2012. január 1., vasárnap

Jenny Valentine: Finding Violet Park

Kedves Bogi!

Jenny Valentine első regénye, Finding Violet Park, 2007-ben jelent meg, és akkor a Guardian Children's Fiction Prize nyertese lett. Én svédül olvastam a regényt Hitta Violet Park címmel.

Amerikában Me, the Missing, and the Dead címmel jelent meg. Ez pontosan kifejezi, miről is szól.

A Harper Collins honlapján a következő leírás található:

” Me: Lucas Swain—I'm nearly sixteen years old and live in London. I was fairly normal until the night I found Violet. Then everything changed.

The Missing: Dad. He disappeared five years ago. Nobody knows what happened to him, and nobody cares except me. It's enough to drive you crazy.

The Dead: That's Violet . . . in the urn. Speaking of crazy—I know she's trying to tell me something, and I think it's about my father. . . .

A dead lady may not be much to go on, but my dad's out there somewhere, and it's up to me to find out where.”

A csaknem 16 éves Lucas Swain egyik hajnalban, miután Ed barátjánál töltötte az éjszakát, úgy határoz, taxival megy haza. Egy londoni taxiállomás irodájában a polcon egy dobozon akad meg a szeme. Mint később kiderül, a doboz nem más, mint az időskorában elhunyt Violet Park zongoraművész hamvait tartalmazó urna. Lucast megbabonazza ez a tárgy, nem tud szabadulni a gondolattól, hogy megtudja, ki volt Violet, és miért hagyta valaki az urnáját pár évvel ezelőtt egy taxiban.

Lucas az anyukájával, a 22 éves nővérével és az 5 éves öccsével él, aki pár hónappal azután született, hogy az apjuk eltűnt. Az apa eltűnése az egész családot aggasztja. Ismert újságíró volt, és egy nap üresen találták az autóját. Az újságok sokat foglalkoztak vele, mi is történhetett.

Az anya szerint egyszerűen csak lelépett, hogy megszabaduljon a felelősségtől, amit egy család jelent. Talán Lucasnak hiányzik a legjobban, aki nem tudja feldolgozni az elvesztését. Amúgy is elég magányos fiú, most meg még az apja ruháiban is kezd járni.

Az apa eltűnése után a nagyszülők nyugdíjaslakásba költöznek, a házukat átengedik Lucas családjának.

Lucas a nagymama segítségét kéri, hogy megszerezze az urnát. Violet így kerül a nagymamához és a memóriazavarban szenvedő nagypapához. A fiú lázas kutatásba kezd, és egyre több dolgot tud meg Violetről, aki végül az apjához is elvezeti.

Jenny Valentine sok humorral ír egy kamasz mindennapjairól, identetitáskeresésről, társaihoz és a felnőttekhez való viszonyáról, és olyan témákat is érint, amik kivállóan alkalmasak arra, hogy azokat tanítási órán fiatalokkal megbeszéljük. A könyv olvasása során a következőket tudom meg:

1. A dohányzás halált okoz. De egy kis fűtől csak jobb kedvre derül az ember.
2. Egy kamasz lassanként megismerheti a szüleit.

3. Minél idősebb egy gyerek, annál inkább rádöbben, hogy a szülei nem tökéletesek.

4. Egy kamasz megpróbálhatja megérteni az anyukáját.
5. Egy apa, aki 5 éve eltűnt, talán mégsem tökéletes.
6. A szerelem sok problémán segíthet.
7. És végül egy kérdés: Van-e jogunk hozzá, hogy átsegítsünk a másvilágra valakit, aki már nem akar tovább élni?

Jenny Valentine könyvének az olvasása közben sokat nevettem Lucas találó mondásain. A történet vidám, és szomorú is egyben. És kiváló fejlődésregény is. Lucas a nyomozómunka során sok mindenre rájön, és a végén talán egy felnőtt szemével kezdi látni a világot.

Mostmár csak abban reménykedem, hogy a Finding Violet Park egyszer magyarul is megjelenik. Addig pedig nyugodtan ajánlható fiataloknak angol nyelven.

Bogikám, azt hiszem, ez a könyv éppen annyira tetszik kamasz fiatalok szüleinek, mint maguknak a kamaszoknak.

Boldog Új Évet!

Melissa

Nincsenek megjegyzések: