Jessica Schiefauer: Pojkarna

Kedves Bogi!

Képzeld, vannak országok, ahol a gyerekkönyvkritikusok tárt karokkal fogadják a fiatal, tehetséges írókat, akik megújítják könyveikkel az ifjúsági irodalmat.

Jessica Schiefauer svéd írónő második könyve a Pojkarna (A fiúk), s októberben August-díjra jelölték. Az August-díj (nem Strindberg, hanem csak August) a legnagyobb svéd irodalmi díj. Szépirodalom, Ismeretterjesztő Irodalom, Gyermek- és Ifjúsági Irodalom kategóriában osztják ki. A Svéd Könyvkiadók Szövetsége alapította.

Azt hiszem, hogy Schiefauernek jó esélye van rá, hogy el is nyerje a díjat, hiszen valami egészen újat alkotott. Úgy gondolom, hogy ez a könyv a ”tabu-könyvek” közé tartozna Peperóniában, olyannyira, hogy nem is lenne kiadó, amelyik megjelentetné. Egyrészt azért, mer ott nincs hagyománya a hasonló ifjúsági regényeknek, másrészt pedig valószínűleg nem lehetne eladni. Ez egy nagyon ”erős regény”, ahogy azt a svédek mondanák.

A Pojkarna a szexualitás határait feszegeti. Három 14 éves lányról szól, akiket a fiúk, ahogy női formáik látszódni kezdenek, megaláznak az iskolában. Illetlen kifejezésekkel illetik őket, és fogdossák. A tanárok pedig nem szólnak semmit.

Ez a világ nem az én realitásom. De kétségkívül előfordul. Tavaly megerőszakoltak egy lányt az egyik göteborgi iskolában az osztályteremben. Amikor az újságíró kérdőre vonta az iskolaigazgatót, hogy micsoda erkölcsök uralkodnak az iskolában, az igazgató valami olyasmit mondott, hogy ezek a fiatalok már csak ilyenek.

Az elbeszélő a regényben Kim, a barátnői Bella és Mona. A lányok elhagyva a gyerekkort egyszerűen nem tudnak mit kezdeni azzal, hogy a fiúk hirtelen méregetni kezdik az idomaikat.

Bella, akit a depressziós apja egyedül nevel, egy üvegházat kap ajándékba a nagymamájától. Bella exotikus növényeket nevel, és egy nap egy furcsa mag érkezik az egyik külföldi csomagban ráadásként. Bella elülteti, és az éjszaka folyamán egy hatalmas gyönyörű virág fejlődik ki a magból. A lányok egy este beöltöznek jelmezekbe, amiket Momo varrt, és ünnepséget rendeznek az üvegházban. Megkóstolják a virág nektárját, és hirtelen fiúvá változnak. Kimennek a térre, ahol nem kell többé szégyenkezniük, amikor fiúbandákkal találkoznak. Az egyik banda befogadja őket. Kim Tony, a bandavezér hatása alá kerül. A tanonca lesz, amikor éjszakánként bezárt, elkerített üzemi területekre hatolnak be, és lopnak. Nem is a lopás miatt, hanem hogy fitogtassák a bátorságukat.

Bella és Momo kiválik a bandából, és rémülettel nézi, ahogy Kim egyre jobban átváltozik. Kimet visszafoghatatlan erő vonzza a virág felé. Éjszakánként beoson az üvegházba és Bella akarata ellenére lop a nektárból, hogy fiúvá változhasson. A virág pedig megbetegszik, és egyre csak sorvad.

Kim beleszeret Tonyba, és fiúként (is) érzi a szexuális vonzalmat, amit Tony nem viszonoz. Amikor lányként találkozik a bandavezérrel, az észre sem veszi, csak megvetően néz rá. Tony számára a lányok csak eszközök, akiket ki kell használni.

Egy este, amikor Tony születésnapját ünneplik, Kim elhatározza, hogy felfedi előtte a titkát, és hajnalban megmutatja neki, hogyan változik vissza lánnyá. De Tony egy lánnyal van, és amikor Kim látja, ahogy az erdőben szeretkeznek, elborítja a féltékenység, és a katonai bakancsával halálra rúgdossa a fiút.

Momo, aki titokban követte Kimet, mindezt látja. Kétségbeesésében elpusztítja a virágot, és felgyújtja az üvegházat. Bella őrjöng, mert élete értelmét látja kárba veszni.

Kim elhagyja a szülői házat, és nyaralókban keres menedéket. Míg egy nap csöng a telefon, és a vonal másik végén Bella szólal meg. Momo és Bella találkozót beszél meg Kimmel, hogy minden olyan legyen, mint régen. És a lányok visszatalálnak egymáshoz, miközben felnőttek lettek.

Jessica Schiefauer regényében, amely poétikus, mágikus, a szereplők együtt élnek a temészettel. A szerzö azt nyilatkozza, hogy Joyce Carol Oates Foxfire címü regénye (is) inspirálta, ami olyan nökröl szól, akik nem hagyják, hogy korlátok közé szorítsák öket.

Queer, írja a Dagens Nyheter svéd napilap recenzense. Bogikám, guglizzál, ha esetleg nem ismered ezt a szót.

Ugye, még emlékszel, mi a svéd ifjúsági regény legfontosabb ismertetője? Így van, reményt kell sugároznia.

Ja, nem szabad elfelejtenem, hogy szóljak a könyvborítóról, ami nagyon szép a természeti motívummal. Az egyes fejezetek pedig finom kis virágokkal kezdődnek.

Nos, csak azért árultam el a cselekményt, mert biztos vagyok benne, hogy ez a regény nem jelenik meg magyarul.

A Pojkarna a következő szavakkal kezdődik:

”Egy történetet szeretnék elmesélni, de a történetem nem akárkinek szól. Ez egy elbeszélés annak a számára, aki látni szeretne, aki nagyítót mer emelni a szeme elé, hogy megfigyelje azt, ami csodálatos. Ha vak vagy az ilyesmire, ez a történet nem a tiéd, de ha nyitott szemmel jársz, hallgass figyelmesen.”

Jessica Schiefauer: Pojkarna Olvass bele!

Üdvözlettel Göteborgból:

Melissa

Ps.: A másik ifjúsági regény, amit August-díjra jelöltek, a Cirkeln. Egy trilógia elsö része. Tíz országnak adták el a jogait (fogalmam sincs, hogy csinálták), és film is lesz belőle. Hat lányról szól, akik megtudják, hogy kiválasztottak, és boszorkányként az a feladatuk, hogy legyőzzék a gonoszt. Ezt a könyvet most kölcsönöztem. Jó vastag. Mazsola (15) pedig a gyerekkönyvesboltban volt gyakorlaton a héten kilencedikesként, és ezt könyvet választotta ajándékként. Máris 33 blogbejegyzés található róla az Adlibris internetes könyváruház honlapján.