2009. november 19., csütörtök

Jantelagen avagy mihez tartsuk magunkat Szendvicsországban

Kedves Bogi!

Azt ígértem, hogy mai levelemben a stockholmi magyar nagykövetről fogok írni. A Stockholmi Magyar Nagykövetség két munkatársa, Szentiványi Gábor nagykövet és Szabó S. Balázs konzul, a Körösi Csoma Sándor Művelődési Kör meghívására utazott Göteborgba. A tájékoztató után elmondtam a nagykövet úrnak, milyen színvonalas a svéd gyerekirodalom, és megkérdeztem, hogy hallotta-e a Jantelagen vagyis Jantetörvények kifejezést. Nos, aki Szendvicsországban él, jó, ha ismeri ezeket a törvényeket, hogy tudja, mire számítson.

A Jantelagen vagyis Jantetörvények Aksel Sandemose En flykting korsar sitt spår (1933) című könyvéből számazik.

Ezeket a törvényeket először a bevándorlók számára szervezett svéd nyelvtanfolyamon hallottam Göteborgban. A tanfolyam neve Svéd AB volt, ami azt jelentette, hogy a résztvevők az A és B kurzust egyszerre sajátították el, fele idő alatt. Csaknem valamennyiünknek felsőfokú végzettsége volt, a világ különböző tájáról származtunk, és kiváló vitákat folytattunk. Energikus és kitűnő tanárnőnk azt mondogatta, hogy soha életében nem volt még ilyen tehetséges csoportja, és soha többé nem is lesz. Nagyon jó szövegeket olvastatott velünk, megtanultunk érvelni, mert az egy demokráciában fontos. Én pedig éreztem, hogy ilyen jó dolgom valószínűleg nem lesz többé, hiszen a magyar iskolarendszerben szerzett ismeretekkel a hátam mögött, gyerekjáték volt a svéd követelményeknek megfelelni. A háttérben azonban végig ott bújkált a kisördög, és szorongva gondoltam arra az időre, amikor majd munkát kell keresnem.
Naívan azt hittem, hogy a bevándorlók közt mégis némi előnyt élvezek, hiszen svéd férjem van. Ezen tévhitemből azonban mindjárt a legelső tanfolyam legelső hetében kiábrándítottak sorstársaim.
Csak zárójelben jegyzem meg, hogy egyáltalán nem érzem magam bevándorlónak, hiszen engem a szőke herceg hozott magával fehér paripán feleségnek. A ló ugyan nem egészen igaz, ha jól emlékszem fehér Opel volt.
Úgy sejtem, tanárnőnk nem véletlenül olvastatta el velünk a Jantetörvényeket. Arra kért bennünket, mondjuk el, felismerjük-e ezeket a jegyeket a svédeken. A svéd tanárok egyik kedvenc témája: hogyan látod a svédeket? Nincs olyan külföldi diák, akinek erre a témára ne eredne meg a nyelve. Több ilyen jellegű könyv is megjelent. Nem akarok erre a témára részletesebben kitérni, csak néhány példa: a svédek addig, amíg van két egymás melletti ürés a villamoson, biztos hogy odaülnek, ráadásul még belülre is, nehogy valaki megkérje őket, hogy húzódjanak beljebb, és még véletlenül se ülnek le valaki mellé, nehogy beszélgetésbe kelljen elegyedni. Vagy: a svédek mindig bekapcsolják a biztonsági övet a kocsiban, és erre felszólítanak másokat is. És még sorolhatnám.

Akkor most következzenek a törvények, svédül és magyarul.

Jantelagen

1. Du skall inte tro att du är något.
2. Du skall inte tro att du är lika god som vi.
3. Du skall inte tro att du är klokare än vi.
4. Du skall inte inbilla dig att du är bättre än vi.
5. Du skall inte tro att du vet mer än vi.
6. Du skall inte tro att du är förmer än vi.
7. Du skall inte tro att du duger till något.
8. Du skall inte skratta åt oss.
9. Du skall inte tro att någon bryr sig om dig.
10. Du skall inte tro att du kan lära oss något.

Jantetörvények

1. Ne hidd, hogy valami vagy.
2. Ne hidd, hogy ugyanolyan jó vagy, mint mi.
3. Ne hidd, hogy okosabb vagy, mint mi.
4. Ne képzeld be magadnak, hogy jobb vagy, mint mi.
5. Ne hidd, hogy többet tudsz, mint mi.
6. Ne hidd, hogy tekintélyesebb vagy, mint mi.
7. Ne hidd, hogy alkamas vagy valamire.
8. Ne nevess ki minket.
9. Ne hidd, hogy valaki is törödik veled.
10. Ne hidd, hogy megtaníthatsz bennünket bármire is.

Miután a tanárnőnk felovasta a törvényeket, megkérdezte, hogy akik svéd-külföldi párkapcsoatban élnek, magukra ismernek-e. Ugye, mondanom sem kell, mekkora vita alakult ki.
Azt azért hozzá kell tennem, hogy a svédek egymással szemben is akalmazzák ezeket a törvényeket.

Üdvözlettel az esős Göteborgból:

Melissa

3 megjegyzés:

Dimanni írta...

Azért ez a villamosos téma itthon is igaz, én folyton ezen akadok ki. Ameddig van 2 üléses hely a buszon/villamoson/trolin, az emberek azokra ülnek egyedül, így ha nem egyedül utazol, kénytelen vagy külön ülni a társadtól, illetve volt már rá példa, hogy ha valamelyik gyerekkel utaztam, akkor átült az illető hölgy/úr egy másik ember mellé, mivel így is úgy is mellé ült volna valaki...és akkor már inkább egy felnőtt, mint egy gyerek. :-)

BridgeOlvas írta...

Míg olvastam a Khemiri-könyvet, sokszor eszembe jutott ez a bejegyzésed... :-)

Melissa írta...

Kíváncsi vagyok, hogy tetszett. Piszok nehéz lehetett lefordítani.
Hamarosan írok róla.
Láttam a színdarabot is. Hát, mit mondjak, modern volt. Otthon szerintem cenzúráznák.