Nógrádi Gergely: Agenor

Kedves Bogi!

Nógrádi Gergely Agenor című könyve annyira új, hogy a napokban került fel róla a leírás a Magyar Nemzeti Könyvtár katalógusába. (Nagyon szép neve van, úgy hívják: Nektár.)

Nos, ha én készítettem volna a leírást a katalógusban, ez a könyv a következő tárgyszavakat kapta volna: ifjúsági irodalom, fiatal felnőttek (mifelénk ilyen is van), tudományos-fantasztikus irodalom, romantikus regény, szerelmes regény, természetvédelem, állatkísérletek. A Nektárban a következő tárgyszavak szerepelnek: magyar irodalom, ifjúsági regény.

Nagyon kevés ma az ifjúsági irodalomban a tudományos-fantasztikus regény. Próbáltam utánagondolni, olvastam-e valami hasonlót. A múlt homályából előtűnt egy könyv, amit úgy 30 éve fedeztem fel - Robert Merle Állati elmék című regénye. Már nem emlékszem pontosan a cselekményre, csak arra, hogy mély nyomot hagyott bennem. Abban delfinekkel kísérleteznek, még beszélni is megtanítják őket.

Így aztán meglepetéssel vegyes örömmel fedeztem fel, hogy Nógrádi Gergely Agenor című műve is állatkísérletekről szól. Fontos téma izgalmas formában. S mindez azért, hogy minél többen olvassák.

Már az Amikor a bosszú angyala sír (azt viszont nem találom a katalógusban) is sejtette, hogy kiváló íróval kell számolnunk a jövőben.

Agenor jól megírt regény, ahogy azt a svédek mondanák. Ráadásul végre egy újabb könyv, ami a 13+ korosztályhoz szól, hiszen olyan kevés magyar író ír ennek a korcsoportnak. (Szemben a svéd írókkal, az angolszászokról nem is beszélve.)

A történet 2011-ben játszódik. A regény főhőse Agenor, a fiatal szürke bálna, akinek az agyába egy fiatal férfi agysejtjeit operálják be, hogy ezáltal az emberek által irányíthatóvá váljék. Amivel azonban a tudósok nem számolnak az az, hogy a sejtbeültetés a bálnák érzelmi világát is megváltoztatja.

A Csendes-óceán egyik szigetén egy dél-amerikai ország és Japán tengerbiológiai kísérleteket folytat Pekerman lengyel professzor vezetésével. A világ chipbeültetésről tud. A kísérletek célja, hogy a bálnák a tenger mélyén fekvő hajóroncsokat a kincsekkel együtt felszínre hozzák.

Ám amikor a chip meghibásodása miatt 20 bálna elpusztul, drasztikusabb módszert vetnek be. Az első két bálnába öreg emberek agysejtjeit ültetik be, ám ezek feladják a harcot, ha támadás éri őket. A halált választják a szolgaság helyett. Ezért van szükség egy fiatal elmére.

A történet szerelmi szála (tiltott szerelem) Dorotea Acosta és Victor Madison között szövődik. Dorotea Acosta a tokiói egyetemen jár orvosira. Apja, Alejandro Ernesto Acosta ezredes, egy apró dél-amerikai ország követtanácsosa Japánban. Az ország diktátora, a Comandante, alattvalóinak minden lépését figyelteti. Mivel az Egyesült Államok ezen ország ellensége, aki lepaktál az ellenséggel, az hazaáruló. Dorotea beleszeret a jóképű Viktor Madisonba, aki a volt amerikai nagykövet fia. Egy szerelmes lányt pedig, mint tudjuk, semmi erő nem kényszeríthet arra, hogy lemondjon a szeretett férfiról.

Victor a National Geographicnak fotózik, és amerikai barátja, Josh környezetvédő mozgalmát támogatja. A shikokui laborban bejut Pekerman professzor szobájába, és megtudja a titkát. A professzor ezért elfogatja, és agyának egy részét beülteti Agenorba. Victor nem hal meg, de elveszíti az emlékezőtehetségét. Dorotea pedig időközben a Comandante kezébe kerül, de sikerül megszöknie. Máris túl sokat árultam el. Hogy a szerelmesek egymásra találnak-e, és hogy milyen sors vár Agenorra? Kiderül a regényből.

Nógrádi Gergely művében olyan fontos kérdéseket feszeget, mint az állatkísérleteket anyagilag támogató államok és a kutatók erkölcsi felelőssége. Van-e az embernek joga beavatkozni a természetbe?

Megtudjuk belőle, hogy Norvégia és Izland mellett Japán a legnagyobb bálnavadász. ”Japán, Norvégia és Izland összesen kétezer cetet öl le évente.” (128. oldal)

Felhívja a figyelmet a környezetszennyezésre is: ”Egy kutató szerint soha szemetesebb nem volt még az óceán. A mozgó tengeri objektumok követésére szolgáló, hajókra szerelt lokátorok is halálra kínozzák a ceteket, hiszen 215 decibel felett sugároznak, miközben a bálnák dobhártyája már 180 decibeltől szétszakad. Hamarosan elérjük az 1700-as évekbeli állapotokat, amikorra több évszázados mészárlás következtében az Atlanti-óceánból teljesen kiirtották a szürke bálnákat. A Csendes-óceán nyugati részén is csak néhány száz él belőlük. És ők vajon még meddig?” (98. oldal)

Nógrádi Gergely új regénye izgalmas szerelmi történet, amiből komolysága mellett a humor sem hiányzik.

A könyvborító is megnyerte a tetszésemet, a betűtípus igen ízléses és könnyen olvasható.

Sok-sok üdvözlettel az Atlanti-óceán partjáról:

Melissa

Ps.: ”A hazájához akkor is ragaszkodik az ember, ha már egyetlen jó érvet sem tud felhozni mellette.” (126. oldal)

Nógrádi Gergely: Agenor Olvass bele!