Mårten Sandén: De dödas imperium

Kedves Bogi!

Mårten Sandén könyveire akkor figyeltem fel, amikor néhány éve karácsony előtt egy karácsonyi képeslap érkezett a Kortedalai Könyvtárba Mårten Sandén aranybetűs aláírásával. A Rabén&Sjögrén Kiadó küldte. Ha jól emlékszem, a Petrini detektívregény-sorozat volt a képen. (11 rész jelent meg eddig.) Külön honlapja is van: Petrinideckarna.se. Mindjárt le is szedtem a könyveket a polcról, és külön kiállítást készítettem. A faliújságra pedig információt tettem fel az íróról és könyveiről. (Ezt a sorozatot kötetenként 10 ezer példányban adják el Szendvicsországban.)
Mårten azóta több ifjúsági regényt is írt (13+). Anna D´Arc oroszul is megjelent. Az En plats de kallar lyckan szerelmes regényt rongyosra olvasták a gyerekek a könyvtárban.
Szendvicsországban 1995-ben jelent meg a Twighligt első része. Akkor persze még senki nem tudta, hogy ilyen népszerű lesz. Két évvel később sorra kezdtek feltűnni a svéd ifjúsági rémtörténetek, ahogy azt itt hívják. Vajon honnan tudták a svéd írók, hogy ez lesz a következő trend? Hm…
Mårten Sandén 2008-ban jelentkezett rémtörténet-trilógiájának első részével, aminek a címe Den femte systern (Az ötödik lánytestvér). A könyvre a könyveboltban figyeltem fel, még mielőtt megjelent. A kiadó az első fejezetet reklámként terjesztette a könyvborítóba fűzve. Az első fejezet nagyon tetszett, rögtön felkeltette az érdeklődésemet. A könyvborító pedig szuper!
A hősnő, Jannike Faltin mindjárt Lisbeth Salandert juttatta eszembe Stieg Larsson Millenium-trilógiájából. Jannike árva, csak magára számíthat, és van egy jellegzetessége: olyan dolgokat lát, amiket mások nem. Múlt és jelent találkozik itt, fantasy- és detektívregényelemekkel füszerezve. Jannikét a Különleges Vizsgálatok Irodája Stockholban beszervezi ügynöknek.
Kikölcsönöztem a könyvet, olvasni kezdtem, de amikor ahhoz a részhez értem, hogy Jannike az erdőben a trollok világába kerül, feladtam.
Mivel a kollégáim győzködtek, hogy jó ez, megpróbálkoztam a második résszel, aminek a címe Det viskande barnet (A suttogó gyermek). Megint gyönyörű könyvborító. Ez a rész már jobban tetszett. A könyv egy német népmese történetét használja fel. Ezután elolvastam az első részt is, és kíváncsian vártam a következőt.
A harmadik rész, De dödas imperium (A holtak imperiuma) már igazán szívem szerint való. A történet most az első világháborúba vezet vissza, és Jannikének le kell lepleznie Lord Horlockot, aki világuralomra tör. (Itt mindjárt eszembe jut Horowitz és Alex Rider.) Jannike partnert is kap a nyomozáshoz, az angol Geoffrey-t, aki beleszeret a lányba. Jannike azonban nem viszonozza az érzelmeit, mivel Geoffrey vámpír, aki szintetikus vérplazmát iszik. De ha valakit megtámad, az illetö halhatatlan lesz, és Geoffrey meghal.
Igazi romatikus vonalvezetés, végig szurkolok Geoffrey-nak, és érzem, hogy meg kell halnia a történet végén. Összeszorul a szívem a gondolatra. De lehet, hogy mégiscsak happy end lesz a könyv végén? Ezt már nem árulom el, hátha valaki elolvassa.
A trilógia valójában fejlődésregény, egy kamaszlány lelki világát mutatja be. S ebben kiváló.
Több svéd újság és blog is azt írja, hogy ilyen könyvet még nem olvastunk, hiszen több zsáner is keveredik az egyes kötetekben.

Üdvözlettel Göteborgból:

Melissa

Báthory Erzsébet egy dán vámpírsorozatban

Kedves Bogi!

Igen, tudom, a magyar mozik most mutatják be a Báthory filmet. Végre! Remélem, tetszeni fog.
Európának ezen a részén Báthory Erzsébet még a gyerekkönyvekben is megjelenik. Hiába, vámpírtrend van. A szakértök most azt találgatják, vajon meddig tart még.
Már korábban írtam Benni Bødker Vampyrfesten címü könyvéröl, ami egy négy részböl álló sorozat elsö része. Ez annyira tetszett, hogy elolvastam a többi hármat is. Nem csalódtam.

Nagy meglepetésemre, a harmadik kötetben feltünik Báthory Erzsébet, mint a Sötétség fejedelemasszonya.

De! Báthory Erzsébet neve úgy szerepel, hogy Erzebet Batori, ráadásul Romániából származik, és román a neve. Véleményem szerint egy szépirodalmi müben az író annyit fantáziálhat, amennyit akar, de a történelmi személyeknek illene utánajárni, és a nevüket helyesen írni.

Eltöprengtem ezen, és keresni kezdtem a neten, vajon egy svéd mit tud meg Báthory Erzsébetröl. A svéd Wikipédia leírása szerintem nagyon jó. Találtam aztán egy csomó horrorfilmet. Az egyik vámpírkirálynönek ábrázolja Erzsébetet, és a törtenetet Erdélybe helyezi. A svédek pedig azt tudják Erdélyröl, hogy Romániában van.

Találtam egy vámpírokról szóló dán ismeretterjesztö könyvet is svédül: Dan Turèll: Vampyrer. Itt a szerzö annyit ír, hogy Báthory Erzsébet a Kárpátokban élt. Hát, ez megint egy jó megfogalmazás, mivel a Kárpátok egy 1500 km hosszú hegylánc.

A dán gyerekkönyvsorozatban elöfordul még a Kodály név, és a Nádasdy. De hogy azt miért írja Nadaszdynak az író, nem tudtam rájönni.

Ennek ellenére melegen ajánlom a sorozatot a magyar kiadóknak megjelentetésre. Az író biztosan belemenne, hogy román helyett magyart írjanak Peperóniában.

Bogikám, mit gondolsz, mit szólnának a konzervatív magyar anyukák egy vámpíros sorozathoz? Hmm ...

Sok-sok üdvözlettel Göteborgból:

Melissa

A Nattens barn-sorozat kötetei:

Vampyrfesten - Olvass bele!

Blod är liv

Draktecknet - Olvass bele!

Ondskans grav - Olvass bele!

Sanna Töringe - Kristina Digman: Rädda spöket

Kedves Bogi!

Ezt a bejegyzést most azoknak a magyar kritikusoknak ajánlom, akik szeretik a vámpíros könyveket.
Az Opsis Kalopsis (svéd Csodaceruza) legújabb számában olvastam, hogy 2009-ben 17 vámpíros gyermek- és ifjúsági könyv látott napvilágot Szendvicsországban.
Sanna Töringe és Kristina Digman Rädda spöket (Mentsd meg a kísértetet) címü képeskönyve a Bonnier Carlsen Kiadó gondozásában jelent meg. Hát, igen, itt van lehetöség kísérletezésre.
A történet eleje engem Ruth Brown En mörk hemsk historia (Sötét borzasztó történet) címü gótikus képeskönyvére emlékeztet. Ez a könyv nagyon népszerü, még az En bok för alla olcsó sorozatban is lehet kapni. (Ja, és azt Peperóniában nyomtatták 2005-ben. Szerintem lehet, hogy van is belöle a nyomdában.)
A Rädda spöketben egy anyuka mesél lefekvés elött a kislányának, aki valami ijesztö történetet szeretne hallani. Az ágyon fekvö cica pedig közben észrevesz egy kísértetet az ágy alatt, aki aztán állandóan elveszti a fejét. A kísértet felmegy a padlásra, ahol halálra rémül a vámpíroktól. Ott ugyanis a vámpírapuka éppen mesél a kisfiának egy ládában fekve. A vámpírkisfiú attól fél elalvás elött, hogy valami van a szekrényben. És valóban, ott egy csontváz lakik, ami elöl menekülni kell.
A könyvben felbukkan még egy szörnyeteg is a pincében, az meg a kisegértöl ijed meg.
A kislány nem tud elaludni, így aztán körbejárják a házat, és sehol nem találnak semmit. Hiszen az éjszaka folyamán a kísértet, a vámpírok, a szörnyeteg meg a csontváz elmenekülnek az erdön keresztül. Reggel találnak egy kastélyt, ahová aztán beköltöznek.
Nekem tetszik ez a könyv, bár Ulla Rhedin nagyon lehúzza a DN-kritikában. Ulla Rhedin kritikusról azt kell tudni, hogy az ALMA-zsüriben ö ért a legjobban a képeskönyvekhez, így aztán leginkább töle függ, melyik illusztrátor nyeri el az 5 millió svéd koronával járó díjat. Azt hiszem.
Ulla Rhedin a következöket írja:
"A logikai következetlenség annyira nyilvánvaló, hogy elgondolkodom a felelösség elosztásán a rendszer szintjén: valószínüleg lenniük kell a kiadóban erös képeskönyvszerkesztöknek, akik értenek a képeskönyv rendezési problematikájához?"

Bizonyára vannak a könyvnek hiányosságai, de nekem tetszik az alapötlet, és szeretem Kristina Digman finom illusztrációit. Ö készítette a göteborgi gyerekkönyvesbolt logóját is.

Mindjárt éjfél, ideje ágyba bújnom.

Üdvözlettel a hólepte Göteborgból:

Melissa

Ruth Brown: A Dark, Dark Tale

Sanna Töringe & Kristina Digman: Rädda spöket (Olvass bele!)

Ulf Sindt: Vampyrboken (Vámpírkönyv)

Kedves Bogi!

A minap az egyik fiókkönyvtárban dolgoztam, amikor egy tíz év körüli kislány azt kérdezte, van-e olyan ismeretterjesztö könyv, ami azt írja le, milyen egy vámpír. Mondtam, nem tudok róla, de rákeresek. Elötte több 11 éves lány is a Twilightot szerette volna olvasni, mert látták a film második részét. Gondoltam, talán még egy kicsit azért korai.

Bevallom, vámpírügyekben nem vagyok kellöképpen tájékozott. Az én gyermek- és ifjúkoromban nem ez volt a divat. Néprajzot sem tanultam.

A vámpíros könyv trend lett Szendvicsországban, így aztán azon sem csodálkoztam, hogy találtam egy vadiúj ismeretterjesztö könyvet a kiváló Alfabeta Kiadó gondozásában. A könyv alsó tagozatosoknak szól, de ajánlhatom tájékozatlan felnötteknek is. A szerzö Ulf Sindt, az illusztrátor pedig ki lehetne más, mint a rendkívül népszerü Per Gustavsson. A könyv címe: Vampyrboken. Egyszerü, érthetö formában magyarázza el, mi is jellemez egy vámpírt. Az illusztrátornak valószínüleg nem lehetett könnyü dolga, hiszen a képeknek ijesztöeknek kell lenni, de csak olyan mértékben, hogy ne rémüljenek meg a gyerekek.

Ma a városi könyvtár mellett mentem el, és benéztem, hátha megtalálom a könyvet. Szerencsém volt, és még egy csomó más új gyerekkönyvet is kölcsönöztem, többek között Benny Bodker dán vámpíros sorozatának további három részét. Az elsö nagyon tetszett. (Itt írtam róla korábban.) Miután a villamoson hazafelé elolvastam a Vámpírkönyvet, amit a könyvtárban a néprajz kategóriába soroltak, már értem, miért van az a sok rémség a dán sorozatban. A 17. században nem volt tévé meg számítógép, hát rémtörténettel szórakoztatták egymást az emberek. Ha jól sejtem, ezeket a gyerekek is meghallgatták.

Ulf Sindt a könyvet a következö részekre osztja:

A vámpírok leírása

Hogyan leplezzünk le egy vámpírt

Hogyan védekezzünk a vámpírok ellen

Hogyan pusztítsunk el egy vámpírt

Hol vannak vámpírok? (Ugye, ezt mindenki kitalálja? Hát, Erdélyben.)

Egy szokatlan betegség (Valószínüleg innen ered, hogy bizonyos embereket vámpírnak tartottak.)

Mindegyik közül a legborzasztóbb (Ugye, ezt is mindenki kitalálja? Drakula.)

Vérfürdö a kastélyban (Most sajnálom csak igazán, hogy a Báthory-dvd-hez nincs angol szöveg, mert elküldtem volna Ulf Sindtnek. Akkor legalább tudná, hogy Báthory Erzsébet nem Erdélyben élt.)

Alfred és a vámpír

Vámpírok a filmekben és a könyvekben

Végül pedig egy rajz, ami egy régimódi vámpírt ábrázol, és egy másik, amelyik egy modern vámpírt ábrázol. Az utóbbi, mintha egy ismert angol színészre hasonlítana, akit minden nap látok az újságokban és a netem.

Mondd Bogikám, szerinted van ma Peperóniában egy olyan néprajzkutató, író vagy tanár, aki esetleg tudna egy hasonló könyvet írni gyerekeknek. Ha nincs, sebaj. Ezt a könyvet könnyen le lehet fordítani.

Magam nagyon sokat tanultam belöle.

Sok-sok üdvözlettel:

Melissa