titka. Az igazság az, hogy ha ezt a könyvet olvasom, nincs se mosás, se takarítás, se főzés, mert egyszerűen nem tudom letenni. Mert annyira izgalmas. Hát igen, Lisbeth Salandert a maga 150 centiméterével és 40 kilójával, mindjárt a könyv elején a szívembe zártam. És tegyen Lisbeth bármit is, az olvasó szimpátiája végig vele marad. Mert Lisbeth Salander előtt nincs titok, és nincs olyan számítógép, amibe ne tudna behatolni.
Ugye azzal Te is egyetértesz, hogy attól, hogy egy könyv izgalmas, még nem biztos, hogy jó regény is. Mondjuk többen állítják, hogy a Da Vinci-kód nem jó regény, de nem lehet letenni. Stieg Larsson könyveiről pedig bizton állíthatom, hogy nemcsak érdekfeszítőek, hanem ráadásul még jók is, mert mesterien vannak megírva, ráadásul széles rétegekhez szólnak. És ami sok svéd detektívregény jellemzője: van bennük TÁRSADALOMKRITIKA.
Nem véletlen, hogy a három kötet 2 363 691 példányban fogyott el 2008 január 8-ig Szendvicsországban. Én is megvettem az első két részt, és most megveszem a harmadikat a könyvleértékelésen. Mostmár 99 koronáért lehet kapni.
Itt olvasom, hogy a Millenium-trilógiát eddig 28 ország vásárolta meg, közülük Csehország, Szlovákia és Japán az utolsók a sorban. Stieg Larsson honlapján olvasható, hogy Peperóniában a jogokat az Animus Kiadó vette meg, így a könyvet éppen most fordítja valaki. Nem irígylem a fordítót, mert van benne jópár kifejezés, amivel eddig nem találkoztam, mondjuk mert újságírózsargon. Ennek a könyvnek pedig nem kell reklám. Szerintem rögtön felkerül majd az eladási sikerlisták élére Peperóniában is, amint megjelenik, és hatalmas siker lesz. De azért biztosan lesz reklám is. A párizsi metróban most hatalmas plakátok hirdetik a Millennium-trilógiát.
Most, hogy már elolvastam a második részt is, aminek a címe Flickan som lekte med elden (A lány, aki a tűzzel játszott), az a véleményem, hogy a második rész nem jobb, mint az első. Ugyanolyan jó, csak egy kicsit más. És megvan benne minden olyan kellék, amitől a magyarok is szeretni fogják. Főleg a nők, hiszen nem titkolhatom, hogy ez egy kicsit feminista regény. Mert kiérződik belőle, hogy ezt egy olyan férfi írta, aki a nők pártján áll. De igazán nem akarok semmit elárulni a regényből, hadd legyen meglepetés. Talán csak annyit, hogy a második résznek van egy valós szereplője is, Paolo Roberto ismert svéd ökölvívó, aki rendkívül népszerű Szendvicsországban, és akinek egy olasz szakácskönyve és egy edzési tanácsokat adó könyve is megjelent az utóbbi időben.
De visszatérve az első részre, lássuk csak, hogyan fordították le a Män som hatar kvinnor (A férfiak, akik gyűlölik a nőket) címet néhány országban. Az angolok The Girl with the Dragon Tattou (A lány a sárkány tetoválással) címet, míg a franciák a Les hommes qui n´aimaiment pas les femmes (A férfiak, akik nem szeretik a nőket) címet választották. Ez utóbbi nem igazán szerencsés, mivel téves következtetéshez vezethet. Mert ugye a férfiak, akik nem szeretik a nőket, azok talán a férfiakat szeretik. Holott erről szó sincs.






Mostmár csak azon izgulok, hogy az Animus Kiadó ne változtassa meg az eredeti címet, hiszen az valóban találó és kifejező, hiszen ez a könyv valóban olyan férfiakról szól, akik gyűlölik a nőket.
Stieg Larsson a világ egyik legjobb náciszakértője volt, így sokat tudott a szadizmusról is.
Meg még abban is nagyon bízom, hogy az Animus Kiadó a borítót sem változtatja meg, mert szerintem az úgy jó, ahogy van. Elismerem, nem szeretem, amikor a kiadók különféle megfontolások alapján megváltoztatják az eredeti borítókat, bár értem én, hogy így a könyvből sokkal többet lehet eladni. De íly módon a mű sokat veszít eredeti voltából. Ennél pedig jobban csak az bosszant, amikor a kiadók még a szöveget is megváltoztatják. De ebbe most ne menjünk bele.
Bár azt ígértem, hogy nem árulok el semmit a regényből, mégsem állhatom meg, hogy le ne fordítsam a Nordsteds Kiadó tartalmi leírásait. De ezt csak akkor olvasd, ha tudni szeretnéd, miről szólnak az egyes részek.
Bogikám, remélem, sikerült felkeltenem az érdeklődésedet. Már csak néhány hónap, és olvashatod magyarul is.

Sok-sok üdvözlettel a ködös Göteborgból:

Melissa

Män som hatar kvinnor (A férfiak, akik gyűlölik a nőket)

Itt részlet olvasható a könyvböl.
Itt részlet hallható a könyvböl.

A svéd kiadó leírása:
Mikael Blomkvist, gazdasági riportert börtönbüntetésre ítélik Wennerström pénzember ellen elkövetett becsületsértés miatt, és ezért elhatározza, hogy egy időre felfüggeszti munkaviszonyát a Millennium folyóirat szerkesztőségében.
Ezzel egyidőben egy szokatlan feladatot kap. Henrik Vanger, aki korábban az ország egyik legjelentősebb ipari vezetője volt, azt szeretné, ha Blomkvist megírná a Vanger család történetét. Kiderül azonban, hogy ez csak ürügyül szolgál Blomkvist valódi megbízása számára: derítse ki, mi történt Vanger ifjú rokonával, Harriettel, aki közel 40 éve nyomtalanul eltűnt.
Henrik Vanger minden évben postán kap egy emlékeztetőt a születésnapján, s ezért nem hagyja nyugodni a gondolat, hogy Harriet még mindig életben van. A feladat az elején reménytelennek látszik, és Mikaelnek segítségre van szüksége a kutatómunkában. Valaki Lisbeth Salandert ajánlja, aki egy fiatal zűrös lány, tetovált és több pierce is van, de profi ”számítógépbehatoló”, különleges képességekkel, amelyek verhetetlen kutatóvá teszik. Blomkvist és Salander együtt páratlan páros, akik verhetelen tímet alkotnak, és ketten együtt egyre közelebb jutnak a Harriet-rejtély megfejtéséhez.
Stieg Larsson első krimije egyedülálló. Erőteljes érzéssel ír saját koráról, írása hatásos, találó és gyakorlott. Ezen kívül írói sokrétűsége mély tárgyi tudással párosul. Fantasztikus képességgel hoz létre bonyolult intrikákat, amiket brilliáns módon képes összefűzni. Ez a könyv a Mikael Blomkvistról és Lisbeth Salanderről szóló trilógia első része.

Flickan som lekte med elden (A lány, aki a tűzzel játszott)
Itt részlet olvasható a könyvböl.
Itt részlet hallható a könyvböl.

A svéd kiadó leírása:
A Millennium-trilógia második részében Lisbeth Salander áll a középpontban. Hármas gyilkossággal vádolják, és egy olyan zavaros ügybe kerül, ami a sötét múltjába vezet vissza.
Lisbeth Salander hosszabb külföldi tartózkodás után tér vissza Svédországba. Wennerström pénzember vagyonának köszönhetően gazdagabb, mint valaha. Egy olyan Stockholmba tér vissza azonban, ahol se családja, se barátai nincsenek. Lisbeth teljesen egyedül van a világban. Egy sor drámai esemény történik, amelyek Lisbethet sötét múltjára emlékeztetik, és amikor egy gyilkos üldözésébe bonyolódik, ahol ő maga az, akit üldöznek, úgy határoz, hogy egyszer és mindenkorra leszámol a múltjával. Megbünteti azokat, akik büntetést érdemelnek.
Ezzel egyidőben Mikael Blomkvist a Millennium szerkesztőségében egy szenzációs hírről értesül. Dag Svensson újságíró és az élettársa Mia Bergman leleplező tényekkel rendelkeznek egy kiterjedt szexkereskedelemről Kelet-Európa és Svédország között. Sok személy azok közül, akikre rámutatnak a traffiking-ügyletben, magas társadalmi pozícióval rendelkezik.
Amikor Dagot és Miát brutálisan meggyilkolják, és a gyanú Salanderre terelődik, Mikael Blomkvist úgy dönt, hogy saját nyomozásba kezd. Hamarosan a gyilkosságok és a traffiking-ügy közötti összefüggésre bukkan. Úgy tűnik, hogy a rettegett Zala, akinek a neve állandóan szóba kerül a nyomozás során, valami módon összefüggésben áll egy bizonyos Lisbeth Salanderrel …
Itt az ideje, hogy Blomkvist és Salander újra találkozzon.

Luftslottet som sprängdes (A légvár, amit felrobbantottak)

Itt részlet olvasható a könyvböl.
Itt részlet hallható a könyvböl.

A svéd kiadó leírása:
Két súlyos sebesültet szállítanak a Göteborgi Sahlgrenska Kórház ügyeletére. Az egyik Lisbeth Salander, akit kettősgyilkosság vádjával köröznek. Életveszélyes lőtt sebb van a fején, és azonnal meg kell operálni. A másik személy neve Alexander Zalachenko, egy idősebb férfi, aki súlyosan megsebesült, amikor Lisbeth Salander belevágott egy fejszét.
A Millennium-sorozat harmadik, befejező része ott kezdődik, ahol A lány, aki a tűzzel játszott befejeződött. Lisbeth Salander ugyan túlélte, hogy élve eltemették, de a problémái korátsem múltak el. Zalachenko korábban a szovjet titkosszolgálat hivatásos orrgyilkosa volt. Ezenkívül ő Salander apja, és ő az, aki meg akarta ölni. Erőteljes erők akarják elhallgattatni Lisbeth Salandert örökre.
Ezzel egyidőben Mikael Blomkvist Salander titkolt múltjában kutat, és hamarosan az igazság nyomára bukkan. Leleplező riportot ír, ami tisztára mossa Lisbeth Salandert, és a sarkaiban rázza meg a kormányt, a Säpot (a svéd titkosszolgálatot) és az egész országot. Lisbeth Salandernek végre alkalma adódik arra, hogy leszámoljon a múltjával, az igazságnak – a valódinak - pedig lehetősége nyílik arra, hogy győzzön.

6 megjegyzés:

Névtelen írta...

Szia!
Én francia vagyok, és már olvastam franciaul, de szeretnék tudni mikor lesz magyarul olvashato? Talán Ön tudja?
Előre is köszönöm,
Benjamin

benjamin_catherine@yahoo.com

Melissa írta...

Nem tudom, hogy pontosan mikor jelenik meg magyarul, de azt hiszem, még ebben az évben.
Kíváncsi vagyok, hogy tetszett-e a regény.

Melissa

Benj. írta...

Nagyon tetszett nekem (a francia verzió) és ez egy bestseller már Franciaországban, Québec-ben is! a baratnőm magyar, azért jó lenne magyarul olvasni neki! Nem tudsz lefordítáni neki :-)
Minden jót!
Benjamin

Melissa írta...

Kedves Benjamin,
a regényt már fordítják, és Budapesten az Animus Kiadó jelenteti majd meg. Remélem, Magyarországon is siker lesz.
Minden jót,
Melissa

Mikaall írta...

Szia Melissa! Most olvasom a trilógia harmadik részét. Szeretnék tőled kérdezni valamit. Az első résztől (A tetovált lány) el voltam ragadtatva. Annyira, hogy a fordítás alapján bele tudtam helyezkedni a fizikai és lelki környezetbe, a képzeletem szárnyalt, és Svédországban éreztem magam (még sosem jártam ott). A második részben (A lány, aki a tűzzel játszik) ezt már nem éreztem. Voltak részek, amik ismétlődtek (pl. Lisbeth és Mikael levelezése...), valahogy az időrenddel nem volt rendben valami.. zavart pontosabban. Az eredeti műben is így van? Néhol kicsit monoton volt... párbeszédek ... aztán a könyv második felére -amikor a "Lisbeth-szál"-hoz visszatértünk - már pergősebb volt a történet, és jobban lehetett követni az eseményeket. A harmadik részt még csak most kezdtem. Vajon az eredeti (svéd!) műben is így van? A fordításról nem említik, hogy pontosan melyik mű alapján készült, csak azt, hogy a műnek mi az eredeti címe. Jó lenne tudni, hogy vajon a 2. és 3. rész magyar fordítása is jól sikerült? mert az első rész kiváló.
Mindenesetre igazán nagy siker, jó, hogy megismerhettem ezt a művet.
Szép napot,
Mika

Melissa írta...

Szia Mika!
Hát, hogy jó-e a fordítás, arra sajnos nem tudok válaszolni. Az mindenesetre igaz, hogy a második rész stílusa más. De nekem az is tetszett.

Minden jót!

Melissa