2009. december 25., péntek

Jonas Hassen Khemiri: Montecore. Egy párját ritkító tigris

A sculpture of Siegfried & Roy near the Mirage hotel in Las Vegas

Kedves Bogi!

Megint abba a hibába estem, hogy öt könyvet olvasok párhuzamosan. Így aztán nem marad rá idöm, hogy írjak róluk a blogon. Tudomásomra jutott, hogy több svéd könyv is megjelent magyarul az utóbbi idöben, olyanok is, amiket már ajánlottam.
Jonas Hassen Khemiri Montecore címü regénye a Gondolat Kiadó gondozásában látott napvilágot magyarul. A regényt egy éve vettem meg svédül puhakötésben, amikor Khemiri Göteborgban járt. De csak most olvastam el.
Khemiri elsö regénye, Ett öga rött (Egy veres szem) fergeteges siker lett, film is készült belöle. A svéd ismeröseim közül többen képtelenek voltak elolvasni, mivel egy speciális svéd nyelven íródott, amit a nagyvárosok (ebben az esetben Stockholm) külkerületeiben élö bevándorló fiatalok beszélnek. Svédül ezt úgy nevezik, hogy "blattesvenska". "Blatte" itt bevándorlót jelent, a svédekre használt kifejezés pedig "svenne". Per Nilsonnak van is egy ilyen címü ifjúsági regénye, ami a rasszizmus kérdését boncolgatja a svéd társadalomban. Svenne August-díjat kapott néhány éve.
Azt hiszem, Khemiri elsö regénye azért lett olyan népszerü, mert kevés olyan mü jelenik meg Szendvicsországban, amivel a bevándorlók tudnak azonosulni, s amely görbe tükörben mutatja a svédeket.
Nos, ha Khemiri elsö regényét az a vád érte, hogy könnyü a nyelvezete, akkor a Montecoréval bebizonyította, hogy olyan stílusban tud írni, amilyenben csak akar.
Montecore számomra nem volt könnyü olvasmány. Azt hiszem, a magyar fordító vért izzadt, amikor fordította. Ha jól sejtem, magyarul nem érezhetö, miért is nehéz a mü bizonyos részeit olvasni.
A regény arról szól, hogy az ifjú írót, Khemirit, levélben megkeresi édesapja fiatalkori barátja, aki Tunéziában él. Kadir azt javasolja, hogy közösen írják meg az apa élettörténetét.
Kadir több hónapig élt Sockholmban, ezért tud svédül. Úgy gondolom, hogy az a nyelv, amit Kadir használ, azt tükrözi, ahogy az arabok gondolkodnak és beszélnek. Sokkal árnyaltabb, gazdagabb, mint a svéd. Ez a helyzet a magyar nyelvvel is. Aki valaha is fordított, tudja, hogy egy svéd szöveget ki kell színezni ahhoz, hogy magyarul élvezhetö legyen.
Kadir beszéde számomra olyan, mintha egy 19. századi regényben olvasnám. Ráadásul a svédbe francia és arab szavakat kever. Sajnos, nem tudok sem arabul, sem franciául, így csak a szövegkörnyezetböl találhattam ki, hogy az egyes kifejezések mit jelentenek. Azt hiszem, a magyar fordításban ez nem érezhetö. Bár nem tudom.
Kadir nyelvével szöges ellentétben áll az ifjú Khemiri modern nyelvezete, amit úgy szeretek. Itt is található "blattesvenska" szöveg, amit szerintem képtelenség magyarul visszaadni.
Montecore a Kadir és Khemiri közötti levelezésre épül. A regényböl pontos képet kaphatunk a svéd társadalom 20-30 évéröl, a svédek és a bevándorlók viszonyáról, a bevándorlók egymás közötti viszonyáról, a bevándorlók rétegezödéséröl.
Montecore nagy bravúrral írott regény. Számomra a legkedvesebb apa és fia viszonya. Az apa, aki mindent megtesz, hogy svédnek nevelje a fiát, a fïú pedig fellázad ez ellen, és a gyökereit keresi egy másik kultúrában.
Számomra élmény volt - hiszen szeretem felfedezni, milyen okos is vagyok -, amikor a regény vége felé egy olyan felfedezésre jutottam, ami csak a mü végén derül ki. A világért sem árulom el azonban azoknak, akik csak most olvassák majd.
Mi derül ki a regényböl, számunkra, magyarok számára? Véletlenül sem akarok bevándorlót írni. Hiszen mondjuk egy svéd nöt, aki egy magyar férfivel köt házasságot, és Peperóniába költözik, senki sem nevez bevándorlónak. Hát az, hogy bizony nem fenékig tejfel idegenként élni ebben az országban. Még ha Peperóniában a legtöbben azt is hiszik, hogy ez itt az ígéret földje.
Ahogy a spanyol barátnöm mondta: "Ha ide költözöl, senki leszel, és be kell bizonyítanod, hogy érsz valamit." Én ezt próbálom tenni minden nap. Néha bizony nagyon nehéz.
Javasolom tehát, hogy aki Szendvicsországba szándékozik költözni, hogy szerencsét próbáljon, mindenképpen olvassa el Montecorét.

Szeretettel üdvözöllek karácsony elsö napján:

Melissa

Ps.: Khemiri Försök till kärnfysik címü novellája teljes egészében olvasható a neten. Miröl is szól? Hát az életröl. Ígérem, átmelengeti a szívedet, ha elolvasod. Reménykedjünk, hogy egyszer magyarul is megjelenik.

Khemiriröl ITT írtam korábban.

Montecore Jonas Hassen Khemiri honlapján (Itt beleolvashatsz és belehallgathatsz svédül.)

12 megjegyzés:

schild írta...

Ezt kértem karácsonyra. :D
Remélem érdekes könyv lesz.

Melissa írta...

Remélem, tetszeni fog.

Hamar Nóri írta...

Melissa, az angol fordítást nem ismered? A francia és arab kifejezések ott adják magukat?

Melissa írta...

Nem, az angol fordítást nem ismerem. Ha jól látom eddig még csak franciául, németül, hollandul, norvégül, dánul, olaszul és magyarul jelent meg.
http://bibliotek.se/session/performsearch?search=montecore&form=simple&queryType=and&SEARCH_ME=&sortOrder=1&nbrOfPosts=10

Hamar Nóri írta...

Koszi!

PapolczyPéter írta...

Helló,
Vért nem izzadtam, ahhoz túl szórakoztató a szöveg. Tény, hogy sok rétegről le kellett mondani fordítás közben, próbáltam pótolni bónusz képzavarokkal, nyakatekert megfogalmazásokkal.
Például a szövegben a nagymamát és a nagypapát stormor-nak, és storfar-nak hívják. Ez tükörfordításban valóban nagymama és nagypapa, csak a svédek nem így mondják. (Az anya mor, az apa far, az anyai nagymama mormor, az anyai nagyapa morfar, az apai nagyanya farmor, és az apai nagyapa farfar... és bármilyen hihetetlen, a dédapa farfarsfar). A narrátor viszont nem tud jól svédül, és feltehetően franciából tükörfordítja a szavakat. Ez a poén természetesen elsikkad, hiszen mi magyarok a francia logikát követjük, számunkra semmi vicces nincs abban, hogy "nagymama". Meg tudtam őrizni ugyanezt a tréfát viszont anyós-após viszonylatban, ahol a francia logikára épülő "szépanya" és "szépapa" szavakat használtam. Persze ezek a szavak magyarul léteznek, csak mást jelentenek. Azt sajnos nem tudom megítélni, hogy az olvasók hány százalékának esik le, hogy ezekben a szavakban a francia belle-mere és beau-pere visszhangzik, és hányan hiszik, hogy én nem tudom, mit jelent a "szépanya".
Külön fejtörést okozott maga a blatte szó is, ami bármilyen bevándorlóra használható, bőrszíntől függetlenül. Nem az első fordításom, amiben evvel a szóval találkozom, de eddig meg tudtam kerülni a problémát, mert mindig egy adott szereplőről volt szó, és akkor az ő származásának megfelelően tudtam sértegetni. (feka, füstös, stb.) Most viszont nagyon fontos volt, hogy találjak egy általános, de pejoratív kifejezést. Magyarul igazából nincs ilyen. Ha egy jobbos orátor általánosságban beszél, akkor "idegen", "külföldi" stb. szavakat használ, ezek azonban önmagukban semleges szavak. Végül a jöttment mellett döntöttem, mondhatjuk, jobb híján. De szerintem a szövegben működik, egy idő után az ember agya rááll, hogy ez bevándorlót jelent.
Tény, hogy sokat kellett simítani a szövegen (csökkent az arab és angol szavak száma), de azért az sem rossz, ami megmaradt.
Egyébként az angol fordításra én is kíváncsi leszek, ugyanis a szöveg keresettsége abból is adódik, hogy nagyon sok - főleg latin eredetű - nemzetközi szót használ. Ezek a szavak angolul cseppet sem keresettek, sőt, kimondottan semlegesek. Tehát valahogy másképp kell a nyakatekert stílust megteremteni.
üdv

Melissa írta...

Köszönöm, Péter. Csak most jutottam odáig, hogy válaszoljak. Azt hiszem, mégsem lehetett könnyü. Van egy rész, ahol svéd szavakat magyaráz Khemiri. Azt nem lehetett egyszerü magyarra átültetni. Most nincs nálam a könyv, mert kölcsönadtam. Megnézem a fordítást, és ígérem, nem fogom kritizálni a szöveget:)

Melissa

Ps. Remélem, hogy egyszer a novellák is megjelennek magyarul.

BGY írta...

Gratulálok a fordítónak!
Remek könyv volt és közben sokszor eszembe jutott, milyen bravúros a fordítás!

B. Gyula

szamárfül írta...

na most ment 100% fölé, h elolvasom :)

Névtelen írta...

számomra sajnos nem derült ki, hogy mért pont Montecore a címe... valamint Kadir tényleg Kadir, vagy inkább Abbasz? (?!)

Melissa írta...

Azért Montecore a címe, mert Abbasz, aki a regényebn Kadir is, úgy érzi magát, mint Montecore, a tigris, aki fellázad, és megtámadja az idomítóját.

Névtelen írta...

csak a végén sejtettem, hogy Kadir talán Abbasz... és tényleg! érdekes...