Szia Bogi!Azt kérded, hogy mi lett Pippivel. Szóval, minden csoda 3 napig tart, és a kezdeti nagy siker után úgy egy évvel a konzervatív nevelési elveket vallók támadásba indultak Astrid ellen. Azt állították, hogy Pippi rossz példával szolgál, és lázadásra buzdítja a gyerekeket. Erre Astrid azt válaszolta, hogy az ö gyerekei évekig hallgatták a meséket, mindennek ellenére szófogadók. Ez a vita még egyszer fellángolt 1995-ben. De Pippi mind a kétszer gyözedelmeskedett.
És hogy miért lettek Astrid könyvei olyan népszerüek, hogy 87 nyelvre fordították le öket? Hát ezt igazán magam sem értem, mert számomra is megfoghatatlan.
A kollégáim szerint azért, mert Astrid mindig a gyerekek pártján állt, nagyon jó emlékezö-tehetsége volt, és nem felejtette el, amit mi olyan sokan elfelejtünk felnöttként, hogy milyen érzés is gyereknek lenni.
De lássuk csak, hogyan fogadták a könyveket más országokban. Ezt az információt a http://www.astridlindgren.se/ honlapon olvashatod svédül, ahol részletek találhatók Margareta Strömstedt Astridról írott könyvéböl:
Pippi Németországban
Harisnyás Pippit 5 német kiadó utasította vissza, amikor Astrid Lindgrenhez beállított egy fiatalember Hamburgból. Astrid maga úgy írja le, hogy ”az a barnaszemü, halványan mosolygó Friedrich Oetinger a kopott kabátjában”, aki éppen akkor indított egy kiadót Hamburgban, és szeretett volna szerzödést kötni, hogy kiadhassa azt a könyvet, ami olyan rendkívüli. Astrid rögtön megkedvelte a fiatalembert, aki azután megkapta Astrid minden könyvének a kiadási jogát, és ma ez a kiadó az egyik legnagyobb Németországban, hála a svéd gyerekkönyveknek.
Pippi Franciaországban
A francia kiadó, amelyik Pippit kiadta, a túlságosan provokáló és anarchista dolgokat kihúzta a szövegböl. Nem akartak például egy olyan borítót, ahol Pippi puszta kézzel felemel egy lovat. Talán abba belementek volna, hogy egy olyan képet mutassanak, ahol Pippi egy kis pónit tart a feje fölé.
”A francia gyerekek megtapasztalták a háborút, így sokkal realistábbak, mint a svédek” – véli a kiadó. - ”A francia gyerekek soha nem hinnék el, hogy van olyan lány, aki föl tud emelni egy nagy lovat.”
”Nahát” – válaszolta Astrid Lindgren. – ”Akkor mutassanak nekem egy valódi képet egy olyan lányról, aki puszta kézzel felemel egy pónit.”
Az egyik kollégám azt mesélte, hogy Astrid nagyon megharagudott a francia kiadóra, amikor az beleíratta a szövegbe, hogy Pippi bocsánatot kér, amiért rosszra tanítja Tommyt és Annikát. Ezt a szöveget aztán a franciák kihagyták.
Bori, gondolj csak bele! Azt hiszem, ha én író lennék, bele sem egyeznék, hogy lefordítsák a könyvemet, ha nem tudom ellenörizni, hogy a fordító azt írja-e, amit én.
1995-ben azután megjelent egy kritika, ami Pippi francia fordítását elemzi, s csak ezután vált lehetövé, hogy a francia gyerekek egy olyan könyvet vegyenek a kezükbe, ami az eredeti könyvet tolmácsolja.
Vajon hogy volt ez Peperóniában? Megjelent-e kritikai elemzés az 1968-as kiadásról. Elárulom neked, hogy nemrég került a kezembe ez a könyv, mert megvan az egyik göteborgi barátnömnek, még gyerekkorából. Gondoltam, összehasonlítom az eredetivel, hogy lássam, hogy kell fordítani. De legnagyobb megdöbbenésemre, nem igazán ismertem rá. Az volt az érzésem, hogy a könyvet mondatokra szedték, azután berakták egy zsákba, majd egyenként kihuzigálták, és egymás mellé rakták. Egyes mondatok pedig a zsák mellé hullottak, így már bele sem kerültek a szövegbe. S hogy a hiányt pótolják, néhány mondatot hozzáírtak. Arról már nem is beszélve, hogy az olyan szavakat, mint angyal, karácsonyfa, jászol, kisjézuska stb.kihúzták.
Azt hiszem, hogy az új magyar fordítás jobban ragaszkodik az eredeti szöveghez, de azt már meg sem mertem nézni.
Most, hogy elhatároztam, én is fordítani fogok, igazán kíváncsi vagyok, hogy egy fordító mit engedhet meg magának. De erröl majd máskor.
Karlsson a Szovjetúnióban
Karlsson (magyarul Háztetey Károly) elsö kiadása 115 ezer példányban jelent meg a Szovjetúnióban, és hihetetlen népszerüségre tett szert. Még 60 különbözö kiadás követte. Astrid Lindgren könyveit 10 millió példányban adták el orosz nyelven.
A minap beszéltem egy orosz könyvtáros kolléganövel, aki azt mesélte, hogy erröl a könyvröl is készült egy elemzés, amiböl kiderül, hogy Karlssonból egy szófogadó, jófiút csináltak.
Hát, most igazán feltenném azt a kérdést, hogy: Vajon ment-e a világ azóta elébb? Mit gondolsz?
Hú, már megint mennyit írtam! Most tényleg ideje lefeküdni, mert szombat ide, szombat oda, holnap dolgoznom kell.
Kellemes hétvégét!
Melissa
A kollégáim szerint azért, mert Astrid mindig a gyerekek pártján állt, nagyon jó emlékezö-tehetsége volt, és nem felejtette el, amit mi olyan sokan elfelejtünk felnöttként, hogy milyen érzés is gyereknek lenni.
De lássuk csak, hogyan fogadták a könyveket más országokban. Ezt az információt a http://www.astridlindgren.se/ honlapon olvashatod svédül, ahol részletek találhatók Margareta Strömstedt Astridról írott könyvéböl:
Pippi Németországban
Harisnyás Pippit 5 német kiadó utasította vissza, amikor Astrid Lindgrenhez beállított egy fiatalember Hamburgból. Astrid maga úgy írja le, hogy ”az a barnaszemü, halványan mosolygó Friedrich Oetinger a kopott kabátjában”, aki éppen akkor indított egy kiadót Hamburgban, és szeretett volna szerzödést kötni, hogy kiadhassa azt a könyvet, ami olyan rendkívüli. Astrid rögtön megkedvelte a fiatalembert, aki azután megkapta Astrid minden könyvének a kiadási jogát, és ma ez a kiadó az egyik legnagyobb Németországban, hála a svéd gyerekkönyveknek.
Pippi Franciaországban
A francia kiadó, amelyik Pippit kiadta, a túlságosan provokáló és anarchista dolgokat kihúzta a szövegböl. Nem akartak például egy olyan borítót, ahol Pippi puszta kézzel felemel egy lovat. Talán abba belementek volna, hogy egy olyan képet mutassanak, ahol Pippi egy kis pónit tart a feje fölé.
”A francia gyerekek megtapasztalták a háborút, így sokkal realistábbak, mint a svédek” – véli a kiadó. - ”A francia gyerekek soha nem hinnék el, hogy van olyan lány, aki föl tud emelni egy nagy lovat.”
”Nahát” – válaszolta Astrid Lindgren. – ”Akkor mutassanak nekem egy valódi képet egy olyan lányról, aki puszta kézzel felemel egy pónit.”
Az egyik kollégám azt mesélte, hogy Astrid nagyon megharagudott a francia kiadóra, amikor az beleíratta a szövegbe, hogy Pippi bocsánatot kér, amiért rosszra tanítja Tommyt és Annikát. Ezt a szöveget aztán a franciák kihagyták.
Bori, gondolj csak bele! Azt hiszem, ha én író lennék, bele sem egyeznék, hogy lefordítsák a könyvemet, ha nem tudom ellenörizni, hogy a fordító azt írja-e, amit én.
1995-ben azután megjelent egy kritika, ami Pippi francia fordítását elemzi, s csak ezután vált lehetövé, hogy a francia gyerekek egy olyan könyvet vegyenek a kezükbe, ami az eredeti könyvet tolmácsolja.
Vajon hogy volt ez Peperóniában? Megjelent-e kritikai elemzés az 1968-as kiadásról. Elárulom neked, hogy nemrég került a kezembe ez a könyv, mert megvan az egyik göteborgi barátnömnek, még gyerekkorából. Gondoltam, összehasonlítom az eredetivel, hogy lássam, hogy kell fordítani. De legnagyobb megdöbbenésemre, nem igazán ismertem rá. Az volt az érzésem, hogy a könyvet mondatokra szedték, azután berakták egy zsákba, majd egyenként kihuzigálták, és egymás mellé rakták. Egyes mondatok pedig a zsák mellé hullottak, így már bele sem kerültek a szövegbe. S hogy a hiányt pótolják, néhány mondatot hozzáírtak. Arról már nem is beszélve, hogy az olyan szavakat, mint angyal, karácsonyfa, jászol, kisjézuska stb.kihúzták.
Azt hiszem, hogy az új magyar fordítás jobban ragaszkodik az eredeti szöveghez, de azt már meg sem mertem nézni.
Most, hogy elhatároztam, én is fordítani fogok, igazán kíváncsi vagyok, hogy egy fordító mit engedhet meg magának. De erröl majd máskor.
Karlsson a Szovjetúnióban
Karlsson (magyarul Háztetey Károly) elsö kiadása 115 ezer példányban jelent meg a Szovjetúnióban, és hihetetlen népszerüségre tett szert. Még 60 különbözö kiadás követte. Astrid Lindgren könyveit 10 millió példányban adták el orosz nyelven.
A minap beszéltem egy orosz könyvtáros kolléganövel, aki azt mesélte, hogy erröl a könyvröl is készült egy elemzés, amiböl kiderül, hogy Karlssonból egy szófogadó, jófiút csináltak.
Hát, most igazán feltenném azt a kérdést, hogy: Vajon ment-e a világ azóta elébb? Mit gondolsz?
Hú, már megint mennyit írtam! Most tényleg ideje lefeküdni, mert szombat ide, szombat oda, holnap dolgoznom kell.
Kellemes hétvégét!
Melissa
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése