Göteborgi könyvtári tapasztalatok

Kedves Bogi!

Elöször is, meg kell öriznem a jövö számára azt a tényt, hogy gyönyörü telünk van. Karácsony óta havazik, és fehér hólepel borítja a tájat. Mindez abban a Göteborgban, ahol maximum három napig szokott megmaradni a hó.

Az elmúlt két napban dolgozni hívtak a Torslanda Könyvtárba, mert valaki megbetegedett. Hosszú napok voltak, csak este 8 után értem haza. Ez a könyvtár Torslandán van, ahol a Volvo Gyár meg a Volvo Múzeum is. Ez a város leggyorsabban fejlödö kerülete. Egy csomó jómodú fiatal család költözött ide, és rengeteg gyerekkönyvet kölcsönöznek.

Tegnap délelött egy harmadikos osztály jött kölcsönözni a tanító nénivel. Minden gyerek három könyvet választhatott, amit az osztályban olvasnak. Ezeket három hét múlva cserélik majd ki.

Jó volt látni, hogy a gyerekek ismerik a Gyerekkönyvkatalógust. Néhányan azzal jöttek oda hozzánk, és mutatták melyik könyvet keresik. Ezek még olyan új könyvek, hogy a legtöbbjüket más könyvtárból kell megrendelni. A városban lévö 20 kerületi könyvtár ugyanis összedolgozik, és ingyen lehet elöjegyezni a könyveket, amiket aztán a Városi Könyvtárban egy gép szortíroz.

Újabban modern kerekes kocsiban hozzák vissza a más könyvtárban leadott és a megrendelt könyveket. Ez irtó muris, mert ahogy fokozatosan egyre több könyv kerül a kocsiba, úgy ereszkedik le az alja, és közben misztikus hangokat hallat. A megrendelt könyveket pedig az olvasók maguk veszik el egy arra kijelölt polcról.

Amióta bevezették az automatás kölcsönzést, azóta arra ösztönzik a könyvtárosok a látogatókat, hogy maguk kölcsönözzenek. Januártól az a szabály, hogy aki nem hozta magával az olvasójegyét, annak 10 koronát (1 euro) kell fizetni, ha az igazolványával szeretne kölcsönözni.

Az automatás kölcsönzés terén aztán a könyvtárak különbözö politikát folytatnak. Eddig még soha semmilyen szabályban sem tudtak megegyezni. Szóval a hozzánk közeli könyvtárban, ami a városban a második legnagyobb, "kényszerítik" az olvasót, hogy az automatát használja. Hiába áll ott a könyvtáros a pultnál, és nincs semmi dolga, akkor is az automatához küldi az olvasót.

A kisebb, családiasabb könyvtárakban pedig szívesen segítenek a pultnál is, föleg ha idös olvasóról van szó.

Hát persze, szuper jó az automata! A mai generáció ezt tartja majd természetesnek. Ök már úgyis egy individualista társadalomban nönek fel, ahol mindent magának kell intézni az embernek. Ez az automata ugyan még nem beszél, mint az élelmiszer üzletben.

Nemrég átköltözött az élelmiszerüzlet a közeli bevásárlóközpontban, mert az egészet felújították. Nagyon utálok azóta ott vásárolni, mert semmit nem találok. Ráadásul bevezették, hogy mindenkinek magának kell beszkennelni az árut, és kártyával fizetni. Csak néhány hagyomános pénztárat hagytak meg, ott pedig hagyják, hogy hosszú sorokban várakozzunk. Ott állunk tehát sorstársaimmal, akik szintén úgy gondolják, hogy jó néha egy értelmes szót váltani egy másik emberrel, aki esetleg még ránk is mosolyog.

Jó, tudom, az érmének két oldala van. Nagyon unalmas lehet egy kasszában ülni, és egész nap élelmiszereket beszkennelni. Hacsak nem kétóránként váltják egymást az eladók.

Visszatérve a kölcsönzö automatákra. Ezeket néhány könyvtárban úgy állították be, hogy vissza is veszik a könyveket, meg kölcsönözni is lehet velük. Torslandán csak kölcsönözni lehet. Kérdem miért. Hát, mert az olvasók nem jól regisztrálják a visszaadott könyveket, így aztán úgyis mindet még egyszer ellenörizni kell. Akkor meg minek. Tényleg így van. Egy másik könyvtárban, ahol dolgozni szoktam, ellenörzünk minden visszaadott könyvet, és bizony elég sok köztük, amit nem regisztrálnak az olvasók. Bizony nekünk is minden egyes könyvnél oda kell figyelni, hogy bekerült-e a gépbe vagy nem.

Ez most jó hosszú levél lett, ideje dolgoznom.

Szeretettel üdvözöllek a téli Göteborgból,

Melissa