Kedves Bogi!Tegnap kellemes élményben volt részem. Találkoztam két kislánnyal, akik nyár óta élnek Szendvicsországban. Az egyikük azt kérdezte: ”Te fordítottad Sziggét? Szigge a kedvencem. Már az összes könyvet olvastam svédül, és azt is, ami magyarul megjelent. Meg a Teddyröl szóló könyveket is nagyon szeretem. (Ez Lin Hallberg másik lovas sorozata.) Tudod mit, meghagyom neked Szigge többi részét, azokat lefordíthatod. De a Teddys könyveket én akarom lefordítani.”
Bevallom, nem olvastam Sziggét, mielőtt megkértek rá, hogy lefordítsam. Tudtam, hogy a lányomnak nagyon tetszik. Amikor aztán nekiláttam, hogy átültessem, rájöttem, milyen jól van megírva. Miért? Lin Hallberg lovasikolát vezet. Így nagyon jól ismeri azokat a kislányokat, akikről a könyvet írta, meg persze a lovakat is. A gyerekek tehát azonosulni tudnak a szereplőkkel, és a könyvben előforduló hétköznapi élethelyzeteket is pontosan ismerik. Miért tetszhet ez a könyv a magyar szülőknek is? Mert a könyvben szereplő lovasoktató egy szigorú felnőttet képvisel, tehát azokat a nevelési elveket vallja, amelyek Peperóniában uralkodóak. Igen, a lovak oktatása nem megy dresszírozás és szigor nélkül. És a lovasoktató szigorú és igazságos a gyerekekkel szemben.
Nem, ez valóban nem magas irodalom, és nem csak azoknak a gyerekeknek írodott, akik felnőtt korukban majd Nobel-díjas írókat olvasnak. (Ezt a gondolatot nemrég olvastam egy Maurice Sendakról írott kritika kapcsán, és nagyon megtetszett. Bár szerintem ott a kritikusnak nem volt igaza.)
A Sziggéhez hasonló jellegű, nagybetűvel nyomtatott, egyszerű stílusban írott könyveket azoknak a gyerekeknek szánják a svéd kiadók, akik éppen most tanultak meg olvasni, és most a legfontosabb az, hogy sokat gyakoroljanak.
Nem véletlen, hogy LasseMajából eddig 18 kötet jelent meg. A kislányok anyukája egyébként LasseMaja-rajongó. Ezen a sorozaton tanul svédül. Mindet megvette. Azt hiszem, rokon lélekre találtam. Mostmár csak azért szorítok nagyon, hogy a magyar kiadó meghagyja az eredeti illusztrációkat.
Amikor az első LasseMaja, a Gyémántrejtély, fordítását elküldtem Nógrádi Gábornak, azt mondta: ”Ez nem irodalom.” Nem, valóban nem magas irodalom. Hanem egy olyan könyv, ami az olvasást szeretné megszerettetni a kezdő olvasókkal. Arra pedig kiváló. És éppen ezért nem A Pál utcai fiúkkal kell összehasonlítani, hanem az ebben a kategóriában írott más könyvekkel.
Szerencsére, nagyon sok ilyen svéd sorozat van, amit a könyvtáros ajánlani tud a kis olvasóknak.
Üdvözlettel:
Melissa
Svéd sorozatok kezdő olvasóknak
Martin Widmark: LasseMaja és Nelly Rapp
Måns Gahrton: Hotell Gyllen Knorren
Jo Salmson: Tam
Helena Bross sorozata
Marie Louise Rudolfsson: Vitnos
Lin Hallberg: Teddy
Lin Hallberg: Sigge
Ingelin Angerborn: Kartkatastrofen
Peter Gissy: Jill och Jonatan
Martin Olczak: Megakillen
Isabelle Halvarsson: Fräs
Gull Åkerblom: Inez
Pernilla Gesén: Alva
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése