2012. december 25., kedd

Fábián Janka: Karácsony a ligetben - e-könyv

Kedves Bogi!

Boldog karácsonyt Göteborgból, ahová tegnap este megérkezett a télapó sok-sok ajándékkal. Az ajándékokat most is a Kalle Anka (tv-müsor, amit minden évben du. 3 órakor közvetít a tv legalább ötven éve) után osztottuk ki.
Az idén vettem magamnak egy e-könyvet is, hogy kipróbáljam milyen. Az olvasóink a göteborgi könyvtárakban e-könyveket kölcsönöznek iphone-on, Ipad-en meg a jó ég tudja még hányféle kütyün. Így aztán kénytelen vagyok fejleszteni magam, bár az igazat megvallva én a papírkönyvet szeretem.
Az egyik gyerekkönyvtáros kolléganö például iPad-en kölcsönöz e-gyerekkönyvet a könyvtárból. Ezt hozzácsatlakoztatja egy projektorhoz, kivetíti a képeskönyvet a falra, és így mesél a könyvtárban az óvodásoknak. Ezt én is ki fogom próbálni.
A magyar BookandWalk ebook áruházban vettem Fábián Janka Karácsony a ligetben címü könyvét.
Nálunk az Adlibris svéd internetes könyváruház idejében lépett, és e-könyveket is árul. Igaz, a szakma idejében figyelmeztette a könyvkereskedöket, né bénázzanak annyit, mert késö lesz. Látni lehetett, Amerikában mennyire terjed az e-könyv.
Fábián Janka regénye az 1800-as évek végére kalauzol el bennünket. Kellemes olvasmány. Amúgy is divat most a retro. Több magyar detektívregény a múltban játszódik, és gondolj csak arra, mennyire divat most a steampunk, viktoriánus korabeli höseivel.
Fábián Janka regényét most iPad-en olvasom. (Az iPad a könyvtáré, ahol korábban dolgoztam. A kollégák kérték, hogy vegyen a könyvtár, hiszen nem várható el, hogy a könyvtárosok vegyenek maguknak. Elég drága. Iphone-t viszont nem vásárol a könyvtár csak azért, hogy gyakoroljunk rajta.)
Az e-könyv egészen jó minöségü, fekete alapon fehér betük. De néha nem ér véget a szöveg az oldalon, alul folytatódik egy csikkal, ami eltakar egy sort, majd homályos szöveg következik. És innen folytatódik a könyv a következö oldalon. Ez zavar, de kíváncsi vagyok, ezért alkalmazkodom. Azt hiszem, hogy mivel ez a technika még gyerekcipöben jár, ennyit el lehet nézni.Csak egy dolgot sajnálok. Ezt a könyvet nem adhatom kölcsön a göteborgi barátnömnek, ahogy azt a papírkönyvekkel teszem.

Kellemes idötötést és jó olvasást kívánok!

Melissa

2012. november 26., hétfő

Lotta Olsson: Konstiga djur (Furcsa állatok)


Kedves Bogi!

Lotta Olsson Konstiga djur (Furcsa állatok) című könyvében a sörényes hangyász azon szomorkodik, hogy a többi állattal összehasonlítva ő nagyon különös. Barátja, a kisegér vigasztalni próbálja. Nagyon unalmas közönségesnek lenni, állítja. A sörényes hangyász elhatározza, hogy versenyt hirdet az erdő állatai számára. A legfurcsább állat győz.
A neten keresztül küldi szét az információt. Esetünkben ez természetesen egy hatalmas pókháló az erdőben. A hirdetésre özönlenek a levelek, melyekben az állatok mindegyike azt próbálja bizonyítani, hogy ő a legfurcsább. A sörényes hangyász már-már kételkedni kezd, hiszen végig abban reménykedett, hogy ő nyeri meg a versenyt, s vele a finom sütit.
A sörényes hangyász és az egér, miután az összes levelet elolvasták, arra az elhatározásra jutnak, hogy minden állat furcsa a maga módján. Így aztán mindenki nyertes lesz.
Lotta Olsson könyve végtelenül humoros, jókat kacarásztam, amíg olvastam. A felnőtt olvasó természetesen olvas a sorok között, s rájön a könyv üzenetére: mindenki egyenlő. Közben pedig egy csomó új ismeretre tehet szert több állatról is.
A szöveget Maria Nilsson Thore ötletes illusztrációi egészítik ki.
Azt hiszem, ennek a könyvnek a magyar gyerekek is örülnének.

Üdvözlettel:

Melissa

2012. november 24., szombat

Ajándékkönyv a 3. osztályosoknak Göteborgban

Kedves Bogi!

Hétfötöl Göteborg Tuve kerületének a könyvtárában dolgozom gyerekkönyvtárosként. A kolléganöm november végén megy nyugdíjba 30 év után. Most adja át nekem a feladatokat.
Reményeim szerint a jövöben többet írok majd a könyvtári munkáról ezen a blogon.
Göteborgban minden év novemberében egy könyvet osztanak ki a harmadikosoknak. A könyvet könyvtárosok választják ki. Ebben az évben ez a könyv Lotta Olsson Konstiga djur (Furcsa állatok) címü könyve, amit 2011-ben August-díjra jelöltek.
A könyvet a legtöbb kerületi könyvtárban osztályonként adják át a könyvtárban. Mivel a gyerekkönyvtárosok itt is fantáziadúsak, és szeretnek játszani, ezért ez szórakoztató formában történik. Frölundán egy könyvtáros beöltözött sörényes hangyásznak. A könyv föszereplöje ugyanis ez az állat. Több könyvtárban a természettudományi múzeumból hívtak elöadót, aki különös állatokról beszél.
Hétfön a mi könyvtárunkban is kiosztjuk a könyvet a gyerekeknek. A kollégáim azt találták ki, hogy 6 színes állatképet teszünk fel a falra, és négy állathangot játszunk le CD-röl. A gyerekeknek pedig ki kell találni, melyik állat hangja szól.

Sok-sok üdvözlettel Göteborgból:

Melissa




Lotta Olsson: Konstiga djur - Olvass bele!

Recenzió a Dagens nyheter svéd napilapban

Recenzió a Svenska Dagbladet svéd napilapban

Recenzió a Göteborg posten svéd napilapban

2012. november 11., vasárnap

Magyar írók a Göteborgi Könyvvásáron 2012 szeptemberében

Kedves Bogi!

Szeptemberben a Göteborgi Könyvvásáron több magyar íróval is volt szerencsém találkozni. Szécsi Noémi elárulta, hogy gyerekkönyvet ír, ami azóta már meg is jelent Mandragóra utca 7. címmel.
Söt, boldogan árulhatom el, hogy jövöre is jönnek magyar írók a könyvvásárra.
Röviden összefoglaltam, mi is történt szeptemberben, ezt most megosztom veled.

Sok-sok üdvözlettel:

Melissa


A Göteborgi Könyvvásár magyar programja

Az idén szeptember 27-30. között került sor a Göteborgi Könyvvásárra. A Balassi Intézet jóvoltából négy napon át magyar pavilon is várta a vásár közönségét.
A gazdag magyar programot, amely a könyvvásár honlapjának a főoldalán kapott helyett, a Balassi Intézet svédországi koordinátora, a Göteborgban élő írónő, Lipcsey Andersson Emőke készítette elő.
A program csütörtökön egy pódiumbeszélgetéssel kezdődött, Médiatörvény és sajtószabadság Magyarországon címmel. Résztvevői Kovács Zoltán, társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár, Cecilia Wikström, a svéd Liberális Néppárt Európa parlamenti képviselője, és Mats Johansson, az Európa Tanács tagja, a Moderaterna párt parlamenti képviselője voltak.  A vitát Gabriel Byström, a Göteborgs Posten című napilap kulturális rovatának vezetője moderálta.
Szombaton délután négy szemináriumi programon vehettek részt az érdeklődők.  Elsőként két magyar író, Szécsi Noémi és Fehér Béla, valamint Szentmártoni János költő mutatkozott be.
Jávorszky Bélát, a Nobel díjas Tranströmer egyik fordítóját Lipcsey Andersson Emőke faggatta a fordítás nehézségeiről.
A Göteborgban élő Márky Ildikó műfordító és Svante Weiler könyvkiadó Esterházy Péter írói munkásságáról és a fordítás műhelytitkairól beszélgetett.
A nap utolsó programpontja egy izgalmas kerekasztal-beszélgetés volt. Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke és Gunnar Ardelius, a Svéd Írószövetség elnöke, valamint Gunnar Nirstedt, a Bonniers Kiadó képviselője azt kutatta, hogyan lehetne elérni, hogy több magyar ill. svéd irodalmi mű jelenjen meg egymás országaiban.
Vasárnap délután a skandináv országokban működő magyar kiadók, nyomtatott vagy digitális irodalmi lapok, hálózatok képviselőivel, irodalmárokkal találkozhatott a vásáron sétálgató közönség a magyar pavilonban.
A vásárra a Balassi Intézet egy tartalmas, és egyben mutatós svéd nyelvű katalógust is készített, mely tizenegy, Svédországban még ismeretlen kortárs magyar íróra kívánja felhívni a figyelmet. Ezt sokan elismeréssel fogadták.
Igazán nagy eredmény, hogy több éves szünet után Magyarország újra jelen volt a Göteborgi Könyvvásáron. Reméljük, hogy jövőre is találkozhatunk magyar írókkal, fordítókkal, s megismerkedhetünk munkásságukkal.


Jobbról: Szentmártoni János

Kapcsolódó cikk:

"Mert magyar irodalom csak egy van" - interjú Lipcsey Andersson Emőkével

2012. október 29., hétfő

Kiadói nap - Göteborg, 2012. október 28.


Kedves Bogi!

Vasárnap reggel 8-tól este 6-ig a svéd kiadók képviselőit hallgattam egy göteborgi szállodában. A kiadói napot, ahogy azt itt nevezik, több mint 40 éve rendezi meg a svéd könyvkereskedők egyesülete. Az első időkben csak könyvesbolti eladókat hívtak erre a továbbképzésre, később könyvtárosokat is.
A könyvkiadók kereskedőiket küldik el, hogy beszámoljanak az év újdonságairól. Néhány kiadó magával hoz néhány írót is.
A rendezvény rendkívül jól szervezett. Először egy nagy teremben ültünk le, ahol a székekre betűket szoktak ragasztani. Ebben az évben írók neveit találtuk itt. Én a Moberg csoportba tartoztam, ahol tizenegyen voltunk, könyvesbolti dolgozók és könyvtárosok. 16 ilyen csoport volt. Délelőtt teremről teremre jártunk, és előadásokat hallgattunk. Közben volt egy kávészünet, és 20 percig könyveket nézegethettünk egy teremben, ahol kiadók képviselőivel ill. kereskedőkkel lehetett találkozni. Az egyik kerskedő asztalán felfedeztem a Nathalie címü francia könyvet, amiről az Alexandra Könyvjelzőjében olvastam pénteken a repülőn. Mondtam a kereskedőnek, hogy mennyire érdekel ez a könyv, és hogy ismerem a Sekwa Kiadó könyveit. Ez a kiadó francia írónők regényeit jelenteti meg svédül. A kereskedő megkérdezte, hogy szeretnék-e egy könyvet. És képzeld csak! Megkaptam.
Az ebéd szokás szerint nagyon finom volt.
Délután a mi csoportunk 7 másik csoporttal együtt a nagyteremben maradt, és itt hallgattuk az érdekesebbnél érdekesebb előadásokat. Erre a napra talán leginkább a humor volt a jellemző. Jó hangulatban telt el nagyon gyorsan, sok nevetéssel.
A nap végén azokat a könyveket, amiket a kiadók magukkal hoztak, kisorsolták tombolán. Én is nyertem hármat.
A résztvevők erre a napra egy szabad vasárnapjukat áldozzák fel, mégis több mint százötvenen voltunk. A munkahelyek kifizetik a részvételi díjat, ami 500 svéd korona (45 euro). A kiadók pedig elég sokat fizetnek azért, hogy évről évre jelen lehessenek.
A kiadók ajándékaként 34 új könyvet vihettek haza a résztvevök. Hát, mit mondjak, alig bírtam hazacipelni a két nagy táskát.

Üdvözlettel a szeles Göteborgból:

Melissa


Ajándékkönyvek

2012. október 14., vasárnap

Gyerekkönyvnap 2012. október - Göteborg

Kedves Bogi!

Ma a svéd gyerekkönyvkiadók képviselöi Göteborgban a Városi Múzeumban mutatták be az év új könyveit könyvesbolti dolgozóknak és könyvtárosoknak. Az elöcsarnokban állították ki a könyveket, amiket az elöadások közötti szünetekben meg lehetett nézni.
Az érdekes nap után sok új ismerettel és egy táska ajándékkönyvvel távoztunk. Vettem 10 darab sorsjegyet is, s ezekkel 5 könyvet nyertem a tombolán, ahol a kiállított könyveket kisorsolták.
Lazacot kaptunk ebédre, s a kávé is nagyon finom volt.
Készítettem néhány fotót - sajnos, nem mind sikerült. Felteszek ide néhányat.

Sok-sok üdvözlettel:

Melissa



Anette Eggert: Djurräddarklubben
B. Wahlströms Kiadó


Kalle Carmback - Mats Eriksson - My Engström Renman
Manne gräver ett hål


Lazac krumplipürével

Gyerekkönyvnap 2012. október - Göteborg 2

Néhány a kiállított könyvek közül. Ezeket a szünetekben lehetett megnézni. A nap végén tombolán sorsolták ki öket a résztvevök között.







Gyerekkönyvnap 2012. október - Göteborg 3

Néhány délutáni elöadás.


Az Opal Kiadó és a legújabb Pettson és Findus.


A Rabén & Sjögrén Kiadó 70 éves.
Itt dolgozott Astrid Lindgren.


Alfons Åberg 40 éves


Mumin

Gyerekkönyvnap 2012. október - Göteborg 4


Ezeket  a könyveket kapták ajándékba a nap résztvevöi a svéd gyerekkönyvkiadóktól.

Közülük ötöt tombolán nyertem. A kiállított könyveket a nap végén kisorsolták a résztvevök között.

2012. október 9., kedd

Új trend a svéd gyerekirodalomban: Maria Gripe stílusában írni

Kedves Bogi!

Néhány éve több svéd író is Maria Gripe stílusában ír. Ez a stílus misztikus, és általában egy gyerek kísért a történetekben, akinek valamilyen oknál fogva nem adatik meg, hogy örök nyugalomra térjen.
Maria Gripe Ágnes, Cecilia címü könyve magyarul is olvasható. Az Animus Kiadó jelentette meg.
Próbálom összegyüjteni, milyen könyvek is jelentek meg ebben a stílusban az utóbbi idöben. A gyerekek most ezeket a könyveket keresik a könyvtárban.

Üdvözlettel:

Melissa

Lássuk csak, kik is írnak ma ebben a stílusban.

Ingelin Angerborn
(A Rum 213 címü könyve rendkívül népszerü Göteborgban.)

För alltid ...

Sorgfjäril

Rum 213

Månfågel

Kerstin Lundberg Hahn

Skuggan i väggen

Katarina Genar

En hemlig vän

Pensionat Vidablicks gåta

Den magiska kappan

Mårten Sandén

Ett hus utan speglar

Fantomerna (Az egyik föszereplö Vlad Skurko állítólag vámpír, és Erdélyböl származik.)

A Fantomerna a Petrinideckarna sorozat 14. része, és az idén ez a könyv nyerte el a Spårhunden (nyomozókutya) díjat, ami az év legjobb svéd gyermek-detektívregényének jár. (A sorozat egy-egy része 10 ezer példányban kel el Szendvicsországban.) A díjat szeptember 29-én adták át a Göteborgi Könyvvásáron.



Mårten Sandén a Nyomozókutya-díj boldog tulajdonosa


Melissa állást kap!

Kedves Bogi!

Az utóbbi idöben nagyon elhanyagoltam a blogot. Ennek oka, hogy elég sok dolog történik körülöttem.
Április óta Göteborg egyik kerületében dolgozom, Kärrán. Igazából el vagyok kényeztetve, hiszen nagyszerü kollégákkal dolgozhatom együtt ebben a kis könyvtárban. Felnöttek számára vásárolok könyveket. Ez a helyettesítés október 16-án ér véget.
A legnagyobb hír pedig az, hogy 10 évi helyettesítés után különféle könyvtárakban végre fix állást kaptam, méghozzá gyerekkönyvtárosként. Göteborg Tuve kerületében fogok dolgozni.
Bogikám, ezután tehát többször írok majd gyerekkönyvekröl.

Sok-sok üdvözlettel Göteborgból, ahol hidegre fordult az idö,

Melissa

A Facebookon bekukkanthatsz a könyvtárakba, ahol most dolgozom:
Biblioteken i Norra Hisingen



                                          Kärra bibliotek

2012. szeptember 22., szombat

A Göteborgi Könyvvásár magyar programja


A Göteborgi Könyvvásár magyar programja

Helyszín: Svenska Mässan. Bok-och Biblioteksmässa i Göteborg, 2012.
A magyar pavilon száma: C01:19

Szept. 27. csütörtök F-csarnok, vitaszínpad.
16.00-16.45
Szólásszabadság és médiatörvény Magyarországon

Vitaindító előadás: Kovács Zoltán társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár.
A beszélgetés résztvevői: Kovács Zoltán, Cecilia Wikström, a svéd Liberális Néppárt EU parlamenti képviselője, Mats Johansson, az Európatanács tagja, a Moderaterna párt parlamenti képviselője. A vitát/beszélgetést Gabriel Byström,a Göteborgs Posten c. napilap kulturális rovatának vezetője moderálja.

Szept. 29. szombat Svenska Mässan; Gothia Towers, konferenciaközpont, 2. em. R22. 
13.00-13.45
Beszélgetés három mai magyar íróval, költővel

Fehér Béla, Szentmártoni János és Szécsi Noémi bemutatkozása.
Moderátor: Maria Larsson, kiadóvezető, műfordító, könyvtáros. 

14.00-14.45
Találkozás Tomas Tranströmer magyar fordítójával 

Jávorszky Béla svéd műfordításairól beszél/beszélget.
A beszélgetést Lipcsey Andersson Emőke, műfordító vezeti.

15.00-15.45
Beszélgetés Esterházy Péter műveiről

Svante Weyler, a Weylers kiadó igazgatója és Márky Ildikó, Esterházy fordítója az író műveiről és a fordítás műhelytitkairól beszélgetnek. A beszélgetés aSemmi művészet c. regényből indul ki. 

16.00-17.00
Svéd-magyar kapcsolatok
Kerekasztal-beszélgetés. Résztvevők: Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke, Gunnar Ardelius, a Svéd Írószövetség elnöke, valamint svéd és magyar kiadók képviselői. Téma: fordítás, könyvkiadás, a svéd és a magyar irodalmi élet kapcsolata, nehézségek, lehetőségek.
Moderátor: Lipcsey Andersson Emőke, író.

Szept.30. Magyar Pavilon, C01:19.
13.00-15.00
Fórum

A skandináv országokban működő magyar kiadók, nyomtatott vagy digitális irodalmi lapok, hálózatok képviselőivel, irodalmárokkal találkozhat a vásáron sétálgató közönség spontán beszélgetések keretében, melyek során ki-ki bemutathatja, népszerűsítheti tevékenységét.

Szept. 27-30-ig pavilon C01:19
Magyarország pavilonnal várja az érdeklődőket.


Katalógus
A Balassi Intézet angol nyelvű, könyvvásárokra szánt katalógusa mellett egy svéd nyelvű katalógust is megjelentet, mely olyan írókra kívánja felhívni a svéd kiadók és a közönség figyelmét, akik Svédországban még nem ismertek.


Könyvek
A kiállított könyvek magyar és svéd kiadóktól, illetve a Sällskap för Ungersk Litteratur egyesület gyűjteményéből származnak.

Szervező: Balassi Intézet 


Információ svéd nyelven a Göteborgi Könyvvásár honlapján:

2012. szeptember 8., szombat

Nógrádi Gábor: Emike és a háború

Kedves Bogi!

Nógrádi Gábor Emikéröl szóló történetei a Librarius.hu honlapon olvashatók. Kedvcsinálónak most elküldök egyet sok szeretettel.

Üdvözlettel az öszi Göteborgból:

Melissa


Nógrádi Gábor: Emike és a háború

Hatkor értem haza, és sehol sem láttam Emikét.
Kicsit meglepett.
Általában mindenütt ott van, ahova nézek: betölti az életünket, a lakást, a világegyetemet stb.
Néha arra gondolok, hogy több példányban létezik.
Vagy a feleségem hatos ikreket hozott a világra, csak titkolja, mert nem akar megrázkódtatást okozni.
– Hol van? – kérdeztem nejemet, aki a nappaliban olvasgatott.
– A szobájában.
– Beteg?
– Nem, csak szenved.
– Mitől?
– Attól, hogy háború lesz.
– Ez most komoly?
A feleségem rám nézett.

– Megtanulhattad volna az elmúlt öt év alatt, hogy ami Emikét foglalkoztatja, az mindig halálosan komoly.
Bementem a gyerek szobájába.
Kislányom az ágyán feküdt, és hüppögött.
Melléültem.
– Mi van, kicsi lányom? – simogattam meg a fejét. – Ki bántott?
– Senki. Csak félek, hogy háború lesz.
– Micsoda?! – játszottam a hitetlen bambát. – Ki mondta ezt a butaságot?
– Ez nem butaság! És Máté mondta.
Elnevettem magam.
– Máté? Fantasztikus! Ő aztán tudja! És honnan vette ezt a bugyutaságot a Máté?
– A tesója mondta neki, aki hatodikos. Háború mindig volt, és mindig lesz. Most tanulták.
Nagy levegőt vettem. Át kellett gondolnom, mit mondjak Emikének, mert egyrészt mélységesen egyetértettem Máté tesójával meg a történelemmel, másrészt semmiképpen sem akartam, hogy Emike féljen.
(Ez a nehéz nevelési helyzet, kezitcsókolom, nem az oroszlánt megtanítani, hogy ne zárja össze a száját, ha beledugjuk a fejünket! Meggyőzni egy gyereket arról, amit mi sem hiszünk…! Például, hogy a spenót a legjobb étel! A folyton ijesztgető Vili bácsi nem hülye! És sohasem lesz háború!)
– Figyelj ide, kicsi lányom! – kezdtem. – Háború nem lesz, mert senki nem akar háborút. Te sem akarsz, én sem akarok, anyu sem akar, tehát nem lesz.
– De lesz! – szipogott Emike. – Mert mások akarnak.
– Kicsoda? – emeltem fel a hangom. – Vili bácsi a szomszédból?
– Nem.
– A nagyi? A papi? A zöldséges Erzsi? A fagyis Cili? Munyika dadus?
– Nem!
– Akkor kicsoda?
Emike rám nézett. Látszott, hogy hirtelen nem jut eszébe egy szó. De aztán felcsillant a szeme.
– A palitizélők!
– Úgy érted, a politizálók?
– Igen. Így is lehet mondani. Csak így nincs értelme.
– Tévedsz, Emike! – mondtam határozottan. – A politizálók azért politizálnak, hogy béke legyen. Utaznak, tárgyalnak, levelet írnak, mert ők sem akarnak háborút.
Emike nézett. Láttam, kezdi elhinni, amit én nem.
Aztán összevonta a szemöldökét. Ettől féltem. Folyton gondolkodik. Csak ezt az egyet hagyná abba egy kis időre, hogy nyugalmunk legyen!
– De ha a palitizélők se akarnak háborút, akkor miért van olyan sok most is? Látom a tévében. Lőnek meg robbannak.
Vettem egy mély levegőt, és szigorúan a kislányomra néztem.
– Vacsoráztál már, Emike?
Kislányom felkapta a fejét, aztán bólogatni kezdett. Pontosan tudta, hogy lefagyott a vinyóm, azaz nincs válasz. A gyerekek úgy ismerik a szüleiket, mint a tenyerüket.
– Oké, apuci, értem. Menjünk vacsorázni! – És kiment.
Én meg bent maradtam a szobájában, és peregtek a könnyeim.
Mikor a feleségem bejött, hogy vacsorázni hívjon, hökkenten megállt.
– Mi van, fiam? Mi történt?
– Háború lesz – motyogtam.
– Megőrültél? Honnan veszed?
– Emike mondta!
Feleségem összecsapta a kezét.
– Észnél vagy, ember? Na, gyerünk vacsorázni! Nem fogtok megőrjíteni. Egy családban két bolond elég. Háború pedig nem lesz! Senki sem akar háborút!
Hát ez az! Emike is ezt nem érti. Ha senki sem akar háborút, akkor mégis miért van?

2012. augusztus 19., vasárnap

Bátky András: Bazsó és Borka

Kedves Bogi!

Júliusban Budapesten jártam, és kaptam néhány gyerekkönyvet a Manó Könyvek kiadótól. Az egyik Bátky András Bazsó és Borka címü kezdö olvasóknak írt humoros regénye.
Sajnos elég kevés az idöm, ezért csak annyit jegyzek meg, hogy a könyv valóban jó, könyvtárosként is szívesen ajánlom.
Szerencsére méltatták a Könyvmutatványosok is, Szilvamag pedig megírta helyettem az ajánlót.

"Ha itt most az elején elárulnánk,
mi vár rád, akkor minek olvasnád végig
ezt a könyvet?
Ha kiolvastad, lécci lapozz vissza,
és írd meg helyettünk.

Ez a kis apró szösszenet a könyv elején rögtön megalapozta a hangulatunkat a továbbiakban. Jómagam és a csemetéim is e rövid és "velős" tartalomból azt a következtetés vontuk le, hogy bizony ebben a nagy melegben, egy hűvös szobában nagyon jól fogunk szórakozni.
A történetek egy szeretni vagy inkább égetnivaló(?) ikerpárról - Bazsóról és Borkáról – szólnak, akiket mintagyereknek éppen nem lehet nevezni, na de  őszintén! Melyik gyereket lehet?" Folytatás ...

Jó olvasást!

Melissa

2012. június 28., csütörtök

A műfordítás rejtelmei – Kamper Gergely

Kedves Bogi!

Már jóideje felkerül néhány blogbejegyzésem a Könyvmutatványosok blogra is. A Kamper Gergellyel készített interjú elöször ott jelent meg. Gergellyel a Facebookon ismerkedtem össze.
Cassandra Clare Csontváros és Az angyal címü könyveiröl már írtam korábban. Cassandra Clare könyveit Kamper Gergely ülteti át magyarra.

Üdvözlettel:

Melissa


A műfordítás rejtelmei – Kamper Gergely

A Könyvmolyképző Kiadó számára te fordítod Cassandra Clare könyveit. Hogyan kerültél kapcsolatba a kiadóval?
Van nekem egy jóbarátom, Szélesi Sándor író, akitől a kiadó pár évvel ezelőtt egy szép napon megkérdezte, nem tud-e egy használható fordítót, és ő tudott. Innentől ment, mint a karikacsapás.
Mikor határoztad el, hogy fordító leszel, és hogyan tanultad meg a szakma fortélyait? Tanulmányoztad, hogyan csinálják mások?
Első gimnazista koromban kezdtem el angolt tanulni, és szerelem volt első látásra. A kezdetektől igyekeztem minél többet olvasni angolul, ami akkor, a 80-as években, amikor nemcsak hogy az internetet, de még a kaposvári idegen nyelvű könyvesboltot sem találták fel, nem volt egyszerű feladat. Aztán meg sokat néztem félig horvát anyanyelvű apukámmal a mindent feliratosan adó zágrábi tévében az angol filmeket meg sorozatokat, és egyszer csak azon kaptam magamat, hogy erősen foglalkoztat, hogyan lehetne a mindenféle szövegeket megfogalmazni magyarul. Idővel neki is álltam magamnak fordítgatni, és addig próbálkoztam, amíg végül valamikor a 90-es évek elején megkaptam az első munkáimat.
Léteznek fordítóképzések, vannak ismerőseim, akik így kezdték a szakmát, néha tanárokon keresztül kapták az első munkákat, de sok magamhoz hasonlót is tudok, akik elküldték a munkáikat kiadóknak, aztán sikerrel jártak.
Magyar-angol szakot végeztél Nyíregyházán, aztán angolszakot Pécsen. Mennyit tanultál az egyetemen a gótikus irodalomról?
Erre röviden és velősen tudok válaszolni: semennyit. Vagyis teljesen nem zárnám ki azért ennyi év távlatából, hogy tanultam én ilyesmit, csak elfelejtettem, de valószínűbb az első verzió.
Biztosan Te is észrevetted, hogy az angolok egyszerűbben írnak. A magyar fordításokban gyakran kiszínezik a szöveget. Gondolok itt például arra, hogy angol párbeszédekben csaknem kizárólag a “said” kifejezést használják, sokszor még kérdésekben is. Mennyire rugaszkodsz el az eredeti szövegtől?
Nem írnak az angolok egyszerűbben. Vannak írók, akik egyszerűbben írnak, és vannak, akik nem, ez nem függ az anyanyelvüktől egyáltalán. Kétségkívül akadnak angolszász szerzők, akik lelkesen ismételgetik, hogy „he said” meg „she said”, de Joe Abercormbie, akinek az Első Törvény-trilógiáját volt szerencsém fordítani, jóformán le sem írta ezt a szót.
A „said”-ező írók esetében persze muszáj magyarul kreatívnak lennem, ilyenkor az ember hozzákölt valamit – „jelentette ki”, „állította”, „nyögte”,„súgta-búgta” bármi. Persze igyekszem mindig olyan lehetőséget választani, ami jelentésében és hangulatában illeszkedik az eredeti szövegbe, szóval nem jelent elrugaszkodást a lényegtől. Azt szoktuk mondani, hogy nem mondatokat fordítunk, hanem szöveget – és ebben az értelemben nem is nevezném az ilyesmit elrugaszkodásnak egyáltalán.
Mennyire dolgozol gyorsan? Hány órát ülsz naponta a gép előtt? Hogy bírja ezt a hátad? Sportolsz valamit? Egyáltalán hogyan telik egy napod?
Napi húszezer karakter az, amit normális minőségben képes vagyok megcsinálni, de hosszabb távon inkább csak tizenöt, de azt heti hét napon át. Persze függ ez a dolog erősen a szövegtől magától is. Ritkán fordul elő olyan nap az életemben, amikor egyáltalán nem fordítok.
Rengeteget ülök a gép előtt, meg sem tudnám mondani, hány órát. Éjszakai bagoly vagyok egyébként, a munka java részét este nyolc és úgy hajnali kettő között tudom le. Régebben tanítottam is angolt egy szakközépiskolában, akkor végképp nehéz volt mindent belezsúfolni egy napba, de ebben a tanévben már csak heti két napot dolgoztam óraadóként. Ha nem tanítok, délelőtt is igyekszem fordítani, de olyankor nem vagyok nagyon hatékony, 12 előtt egyszerűen nem fog az agyam.
Meg van nekem egy kedvesem, aki elolvas mindent, amit művelek, és általában délelőtt találunk rá időt, hogy megbeszéljük a szöveggel kapcsolatos javaslatait. A legjobb szerkesztőm, sokkal pöpecebb lesz tőle az anyag, amit kiadunk a kezünkből. A hátammal szerencsére nincs gondom, pedig amúgy ferde kissé a gerincem. Jó a székem talán vagy nem is tudom. Sportolni sportolok, teniszem, focizom csak úgy a rohangászás kedvéért is meg a városi kispályás bajnokságban is. Továbbá úszni járok a fiammal, és a tizedik Balaton-átúszásomra készülök (de lehet, ráér jövőre). Ki se bírnám rohangászás nélkül, világ életemben komoly mozgásigényem volt.
Mennyi idő telik el a fordítás leadása és a könyv megjelenése között? Mi történik azután, hogy elküldted a lefordított művet a kiadónak?
Miután leadtam a könyvet, a szerkesztő kezébe kerül, aki végigmegy rajta, és igazít a szövegen, ahol jónak látja. Ezután a korrektorok gondjaikba veszik a helyesírást, néha telerakják vesszőhibával, amik az én verziómban még nem voltak ott, a címlapos elkészíti a címlapot, a tördelő tördel, a nyomda nyomtat, és egyszer csak kész a könyv. Hogy mindez mennyi ideig tart, sok mindentől függ, így erősen változó, de erről már a kiadó sokkal többet tud, mint én.
Mennyit javít a szerkesztő a fordításon? Szoktál vele vitatkozni?
Szerkesztője válogatja. Van, aki többet változtat a szövegen, ezt nem nagyon szoktam szeretni, főleg ha nem látom az okát, de van olyan is, aki tényleg csak ott nyúl bele, ahol indokolt. Az is jó párszor előfordult, hogy nem is konzultáltam a szerkesztővel, csak a kiadott könyvben láttam viszont a munkája eredményét, bizonyos könyveknél, amik különösen közel állnak hozzám, azonban meg szoktam kérni őket, hogy mutassák meg a szerkesztett szöveget. Egy emlékezetes vitám volt csak, az arról szólt, hogy mennyire káromkodósan fordítsak egy eredetiben káromkodós szöveget, ebben végül a kiadóvezető döntött, és a káromkodásaim belekerültek a könyvbe.
Cassandra Clare könyvei közül először a Csontvárost olvastam. Figyeltem a fordítást olvasás közben, és úgy gondolom, a magyar szöveg vagány, férfias, egy nő talán másképpen fordította volna. Mi erről a véleményed? Ezt a sorozatot egy nő írta. Vajon változtat-e valamit a szövegen, ha azt egy férfi fordítja?
Nem igazán hiszek az ilyesféle sztereotípiákban. Nyilván nem én, a negyvenes pasi vagyok A Végzet Ereklyéi-sorozat célközönsége, de ez mint fordítót cseppet sem befolyásol, igyekszem hű maradni az eredeti hangulatához és stílusához. Amúgy nem is érzem, hogy összességében vagány vagy férfias lenne a fordítás. Bizonyos részei, elsősorban Jace karaktere, természetesen kellőképpen vagányak, de szerintem ezt minden jó fordító – legyen férfi vagy nő, idős vagy fiatal – hasonlóan oldotta volna meg, hiszen ezeken a helyeken az eredeti szöveg is vagány.
Hogyan fordítod a szleng kifejezéseket? Azokat a szavakat használod, amiket egyébként is használsz vagy tanulmányozod, hogyan beszélnek a mai fiatalok?
Ezen még nem gondolkodtam, írom, ami ösztönösen jön. Ez nyilván azt jelenti, hogy egyébként is használom ezeket a szavakat, de mivel tanárként elég sokat forgok mai fiatalok között, erősen bennem van, hogy ők hogyan beszélnek. Mindenképpen az a cél, hogy természetesnek hasson, ahogyan a szereplők beszélnek, bízom benne, hogy ezt mindig sikerül is elérnem.
A Csontvárosban az egyik szereplő, Alec homoszexuális. Mit gondolsz, nincsenek már tabuk az ifjúsági irodalomban?
Hát gondolom, vannak azért, pornográf jeleneteket nehezen képzelnék el egy ifjúsági regényben. Vagy nem is tudom, tabunak nevezném-e az ilyesmit, nyilván ma már mindenki megtalálhatja, amire igénye van.
Mindenesetre ha léteznek tabuk, akkor ma már józan ésszel és jó ízléssel húzzák meg a határt. Az mindenképpen jó dolog, hogy a másság bármilyen formája nem tabu, azt hiszem, Alec és Magnus szerelme is segíthet abban, hogy az olvasók természetes jelenségnek tekintsék a homoszexualitást.
Most Cassandra Clare Pokoli Szerkezetek című sorozatát fordítod. Az első rész, Az angyal áprilisban jelent meg. Mennyire más ez a sorozat? Nehezebb fordítani a technikai kifejezések miatt?
Nem éreztem nehezebbnek, a technikai dolgokra könnyen lehetett jó magyar megfelelőt találni. Mindig azt nehezebb fordítani, ahol a mondatok kacifántosabbak, Clare pedig elég hasonló mondatokat ír mindegyik könyvében, egyik sem volt nehezebb a másiknál.
Elárulnál nekünk valamit erről az új sorozatról? Hány könyvből áll? Olvastad mindet?
Az új sorozat tudomásom szerint egyelőre trilógiának készül, de hát így indult A Végzet Ereklyéi is, amiből az új tervek szerint hat rész fog készülni. Mindenesetre jelen állás szerint a Az angyal-t a Clockwork Prince és a Clockwork Princess című könyvek fogják követni. Nem olvastam őket, még nincsenek is nálam a kötetek.
Az angyal (Clockwork Angel) magyar címe körül volt némi vita. Neked mennyi beleszólásod van abba, hogy mi lesz a végleges cím?
Eddig általában az lett a magyar cím, amit javasoltam. Csak akkor nem volt egyáltalán beleszólásom a dologba, amikor a könyvből készült filmhez kellett igazodni, mint például a Kutyaszálló vagy a Tolvajok városa esetében. A Clockwork Angel magyar változatának én a „Mechanikus angyal” címet javasoltam, ami tulajdonképpen pontos fordítása az eredetinek. A kiadó döntött Az angyal cím mellett végül, ennek az okairól őket kell megkérdezni, őszintén szólva nekem ez egy kicsit semmitmondó így.
Az angyal minden fejezete egy idézettel kezdődik. Hogyan találtad meg a versek fordítását? Sokáig kellett keresgélned?
A Google sokszor a barátom volt, pár versnek pillanatokon belül meglett a magyar fordítása, legtöbbször azonban nem találtam a neten semmit. Elindultam hát a könyvtárba, és amit tudtam, kimásoltam verseskötetekből. Csakhogy ezután még mindig megmaradt a versek több mint fele, úgyhogy nem maradt más választásom, mint előásni a bennem rejtőző költőt, és rímeken agyalni meg szótagokat számolgatni. Határozottan élveztem amúgy, nagyon jó kis kihívás volt Tennysont és társait fordítani, ha csak pár sor erejéig is. Ahol nem szerepel külön a fordító neve a versek alatt, ott én voltam a bűnös.
Arról nem is beszélve, hogy a kötet elején lévő Elka Cloke-vers egyenesen Az angyal-hoz készült, így természetesen azt is nekem kellett lefordítanom. Ez egy Walt Whitman-i hangulatú szabadvers, rímekkel nem kellett foglalkoznom, inkább csak a hangulatot próbáltam megragadni.
Jut eszembe, a Csontváros elején szerepel egy Julius Caesar-idézet, amiből a sorozat címe  – Mortal Instruments – származik. A magyar cím – A Végzet Ereklyéi – a kiadó ötlete volt, és mivel ilyesmi Vörösmarty közismert magyar fordításában természetesen nem szerepel, le kellett fordítanom a darab könyvben szereplő tíz sorát. Így lettem Shakespeare-fordító.
Van-e olyan szereplő Cassandra Clare könyveiben, akit különösen kedvelsz?
Nem is tudom. A Végzet Ereklyéi főszereplői nekem annyira nem jöttek be, Jace-t kellemetlenül arrogánsnak találtam, Clary pedig többet nyüglődött, mint jól esett olvasni. Simont inkább kedveltem, a sorozat legszimpatikusabb szereplője pedig számomra Luke volt. Az ő mindent kezelni tudó higgadt bölcsessége ráfért a többi karakterre. Tessa sokkal összeszedettebbnek tűnik számomra Clarynél, és jobban is kedveltem, Will viszont simán Jace-klón.
Hol tartasz a Clockwork Prince fordításával? Mikor várható a könyv megjelenése?
Úgy tudom, az amerikai kiadó valamiért nem küldte még el a Könyvmolyképzőnek a kötetet, úgyhogy egyelőre el sem kezdtem fordítani, most teljesen mást csinálok. Az biztos, hogy még idén szeretnék megjelentetni, ha a kiadón meg rajtam múlik, sikerülni is fog.
Látsz-e valamiféle párhuzamot A Végzet Ereklyéi és a Pokoli Szerkezetek  között?
Nekem az az érzésem, hogy túl sok is van, legalábbis a Csontváros és Az angyal alapfelállása nagyon hasonló. Magányos tinilányról kiderül, hogy különleges, és rámenős, jó dumájú fiú bevezeti az árnyvadászok világába. Persze megértem Clare-t, hogy a jól bevált és sikeres receptet alkalmazta, de én valahonnan nagyon máshonnan indultam volna neki egy új sorozatnak.
Mennyi időbe telik egy-egy könyvet lefordítani?
Könyve válogatja, és nem csak a szöveg hosszán, de a mondatok nehézségén is múlik, meg azon is, hogy mennyire szeretem csinálni. Persze utóbbi szempontot kiiktatom amennyire lehet, de mégiscsak nagyobb kedvvel ül le az ember ahhoz, amit jobban élvez.
Cassandra Clare könyvei például nagyjából két hónap alatt készülnek el.
Összeszámoltad, hány oldalt fordítottál le eddig összesen a két sorozatból?
Eddig nem, de most igen, az öt könyv összesen több mint 3 700 000 karaktert tartalmaz. Oldalszámot sajnos nem tudok most mondani, mert nincsenek kéznél a könyvek, de jó sok.
Most mit fordítasz?
Philip Carlo The Ice Man című könyvét. Egy több New York-i és New Jersey-i maffiacsaládnak is dolgozó bérgyilkos igaz története.
Milyen könyveket olvasol a szabadidődben?
Édeskevés szabadidőmben sajnos esélyem sincs annyit olvasni, mint szeretnék. Azért elég sok minden a kezembe kerül persze a klasszikusoktól a krimiken át a tudományos ismeretterjesztésig. Örök kedvenc írómat mindazonáltal könnyen megnevezem. Kurt Vonnegut az.
Köszönöm az interjút!