A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Svédország. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Svédország. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. július 30., szombat

Ronneby Brunn avagy egy kellemes svéd fürdöhely

Kedves Bogi!

Sokáig nem jelentkeztem, s ennek egyszerü oka van; utazgattunk Mazsolával.
Elöször Pozsonyban jártunk, azután Békéscsabán a nagymamánál, majd Zamárdiban a Balaton partján, hogy Mazsola végre lássa a magyar tengert, s most Szendvicsország legdélibb részén üdülünk, egy nagyon kellemes fürdöhelyen, aminek a neve Ronneby Brunn. A hotell szép, a kaja nagyon finom, a személyzet kedves. Melegen ajánlom, ha egyszer erre jársz.
Persze hoztam magammal egy csomó gyerekkönyvet is Peperóniából, így hamarosan könyvajánlattal is jelentkezem megint.

Kellemes nyarat kívánok!

Melissa

2011. március 23., szerda

Demokrácia svéd módra avagy tanács önkormányzatoknak, mit tegyenek, ha nem akarnak alkalmazni valakit

Kedves Bogi!

Akkor most elmesélem, hogy működik nálunk Szendvicsországban a demokrácia.
2010. márciusában kaptam az egyik kerület - Kortedala - személyzeti osztályától egy levelet, amiben értesítettek arról, hogy mivel egy évig helyettesítettem a kerületben, előnyt élvezek. Ez azt jelenti, hogy ha meghirdetnek egy könyvtáros állást, azt felajánlják nekem. Persze az egy évet úgy kell érteni, hogy közben 2 évig dolgoztam náluk pluszmunkásként úgy, hogy az állam fizetett, és ez nem számított be a kerületben ledolgozott időbe. Kissé meglepődtem, de nem vettem komolyan, mert tudtam, hogy ezt az új törvényt a munkáltatók nem szeretik betartani. Azért beléptem a szakszervezetbe.
Egész nyáron egy másik kerület könyvtárában dolgoztam, ahol szeptemberben szintén aláírattak velem egy papírt, miszerint előnyöm van, ha meghirdetnek egy állást, de itt személyesen a könyvtárvezető tette elém azt, nem a személyzeti osztály küldte ki.
Ez az előny 9 hónapig érvényes egy kerületben, és az lenne a célja, hogy a munkáltató ne csak kihasználja a helyettesítőket, hanem alkalmazza is őket.
Persze, miután valaki aláírja ezt a papírt, többet már nem hívják abba a kerületbe helyettesíteni. Legalább 9 hónapig nem.
Szeptember végén hallottam, hogy az egyik kerületi könyvtárban interjún volt egy helyettesítő, aki néhány hónapig Kortedala kerület egyik könyvtárában helyettesített. Azt mondták neki, hogy megkapja az állást. De ő visszamondta az állást, mert a kortedalai könyvtár igazgatónője megígérte neki, hogy ha ott nemet mond, akkor alkalmazza. Ez volt az első helyettesítése a főiskola elvégzése után. Ez persze törvénytelen. Mert először meg kell(ene) hirdetni az állást.
Akkor sejtettük a barátaimmal, hogy hamarosan megjelenik az álláshirdetés. Meg is jelent belsőleg, ami azt jelenti, hogy csak a Göteborgban dolgozó könyvtárosok láthatják, és 5 napig lehetett jelentkezni. Méghozzá 2 állást is meghirdettek.
Szerencsére az egyik ismerősöm elküldte nekem a hirdetést, így azonnal jelentkeztem mindkét állásra. Aztán izgatottan vártam, vajon mikor ajánlják fel nekem az egyiket, ahogy az a papíron áll. Azóta is várom. Mert soha nem ajánlották fel.
Telefonáltam a könyvtár igagatónőjének, s mint kiderült beteg lett, valószínüleg hosszabb ideig. Ez október elején volt.
Azonnal kértem időpontot a szakszervezetnél, és elmeséltem, mi a helyzet.
November elején visszajött a főnöknő félidöben dolgozni, és lemondott. Megtartotta a főnöki fizetését, és kreáltak neki egy tanácsadói állást, amiről senki nem tudja, mit foglal magában.
November közepén telefonáltak nekem a személyzeti osztályról, hogy december elején interjúra várnak. Még 2 fiatal nő volt interjún, akiket alkalmazni akartak. Megjegyzem, 9 éve helyettesítek, közben volt néhány projektállásom, amit az állam fizetett. Úgy gondolom, megküzdöttem érte, hogy végre nekem is legyen állásom. De nem vagyok se svéd, se fiatal, se férfi. Ráadásul túlképzés van, és a nagyváros sokakat vonz.
Az interjún a leköszönt igazgatónö volt ott, a kerületi önkormányzat vezetőhelyettese, aki január 1-én nyugdíjba ment, a személyzetis és egy könyvtárosnő. A legfontosabb kérdés az volt, hogy tudok-e Photoshopban szép plakátokat készíteni (azt hitték nem), mert azt a fiatal nők tudnak. Hát elég magabiztos voltam az interjún, gondoltam, úgy sincs vesztenivalóm.
Közölték, hogy még év végéig megszületik a döntés. Vártam.
December közepén kaptam egy levelet a szakszervezetistől, aki beszélt a leköszönt fönöknővel és a már új önkormányzati vezetőhelyettessel, és azt mondták, gondolkodni fognak, de úgy vélik, hogy nem vagyok elég kompetens. Ezzel érvelnek mindig, ha valaki előnyt élvez, de nem akarják alkalmazni. A szakszervezetis azt írta, hogy ha mégis alkalmazzák a 2 nőt, akkor pert indít. Ebbe én belementem.
December 22-én aztán kaptam egy e-mailt a személyzeti osztályról, hogy majd az új könyvtárvezető fogja eldönteni, ki kapja meg az állást.
Az egész városban átszervezések voltak, kerületeket vontak össze, és akik elvesztették az állásukat az önkormányzati szektorban, azokat be kellett tenni valahová.
Az új, fiatal könyvtárvezető eddig informátorként dolgozott, fogalma sincs a könyvtárról, de most hármat is irányít. Január végén felhívott, és közölte velem, hogy visszavonják a két álláshirdetést, mert át kell vizsgálnia, hogy van-e egyáltalán annyi pénz, hogy új könyvtárosokat alkalmazzanak. Ráadásul van egy olyan törvény, hogy ha egy helyettesítő 2 évig dolgozik egy könyvtárban, azt automatikusan alkalmazni kell. Két nappal ezután alkalmazták az egyik helyettesítőt, a másik helyettesítését pedig meghosszabbították. Gondolom, kivárják a két évet. Engem pedig még a helyettesítési listáról is kihúztak.
A szakszervezet pedig nem tehet semmit, hiszen visszavonták az állásokat.
Nos, ami a legjobban megdöbbentett az mégis az, hogy senki nem hitt benne az ismeröseim közül, hogy megkaphatom az állást. Egyáltalán, milyen jogállamban élünk? Hát igen, 50 évhez közel már nem lehet az ember annyira naív, hogy elhiggye van valamiféle igazság a földön.
Mondtam is a lányomnak, nézd csak szívem nyugodtan a Született feleségeket, mert az élet éppen így működik.
Most 3 másik könyvtárban helyettesítek néha, de belátom, hogy csak az idő telik, mert soha senki nem fog majd alkalmazni, hiszen nem vagyok svéd, és a könyvtárakban svédeket alkalmaznak. Amíg helyettesítek, addig megfelel a munkám, aztán ha állás lesz, valaki mást alkalmaznak.
Bogikám, azt mondod, nem érted az egészet? Nem vagy egyedül ezzel. Szerintem nincs még egy másik ország, amelyik így kihasználja a munkanélkülieket, ahelyett, hogy állásokat teremtene.

Sok-sok üdvözlettel Göteborgból, ahol már nyílnak az első hóvirágok.

Melissa



2010. szeptember 2., csütörtök

Gyerekek könyvtári ellátása Göteborgban


Kedves Bogi!

Júniusban az Országos Széchényi Könyvtárban tartottam elöadást a svéd könyvtárakról. Akkor arra kértek, írjak cikket a gyerekek könyvtári ellátásáról Szendvicsországban. Mivel én a göteborgi könyvtárakat ismerem a legjobban, föleg erre koncentráltam. Itt következik a cikk egy része. Remélem, érdekes lesz, hogyan dolgozunk mi itt a messzi északon.

Üdvözlettel:

Melissa

Gyerekek könyvtári ellátása Göteborgban

Göteborgban egy Városi Könyvtár és 24 kerületi könyvtár található. Ezek közül a 3 ún. forráskönyvtár regionális, hálózati-módszertani funkciókat lát el a körzetükben lévő könyvtárak körében. Ez a 3 könyvtár Västra Frölunda Könyvtár, Hisingen Könyvtár és Kortedala Könyvtár.

A göteborgi gyerekek könyvtári ellátása már a születéskor megkezdődik. Minden újszülött szülei írásos tájékoztatót kapnak arról a Gyermekellátási Központban (védőnői hálózat) történő első látogatáskor, hogy ha bemennek a könyvtárba, akkor ajándékkönyvet kapnak. Ez a könyv a Barnens Första Bok (A gyerekek első könyve), amellyel együtt 2 ajánló bibliográfiát is átvehetnek. A könyvtáros ilyenkor megmutatja a gyerekkönyvtárat és tájékoztat arról, hogy a szülők és a gyerekek milyen könyvtári szolgáltatásokat vehetnek igénybe, és milyen programokon vehetnek részt. A gyerekek első könyvét a Västra Götalandi Régió finanszírozza. Ebbe a regióba tartozik Göteborg.

A göteborgi gyerekkönyvtárosok együttműködnek a kerületükben lévő Gyermekellátási Központtal és Gyermekorvosi Rendelővel. Ezen intézményekben egy kisebb gyűjtemény került elhelyezésre a könyvtár állományában lévő gyerekkönyvekből, amit a könyvtáros évi 3-4 alkalommal kicserél. A könyveket a váróteremben helyezték el, így a szülők olvashatnak a gyerekeknek, amíg a védőnőre vagy az orvosra várakoznak.

Néhány kerületben a gyerekkönyvtáros egy alkalommal részt vesz az újdonsült szülők számára szervezett csoportos tanfolyamon is, ahol a könyvtárról ad tájékoztatást, és ismerteti a magával vitt gyermekgondozási-, ill. gyermekkönyveket, CD-lemezeket. Különösen fontosnak tartják, hogy ezeken a beszélgetéseken az apák is részt vegyenek, hiszen fontos, hogy ők is olvassanak a gyerekeiknek.

Az új óvodai csoportok külön összeget kapnak arra a várostól, hogy egy alapállományt hozzanak létre gyerekkönyvekből. A könyvek kiválasztásához és megvásárlásához a gyerekkönyvtáros ad segítséget.

Több könyvtárban is külön Szülői Könyvállvány található, ahová a gyeremekgondozással kapcsolatos könyveket, folyóiratokat, CD-lemezeket válogatták össze.

Néhány könyvtárban babacsoport működik. Itt a résztvevő szülők (többségükben anyukák) hetente találkoznak a könyvtárban. A könyvtáros a foglalkozás alkalmával a legkisebbekhez szóló gyerekkönyveket, leporellókat, valamint gyereknevelési, pszichológiai tárgyú könyveket ismertet. Előfordul az is, hogy külső előadót hívnak, ha valamelyik témában szeretnének elmélyülni. Ezeket a találkozókat mindig kávézás, teázás zárja, amit rendszerint a könyvtár fizet. Esetleg megkérik a szülőket, hogy néhány koronával járuljanak hozzá.

Az óvodás korú gyerekek az óvodai csoporttal kezdenek könyvtárba járni. Az óvónők általában délelőtt látogatnak el a könyvtárba, néhány gyerek kíséretében, hogy azután együtt válasszák ki azokat a könyveket, CD-lemezeket, diafilmeket, amiket magukkal visznek az óvódába. Egy alkalommal kb. 30 könyvet kölcsönöznek, amit havonta cserélnek. A könyveket speciális fehér kartondobozokban viszik magukkal. Az is előfordul, hogy az óvónő betelefonál a könyvtárba, hogy másnap szeretne jönni könyveket cserélni, és megkéri a könyvtárost, hogy készítsen elő egy doboz könyvet a számára. A könyvtáros jobban ismeri a gyerekirodalmat, és szakértelemmel tudja összeválogatni a könyveket. Az óvodai csoportok gyakrak dolgoznak valamilyen témával az óvodában, és ilyenkor ehhez kérnek könyveket. Göteborgban ilyen téma például a tenger.

A göteborgi gyerekek 6 éves korukban kapnak második alkalommal ajándékkönyvet a könyvtárban. De ezt a könyvet nem minden, hanem csak bizonyos kerületi könyvtárak osztják ki, és különféle módon finanszírozzák. Kortedala Könyvtár a könyvtár saját költségvetéséből fizeti, és a Barnens Andra Bok (A gyerekek második könyve) kerül kiosztásra minden évben. Torslanda kerület könyvtárában az idén 460 könyvet ajándékoztak a 6-éveseknek. A könyvtáros 20 osztályt hívott be a könyvtárba a tavasz folyamán. A könyvek szétosztását mesélés előzte meg. A gyerekek több könyv közül válogathattak.

A harmadik ajándékkönyvet a göteborgi gyerekek 3. osztályban kapják. A könyvek kiosztására decemberben kerül sor, amikor az osztály ellátogat a könyvtárba, ahol minden gyerek kap egy könyvet és mellé egy olvasónaplót. A könyvet a Kulturális Tanács által elnyert támogatásból finanszírozzák. Az olvasónaplót a göteborgi önkormányzat fizeti. Azt, hogy melyik könyv kerül kiosztásra, néhány göteborgi gyerekkönyvtáros határozza meg. Tehát minden gyerek ugyanazt a könyvet kapja, s ez évente változik. Tavaly egy népszerű detektívregénysorozat egyik részét vihette haza minden harmadikos.

A Kulturális Tanács által negyedévente irodalmi támogatásban részesült gyerekkönyvek Göteborgban a 3 forráskönyvtárba kerülnek. Azok azután elosztják a könyveket a hozzájuk tartozó kerületi könyvtárak között. A könyvtárak maguk döntik el, hogy beveszik-e ezeket az állományukba, vagy más célra használják fel, pl. ajándékozásra vetélkedők alkalmával.

A Kulturális Tanácstól megpályázott támogatás egy részét Göteborg könyvtáraiban a Könyvzsűri versenyre fordítják. A pénz az egyes kerületekben annak függvényében kerül elosztásra, hogy az adott kerületben hány iskolás gyerek van. Arról, hogy az összeg milyen módon kerül felhasználásra, a kerületi könyvtár maga dönt.

Kortedala Könyvtár minden évben a kerületben lévő iskolák 4. osztályai számára vásárol könyveket. Ha marad pénz, akkor valamelyik felsőbb osztály is részt vesz a Könyvzsűriben. A verseny lebonyolítása úgy történik, hogy a gyerekkönyvtáros kiválaszt kb. 15 címet, s ezeket megveszi minden 4. osztály számára. Elolvassa őket, majd személyesen viszi ki az iskolákba, és ismerteti a gyerekeknek. A könyvek az osztályteremben maradnak, és a gyerekek olvassák és cserélgetik őket egymás között a pedagógus irányításával. Áprilisban pedig szavaznak azokra a könyvekre, amiket a legjobbnak tartottak. A verseny végén a könyvek bekerülnek az iskolai könyvtár állományába. De a kerületi vagy az iskolai könyvtárban kölcsönzött könyvekre is lehet szavazni, ha azok egy adott évben jelentek meg.
Biskopsgården kerületben az iskolák minden második évben vesznek részt a Könyvzsűriben. A kerületi könyvtár szétosztja a Kulturális Tanácstól kapott pénzt a kerületben lévő iskolák között, és az iskolai könyvtárosok maguk vásárolják meg azokat a könyveket, amik részt vesznek a versenyben. Ezek bekerülnek az iskolai könyvtár állományába.

A svéd könyvtárosok nagyon fontosnak tartják, hogy minőségi gyerekkönyveket adjanak a gyerekek kezébe. A svéd gyermekirodalom nagy múlttal rendelkezik, és ma legalább száz gyerekkönyvíró publikál rendszeresen. Tehát nagy a választék, s igen kevés régi könyvet jelentetnek meg újra, Astrid Lindgren regényein kívül. Disney-képeskönyveket a könyvtárak egyáltalán nem vásárolnak, mert azokat a Könyvtárellátó recenzensei nem tartják értékes irodalomnak, így nem is veszik bele a kétheti rendszerességgel megjelenő katalógusukba. A gyerekkönyvek vásárlásakor a könyvtárosok a Könyvtárellátó recenzióit tartják mérvadónak. Talán érdemes megemlíteni, hogy az egy év alatt megjelent gyermek- és ifjúsági irodalom 40%-a svéd szerzőtől származik, és főleg új kiadású. A legtöbbet angolból fordítanak. A más nyelvekből fordított gyerekkönyvek száma elenyésző. Ez a német nyelvre is vonatkozik. Említésre érdemes, hogy néhány svéd gyerekkönyvet lefordítanak a bevándorlók nyelvére, és azokat Svédországban jelentetik meg. Így olvashatók például Astrid Lindgren, Sven Nordqvist, Martin Widmark könyvei arabul, perzsául, szomáliaiul.

Ami szembetűnő, az az új könyvek kölcsönzése. Egy tíz-húsz éve megjelent könyv már réginek számít, és feledésbe merül. Persze a sikerkönyveken kívül, ilyen például Pettson és Findusz, amit a magyar gyerekek is jól ismernek.
A svéd gyerekkönyvkiadók igyekeznek a különböző korosztályok életkori sajátosságainak és érdeklődési körének megfelelő sorozatokat megjelentetni. Különösen népszerű lett egy kezdő olvasók számára készült detektívregény-sorozat, a LasseMaja, aminek 2002 és 2010 között 18 része jelent meg. Ebből film is készült. A kiadók most éppen kezdő olvasókhoz szóló fantasy-sorozatokat adnak ki sorra.

A könyvtárakban az óvónők és a pedagógusok külön olvasói kategóriát képeznek. A kölcsönzőkártyájuk a kerületi könyvtárban kerül elhelyezésre. Az óvodai csoportok 6 hétig kölcsönözhetik a könyveket a szokásos 3 hét helyett, és a pedagógusok nem fizetnek késedelmi díjat.

A kerületi könyvtárak és az iskolák között szoros együttműködés tapasztalható. Az iskolai osztályok havi rendszerességgel kölcsönöznek a helyi könyvtárban. A svéd gyerekek padjában mindig található egy gyerekkönyv, amit iskolai órán az arra kijelölt időben és a szünetekben olvasnak. A hangos olvasás pedig általánosnak mondható.

A gyerekkönyvtárosok rendszeresen hívják be az osztályokat a könyvtárba, hogy olvasnivalót ajánljanak a számukra. Az ajánlott könyveket a tanárok kikölcsönzik, és magukkal viszik az osztályterembe.

A göteborgi kerületi könyvtárak gyerekrészlegein korcsoportok és témák szerint kerülnek elhelyezésre a könyvek. Már a legkisebbeket is több svéd sorozat várja. Az óvodás korosztályhoz szóló képeskönyveket külön ládákban kapnak helyet. Könyvállványokra kerülnek a népmesék, a kezdő olvasókhoz szóló könyvek és a 6-9 éves korosztály számára írott könyvek.

A 9-12, ill. 13-18 éves korosztály számára írott szépirodalmi műveket gyakran a következő témákra osztják: fantasy, detektívregények, vámpírok/szellemek, állatok, lovak, sport és az ún. könnyű stílusban írott könyvek. Ezek a bevándorlókat és az olvasási nehézségekkel küzdő fiatalokat célozzák meg. Az ismeretterjesztő irodalom külön kerül elhelyezésre.

Néhány könyvtárban külön állványon helyezték el a fiatal felnőttek számára írott könyveket.
A gyerekrészlegeken találhatók még hangoskönyvek, dvd-filmek, tv-játékok, cd-romok. A csökkentlátók és olvasási nehézségekkel küzdők számára nagyon sok gyermek- és ifjúsági könyvet olvasnak daisy-hangoskönyvre, ami mp3-lejátszóval meghallgatható.

Azokban a kerületekben, ahol sok bevándorló lakik, a gyerekrészlegen több nyelven is kölcsönözhetők gyerekkönyvek. Az idegennyelvű gyerekkönyvek beszerzése nem mindig könnyű feladat. Ezért több svéd gyerekkönyvet is lefordítottak a bevándorlók nyelvére, s ezeket Svédországban jelentetik meg.

A svéd könyvtárakban nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a könyveket jól áttekinthető módon, ízlésesen helyezzék el a könyvállványokon. Az elhasználódott könyveket azonnal kiselejtezik.

Göteborg iskolai könyvtárai nagyon különböznek egymástól. A legtöbb iskolában pedagógus látja el az iskolai könyvtári feladatokat, de van néhány olyan könyvtár is, ahol könyvtáros dolgozik. Az ő munkájukat segíti a Västra Frölunda Könyvtárban lévő Iskolai Könyvtári Központ, ahol egy-egy címből egy osztályravaló példányt vásárolnak. Tanév közben az iskolák innen is kölcsönözhetnek, klasszikusokat is, de főleg mai gyerekkönyveket.

Göteborgban minden év márciusában irodalmi hetet rendeznek. Ilyenkor kb. 50 svéd gyermek- és ifjúsági író látogat a városba, és könyvtárakban, iskolákban találkoznak olvasóikkal.

A göteborgi gyerekkönyvtárosok minden év októberében továbbképzésen vesznek részt, aminek a neve Gyerekkönyvnap. Ezen a vasárnapon a svéd gyerekkönyvkiadók munkatársai ismertetik az év könyveit könyvesbolti dolgozók és könyvtárosok számára. A nagyobb kiadók egy-egy írót is magukkal hoznak. A bemutatott könyveket a nap végén tombolán kisorsolják a résztvevőknek. Ráadásul mindenki kap egy ajándékkönyvet a kiadóktól.

Áprilisban kerül megrendezésre az a továbbképzés Göteborgban, ahol a Svéd Gyerekkönyv Intézet munkatársai előadás keretében részletesen beszámolnak arról a tanulmányról és statisztikáról, amit az előző év gyerekkönyvterméséről készítettek.

2010. augusztus 29., vasárnap

A könyvtárak pályázati támogatása Svédországban


Kedves Bogi!

A svéd Állami Kulturális Tanács honlapján részletes információ olvasható arról, hogy az állam milyen támogatást nyújt pályázati formában a közkönyvtáraknak. A közkönyvtárakat a helyi önkormányzatok tartják fenn.
Amint az alábbiakból is látható, Svédország valóban gyerekcentrikus ország.

Üdvözlettel:

Melissa

A svéd Állami Kulturális Tanács honlapján a következő olvasható:
”A gyerekek és az ifjúság kultúrához való jutását a Kulturális Tanács különösen fontos területnek tartja.”

A könyvtári támogatás elosztása

A Kulturális Tanács évente kb. 82 millió koronát (8,2 millió euro) oszt szét könyvtári területen.
1. A legnagyobb támogatás a működési és fejlesztési támogatás a regionális könyvtári működés, a kölcsönzőközpontok, a depókönyvtárak és a Nemzetközi Könyvtár (Internationella Biblioteket) számára. Kb. 46 millió koronával támogatják ezeket a könyvtárakat.

2. A könyvtári területen a második legnagyobb támogatás a beszerzési támogatás. A pénzt közkönyvtárak és iskolai könyvtárak irodalombeszerzésre fordíthatják. A támogatást az önkormányzatok igénylik, és célja, hogy növelje a könyvtárak gyermek- és ifjúsági könyvekkel való ellátását. Erre kb. 25 millió koronát fordítanak évente.

3. Olvasásnépszerűsítő projekteket is támogatnak. A támogatás célja új együttműködési formák kifejlesztése az olvasásnépszerűsítés területén, és azt nemcsak könyvtárak, hanem mások, pl. szervezetek és egyesületek is igényelhetik. Kb. 9 millió koronát fordítanak évente olvasásnépszerűsítő programokra.

4. A Kulturális Tanács működésfejlesztésre is nyújt támogatást a közkönyvtáraknak. A támogatás célja a közkönyvtárakban folyó munka új formáinak a kifejlesztése. Kb. 1 millió koronát fordítanak évente erre a célra.

Beszerzési támogatás
A beszerzési támogatás célja az irodalomhoz való hozzájutás elősegítése a köz- és iskolai könyvtárakban, valamint az olvasás iránti érdeklődés felkeltése.
A Kulturális Tanács, a beszerzési támogatáson túl, kioszt olvasásnépszerűsítő támogatást is, hogy növelje az olvás iránti érdeklődést a gyerekek és a fiatalok körében. Amikor egy önkormányzat mindkét támogatást megpályázza, a Kulturális Tanács pozitívumnak tartja ezt.
A beszerzési támogatást csak önkormányzatok pályázhatják meg. Svédország közigazgatásilag 290 önkormányzatra oszlik, s ezek 21 megyében helyezkednek el. Minden önkormányzat csak egy pályázatot adhat be. A beszerzési támogatás gyermek- és ifjúsági irodalom vásárlására fordítható, vagy olyan felnőtt irodalom beszerzésére, ami a gyerekek és a fiatalok olvasás iránti érdeklődését segíti elő.
Feltétel, hogy az önkormányzat teljes médiakerete a pályázat évében nem lehet alacsonyabb, mint az előző évben, és a gyermekmédiumok beszerzési kerete nem csökkenhet. Az egyetlen kivétel ez alól, ha a lakosság vagy a diákok létszáma csökken.
A Kulturális Tanács előnyben részesíti azokat az önkormányzatokat, ahol az olvasásnépszerűsítő tevékenység a könyvtári tervhez kapcsolódik, valamint azokat az önkormányzatokat, ahol az iskola és a közkönyvtár között szoros együttműködés áll fenn. A támogatás összegét, ami legkevesebb 30 000 korona, főleg az önkormányzatban lévő 18 éven aluli gyerekek és fiatalok létszáma határozza meg.
A pályázatnak tartalmaznia kell egy tervezetet arra vonatkozóan, hogy az önkormányzat hogyan kívánja ösztönözni a gyerekek és a fiatalok olvasását úgy, hogy a könyvtár, az iskola és az iskolai könyvtár együttműködik. Mivel a beszerzési támogatás mind a köz-, mind az iskolai könyvtárat megcélozza, és a közöttük való együttműködés kialakítására irányul, az olvasásnépszerűsítő terv kivitelezésében, mint ahogy a pénzösszeg elosztásában a közkönyvtár és az iskola iskola is részt kell, hogy vegyen.

Olvasásnépszerűsítő támogatás
Az olvasásnépszerűsítő támogatás célja, új módszerek kifejlesztése az olvasásnépszerűsítés területén. A Kulturális Tanács beszerzési támogatást is kioszt köz- és iskolai könyvtáraknak, aminek a célja, hogy növelje az olvasás iránti érdeklődést a gyerekek és a fiatalok körében. Ha egy önkormányzat mindkét támogatást megpályázza, a Kulturális Tanács pozitívumnak tartja, hogy együttműködnek.
Az olvasásfejlesztési támogatást önkormányzatok vagy olyan szervezetek pályázhatják meg, amelyek szervezeti számmal rendelkeznek.
A támogatást olyan tevékenységek számára ítélik meg, amelyek elsősorban a gyerekek és fiatalok olvasását segítik elő. A támogatás nem fordítható szokásos önkormányzati alaptevékenységre, mint pl. iskolák vagy óvodák könyvbeszerzési kerete vagy egyszeri író-olvasótalálkozó.
A projekteknek hosszútávú, széles együttműködésre kell épülniük. Élővé kell tenniük az irodalmat, olvasásra kell buzdítaniuk, széles részvételre és saját alkotótevékenységre való lehetőséget kell biztosítaniuk. A projektek új médiaformákat is igénybe vehetnek, alaposan dokumentálni kell azokat, hogy mások is tanulhassanak belőlük.

A könyvtári támogatáshoz tartozik még az elosztási támogatás is, ami az irodalmi támogatás része. Ez azt jelenti, hogy az irodalmi támogatásban részesült könyveket évente négy alkalommal eljuttatják a 290 önkormányzat legnagyobb könyvtárába, az ún. főkönyvtárba. Irodalmi támogatásban részesülnek svéd szépirodalmi művek, ismeretterjesztő könyvek, képregények és gyerekkönyvek, ill. svéd nyelvre fordított irodalmi művek, évente kb. 700 cím. Ennek kb. 20%-a gyerekkönyv. Az irodalmi támogatást könyvkiadók pályázzák meg.
Az irodalmi támogatás célja, hogy az állampolgárok széles és minőségileg értékes irodalomhoz jussanak a könyvtárakban.

2010. január 24., vasárnap

Olvass Hangosan! avagy a svéd Gyerekkönyvklub versenye


Kedves Bogi!

A svéd Gyerekkönyvklub (Barnens Bokklubb) hangos olvasási versenyt hirdetett a svéd iskolák 1-5. osztálya számára összel, a tanév kezdetén.
A Gyerekkönyvklubb osztályonként 5-5 könyvet javasolt hangos olvasásra, amelyek közül a tanárok választhattak. Aztán már csak olvasni, hallgatni és alkotni kellett.
Novemberben pedig a könyvek alapján készített müvek kezdték elárasztani a Gyerekkönyvklubb irodáját. 1500 alkotás érkezett be november végéig, amelyek közül most Stockholmban kiállítják a legjobbakat. Tehát 1500 iskolai osztály vett részt a hangosolvasási versenyben.
A díjkiosztásra február 1-én 13 órakor kerül sor a stockholmi Kultúrház 4. emeletén. Azon a nyertes osztályok is részt vesznek.
Az elsö díj egy könyvállvány, tele gyerekkönyvvel 100 ezer korona (10 ezer euro) értékben.
Azt még elmondom, hogy nagyon sok osztály az egyik kedvenc könyvemet választotta: Kate DiCamillo: Edward Tulanes fantastiska resa. A könyvet a göteborgi Kabusa Kiadó jelentette meg 2008. tavaszán. Amikor szeptember elején a kiadóban jártam, szerettem volna venni egyet, de már egy sem volt nekik. A kiadó vezetöje elmondta, hogy néhány hónap alatt hétezer példányban kelt el, és a szeptemberi könyvvásárra úgy kellett újranyomtatni.


A video december elsején készült a Gyerekkönyvklubban.



2009. november 24., kedd

A Márai-program kapcsán

Kedves Bogi!

Januárban indul a Márai-program címmel olvasható egy bejegyzés a Gyerekirodalom blogon.
Mindjárt eszembe jutott, hogy egy ilyesfajta támogatásnak Szendvicsországban már régen hagyománya van. Abban reménykedtem, hogy a Kulturrådet (Kulturális Tanács) honlapján angol nyelvü információt is találok. Sajnos nem így van.
A svéd kormány Litteraturstöd (irodalmi támogatás) néven támogatja a kiadókat, hogy olyan minöségi irodalmat is megjelentethessenek, amit esetleg nehezebben lehetne eladni.
A kiadók a könyv megjelenése után igényelhetik az anyagi támogatást. A könyvnek az utóbbi hat hónapban kell megjelennie. Csak elsö kiadású müvek lehetnek - kivéve bizonyos klasszikusokat. Külön táblázat határozza meg, hogy oldalszámtól függöen mennyi lehet a könyv kiadói ára ahhoz, hogy pályázni lehessen.
A kiadók az év folyamán folyamatosan pályázhatnak. A döntéshozatal kb. 2 hónapot vesz igénybe.
Egy könyv, amelyik irodalmi támogatásban részesül, automatikusan elosztói támogatást is kap, ami azt jelenti, hogy azt valamennyi fökönyvtárba eljuttatják (291 példány). A kiadó ezeket a könyveket ingyen juttatja el az ISY Distribution-hoz, ami azokat szétosztja a könyvtáraknak. A kiadó a könyvekért a kiadói ár 50%-át kapja szorozva 291-el. (A könyvek szabadárasak, a kereskedök a kiadói árra teszik rá a maguk százalékát.)
Példa: Egy 16-24 oldal közötti képeskönyv 22 150 korona (kb. 2200 euro) támogatást kap, de a kiadói ár nem haladhatja meg a 74 koronát.
A támogatás adóköteles.
Támogatást nyertek listái - ezeket a könyveket küldték ki a könyvtáraknak.
A könyvek évente négy alkalommal kerülnek szétosztásra.

Üdvözlettel Göteborgból:

Melissa

2009. november 22., vasárnap

Facebook avagy tanulj az IKEÁ-tól, hogyan kell reklámot csinálni!

Kedves Bogi!

Az utóbbi idöben állandóan arról olvasok, hogyan kell reklámot csinálni. Van, amiben hiszek, s van, amiben nem. Emlékszem, amikor 5 évesen anyukámmal csirkét árultunk a csabai piacon. Ö hamar rájött, hogy belölem soha nem lesz kereskedö. Persze, sok mindent meg lehet tanulni.
Tegnap feliratkoztam a Facebookra. Kicsit szkeptikus vagyok. Mi a jó égre lehet ez jó? Szerencsére sok barátom segít, s ma reggel kaptam egy videót Erika barátnömtöl, aki többek között könyveket cipel nekem a határon át, ha hazalátogat Peperóniába. "Hát, így tudsz reklámot csinálni a Facebookon!" - írja. Csak az a kár, hogy nem én vagyok az IKEA. Hmmm...
És még meg kell tanulnom, hogy müködik a Facebook, a Wordpress (a svéd wordpress szerkesztöje 150 koronáért (!) vagyis 15 euróért kódolta át a honlapunkat. Elöször valaki 10 ezer koronát kért.), a wikipédia stb.
Szívesen megosztom az IKEA-reklámot, hátha más is tanul belöle.
Bogikám, legközelebb a Facebook-on keress.

Üdvözlettel:

Melissa


2009. november 19., csütörtök

Jantelagen avagy mihez tartsuk magunkat Szendvicsországban

Kedves Bogi!

Azt ígértem, hogy mai levelemben a stockholmi magyar nagykövetről fogok írni. A Stockholmi Magyar Nagykövetség két munkatársa, Szentiványi Gábor nagykövet és Szabó S. Balázs konzul, a Körösi Csoma Sándor Művelődési Kör meghívására utazott Göteborgba. A tájékoztató után elmondtam a nagykövet úrnak, milyen színvonalas a svéd gyerekirodalom, és megkérdeztem, hogy hallotta-e a Jantelagen vagyis Jantetörvények kifejezést. Nos, aki Szendvicsországban él, jó, ha ismeri ezeket a törvényeket, hogy tudja, mire számítson.

A Jantelagen vagyis Jantetörvények Aksel Sandemose En flykting korsar sitt spår (1933) című könyvéből számazik.

Ezeket a törvényeket először a bevándorlók számára szervezett svéd nyelvtanfolyamon hallottam Göteborgban. A tanfolyam neve Svéd AB volt, ami azt jelentette, hogy a résztvevők az A és B kurzust egyszerre sajátították el, fele idő alatt. Csaknem valamennyiünknek felsőfokú végzettsége volt, a világ különböző tájáról származtunk, és kiváló vitákat folytattunk. Energikus és kitűnő tanárnőnk azt mondogatta, hogy soha életében nem volt még ilyen tehetséges csoportja, és soha többé nem is lesz. Nagyon jó szövegeket olvastatott velünk, megtanultunk érvelni, mert az egy demokráciában fontos. Én pedig éreztem, hogy ilyen jó dolgom valószínűleg nem lesz többé, hiszen a magyar iskolarendszerben szerzett ismeretekkel a hátam mögött, gyerekjáték volt a svéd követelményeknek megfelelni. A háttérben azonban végig ott bújkált a kisördög, és szorongva gondoltam arra az időre, amikor majd munkát kell keresnem.
Naívan azt hittem, hogy a bevándorlók közt mégis némi előnyt élvezek, hiszen svéd férjem van. Ezen tévhitemből azonban mindjárt a legelső tanfolyam legelső hetében kiábrándítottak sorstársaim.
Csak zárójelben jegyzem meg, hogy egyáltalán nem érzem magam bevándorlónak, hiszen engem a szőke herceg hozott magával fehér paripán feleségnek. A ló ugyan nem egészen igaz, ha jól emlékszem fehér Opel volt.
Úgy sejtem, tanárnőnk nem véletlenül olvastatta el velünk a Jantetörvényeket. Arra kért bennünket, mondjuk el, felismerjük-e ezeket a jegyeket a svédeken. A svéd tanárok egyik kedvenc témája: hogyan látod a svédeket? Nincs olyan külföldi diák, akinek erre a témára ne eredne meg a nyelve. Több ilyen jellegű könyv is megjelent. Nem akarok erre a témára részletesebben kitérni, csak néhány példa: a svédek addig, amíg van két egymás melletti ürés a villamoson, biztos hogy odaülnek, ráadásul még belülre is, nehogy valaki megkérje őket, hogy húzódjanak beljebb, és még véletlenül se ülnek le valaki mellé, nehogy beszélgetésbe kelljen elegyedni. Vagy: a svédek mindig bekapcsolják a biztonsági övet a kocsiban, és erre felszólítanak másokat is. És még sorolhatnám.

Akkor most következzenek a törvények, svédül és magyarul.

Jantelagen

1. Du skall inte tro att du är något.
2. Du skall inte tro att du är lika god som vi.
3. Du skall inte tro att du är klokare än vi.
4. Du skall inte inbilla dig att du är bättre än vi.
5. Du skall inte tro att du vet mer än vi.
6. Du skall inte tro att du är förmer än vi.
7. Du skall inte tro att du duger till något.
8. Du skall inte skratta åt oss.
9. Du skall inte tro att någon bryr sig om dig.
10. Du skall inte tro att du kan lära oss något.

Jantetörvények

1. Ne hidd, hogy valami vagy.
2. Ne hidd, hogy ugyanolyan jó vagy, mint mi.
3. Ne hidd, hogy okosabb vagy, mint mi.
4. Ne képzeld be magadnak, hogy jobb vagy, mint mi.
5. Ne hidd, hogy többet tudsz, mint mi.
6. Ne hidd, hogy tekintélyesebb vagy, mint mi.
7. Ne hidd, hogy alkamas vagy valamire.
8. Ne nevess ki minket.
9. Ne hidd, hogy valaki is törödik veled.
10. Ne hidd, hogy megtaníthatsz bennünket bármire is.

Miután a tanárnőnk felovasta a törvényeket, megkérdezte, hogy akik svéd-külföldi párkapcsoatban élnek, magukra ismernek-e. Ugye, mondanom sem kell, mekkora vita alakult ki.
Azt azért hozzá kell tennem, hogy a svédek egymással szemben is akalmazzák ezeket a törvényeket.

Üdvözlettel az esős Göteborgból:

Melissa