Kedves Bogi!
Érdeklödéssel figyelem a vitát a neten Samu és egy esös nap kapcsán. Nahát, már idáig is eljutottunk, hogy vitáznak egy képeskönyvröl!
Emlékszem, 2007-ben fedeztem fel az elsö magyar gyerekkönyves blogot (Nagy Boldizsár írta), s még abban az év novemberében én is blogírásba kezdtem. A célom föleg az volt, hogy megmutassam, milyen jók is svéd gyerekkönyvek. A magyar kiadók ugyanis azt mondták, hogy ök nagyon jól tudják, milyen nagyszerü a svéd gyerekirodalom, csak éppen nem lehetne eladni ezeket a modern könyveket a magyar piacon. "Ugyan honnan is tudhatnák" - gondoltam -, "hiszen nem tudnak svédül. Szóval a blog föcélja az volt, hogy svéd gyerekkönyveket javasoljon a magyar kiadóknak.
2007-ben már több svéd gyerekkönyves blog is volt, és most 4 évvel késöbb örömmel tapasztalom, hogy sorra nönek ki az éterböl a magyar gyerekkönyvblogok, ahol könyvekröl lehet véleményt cserélni.
Ma egy olyan képeskönyvet javasolok, amiben egyáltalán nincs szöveg. Engem "ahá élmény" ért, amikor elöször belelapoztam, mert soha azelött nem láttam még ilyet. A szerzö Jenny Karlsson elsö könyve volt ez 2008-ban, a címe På djupet (A mélyben).
Szerencsére a kiváló svéd Barnboksprat blog egyik szerzöje bemutatta már a könyvet, így a blogjukon láthatsz belöle néhány képet.
Sara a fiával "olvasta" a könyvet, és azt írja, hogy jó interakció jött létre felnött és gyerek között. Vagyis mindketten egy csomó apró részletet fedeztek fel a rajzokon, amikröl beszélgetni tudtak.
De milyen is a könyv? A képeket nézve fokozatosan tárul ki a perspektíva. Elöször csak vonalakat látunk, majd ha lapozunk, kiderül, hogy a vonalak egy kéményröl valók egy teknösház tetején. A teknösház pedig egy akváriumban található. Az akvárium egy folyóiratban, amit egy nö olvas, aki a fodrászüzletben várakozik. Közben látjuk a képeken, mi történik a fodrászatban, söt az utcát is, ahol a ház áll. Valóban nagyon ötletes, és ez a könyv is kiválló arra, hogy többször olvassuk, és elbeszélgessünk a gyerekkel.
Annyit még elárulok, hogy aki Budapesten a Csodaceruzában jár, megnézheti. Remélem, megérkezett.
Üdvözlettel Göteborgból, ahol végre tavaszodik:
Melissa
Érdeklödéssel figyelem a vitát a neten Samu és egy esös nap kapcsán. Nahát, már idáig is eljutottunk, hogy vitáznak egy képeskönyvröl!
Emlékszem, 2007-ben fedeztem fel az elsö magyar gyerekkönyves blogot (Nagy Boldizsár írta), s még abban az év novemberében én is blogírásba kezdtem. A célom föleg az volt, hogy megmutassam, milyen jók is svéd gyerekkönyvek. A magyar kiadók ugyanis azt mondták, hogy ök nagyon jól tudják, milyen nagyszerü a svéd gyerekirodalom, csak éppen nem lehetne eladni ezeket a modern könyveket a magyar piacon. "Ugyan honnan is tudhatnák" - gondoltam -, "hiszen nem tudnak svédül. Szóval a blog föcélja az volt, hogy svéd gyerekkönyveket javasoljon a magyar kiadóknak.
2007-ben már több svéd gyerekkönyves blog is volt, és most 4 évvel késöbb örömmel tapasztalom, hogy sorra nönek ki az éterböl a magyar gyerekkönyvblogok, ahol könyvekröl lehet véleményt cserélni.
Ma egy olyan képeskönyvet javasolok, amiben egyáltalán nincs szöveg. Engem "ahá élmény" ért, amikor elöször belelapoztam, mert soha azelött nem láttam még ilyet. A szerzö Jenny Karlsson elsö könyve volt ez 2008-ban, a címe På djupet (A mélyben).
Szerencsére a kiváló svéd Barnboksprat blog egyik szerzöje bemutatta már a könyvet, így a blogjukon láthatsz belöle néhány képet.
Sara a fiával "olvasta" a könyvet, és azt írja, hogy jó interakció jött létre felnött és gyerek között. Vagyis mindketten egy csomó apró részletet fedeztek fel a rajzokon, amikröl beszélgetni tudtak.
De milyen is a könyv? A képeket nézve fokozatosan tárul ki a perspektíva. Elöször csak vonalakat látunk, majd ha lapozunk, kiderül, hogy a vonalak egy kéményröl valók egy teknösház tetején. A teknösház pedig egy akváriumban található. Az akvárium egy folyóiratban, amit egy nö olvas, aki a fodrászüzletben várakozik. Közben látjuk a képeken, mi történik a fodrászatban, söt az utcát is, ahol a ház áll. Valóban nagyon ötletes, és ez a könyv is kiválló arra, hogy többször olvassuk, és elbeszélgessünk a gyerekkel.
Annyit még elárulok, hogy aki Budapesten a Csodaceruzában jár, megnézheti. Remélem, megérkezett.
Üdvözlettel Göteborgból, ahol végre tavaszodik:
Melissa
5 megjegyzés:
Köszönet ezekért a bejegyzésekért; már a Bumburisnál is drukkoltam magamban titkon, hogy az illetékesek olvassák el véletlenül... hátha célravezető lesz számukra.
http://nretzse.blogspot.com/2011/03/gondolkodas-szabadsaga-avagy-nyitott.html
A vita 3. felvonása.
Mi pedig örülünk, hogy itt vagy mércének, s te vagy, akihez fel kell érnünk. :)
Hajnalka, csak az a szerencsém, hogy Astrid Lindgren országában élek.
Pöszke, jaj, hát menten elpirulok!
Mindössze felfedeztem, amikor a lányom kicsi volt, milyen jók is a svéd képeskönyvek, lapozgatók.
Kíváncsian figyeltem, hogyan alakul a magyar gyerekirodalom. És pár év alatt fantasztikus fejlödés tapasztalható. Nagy élvezet számomra követni:) Az ifjúsági regények még persze hiányoznak. De talán a jövöben abból is több lesz.
Azért vannak jó törekvések ifjúsági irodalom terén, de sajnos főleg csak fordításban. :(
Azt a kevés jót meg egye fene nem becsülik. Most olvasom Böszörményitől a Gergő és az álomfogókat. Szerintem jó. Nekem nagyon tetszik eddig.
De az szomorú bizony, hogy Nógrádiról is csak ketten írtunk eddig. :( És az én írásom is neked köszönhető...
Egyetértek.
Melissa
Megjegyzés küldése