Kedves Bogi!
Bevallom, nem sok könyvet olvastam Jacqueline Wilsontól. Ezért aztán kíváncsian vettem kezembe Kiss című könyvét, ami magyarul Mi lesz a csókkal? címmel jelent meg. Én svédül olvastam. A kiadók leírásai nem sokat árulnak el a regényről, még a kritikák sem, azon kívül, hogy az első reménytelen szerelemről szól. Örömmel fedeztem fel, hogy a könyv egyik témája a homoszexualitás. Végre, hogy valaki erről is mer írni! Minden tisztelet az Animus Kiadónak, hogy megjelentette ezt a könyvet. Bár lehet, csak én hiszem, hogy a magyar szülők, akik könyvet vásárolnak a gyerekeiknek, nagyon konzervatívok. Meg hogy ez tabutéma Peperóniában, ha egyáltalán van még tabu a gyerekirodalomban.
Lássuk csak, mit ír a svéd Könyvtárellátó recenzense, Anna Fridén: ”Jacqueline Wilson … Kiss című ifjúsági regényének főszereplői Sylvie és Carl, akik kiskoruktól kezdve barátok, és családjaik egymás közelében élnek. Amikor kamaszokká válnak, sok minden megváltozik – Carl egy fiúiskolában kezd tanulni, és mint ahogy Sylvie, új barátokat talál. Sylvie még mindig ugyanúgy rajong Carlért, de a fiú Pault, egy helyes, férfias futbalistát csodál, aki népszerű az osztályban. A felnőtt olvasó számára világos, hogy itt egy homoszerelemről van szó, de Wilson csak sokkal később engedi, hogy ezt az ártatlan Sylvie megértse. Carl mamája okos és szeretetteljes, és hogy Carl gay – vagy legalábbis azt hiszi magáról -, valószínűleg egyáltalán nem katasztrófa. … A Kiss az első szerelem boldogságának és gyötrelmének megható leírása.” (BTJ-häftet, 2009:03)
Nekem nagyon tetszik a 19. fejezet, ahol Carl elmeséli Sylvienek, hogy érez Paul iránt, miközben Sylvie arra gondol, hogy az ő Carl iránt táplált szerelme ugyanaz az érzés.
Korábban említettem Jonas Hassen Khemiri Oändrat oändlig című novelláját. Ez a szerelmes novella éppen úgy van megírva, hogy a szereplők lehetnek egy férfi és egy nő is, de akár két azonos nemű személy is.
Számomra csalódás Wilson Kiss című könyvének a befejezése. Mintha az írónő mindent visszaszívna, amit mondott. Carl apja ugyanis azzal enyhíti a kialakult helyzetet, hogy azt állítja, hogy a kamaszkorban egy fiú beleszerethet egy másik fiúba is, ez még nem jelenti azt, hogy homoszexuális. Persze, értem én. Wilson könyveit nem kettőezer, hanem százezer példányban nyomtatják, és a könyvet el kell adni az álszent USÁ-ban is.
Amikor Rachael Wing Star-Crossed című regényéről írtam, nem mertem megemlíteni, hogy a könyv egyik témája a homoszexuálitás, mert úgy hittem, hogy akkor nem lesz az a magyar kiadó, amelyik a kezébe veszi. A hősnő, Jen, legjobb gyerekkori barátja itt is gay, és ezt a lány tudja és elfogadja. A könyv végén pedig a fiú egy barátot talál magának. Persze, Rachael Wing 14 éves volt, amikor a könyvet írni kezdte. Kezdő író, és ezért a kiadónak még nincs annyi vesztenivalója. Most megjelent Rachael Wing második romantikus regénye is Szendvicsországban, Kärlek címen. Csak sajnos még nem volt alkalmam elolvasni, mert amint megérkezett az iskolai könyvtárba, egy lány elhappolta előlem.
Visszatérve Wilson Kiss című művéhez. Én semmiképpen nem változtattam volna meg a címet. Hiszen még ha a 13 éves Sylvie egész idő alatt arra vágyik is, hogy Carl megcsókolja, a csóknak több szerepe is van ebben a történetben, és a csók azért többször is elcsattan, igaz nem Sylvie kapja. Először Sylvie új, gazdag barátnője, Miranda, csókolja meg Carlt egy játék során, később Carl csókolja meg Pault, amikor Carl születésnapját ünneplik, majd újra Miranda Carlt az egész iskola előtt, hogy bizonyítsa, a fiú nem gay. A regény végén pedig Sylvie is megkapja a maga csókját, mégha az inkább egy baráti puszira hasonlít is.
Bevallom, hogy az első kétszáz oldalon nagyon irritált Miranda, ez az elkényeztetett gazdag lány, hogy aztán a könyv végére megszeressem.
A regény svéd kiadója úgy döntött, hogy megváltoztatja a borítót, véleményem szerint nagyon helyesen. Bogikám, mit gondolsz, ha a lányaid ezt a három könyvet ugyanazzal a címmel egymás mellé téve látnák a könyvesboltban, melyiket vennék először a kezükbe. Persze, tudom, ez ízlés dolga.
Bevallom, nem sok könyvet olvastam Jacqueline Wilsontól. Ezért aztán kíváncsian vettem kezembe Kiss című könyvét, ami magyarul Mi lesz a csókkal? címmel jelent meg. Én svédül olvastam. A kiadók leírásai nem sokat árulnak el a regényről, még a kritikák sem, azon kívül, hogy az első reménytelen szerelemről szól. Örömmel fedeztem fel, hogy a könyv egyik témája a homoszexualitás. Végre, hogy valaki erről is mer írni! Minden tisztelet az Animus Kiadónak, hogy megjelentette ezt a könyvet. Bár lehet, csak én hiszem, hogy a magyar szülők, akik könyvet vásárolnak a gyerekeiknek, nagyon konzervatívok. Meg hogy ez tabutéma Peperóniában, ha egyáltalán van még tabu a gyerekirodalomban.
Lássuk csak, mit ír a svéd Könyvtárellátó recenzense, Anna Fridén: ”Jacqueline Wilson … Kiss című ifjúsági regényének főszereplői Sylvie és Carl, akik kiskoruktól kezdve barátok, és családjaik egymás közelében élnek. Amikor kamaszokká válnak, sok minden megváltozik – Carl egy fiúiskolában kezd tanulni, és mint ahogy Sylvie, új barátokat talál. Sylvie még mindig ugyanúgy rajong Carlért, de a fiú Pault, egy helyes, férfias futbalistát csodál, aki népszerű az osztályban. A felnőtt olvasó számára világos, hogy itt egy homoszerelemről van szó, de Wilson csak sokkal később engedi, hogy ezt az ártatlan Sylvie megértse. Carl mamája okos és szeretetteljes, és hogy Carl gay – vagy legalábbis azt hiszi magáról -, valószínűleg egyáltalán nem katasztrófa. … A Kiss az első szerelem boldogságának és gyötrelmének megható leírása.” (BTJ-häftet, 2009:03)
Nekem nagyon tetszik a 19. fejezet, ahol Carl elmeséli Sylvienek, hogy érez Paul iránt, miközben Sylvie arra gondol, hogy az ő Carl iránt táplált szerelme ugyanaz az érzés.
Korábban említettem Jonas Hassen Khemiri Oändrat oändlig című novelláját. Ez a szerelmes novella éppen úgy van megírva, hogy a szereplők lehetnek egy férfi és egy nő is, de akár két azonos nemű személy is.
Számomra csalódás Wilson Kiss című könyvének a befejezése. Mintha az írónő mindent visszaszívna, amit mondott. Carl apja ugyanis azzal enyhíti a kialakult helyzetet, hogy azt állítja, hogy a kamaszkorban egy fiú beleszerethet egy másik fiúba is, ez még nem jelenti azt, hogy homoszexuális. Persze, értem én. Wilson könyveit nem kettőezer, hanem százezer példányban nyomtatják, és a könyvet el kell adni az álszent USÁ-ban is.
Amikor Rachael Wing Star-Crossed című regényéről írtam, nem mertem megemlíteni, hogy a könyv egyik témája a homoszexuálitás, mert úgy hittem, hogy akkor nem lesz az a magyar kiadó, amelyik a kezébe veszi. A hősnő, Jen, legjobb gyerekkori barátja itt is gay, és ezt a lány tudja és elfogadja. A könyv végén pedig a fiú egy barátot talál magának. Persze, Rachael Wing 14 éves volt, amikor a könyvet írni kezdte. Kezdő író, és ezért a kiadónak még nincs annyi vesztenivalója. Most megjelent Rachael Wing második romantikus regénye is Szendvicsországban, Kärlek címen. Csak sajnos még nem volt alkalmam elolvasni, mert amint megérkezett az iskolai könyvtárba, egy lány elhappolta előlem.
Visszatérve Wilson Kiss című művéhez. Én semmiképpen nem változtattam volna meg a címet. Hiszen még ha a 13 éves Sylvie egész idő alatt arra vágyik is, hogy Carl megcsókolja, a csóknak több szerepe is van ebben a történetben, és a csók azért többször is elcsattan, igaz nem Sylvie kapja. Először Sylvie új, gazdag barátnője, Miranda, csókolja meg Carlt egy játék során, később Carl csókolja meg Pault, amikor Carl születésnapját ünneplik, majd újra Miranda Carlt az egész iskola előtt, hogy bizonyítsa, a fiú nem gay. A regény végén pedig Sylvie is megkapja a maga csókját, mégha az inkább egy baráti puszira hasonlít is.
Bevallom, hogy az első kétszáz oldalon nagyon irritált Miranda, ez az elkényeztetett gazdag lány, hogy aztán a könyv végére megszeressem.
A regény svéd kiadója úgy döntött, hogy megváltoztatja a borítót, véleményem szerint nagyon helyesen. Bogikám, mit gondolsz, ha a lányaid ezt a három könyvet ugyanazzal a címmel egymás mellé téve látnák a könyvesboltban, melyiket vennék először a kezükbe. Persze, tudom, ez ízlés dolga.
Na, ma már megint rengeteget írtam. Most ideje fordítani. Ma végre a kedvenc sorozatomhoz kezdek hozzá. De ez még egyelőre titok.
Szeretettel üdvözöllek Göteborgból:
Melissa
A Pagony honlapján cikk olvasható Jacqueline Wilson könyveiről.
Szeretettel üdvözöllek Göteborgból:
Melissa
A Pagony honlapján cikk olvasható Jacqueline Wilson könyveiről.
Cikk a Dagens Nyheter napilapban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése