Koltrasten och pojken (A nagyravágyó feketerigó) - Interjú Krisztina Widengårddal
Miért pont ezt a mesét választottad?
Ez egy hosszú történet.
Ez a mese külön könyvben megjelent Magyarországon papám, Réber László rajzaival, 1969-ben. 2006-ban amikor arról volt szó, hogy esetleg újra megjelenne a könyv magyarul, ismét Réber rajzokkal, Lázár Ervin már súlyos beteg volt.
A könyv eredeti Réber illusztrációi nincsenek mind meg. A hiányzó rajzokat egy kiváló grafikussal együttműködve megpróbáltuk rekonstruálni könyvből úgy, hogy az eredeti rajzok digitalizált részleteivel próbáltunk dolgozni. Zsírkréta rajzokról van szó, a munka nehéz volt, az eredmény nem győzött meg. Közben Ervin meghalt.
Még tudott arról, hogy elkezdtem fordítani svédre a mesét, és örült ennek.
Papám hagyatékából előkerült egy rajz, amit palettás rigónak kereszteltem el. Egyértelműen a papám tovább játszott "A nagyravágyó feketerigó" rajzi gondolatával, talán szívesen illusztrálta volna megint a könyvet, nem az 1969-es, hanem egy könnyedebb stílusban. Beleszerettem ebbe a rajzba, ezt szerettem volna címlaprajznak a svéd könyvhöz.
Közben már készültek a belső illusztrációk, és a palettás rigó sehogy nem passzolt a rajzaimhoz. A palettás rigó paletta nélkül a feketerigóm ihletője lett.
Milyen technikával készültek a rajzok?
Az illusztrációkon festmény vagy grafika a háttér és karton illetve papírmasé a figura. Akvarell és gouache festéket használtam és a feketerigó testét - amikor nem festi ki magát -szénnel feketítettem be. Fotózáskor kihasználtam az árnyék effektusokat.
Mesélj a fordításról.
A svéd fordításom nagyjából kész lett 2007-ben, de valami hiányzott belőle. Eszembe jutott, hogy mennyire tetszett, ahogy Ove Berglund József Attila egyik versét, az Altatót svédre fordította. Megkértem Ovét, hogy segítsen a mese lefordításában. Ő rögtön beleegyezett ebbe. A mackós báj, Ervin lelke ott sugárzik a meséből svédül is, neki köszönhetően.
Mikor találkoztál először Lázár Ervinnel?
Lázár Ervinnel és feleségével csak röviden találkoztam otthon a szüleimnél Budapesten 1980 körül, mielőtt kiköltöztem Svédországba. Szüleim halála után Ervin és a felesége, Vathy Zsuzsa írónő nagyon sokat segítettek nekem.
Mennyire ismerik Lázár Ervint Svédországban?
2007-ben felterjesztették Ervint az "Astrid Lindgren Emlékére" irodalmi díjra. Ervin 2006-ban halt meg, így nem kaphatta meg a díjat.
1987-ben "Ljugmusen" címmel megjelent egy mesegyűjtemény, Lázár Ervin 19 meséjét tartalmazza svédül, Inger Edelfeldt és André Takács fordításában.
Inger Edelfeldt készítette az illusztrációkat.
Lázár Ervin és Vathy Zsuzsa írásai a magyar irodalom gyöngyszemei. Mik a terveid, tervezel több fordítást?
Ha fordítok még valamit, akkor csak mesét. Úgy érzem ez passzol nekem.
Lázár Ervin meseregénye, A kisfiú meg az oroszlánok svédre fordítása érdekelne.
Különben inkább meséket és verseket írok magyarul, meg főleg festek, mint fordítással foglalkoznék.
Még nem publikáltam se verset, se mesét. Van egy pár barát, rokon, ismerős akiknek mailen elküldöm a verseimet. 27 év után költöztünk vissza Uppsalából Göteborgba, két éve lakunk itt megint. Izgalmas is meg fárasztó is egy ilyen új start az életben ...
Köszönöm szépen az interjút.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése