2008. április 29., kedd

Mårten Sandén: Anna D´Arc (Anna Kovacs)

Kedves Bogi!

Amikor tavaly szeptemberben a Göteborgi Könyvvásáron jártam, Mårten Sandén egy miniszemináriumon beszélt a legújabb regényéről. Sok mindent mondott, de az egészből valahogy nem derült ki a cselekmény. És ennek most nagyon örülök. A könyv hátlapján lévő leírás sem árul el sokat. Azt hiszem, ez azért van, mert így lesz érdekes a könyv: Ha nem tudjuk előre, mi történik. Ezért én sem árulok el többet.
Valami azt súgja, hogy Mårten elolvassa majd, amit írok. Azt ugyan nem tudom, ért-e magyarul, meg még azt sem, miért választott magyar nevet a hősnőnek. Minden esetre ezáltal felhívta a figyelmemet a könyvre. Persze láttam a kritikákat a napilapokban, és leginkább a jó könyvekről írnak a recenzensek. A Dagens Nyheter liberális napilap honlapján 12 kritikus ír gyerek- és ifjúsági könyvekről rendszeresen. Vajon Peperóniában hány kritikus ír a napilapokban gyerekkönyvekről - rendszeresen? Hmmm …
Bogi, azt hiszem, hogy az írók nagyon hiú emberek, és borzasztóan érdekli őket, hogy az olvasóknak tetszenek-e a könyveik. Ezért olvassák a blogokat is. Legalábbis Szendvicsországban.
A könyvvásáron megvettem az Anna D´Arc című könyvet, dedikáltattam Mazsolának (már egész kis gyűjteménye van), és azt mondtam Mårtennak, hogy ha tetszik nekem, javasolni fogom a magyar kiadóknak megjelentetésre. Igen, tudom, hogy németül már jelentek meg regényei, de nem értek azzal egyet, hogy németből is le lehetne fordítani. Véleményem szerint egy regényt az eredetiből kell más nyelvre átültetni. Szerencsére van elég svéd fordító Peperóniában.
Most jutottam el oda, hogy elolvassam a regényt, és állíthatom, hogy igaza volt a Rabén&Sjögrén Kiadónak, meg a kritikusoknak is. Nos, ha svéd blogom lenne, most így kiáltanék fel: Jaj, de szép! És olyan szomorú, hogy fáj olvasni! Ehelyett csak azt állapítom meg, hogy ez egy nagyon jó regény. Jószívvel ajánlom a magyar kiadóknak megjelentetésre. Ez egy olyan könyv, amit éjszakába nyúlva olvas az ember, és éjjel egykor már úgy kellett magamra parancsolni, hogy mostmár tessék eloltani a villanyt, mert holnap is nap lesz.
Talán Katherine Paterson Híd Terabithia földjére című művéhez tudnám hasonlítani, csakhogy Anna D´Arc realista regény. És biztos vagyok benne, hogy szem nem marad szárazon.
De! Konzervatív magyar anyuka vagyok, és ilyen szemmel is nézem a művet. Igaz ugyan, hogy lassan 12 éve élek Göteborgban, és sok mindenhez hozzászoktam.
Szóval milyen benyomásaim voltak olvasás közben? Az elején mindjárt van egy rész, amit kinyisszantanék. Dehogy árulom el, miről szól! A 33-34. oldal. Nyissz! Vámos Miklós legújabb könyvében is olvasható, igaz, ott nem ennyire burkoltan. Meg később van egy olyan rész is, amiről még Vámos Miklós se mer írni a prüd Peperóniában. Visszagondoltam, hogy vajon 13-14 évesen megértettem volna-e, miröl van szó. Azt hiszem, nem. Igaz, a mi gyerekeink amerikai sorozatokon nönek fel. De abban azért nem vagyok biztos, hogy értik is, amit ott látnak.
Aztán ahogy tovább olvasom, eszembe jut Piroska. Ahogy az apukám minden este elmesélte elalvás előtt, és mindig kijavítottam, ha nem úgy mondta, ahogy szokta.
Amikor első alkalommal jártam hipnózison, a vezető, Pia, a transzot említette. Kértem, magyarázza el, mi az. A példa a kisgyerekről szólt, aki minden este ugyanazt a mesét szeretné hallani, újra és újra elalvás előtt. Ilyenkor transzba esik, és ez biztonságot jelent.
Aztán visszagondoltam, hogy amikor én is Piroskát meséltem Mazsolának esténként, rájöttem, hogy ez a történet valójában mit is sugall nekünk, vagy inkább a gyereknek: Ne menj el idegenekkel.
A könyvbeli jelenetnek hasonló funkciója van. Azt hiszem, tetszene a magyar anyukáknak, akiknek kamaszkorú lányai vannak, hiszen ma annyiféle veszély fenyeget. Gondoljunk csak az internetre. Tudom, hogy az anyukák is szívesen olvasnak gyerekkönyveket.
Aztán még eszembe jutott A rút kiskacsa is. Vajon válhat-e belőle gyönyörű fehér hattyú? Vajon a kövér, félszeg Oskar elnyerheti-e Anna szívét? Az az érzésem, hogy ez lehetetlen. Eddigi olvasmányélményeim azt sugallják, hogy happy and-nek kell lenni. Csakhogy ez realista regény. Vajon válhat-e a csúf békából szép királyfi. És végig úgy szorítok Oskarnak. Nos, hogy így lesz-e, kiderül a könyv végén.
A svéd blogokon több helyen is olvasom a mese kifejezést. Igen, van valami mesei ebben a könyvben.
A történetben fel-fel tűnik időnként egy orvosságosdoboz. Végig azon töprengtem, mi is történik majd ezzel a könyv végén. Aztán egy kicsit megnyugodtam, amikor arra gondoltam, hogy a svéd ifjúsági regénynek van egy fő szabálya: REMÉNYT KELL SUGÁROZNIA.
Pontosan így fejeződik be a történet, kissé lírai módon.
És még egy dolog. Ez a könyv nagyon tetszene a magyar könyvtárosoknak, és iskolai könyvtárosoknak is.
Bogikám, ugye Te is szívesen elolvasnád?

Sok-sok üdvözlettel Göteborgból, ahol végre tavaszias az idő,

Melissa

A könyv hátoldalán található leírás:
Oskar minden szabad idejét az iskolai könyvtárban tölti, hogy elkerülje azokat, akik állandóan megverik. Az egyetlen, ami miatt reggelenként egyáltalán iskolába megy az az Anna Kovácsról szőtt álma, aki az iskola legzűrösebb diákja, aki fütyül az iskola láthatatlan határaira és csendes szabályrendszerére.
Amikor Fredrik – a város egykor leghatalmasabb emberének a leszármazottja – visszatér a kis bányászfaluba a családjával, Oskar hirtelen új barátra lel. Egy világ, ami az övétől nagyon különbözik, nyílik meg számára, és lassan de biztosan kezdenek szerepek cserélődni, és perspektívák megváltozni.
Egy erős elbeszélés szülőföldről és idegenségről, fenyőerdőről és bling-blingről, és legfőképpen a szerelem erejéről, ami sebez és gyógyít.

A Dagens-Nyheter liberális napilap recenzense az ősz egyik legjobb ifjúsági regényének tartotta az Anna D´Arc című könyvet.

2008. április 28., hétfő

Per Nilsson: Hjärtans Fröjd (Szívgyönyör)


Kedves Bogi!

Ma az egyik kedvenc ifjúsági regényemről írok. Nagyon remélem, hogy egyszer Peperóniában is kiadják. A címe Hjärtans Fröjd (Szívgyönyör), és Per Nilsson írta 1992-ben. Ezt a könyvet még ma is előszeretettel olvastatják a tanárok, könyvtárosok az iskolában.
Hjärtans fröjd valójában a citromfű növény, latin nevén Melissa Officinalis, svéd népi elnevezése. A regényben így nevezi a fiú a lányt, akinek Ann-Katrin a neve. A könyvben egy kamaszfiú meséli el első szerelme történetét úgy, hogy abban valamennyien magunkra ismerünk. Végtelen melegséggel ír Per Nilsson hőséről, aki a szerelem minden boldogságát és kínját megtapasztalja. A történet fantasztikusan jól van felépítve, és csak a végén derül ki, miről is szól valójában. Ezért nem árulok el róla sokat. Hátha egyszer Te is olvashatod.
Per Nilsson a svéd ifjúsági regény koronázatlan királya. Svenne című ifjúsági regénye 2006-ban August-díjat nyert. Egyik regényéből pedig film is készült Hannah med H címmel.
Az egyik honlapon Per Nilsson maga így nyilatkozik a Hjärtans Fröjd című regényről:
“A regényeim közül a legolvasottabb a Hjärtans Fröjd. Ez egy elbeszélés a szerelemről … vagyis minden esetre egy elbeszélés egy tizenhatéves fiúról, aki az első tapasztalatokat szerzi a szerelembe esés, a vágy, a szex, a csalódás és a féltékenység terén. Talán egy elbeszélés a szerelemről is. A fiú szomorú, amiért a szerelem véget ért. Sír. Sírnak a fiúk? Igen, a fiúk sírnak, amikor a szerelem véget ér.”
Nos, 2007-ben megjelent a könyv folytatása, The Return of Hjärtans Fröjd címmel. Ez annyira modern magyar szemmel, hogy szerintem legalább 20 évnek kell eltelni, mire megjelenthet Peperóniában. Vagy lehet, hogy nincs igazam?
Mindenesetre lefordítottam egy részletet a Hjärtans Fröjd című regényből. Remélem, tetszeni fog. Jó szórakozást!

Szívélyes üdvözlettel:

Melissa

Per Nilsson a már említett honlapon így ír önmagáról:

Én nem írok mindenkinek

Igen, ifjú embereknek írok könyveket,
Ám nem írok mindenkinek

Én neked írok,
Te, aki álmokkal és fantáziával telíted a fejed,
S aki a valóság lámpaoszlopainak rohansz,
Újra és újra,
Neked írok,
Te, aki az életre gondolsz, hogy milyen s milyen lehetne,
Te, aki a halálra gondolsz
Én neked írok,
Te, aki listákat írsz fontos dolgokról,
Te, aki próbálod megérteni a dolgok összefüggéseit,
Te, aki az életröl elmélkedsz, amiben élünk,
S hogy a világ miért úgy néz ki, ahogy kinéz,
S arról, hogy a jövö hogy lesz és hogyan lehetne,

Én neked írok,
Te, aki tudod, hogy más vagy, mint a többiek,
S neked, Te, aki magadra ismersz,

Én neked írok,
Te, aki ott sírsz az éjfekete reménytelenségben,
S neked,
Te, aki nevetsz,
Aki tudja, hogy az élet szép,
S hogy az élet izgalmas kaland,

Én nem írok mindenkinek,
Én neked írok.

Részletek a Hjärtans Fröjd című könyv fülszövegéből:
Egy ködös novemberi reggelen, mint mindig a busz leghátuljában ült iskolába menet. Már akkor, amikor a busz lassítani kezdett a megállóban, megpillantott valami vöröset, valami vöröset, ami nem szokott ott lenni, és amikor az a vörös hajú lány felszállt, az az érzése támadt, hogy a lány beragyogta az egész buszt. Igen, így történt ez első alkalommal, amikor meglátta. Vajon már akkor tudta, hogy ő Szívgyönyör?

”Épp így volt ez, a te és az én első szerelmem, ugyanilyen mély és komoly, ugyanilyen élesen váltakozva eufória és vigasztalhatatlanság között. Per Nilsson úgy ír arról, amit mindannyian átéltünk, hogy újnak és frissnek érződik. Ez csakugyan csodálatraméltó teljesítmény!”
Mats Berggren, Aftonbladet

”Nagy beleéléssel és magára ismerő mosollyal olvassa az ember ezt az első Szerelemről szóló könyvet, nagy SZ-szel. Per Nilsson a közepébe talál annak az életkérdésnek, ami körül valójában minden forog – a szerelem és a vágy.”
Lars Karlstrand, Sundsvalls Tidning

Hjärtans Fröjd első díjat nyert a Rabén&Sjögrén KiadóLegjobb szerelmes regény” pályázatán 1992-ben, 1997-ben elnyerte a tekintélyes Deutscher Jugendliteraturpreist, 1999-ben pedig a holland ”The Silver Kiss” díjat.
Hjärtans Fröjd Per Nilsson legismertebb regénye, kb. 10 nyelven jelent meg, többek között az USÁ-ban, ahol nagyon szép recenziókat kapott.

Per Nilsson: Szívgyönyör (részlet)

Előkészületek Szívgyönyörre

Nem lehetett véletlen. Nem minden.
Ennek így kellett történni.
Valakinek akarnia kellett.
Lennie kellett egy forgatókönyvírónak. De ki az? Nem lehetett csupán véletlen,
hogy az anyukája júniusban éjszakánként kezdett dolgozni a kórházban,
és
hogy az iskola egy hétfői napon fejeződött be ebben az évben, első alkalommal a világtörténelemben, és
hogy anya és Krister és Hanna a nyaralóba utazott a nyári szünet előtti utolsó hétvégén, és
hogy ő otthon maradt, hogy becsomagoljon az USA-út előtt,
és
hogy éppen azon a pénteken találkozott a lánnyal a buszon útban hazafelé az iskolából, és
hogy a lány elmesélte, hogy az anyukája egész hétvégén dolgozni vagy aludni fog, és
hogy ő meg elmondta, hogy egyedül lesz egész hétvégén
és
hogy a lány azt mondta:
- Ma este diákbuliba megyek. De holnap este talán haza tudnék menni hozzád. Igazán fölösleges, hogy a német nyelvtankönyvem ott hánykolódjon nálad egész nyáron. Amikor az USÁ-ban leszel meg minden. Kihasználhatnám az alkalmat, hogy elmenjek érte. Vagy van valami más terved?
Nem, túl sok száll futott össze ott. Nem lehetett csupán véletlen.
De ki volt az, aki a forgatókönyvet írta? És mi volt az értelme? Volt egyáltalán értelme?

- Vagy valami más terved van?
- Holnap este?
Úgy tett, mintha gondolkodna.
- Nem ... nem, semmi különös ...
És a lány így szólt:
- Akkor úgy nyolc után ott leszek. Amikor anya elmegy a munkába.
- OKÉ, jó – mondta.
És a lány leszállt a buszról, ő pedig úgy határozott, hogy vesz egy csomag óvszert.
A biztonság kedvéért.

Még életében nem vett óvszert. Hiszen manapság már nincs is senki, akinek gondot okozna, hogy egy csomag óvszert vegyen? Ugyebár nem létezik senki, aki azt gondolná, hogy ez kínos? Miért is lenne kínos? Teljesen természetes dolog. Már a középső tagozatban megtanulják a gyerekek, milyen jó dolog is az óvszer. És milyen fontos!
Egy csomag óvszert venni éppoly egyszerű, mint egy liter tejet. Csak be kell menni az üzletbe, elvenni, amit akarunk és fizetni a pénztárban.
Szia anyafej, csak leszaladok a boltba és veszek egy csomag óvszert a hétvégére.
Így mondaná az ember az anyjának. Teljesen természetes dolog.
Felsóhajtott.
Egész délután próbálta bemagyarázni magának, hogy a legeslegtermészetesebb dolog az, amire készül, csak egy közönséges vásárlás, s ezen egyáltalán nem kell morfondírozni.
Most ott állt a Konsum üzletben, és összehasonlította a különféle samponok árait, tanulmányozta a borotvapengéket és a borotvakrémeket, és lassan, feltűnés nélkül közeledett ahhoz a helyhez, ahol az óvszercsomagok lógtak.
Már akkor, amikor hazajött az iskolából, elbiciklizett egy trafikhoz, ahol tudta, van egy óvszerautomata, mert ha mármost még annyira természetes dolog is egy csomag óvszert venni, mint egy liter tejet, azért még egyszerűbbnek tűnik csak úgy beledobni néhány koronát az automatába és kiszedni, amit akar. Anélkül, hogy egy szót is kellene szólnia, ráadásul kíváncsi pillantások nélkül.
Az automatát természetesen szétverték és kifosztották.
Aztán sorjában bement az ICA, Minilivs és Közelivásárlas üzletekbe, de az óvszerek mindhárom helyen a pénztár fölötti polcon bújtak meg, a cigarettával és a dohánnyal együtt, úgyhogy az ember kénytelen volt előremenni az eladóhoz és közölni:
- Hrm. Egy csomag olyat is.
Vagy:
- Melyik fajta a legjobb ott azok közül az óvszerek közül? Ön melyiket használja? Aha, akkor azt a kék csomagolásút veszem… Mibe kerül?
Vagy valami hasonlót.
De
az ICÁ-ban az eladónő nagyon édes és nagyon nőies volt
és
a Minilivsben az eladó ismerte az anyukáját és
a Közelivásárlásban éppen jött egy lány az osztályból és beállt a háta mögé a sorba, pont akkor, amikor elszánta magát arra, hogy támadásba lendüljön. Gyorsan tervet változtatott:
- Egy csomag… ö… egy kis Prince cigarettát.
- Dohányozni kezdtél? – kíváncsiskodott az osztálytársa.
- Csak ha buliba megyek. Ma házibuliba megyek – lódította.
- Aha, persze.
Ezért aztán most ott állt a Konsumban egy kosárral a kezében, és lassan, de biztosan közeledett az óvszerek felé. Egy csomag burgonyaszirommal, egy csomag sajtkarikával és egy liter aludttejjel a kosarában.
Most vagy soha. Most ott állt pontosan az óvszerek elött. Egy gyors pillantás jobbra, egy gyors pillantás balra, aztán hirtelen mozdulattal magához rántott egy csomagot és bedugta a burgonyaszirom alá.
Hát persze. Pofonegyszerű.
Mostmár csak a fizetés volt hátra.
A pénztárban egy férfi eladó ült. Nagyszerű.
Pofonegyszerű.
De…
Megtorpant, és letette a bevásárlókosarat. Képzeld csak, ha odaérek, gondolta, és sorba rakom a futószalagon a következőket:
egy csomag burgonyaszirom
egy liter aludttej
egy csomag sajtkarika
egy csomag óvszer.
Gondold csak el, az eladó sejtelmesen rám mosolyog, rám kacsint és így szól:
- Szóval, mártogatás lesz ma este. (Svédországban a burgonyaszirmot az aludttejbe mártogatják – a ford.)
Sóhajtott egyet, visszament az üzletbe és magában káromkodott:
- A francba, a francba, a francba.
Nem volt képes végrehajtani.
A svéd ifjúság egybehangzó véleménye alapján, az 1990-es években teljesen természetes és normális dolog óvszert venni a Konsumban.
Ő nem volt normális.
Verítékező tenyérrel ment az egészséges élelem polchoz. Ott letette a kosarat a földre a barna rizs és a zöld lencse elé, leguggolt, villámgyorsan körbenézett és becsúsztatta az óvszercsomagot a kabátja belső zsebébe.
A kosarat otthagyta, és elindult a kijárat felé.
Aztán, hogy az eladó véletlenül gyanút ne fogjon, vett egy esti újságot.
- Semmi mást?
- Nem, köszönöm.

Nahát akkor.
Pofonegyszerű.
Most van egy csomag óvszere. Hisz nincs ebben semmi különös?
Most tehát készen állt.
A részlet a szerzö engedélyével került fel a blogra.

2008. április 26., szombat

Gunilla Bergström: Alfons Åberg

Kedves Bogi!

Ma a svéd gyerekek egyik kedvenc mesefigurájáról számolok be. A neve Alfons Åberg (ejtsd Alfonsz Óberj). Némely magyar kiadó szerint az Alfonsról készült illusztrációkat nem lehetne eladni Peperóniában. Hát, ízlés dolga. Mazsola kiskorában nagyon szerette Alfonsot. Meg az anyukája is.
Amint azt Alfons hivatalos honlapján olvasom:

4 millió Alfons-könyv kelt el 1972 óta!
1972 óta 23 könyv jelent meg Alfonsról, plusz több dalos-, vers-, és ABC-könyv. A svéd könyvtárakban évente egymillió az Alfons-címek kölcsönzési statisztikája. A könyveket 30 nyelvre fordították le. Közel 4 millió példányban keltek el a világon.
Számomra azért megfoghatatlan, hogy a magyar gyerekek és anyukák vajon miért ne tudnák befogadni Alfonsot! Vajon miért különböznek annyira a világ más tájain élő gyerekektől és anyukáktól? Hmmm …

GUNILLA BERGSTRÖMRŐL

- A valóság elég mese!

"Nem kellenek királykisasszonyok, kalandok és űrhajósok! Sem ízléses képek és főként nem édes hazugságok! Igaz történeteket akarok mesélni igazi emberekről, éppen úgy, ahogy a hétköznapokban viselkedünk.
Minidrámákat a pszichológia síkján.
Huncutságokról van szó, meg arról, milyen, ha hiányzik egy barát, a kísértetektől való félelemről, verekedésről, arról, hogy közeledik a karácsony … Olyasmiről, amiben minden gyerek magára ismerhet.
De abba azért, ha lehet, bele kell, hogy férjen valami irreális, váratlan!
Hiszen a hétköznap közepén van néhány más dolog is: meglepetés, borzongás, egy hirtelen kacagás és Örök Kérdések. Mi felnőttek leginkább elfelejtettük ezt a dolgot, amikor gürcölünk a lakbérrel, élelemmel és kötelezettségekkel: hogy az élet páratlan talány! Tele lehetőségekkel. Hány dolgot ki nem találunk! Annyit bírunk, hogy el sem hinnénk! És miközben háborúk dúlnak, számítógépeket találnak fel és az emberek gyerekeket szülnek … az évszakok váltakozásai örök körüket járják, ugyanaz a ritmus évezredek óta ..
Ez felfoghatatlan!
A valóság elég mese. Minden nap új. A gyerekek tudják ezt a legjobban. Mi felnőttek, pedig elfelejtettük. Úgy akarok mesélni, hogy erre emlékeztessem az embereket, és hogy aztán együtt nevethessenek és lepődhessenek meg. Azok a gyerekek, akik a valóság és a valóság varázsa által töltődhetnek fel gazdagabban vérteződnek fel az életre.
Akkor más döntéseket hoznak, erősebb küzdelmeket küzdenek és egy melegebb szellem teremtődik. Vagy ”csak” szülőkké válnak …"

Hej, Gunilla Bergström


AZ ALFONS-KÖNYVEKRŐL

Kicsoda Alfons Åberg?
Egy közönséges srác, aki az apukájával egy modern külkerületben lakik – bárhol a világon.Nem mondhatjuk, hogy nagy. És nem nagyon erős. És ha lehet, inkább nem verekszik!Vidám és pajkos, de tud mérges, féltékeny is lenni, és fél a kísértetektől … A könyvek a legkülönfélébb dolgokról szólnak – hétköznapi bonyodalmaktól az élet nagy kérdéseiig. Minden gyerek magára ismerhet Alfonsban.
Lehet, hogy éppen ezért szeretik oly sok országban?!
Nos, hogy Alfonsnak mi a neve különféle nyelveken, az a honlapon megtekinthető. Talán egyszer a magyar is rákerül a listára. Lehet, hogy akkor Alfonz lesz? Ki tudja?

Az első könyv Alfonsról 1972-ben jelent meg God natt Alfons Åberg (Jó éjt Alfons Åberg) címmel. Ez az egyik kedvencem. Azt hiszem, Henrik Lange is szerethette gyerekkorában, hiszen készített róla egy rajzot, ami az ”80 romaner för dig som har bråttom” című könyvben jelent meg. (Korábban már írtam róla a blogon.)

A könyv arról szól, hogy Alfons Åberg sehogysem tud elaludni. Mindig újabb és újabb dolgot talál ki, csakhogy húzza az időt. Van olyan kisgyerekes szülő, aki esetleg nem ismer magára? Egyszer vizet kér, aztán meg pisilnie kell, aztán meg éhes lesz, végül mesét szeretne. Az apukája a dívány alatt találja meg a könyvet, de addigra úgy elfárad, hogy ott el is alszik.

Bogi, emlékszel még, mit írtam a múltkor a svéd gyerekkönyvekről? GYEREKPERSPEKTÍVA!

Az én kedvencem pedig a Listigt, Alfons Åberg! (Ravasz, Alfons Åberg!) 1977-ből.

Alfons a nagymamájánál van 2 idősebb unokatestvérével. Az unokatestvérek nem akarják engedni, hogy Alfons is kártyázzon velük és a nagyival. Mert Alfons kicsi és buta. Amíg ők kártyáznak, Alfons a konyhában feláll a székre, leveszi a sütisdobozt, és megeszi az összes sütit. A nagyi hiába keresi később. Alfons meg azzal védekezik, hogy ő olyan kicsi, hogy ő még nem tudja megérteni, hogy azt nem volt szabad megenni.


A sorozat utolsó könyve 2006-ban jelent meg Alfons och soldatpappan (Alfons és a katonaapuka) címmel.

Alfons 6 éves.
Ismer egy katonát!
Egy igazi katonát!
Alfons és új barátja, Hamdi, sok kérdést tesz fel háborúról és erőszakról, de ez a katona nem igazán szeretne mesélni …

Rekord! Alfons och soldatpappan 7 nyelven jelent meg egyszerre!
Ez eddig még sohasem fordult elő a svéd gyerekkönyvkiadásban, a Rabén&Sjögrén Kiadó (itt dolgozott Astrid Lingren is) szerint.
(Svéd, norvég, dán, finn, izlandi, német és färö nyelven).

A könyv nagy feltűnést keltett valamennyi médiában – még külföldön is -, és sok dícséretet kapott.
Bogikám, azt mondod, hogy Te nem hallottál róla? Akkor éppen itt az ideje. Hiszem, hogy azt a sok tehetséges magyar művészt, akiknek kitűnő illusztrációit a GYIE BLOG-on látom, érdekli, mi történik a világ más részein, hamarosan utat törnek maguknak, és új modern magyar képeskönyvekkel jelentkeznek. Az értő, talán még külországban is tanult kritikusok pedig pozitívan nyilatkoznak ezekről az országos magyar napilapokban, hogy az emberek magyar gyerekkönyveket vegyenek, ezáltal a kiadóknak a nyereségből legyen pénze újabb magyar gyerekkönyveket megjelentetni. Vagy lehet, hogy túl naív vagyok, és ez nem így működik Peperóniában? Szendvicsországban mindenesetre így van. Ezért is alkothat olyan sok gyerekkönyvíró. Persze azért az állam is támogatja őket.

A RECENZIÓKBÓL

"Van valami Alfons Åberg képeskönyvkölyökben, ami egyenesen a legtöbb gyerek szívébe talál – persze a felnőttekébe is.
... egy szócsó, ami a demokratikus gyerekről tudósít, anélkül, hogy e célból morális kényszernek adna kifejezést. Alfons a mindennapok hőse – ahogy mi is, csak ő jobb!
... egy figura, aki rábírta a gyerekeket és a felnőtteket, hogy együtt hallgassanak, élvezzék a történetet, nevessenek, reflektáljanak!"
(Stina Zethraeus, DN, Április 2006)

"Alfons egy óriás a gyerekirodalomban. A könyvekben van valami misztikus. Hallatlan beleérzés abba, milyen egy kisgyerek."
(Aftenposten, Norge, Április 2006)

"Gunilla Bergströmnek ragyogó képessége van arra, hogy közös és egyetemes pszichológiai minidrámákat egy gyerek számára jól ismert hétköznapi szituációba helyezzen. Annyira meggyőző és elegáns perspektívával lövi Bergström humorisztikus üzenetét a célba. Az ennek megfelelő egyszerű illusztrációk által támogatva."
(Henning Mörch-Sörensen, Dagbl.Information, Danmark, Április 2006)

















Alfonsról 16 rövid rajzfilm is készült.
Vajon bemutatják-e ezeket valaha is Peperóniában?

Külföldön a következő országokban vetítették őket: Ausztrália, Belgium, Írország, USA, Franciaország, Izland, Jugoszlávia, Szlovénia, Izrael, Spanyolország, Svájc, Nagy-Britannia, Irán, Algéria, Tunézia, Marocko, Szudán, Dél-Jemen, Libia, Saudi-Arábia, Egyiptom, Jordánia, Szíria, Irak, Gulfstaterna, Norvégia, Kanada, Taiwan, Csehszlovákia, Hollandia, Mexikó, Olaszország és Finnország.

2003 óta ezeket 4 DVD-n meg is lehet vásárolni Skandináviában.

A rövidfilmek közül 3-at megtaláltam a Youtube-on. Melegen ajánlom azoknak, akik a svéd nyelvtudásukat akarják fejleszteni.

Raska på Alfons Åberg

http://www.youtube.com/watch?v=9AoIG5fy0LM

Aja Baja! Alfons Åberg

http://www.youtube.com/watch?v=3WL47h9rqiM&NR=1

Är du feg? Alfons Åberg

http://www.youtube.com/watch?v=o1ekzKU2loE&feature=related


Mai levelem kissé hosszúra nyúlt. Későre jár, ideje lefeküdni.

Jó éjt!

Melissa

2008. április 22., kedd

Maria Sveland: Bitterfittan

Kedves Bogi!

Nemrég olvastam Maria Sveland Bitterfittan (Keserűpunci) című könyvét, amire az egyik kolléganőm hívta fel a figyelmemet, aki könyvklubbot hirdetett meg a kerületi könyvtárban, ahol dolgozik.
A könyv azon könyvek sorába tartozik, amelynek a pocket-változata ”különanyaggal” jelent meg, így információt tartalmaz a szerzőről, aki elmeséli, hogyan keletkezett a könyv, valamint két, a napilapokban megjelent kritkát is közöl. Ezáltal alkalmas lesz arra, hogy olvasókörökben, könyvklubbokban megvitassák.
Néhány kollégám tagja egy-egy olvasókörnek. Ezek kétfélék lehetnek. A kör tagjai ugyanazt a könyvet olvassák, és azt megvitatják. Egy másik változat, amikor az általuk legutóbb olvasott könyvről számolnak be. Általában havonta egyszer találkoznak, és akkor mindig az olvasókör egy-egy tagja vendégeli meg a résztvevőket szenviccsel, süteménnyel, kávéval. Azt hiszem, hogy a mai virtuális korszakban ez egy nagyon jó, követendő hagyomány. A számítógép egyelőre még nem tud kávét főzni.
Nos Maria Sveland Bitterfittan című könyve igazi feminista regény. Szendvicsországban nagyon népszerű, felkerült az eladási sikerlisták első tíz könyve közé. Arra azért nagyon kíváncsi lennék, a magyar nők vajon mit szólnának hozzá.
Bogikám, mondd Peperóniában még mindig az a nézet uralkodik, hogy egy nő számára az élet legcsodálatosabb időszaka az, amikor otthon van a kisgyerekekkel? Vagy talán tévedek ? Bevallom, megdöbbenve tapasztalom, mennyi a válás a fiatok körében. Talán a mai lányok már nem azt a nézetet vallják, amire Terézanyut tanítja az anyukája, hogy egy nőnek tűrni kell és alá kell rendelnie magát a férje akaratának.

Maria Sveland könyve azt taglalja, lehet-e egyenjogúság egy házasságban.
A könyv két sikon játszódik. Egyrészt a jelenben, ahol Sara, a 30 éves fiatal anya számol be életéröl, mindennapjairól, a házassággal kapcsolatos elvárásairól, a be nem teljesült ideálokról.
A svéd társalom feminista, a svéd nők is. Ebben a szellemben is nevelik őket. Amikor férjhez mennek, szembesülniük kell azzal, hogy elmélet és gyakorlat nem igazán egyeztethető egymással.
Sara 7 évig él a férjével megértésben. A férj megérti és elfogadja Sara egyenjogúságra való törekvését. A gondok akkor kezdődnek igazán, amikor a gyerek megszületik. Attól kezdve valahogy nem működik az egyenjogúság gondolata, és ezt Sara nem képes felfogni. Nyugtalan lesz, állandóan programokat talál ki, elmenekül az otthoni, gyerekkel való bezártságból, azzal vádolja a férjét, hogy nem segít eleget. Végül családi terápiára jelentkeznek. A pszichológus párral való találkozás a regény egyik leghumorosabb jelenete, amikor a pszichológusnő kijelenti, hogy azt a szót, hogy « igazság », jobb ha Sara elfelejti, és magyarázni kezdi, hogy a kőkorszakban a férfiak feladata a vadászat, a nőké pedig a gyereknevelés volt. Akkor Sara és a férje egymásra néznek, felállnak és faképnél hagyják a tanácsadást. Később aztán jobb pszichológust találnak.
A cselekmény egy része pedig a 80-as években játszódik, ahol Sara leírja szülei hagyományos, rosszul működő házasságát. Ahol az anya állandóan csöndben mosogat, nem mondd ellent a férjének, közben pedig ápolónőként dolgozik és 3 gyereket nevel.
Számomra megdöbbentő volt az a rész, ahol Sara 14 éves, és már ekkor a barátjánál alszik éjszakánként. Aztán amikor nemi betegséget kap, és az anyukája elviszi a nőgyógyászhoz, azt modja neki, hogy szégyelhetné magát. Erre Sara megkérdezi, hogy akkor hol volt, amikor szükség lett volna rá, miért engedte, hogy azt csináljon, amit akar.
Sara az állandó fiúkapcsalatait a családtól való meneküléssel és az állandó szeretethiánnyal magyarázza.
Sara, aki az 8. osztály végéig eminens tanuló volt, 9-től kerülni kezdi az iskolát, a gimnáziumban pedig zűrös életet él, és a legrosszabb tanulók közé tartozik. Az egyetemen újra tanulni kezd, érdeklődése az irodalom felé irányul. Újságíró lesz, és díjakat is nyer.
A regény egyik fejezetében megjelenik az « uralkodó technikák » egyik gondolata, miszerint a férfiak megpróbálják az értekezleteken elnyomni a nőket azzal, hogy saját dominanciájukat hangoztatják. A főnök például mindig leszavazza a nők javaslatait, de ha ugyanazt a javaslatot egy férfi kolléga veti fel egy nappal később, akkor azt ujjongva fogadja.
Sara egy hétig gondolkodik Teneriffán, figyeli a körülötte lévő házaspárok viselkedésmintáit. A hét végén rájön, hogy gyereket vár. Meg van róla győződve, hogy akarja a második gyereket is, és akármilyen küzdelmes is, végigcsinálja még egyszer az álmatlan éjszakákat a csecsemővel. Hazatér a férjéhez. A regény pedig azzal végződik, hogy a család este elalvás elött bebújik a paplan alá, és Pija Lindenbaum Gittan och gråvargarna című könyvét olvassák a kisfiuknak.

A svéd kiadó leírása :
Egy ronda januári reggelen Sara egy Teneriffa felé tartó repülőgépen ül. Otthon hagyta a férjét és a gyerekét, hogy egy hétig nyugodtan gondolkodhasson. Ugyanis belátta, hogy elkeseredett, annak ellenére, hogy csak 30 éves. Tényleg egy igazi ”keserűpunci”. Ennek igazán nem kellett volna így történnie, hiszen ő csak a szerelemről álmodott, mint oly sokan mások.
De most ott ül a repülögépen bugyuta-Teneriffa felé, és minden igazságtalanság eszébe jut, amit valaha is elkövettek ellene. Arra gondol, mennyire becsapva érzi magát a szerelemmítosz által. Az, amelyik rávesz bennünket, hogy családot akarjunk alapítani. Mindazokra a nőkre gondol, akik úgy éreznek, mint ő, akiknek az energiáját felemészti a családi pokol. Egy egyenesen lefelé ágazó örökség, a nyugtalan anyja mosogató ekcémás kezeitől egészen Sara ideges ügyességkomplexusáig.
A repülőre Erica Jong ”Rettegés a repüléstől” című (Tericum Kiadó 2002) 70-es évekbeli klasszikus regényét viszi magával, és miközben Sara olvassa, azt kívánja, bárcsak 1975 lenne 2005 helyett. Mert úgy tűnik, minden sokkal jobb volt a 70-es években, minden család elleni lázadással, laza kapcsolatokkal és kábítószerezéssel. Most 2005 van és Sara rémülettel fedezi fel, hogy jobban vágyik egy egész éjszakán át tartó alvásra mint egy ”Hirtelen Felindulásból Elkövetett Dugásra”.
Bitterfittan vad felszámolás a szerelem mítoszával, az anyasággal és az egész szarkultúrával, ami affelé tendál, hogy mindent hamis kukirózsaszínre fessen. Egy regény, egy önéletrajz, egy riport identitásról, szexisztikus szocializációról és az egyik legfontosabb női kérdésről: hogyan érhetjük el valaha is az egyenjogú társadalmat, amikor még arra sem vagyunk képesek, hogy egyenjogú kapcsolatban éljünk azokkal, akiket szeretünk?

Maria Sveland írja a könyvröl :
Először egy riportkönyvet szerettem volna írni a házasságról és a szerelem mítoszáról. Annyira sok téma volt, ami foglalkoztatott, és amire szerettem volna választ kapni. Például, miért van az, hogy a férjes nők rosszabbul érzik magukat, mint a hajadonok, és miért a fordítottja igaz a férfiak esetében, hogy a nős férfiak jobban érzik magukat, mint a nőtlenek.
Még Koppenhágába is elutaztam, hogy találkozzam eszményképemmel, Suzanne Brögger írónővel(magyarra nincsenek lefordítva a könyvei, de nagyon népszerű Skandináviában). De ő meglehetősen elégedett volt a mostani, házas életével, azzal, hogy párban él, így én csalódottan utazhattam vissza, hogy tovább töprengjek.

Bitterfittan nagyon jó kritikát kapott, több svéd napilap (Dagens Nyheter, Svenska Dagbladet, Göteborg-Posten) is pozitívan számolt be róla.

Ulrika Milles írja egy DN-kritikában: Bitterfittan ”egy regény, önéletrajz és riport keveréke”.
”A csend a felnőtt életben folytatódik, amikor a nők hallgatnak egymás előtt, hogy ”dédelgessék a szerelemről kialakított hazugságaikat”, ami abból áll, hogy a nők többet dolgoznak, hogy gondozzák a gyerekeket, a háztartást és a párkapcsolatot. Hogy a férfiak számára a szülői szerep szabad választás, a nők számára pedig az énjük egy részének a feladása. És hogy a párok mosolygó szimbiózisban titkolják ezt.

Bitterfittan egy politikai regény együttélésről és egyenjogúságról, írja a Göteborgs-Posten recenzense.

Az írónő honlapján, valamint a Nordstedts Kiadó honlapján részletek olvashatók a könyvből.

Bogi, nem vagyok benne biztos, hogy ez a könyv érdekel, meg abban sem, hogy valaha is megjelenik Peperóniában. A részletek mindenesetre jó nyelvgyakorlást jelentenek svédül tanulóknak. ”Csak lányoknak!”

Sok-sok üdvözlettel:

Melissa

ÄNTLIGEN HEMMA avagy egy svéd lakberendezési műsor


Kedves Bogi!

Ma este az Äntligen hemma (Végre otthon) svéd lakberendezési műsort vetíti a TV4 svéd kereskedelmi adó.
Hát persze, hogy a lakberendezési műsorokat is szeretem, hiszen annyi jó ötletet mutatnak be.
Ugye tudtad, hogy az IKEA is svéd?
Nos, az Äntligen hemma című műsort teljes egészében nem lehet megtekinteni a neten, viszont részletek láthatók. Már ennyi is kiváló nyelvgyakorlás azok számára, akik svédül szeretnének megtanulni. Akik pedig nem beszélik ezt a nyelvet, azoknak is érdemes ide bekukkantani. Tippeket kapnak arra, hogyan rendezhetünk át egy szobát, vagy hogyan népesíthetjük be virágokkal az erkélyt.
A videoklippeket a “Klipp från Äntligen hemma” és az ”ÄNTLIGEN HEMMA” címszó alatt található piros nyílra kattintva tekinthetjük meg.
A műsor egyik vezetője Martin Timell, akit néhány éve egy közvéleménykutatás során a nők a legférfiasabb svéd férfinak tartottak. Az újságok akkor azt írták, úgy látszik, a nők a nagyon fontosnak tartják, ha egy férfi ezermester. Hát, mondjuk nem árt, ha a párunk össze tud szerelni egy szekrényt, amit az IKEÁ-ban vettünk. Ugye egyetértesz?

Napfényes üdvözlettel Göteborgból:

Melissa

2008. április 21., hétfő

Kate DiCamilo: The Miraculous Journey of Edward Tulane

Kedves Bogi!

Egy csodaszép gyerekkönyvet fedeztem fel nemrég a könyvesboltban: Kate DiCamilo: The Miraculous Journey of Edward Tulane.
Már a borítója is megragadott. Majd azt tudtam meg a netről, hogy ez a könyv máris egy klasszikus.
Most, hogy már elolvastam, egyetértek. Ez a könyv azok közé tartozik, amiket majd az unokámnak fogok olvasni. Az emberi lélek mélységeiről szól az eredetileg gyerekeknek írott történet.
Bevallom, a könyv olvasása közben sikerült kitalálnom a mese végét.
A szerzök egy videón bemutatják a könyvet a neten.
Remélem, egyszer majd magyarul is megjelenik. Addig is elküldöm a göteborgi Kabusa Kiadó leírását.

Minden jót!

Melissa

A svéd kiadó leírása:
Edward Tulane egy nagyon szép porcelánnyúl, akit kézzel varrt selyemkosztümökbe öltöztetnek. Gazdája, a kis Abilene szívből szereti. De ő maga képtelen bárkit is szeretni.Edward Tulane egy napon egy nagy hajóról tengerbe pottyan. Ezzel kezdetét veszi különös utazása, ami néha kellemes, néha meg borzasztó. Nemcsak ruhákat és neveket cserél, hanem új érzésekkel is gazdagodik, megtapasztalja, mi a gyász, a reménytelenség, az öröm. Valamint a szeretet.

Edward Tulane csodálatos utazása egy könyv arról, hogyan lehet valaki a szeretet birtokában anélkül, hogy azt látná. Arról, hogyan veszíti el valaki a szeretetet, hogy azután újra megtalálja. A könyv csodálatosan illusztrált gyönyörűszép klasszikus színes képekkel, amitől nemcsak fantasztikus elbeszélés lesz, hanem egy barát is a könyvespolcon egészen életünk végéig.

Edward Tulanes csodálatos utazása 48 héten keresztül állt a New York Times 10-es eladási sikerlistáján, valamint a következő díjak nyertese:Publishers Weekly Best Books of the Year, Boston Globe-Horn Book Award (Fiction-kategorin), Parent's Choice Awards Gold Award, ALA Notable Children's Books, New York Times Book Review Notable Books of the Year, Child Magazine's Best Children's Book Award, Booklist Editors' Choice, stb.
Az illusztrációkat Bagram Ibatoulline készítette.






2008. április 17., csütörtök

Niklas svéd tévészakács ételei a neten

Kedves Bogi!

Azt írod, hogy túl keveset olvasol a blogomon arról, hogyan is élünk mi itt Szendvicsországban. Ígérem, a jövőben erről is próbálok majd tudósítani.
Most egy kicsit több időm van, hogy munkanélküli, bocsánat, álláskereső lettem.
Szendvicsországban azért nem csak szendvicset eszünk, hanem finom főtt ételeket is. Bevallom, hogy szeretem a főzési műsorokat a tévében. Főleg azért, mert a díványon kényelmesen ülve nézhetem végig, hogyan küzdenek mások, és még mosogatni se nekem kell utána.
Ma este a Niklas mat (Niklas étele) című műsort vetíti a TV. Svédül tanulóknak ajánlom, hogy ezt az interneten keresztül is lehet követni. Jó nyelvgyakorlási lehetőség.

Jó étvágyat hozzá!

Melissa

2008. április 16., szerda

A Melodifestival 2008 idei nyertese Charlotte Perrelli

Kedves Bogi!

A svéd táncdalfesztivált ebben az évben Charlotte Perrelli nyerte Hero című dalával, amit a Youtube-on hallgathatsz meg. Charlotte rutinos versenyző. 1999-ben már egyszer megnyerte az Eurovíziós Dalfesztivált Charlotte Nilsson néven Take Me to Your Heaven című dalával.

A Melodifestival 2008 legnagyobb felfedezettje talán mégis Björn Gustavsson fiatal komikus (21 éves), aki a szünetekben lépett fel. A Youtube-on több száma is látható.

http://www.youtube.com/watch?v=4ZDCJ4d8nMk
http://www.youtube.com/watch?v=raNGUpmAt2A
http://www.youtube.com/watch?v=DSdzkmiJM28

Jó szórakozást!

Melissa

2008. április 10., csütörtök

Henrik Lange 80 romaner för dig som har bråttom

Kedves Bogi!

Felejtsd el az összes kötelező olvasmányt! Minek több száz oldalt olvasni, amikor 4 kép is elég, hogy egy könyv mondanivalóját összefoglalja.
Az ősz egyik legeredetibb svéd könyve kétségkívül Henrik Lange: 80 romaner för dig som har bråttom (80 regény a számodra, aki siet) című műve. Henrik Lange 80 ismert regényt foglal össze mesterien egyetlen oldalon 4 képben, némi szöveggel, képregény formában. Néhány ezek közül: a Biblia, Az oroszlánszívű fivérek, Az öreg halász és a tenger, az Odüsszeusz, Oliver Twist, Robinson Crusoe, Rómeó és Júlia, Tíz kicsi néger.
A könyvről úgy 80 svéd blog tesz említést, s ez is a népszerűségét bizonyítja. Az egyik blogon találtam egy ötletet, amit most ellopok.
4 könyv szöveges részét írom le először. Kíváncsi vagyok, kitalálod-e, melyek ezek.
Azután megmutatom a képet is.
Egy másik blogon egy tanárnő írja, hogy ezt az ötletet nagyon jól lehet használni az iskolai oktatásban is. Sok osztályban íratnak könyvrecenziót a diákokkal. Ehhez mostmár azt is lehet kérni, hogy rajzolják le 4 képben a könyv tartalmát is.

Sok-sok üdvözlettel a ködös Göteborgból:

Melissa

Robertet a Louvre-ba hívják, hogy megfejtsen egy rejtjelet, amit egy meggyilkolt intendáns hagyott hátra, azonban őt magát vádolják gyilkossággal, és megszökik a rendőrség elől.
Rájön, hogy a rejtjel a Szent Grálhoz vezethet. Azt azonban többen is meg akarják szerezni, a Vatikán, egy őrült albínó és egy Grál-fanatikus meg akarja állítani.
Robert megtalálja a Grált, ami egy sír a Louvre-ban. Ott van Mária Magdaléna, Jézus barátnője eltemetve.

Josef K-t egy reggel börtönbe zárják, anélkül, hogy tudná, miért.
Hiába próbálja bizonyítani ártatlanságát az ügyésznek, habár azt sem tudja, mivel vádolják.
Az ítélet meghozatik, és Josef K-t kivégzik.

Frodó kapott egy mágikus gyűrűt, amit azonban a gonosz Szauron meg akar szerezni, mert akkor ő irányíthatja az egész világot.
Frodónak el kell mennie az Ítéletnapja hegyre, hogy megsemmisítse a gyűrűt, egy csomó ork és más ördöngősség azonban meg akarja állítani.
Frodó végül célhoz ér, és tűzbe veti a gyűrűt.

Mikael, akit Wennerström pénzember megrágalmazásáért elítéltek, Vangertől azt a feladatot kapja, hogy írja meg a családja történetét.
A feladat csak ürügy. Mikaelnek valójában Vanger eltűnt rokonát, Harrietet kell megtalálnia.
Mikael megtalálja Harrietet Ausztráliában. Vanger pedig segít neki rács alá tenni Wennerströmöt.







































Dan Brown: Da Vinci-kód
Franz Kafka: A per
J.R.R. Tolkien: A gyűrűk ura
Stieg Larsson: A férfiak, akik gyűlölik a nőket

A képek a szerzö és a svéd kiadó hozzájárulásával kerültek fel a blogra.

2008. április 6., vasárnap

Stieg Larsson Millennium-trilógia


Kedves Bogi!

Mai levelemet egy idézettel kezdem. Vajon felismered-e, melyik könyvből való?

"Vér! Semmi kétség, ez Vér! A nagyítóján keresztül meredt a vörös foltra. Azután a pipáját a szája másik szegletébe lökte, és felsóhajtott. Hát persze, hogy vér... Kalle eldugta a pipát. Nem azért, mintha attól félt volna, hogy Anders rajtakapta, amint titokban pipázik. Hanem azért, mert egy szem dohány sem volt benne."

Ezekkel a szavakkal indul Astrid Lindgren Mästerdetektiven Blomkvist (magyarul Az ifjú mesterdetektív) című regénye, amit 1946-ban írt a Rabén & Sjögrens Kiadó ifjúsági detektívregény-pályázatára. (Kérdezhetjük, hogy van-e detektívregény-pályázat 2008-ban Peperóniában?!) Megosztott első díjat nyert. Astrid Lindgren ekkor már nem volt ismeretlen, hiszen egy évvel korábban, 1945-ben első díjat nyert a Rabén & Sjögren Kiadó gyerekkönyvvpályázatán Pippi Långstrump (Harisnyás Pippi) című művével, ami világhírű lett. 63 nyelvre fordították le.
És ha krimi, akkor abban vérnek kell folyni. Egy ifjúsági regény esetében pedig elég, ha a főhős elvágja az ujját. Talán nem véletlen, hogy a svéd detektívregény exportcikk, meg a svéd gyerekkönyv is, bár Peperóniában ezt még nem fedezték fel.
Azt hiszem Stieg Larsson (1954-2004) szerethette Astrid Lindgren könyveit gyerekkorában, hiszen ahogy azt a honlapján olvasom, amikor 2001-ben úgy döntött, hogy detektívregények írásába kezd, könyveinek főszereplőjéül a felnőtt Harisnyás Pippit és a felnőtt Kalle Blomkvistot választotta. Pippiből Lisbeth Salander lett, Kalléból pedig Mikael Blomkvist, akit az ismerősei Kalle Blomkvistnak gúnyolnak. És még egy dolog! Jó, ha megjegyezzük, hogy Harisnyás Pippi a Villa Villekullában lakik. Ez a kifejezés megjelenik majd a Millennium-trilógia második részében, így: V. Kulla. Hogy ki lakik ott, nem árulom el, majd úgyis kiderül. Igaz, erre még Peperóniában várni kell néhány évet.
Amikor a Norstedt Kiadó megkapta a Millennium-sorozat első két kéziratát, rögtön tudták, hogy valami különlegeset tartanak a kezükben. Arra gondoltak, hogy talán egy új Henning Mankellt fedeztek fel. Ahogy azt egy cikkben mesélik, soha azelőtt nem történt, hogy a szerkesztőség dolgozói közül olyan sokan olvastak volna egy kéziratot, egy évvel azelőtt, ahogy az megjelenik.
Nemrég olvastam a Svensk Bokhandel (Svéd Könyvkereskedelem) 2008/2. számában, hogy Stieg Larsson Millenium-trilógiájának az első része, Män som hatar kvinnor (A férfiak, akik gyűlölik a nőket) nagy siker külföldön.
Bevallom, nagyon kevés detektívregényt olvasok, de ezt nem lehetett kihagyni, mivel lassan már hozzátartozik az általános műveltséghez Szendvicsországban. Az egyik kolléganőm azt kérdezte nemrégen, hogy lehet, hogy még mindig nem olvastam el a második részt, hiszen az a legjobb, mert abban derül ki Lisbeth Salander titka. Az igazság az, hogy ha ezt a könyvet olvasom, nincs se mosás, se takarítás, se főzés, mert egyszerűen nem tudom letenni. Mert annyira izgalmas. Hát igen, Lisbeth Salandert a maga 150 centiméterével és 40 kilójával, mindjárt a könyv elején a szívembe zártam. És tegyen Lisbeth bármit is, az olvasó szimpátiája végig vele marad. Mert Lisbeth Salander előtt nincs titok, és nincs olyan számítógép, amibe ne tudna behatolni.
Ugye azzal Te is egyetértesz, hogy attól, hogy egy könyv izgalmas, még nem biztos, hogy jó regény is. Mondjuk többen állítják, hogy a Da Vinci-kód nem jó regény, de nem lehet letenni. Stieg Larsson könyveiről pedig bizton állíthatom, hogy nemcsak érdekfeszítőek, hanem ráadásul még jók is, mert mesterien vannak megírva, ráadásul széles rétegekhez szólnak. És ami sok svéd detektívregény jellemzője: van bennük TÁRSADALOMKRITIKA.
Nem véletlen, hogy a három kötet 2 363 691 példányban fogyott el 2008 január 8-ig Szendvicsországban. Én is megvettem az első két részt, és most megveszem a harmadikat a könyvleértékelésen. Mostmár 99 koronáért lehet kapni.
Itt olvasom, hogy a Millenium-trilógiát eddig 28 ország vásárolta meg, közülük Csehország, Szlovákia és Japán az utolsók a sorban. Stieg Larsson honlapján olvasható, hogy Peperóniában a jogokat az Animus Kiadó vette meg, így a könyvet éppen most fordítja valaki. Nem irígylem a fordítót, mert van benne jópár kifejezés, amivel eddig nem találkoztam, mondjuk mert újságírózsargon. Ennek a könyvnek pedig nem kell reklám. Szerintem rögtön felkerül majd az eladási sikerlisták élére Peperóniában is, amint megjelenik, és hatalmas siker lesz. De azért biztosan lesz reklám is. A párizsi metróban most hatalmas plakátok hirdetik a Millennium-trilógiát.
Most, hogy már elolvastam a második részt is, aminek a címe Flickan som lekte med elden (A lány, aki a tűzzel játszott), az a véleményem, hogy a második rész nem jobb, mint az első. Ugyanolyan jó, csak egy kicsit más. És megvan benne minden olyan kellék, amitől a magyarok is szeretni fogják. Főleg a nők, hiszen nem titkolhatom, hogy ez egy kicsit feminista regény. Mert kiérződik belőle, hogy ezt egy olyan férfi írta, aki a nők pártján áll. De igazán nem akarok semmit elárulni a regényből, hadd legyen meglepetés. Talán csak annyit, hogy a második résznek van egy valós szereplője is, Paolo Roberto ismert svéd ökölvívó, aki rendkívül népszerű Szendvicsországban, és akinek egy olasz szakácskönyve és egy edzési tanácsokat adó könyve is megjelent az utóbbi időben.
De visszatérve az első részre, lássuk csak, hogyan fordították le a Män som hatar kvinnor (A férfiak, akik gyűlölik a nőket) címet néhány országban. Az angolok The Girl with the Dragon Tattou (A lány a sárkány tetoválással) címet, míg a franciák a Les hommes qui n´aimaiment pas les femmes (A férfiak, akik nem szeretik a nőket) címet választották. Ez utóbbi nem igazán szerencsés, mivel téves következtetéshez vezethet. Mert ugye a férfiak, akik nem szeretik a nőket, azok talán a férfiakat szeretik. Holott erről szó sincs.






Mostmár csak azon izgulok, hogy az Animus Kiadó ne változtassa meg az eredeti címet, hiszen az valóban találó és kifejező, hiszen ez a könyv valóban olyan férfiakról szól, akik gyűlölik a nőket.
Stieg Larsson a világ egyik legjobb náciszakértője volt, így sokat tudott a szadizmusról is.
Meg még abban is nagyon bízom, hogy az Animus Kiadó a borítót sem változtatja meg, mert szerintem az úgy jó, ahogy van. Elismerem, nem szeretem, amikor a kiadók különféle megfontolások alapján megváltoztatják az eredeti borítókat, bár értem én, hogy így a könyvből sokkal többet lehet eladni. De íly módon a mű sokat veszít eredeti voltából. Ennél pedig jobban csak az bosszant, amikor a kiadók még a szöveget is megváltoztatják. De ebbe most ne menjünk bele.
Bár azt ígértem, hogy nem árulok el semmit a regényből, mégsem állhatom meg, hogy le ne fordítsam a Nordsteds Kiadó tartalmi leírásait. De ezt csak akkor olvasd, ha tudni szeretnéd, miről szólnak az egyes részek.
Bogikám, remélem, sikerült felkeltenem az érdeklődésedet. Már csak néhány hónap, és olvashatod magyarul is.

Sok-sok üdvözlettel a ködös Göteborgból:

Melissa

Män som hatar kvinnor (A férfiak, akik gyűlölik a nőket)

Itt részlet olvasható a könyvböl.
Itt részlet hallható a könyvböl.

A svéd kiadó leírása:
Mikael Blomkvist, gazdasági riportert börtönbüntetésre ítélik Wennerström pénzember ellen elkövetett becsületsértés miatt, és ezért elhatározza, hogy egy időre felfüggeszti munkaviszonyát a Millennium folyóirat szerkesztőségében.
Ezzel egyidőben egy szokatlan feladatot kap. Henrik Vanger, aki korábban az ország egyik legjelentősebb ipari vezetője volt, azt szeretné, ha Blomkvist megírná a Vanger család történetét. Kiderül azonban, hogy ez csak ürügyül szolgál Blomkvist valódi megbízása számára: derítse ki, mi történt Vanger ifjú rokonával, Harriettel, aki közel 40 éve nyomtalanul eltűnt.
Henrik Vanger minden évben postán kap egy emlékeztetőt a születésnapján, s ezért nem hagyja nyugodni a gondolat, hogy Harriet még mindig életben van. A feladat az elején reménytelennek látszik, és Mikaelnek segítségre van szüksége a kutatómunkában. Valaki Lisbeth Salandert ajánlja, aki egy fiatal zűrös lány, tetovált és több pierce is van, de profi ”számítógépbehatoló”, különleges képességekkel, amelyek verhetetlen kutatóvá teszik. Blomkvist és Salander együtt páratlan páros, akik verhetelen tímet alkotnak, és ketten együtt egyre közelebb jutnak a Harriet-rejtély megfejtéséhez.
Stieg Larsson első krimije egyedülálló. Erőteljes érzéssel ír saját koráról, írása hatásos, találó és gyakorlott. Ezen kívül írói sokrétűsége mély tárgyi tudással párosul. Fantasztikus képességgel hoz létre bonyolult intrikákat, amiket brilliáns módon képes összefűzni. Ez a könyv a Mikael Blomkvistról és Lisbeth Salanderről szóló trilógia első része.

Flickan som lekte med elden (A lány, aki a tűzzel játszott)
Itt részlet olvasható a könyvböl.
Itt részlet hallható a könyvböl.

A svéd kiadó leírása:
A Millennium-trilógia második részében Lisbeth Salander áll a középpontban. Hármas gyilkossággal vádolják, és egy olyan zavaros ügybe kerül, ami a sötét múltjába vezet vissza.
Lisbeth Salander hosszabb külföldi tartózkodás után tér vissza Svédországba. Wennerström pénzember vagyonának köszönhetően gazdagabb, mint valaha. Egy olyan Stockholmba tér vissza azonban, ahol se családja, se barátai nincsenek. Lisbeth teljesen egyedül van a világban. Egy sor drámai esemény történik, amelyek Lisbethet sötét múltjára emlékeztetik, és amikor egy gyilkos üldözésébe bonyolódik, ahol ő maga az, akit üldöznek, úgy határoz, hogy egyszer és mindenkorra leszámol a múltjával. Megbünteti azokat, akik büntetést érdemelnek.
Ezzel egyidőben Mikael Blomkvist a Millennium szerkesztőségében egy szenzációs hírről értesül. Dag Svensson újságíró és az élettársa Mia Bergman leleplező tényekkel rendelkeznek egy kiterjedt szexkereskedelemről Kelet-Európa és Svédország között. Sok személy azok közül, akikre rámutatnak a traffiking-ügyletben, magas társadalmi pozícióval rendelkezik.
Amikor Dagot és Miát brutálisan meggyilkolják, és a gyanú Salanderre terelődik, Mikael Blomkvist úgy dönt, hogy saját nyomozásba kezd. Hamarosan a gyilkosságok és a traffiking-ügy közötti összefüggésre bukkan. Úgy tűnik, hogy a rettegett Zala, akinek a neve állandóan szóba kerül a nyomozás során, valami módon összefüggésben áll egy bizonyos Lisbeth Salanderrel …
Itt az ideje, hogy Blomkvist és Salander újra találkozzon.

Luftslottet som sprängdes (A légvár, amit felrobbantottak)

Itt részlet olvasható a könyvböl.
Itt részlet hallható a könyvböl.

A svéd kiadó leírása:
Két súlyos sebesültet szállítanak a Göteborgi Sahlgrenska Kórház ügyeletére. Az egyik Lisbeth Salander, akit kettősgyilkosság vádjával köröznek. Életveszélyes lőtt sebb van a fején, és azonnal meg kell operálni. A másik személy neve Alexander Zalachenko, egy idősebb férfi, aki súlyosan megsebesült, amikor Lisbeth Salander belevágott egy fejszét.
A Millennium-sorozat harmadik, befejező része ott kezdődik, ahol A lány, aki a tűzzel játszott befejeződött. Lisbeth Salander ugyan túlélte, hogy élve eltemették, de a problémái korátsem múltak el. Zalachenko korábban a szovjet titkosszolgálat hivatásos orrgyilkosa volt. Ezenkívül ő Salander apja, és ő az, aki meg akarta ölni. Erőteljes erők akarják elhallgattatni Lisbeth Salandert örökre.
Ezzel egyidőben Mikael Blomkvist Salander titkolt múltjában kutat, és hamarosan az igazság nyomára bukkan. Leleplező riportot ír, ami tisztára mossa Lisbeth Salandert, és a sarkaiban rázza meg a kormányt, a Säpot (a svéd titkosszolgálatot) és az egész országot. Lisbeth Salandernek végre alkalma adódik arra, hogy leszámoljon a múltjával, az igazságnak – a valódinak - pedig lehetősége nyílik arra, hogy győzzön.

2008. április 3., csütörtök

Gyerekkönyvírók Göteborgban


Kedves Bogi!

Ezen a héten, mint ahogy az már márciusban szokás, egy csomó gyerekkönyvíró tartózkodik Göteborgban az IRODALMI HÉT nevű rendezvényen. Ilyenkor egy este találkozni szoktak egymással és a gyermek- ill. iskolai könyvtárosokkal. Erre az eseményre tegnap este került sor a városközpontban lévő Rózsakert Rózsa Kávéházában (Rosenkaféet).
Abban a szerencsében volt részem, hogy Niklas Krog mellett ültem, aki nagyon jó történelmi és fantasztikus regényeket ír gyerekeknek. Töredelmesen bevallottam, hogy sajnos még nem olvastam a könyveit, de ami késik nem múlik. Meg kell hagyni nagyon szimpatikus és barátságos. Most éppen egy olyan fiúról írt egy könyvet, aki kosárlabdázik. Az asztalomnál ült még Mats Berggren és Gudrun Wessnert.
Miután elfogyasztottuk a húsgombócos és garnélarákos szendvicset, az írók egymás után sorban meséltek magukról: éppen milyen könyvön dolgoznak, és elmondták tapasztalataikat a gyerekekkel való találkozásokkal kapcsolatban. Mindenkinek 3 perc állt a rendelkezésére. 29 nevet jegyeztem föl. Voltak köztük kedvencek is, meg olyanok is akiknek a műveit kevésbé ismerem. Több kedvencem pedig nem jött el az idén, pl. Martin Widmark, Petter Lidbeck, Laura Trenter és még sorolhatnám. De lássuk csak, kivel is találkozhattam:
Thomas Halling, Niklas Krog, Mats Berggren, Clas Rosvall, Marie Oskarsson, Christina Wahldén, Andréa Räder, Pernilla Gesén, Lin Hallberg, Katarina Kieri, Bo R. Holmberg, Cannie Möller, Monika Zak, Mikael Engström, Sassa Buregren, Kerstin Lundberg Hahn, Ulf Sindt, Anita Steiner, Douglas Foley, Lena Lilleste, Sara Gimbergsson, Gudrun Wessnert, Ingelin Angerborn, Isabelle Halvarsson, Moni Nilsson, Johanna Thydell, Eva Susso.
Kerstin Lundberg Hahn, aki nagyon jó detektívregényeket ír, elmondta, hogy a göteborg környékén élő írók és illusztrátorok létrehozták a Gyerekkönyvhálót, aminek jelenleg 30 tagja van. Havonta egyszer találkoznak Göteborgban. Felkérésre néhányan íróiskolát is vezetnek gyerekeknek.
Remélem, pár év múlva majd azt olvasom, hogy 30 magyar gyerekíró ül le valahol gyerekkönyvtárosokkal vacsorázni. Így legyen.

Üdvözlettel a napsütéses Göteborgból, ahol nyílik a törpenárcisz, a jácint és a tulipán:

Melissa

2008. április 1., kedd

Mindenki unokája avagy egy svéd olvasómozgalom


Kedves Bogi!

Ma reggel a Mindenki unokája svéd szervezetről olvastam a Göteborgs-Posten című helyi lapban. Olyan nyugdíjasokat keresnek, akik szívesen olvasnának meséket gyerekeknek az óvodákban.
Amikor a könyvtárban dolgoztam, az egyik gyerekkönyvtáros kolléganőm gyakran egy csomó képeskönyvet gyűjtött össze az asztalán. Érdeklődésemre elmondta, hogy nyugdíjasokat képez ki arra, hogy óvodákban olvassanak meséket a gyerekeknek. A fontos az, hogy ezek között legyen régi és új mesekönyvek is. Ezért ad nekik ötleteket.
Véleményem szerint ez egy nagyon jó ötlet, amivel mindenki jól jár. A nyugdíjasok ingyen vállalják ezt a feladatot.
Az Allas barnbarn (Mindenki unokája) szervezet találkozókat akar létrehozni generációk és etnikai csoportok között az óvodában. A nyugdíjasok odafigyelést és időt adnak a gyerekeknek. A gyerekek pedig szeretik a meséket, ráadásul a mesemondás serkenti a gyerekek nyelvi fejlödését.
Az Allas barnbarn hároméves projektként indult 1999-ben, maga a szervezet 2004-ben alapult.
Az ország 60 településén vannak helyi szervezetei, és Göteborgban 39 meseolvasó nyugdíjas a tagja.
Ahhoz, hogy valaki meseolvasó legyen, egy olvasókörben kell előbb részt venni, ami ismereteket ad az óvodák tevékenységéről, a gyerekek nyelvi fejlődéséről és a gyerekirodalomról.
Azt hiszem, ezt a kezdeményezést érdemes lenne követni.

Minden jót a ködös Göteborgból:

Melissa