2011. augusztus 5., péntek

Grecsó Krisztián: Mellettem elférsz

Kedves Bogi!

Két hete Budapesten jártam. A Manó Könyvekbe mentem, hogy elhozzam a Kifli kutyaoviba megy című gyerekkönyvet, amit svédből fordítottam.
A kiadó egy emeletes épületben található. Bementem a kapun, néztem a falon a táblákat, s kiderült, itt van a Magvető Kiadó is. Gondoltam, ha ezt tudom, kértem volna tőlük olvasópéldányokat. Igaz, már nem fértek volna be a bőröndömbe.
Elindultam a lépcső felé, de a portás megállított. Kérdezte hová megyek. Mondom Manó Könyvek. Kérem a személyi igazolványát, fel kell írnom a számát, mondta. Azt hittem nem jól hallok. Visszacsöppentem a szocializmusba vagy mi? Nincs nálam, világosítom fel. Akkor mi lesz, ha igazoltatja a rendőr, kérdi. Engem még az életben nem igazoltatott rendőr, gondolom. Nem vittem magammal az útlevelemet, mert ha ellopják a táskámat, másnap nem tudtam volna visszarepülni Göteborgba. Prágában egyszer elveszítettem a táskámat benne a lányom svéd és az én magyar útlevelemmel. Mondom, nem hiszem, hogy igazoltatnának. Nem tudja, milyen környék ez, kérdi. Fogalmam sincs, válaszolom. Végül kiderült, hogy a nevem fel volt írva, s tudta, hogy várnak. Kérésemre feltelefonált, hogy jőjjenek le értem. Szóval mégiscsak bejutottam.
A Manó Könyvekben megtudtam, hogy a kiadó a Magvető gyerekrészlege. Szerintem egyre jobb könyveket jelentetnek meg. Kaptam is egy csomót, s megígértem, hogy mindről írok itt a blogon. Szívesen teszem.
Megrendelem mind a Manó Könyvek, mind a Magvető Kiadó színvonalas hírlevelét. Innen értesültem először Grecsó Krisztián Mellettem elférsz című regényéről. Megrendeltettem a göteborgi könyvtár számára, de nem bírtam kivárni amíg megérkezik, így aztán megvettem Békéscsabán a Litterában. Hoztak nekem egy létrát is, hogy meg tudjam nézni a képeskönyveket, többek között Kiflit is. Nem egészen értem, hogy ha nekem létra kell, akkor a gyerekek hogyan tudnak a könyvek közül választani. Hiába, megszoktam, hogy én egy gyerekcentrikus országban élek. Itt jegyzem meg, számomra nonszensz, hogy a könyvesboltokban nem korcsoport szerint helyezik el a könyveket Peperóniában. De ezt majd máskor.
Göteborgba visszatérve, Ronneby fürdőhelyen kezdtem el olvasni Grecsó Krisztián legújabb regényét. Először a regény címe ragad meg. Mellettem elférsz. Számomra szeretetet, törődést, valakihez való tartozást jelent. Grecsó Krisztián valami olyasmire vállalkozik, ami sokunk fejében megfordul, aztán mire rászánnánk magunkat már késő. Felnőtt fejjel én is szívesen elbeszélgetnék a nagymamámmal a titkairól. Mert minden családban akadnak titkok, s ahogy gyermekből felnőtté válunk, egyre többet tudunk meg. Magam is gondoltam arra, hogy valamelyik ősöm sorsa az én sorsomban megismétlődik.
Nem olvastam el előre a könyvről szóló blogbejegyzéseket, kritikákat, nem akartam, hogy befolyásoljanak. Grecsó Krisztián Mellettem elférsz című regénye családregény a javából. S ahogy az már lenni szokott, több emberöltőn is keresztülvezet bennünket. Közben ismerkedünk a (közel)múlttal. Egyesek nosztalgiáznak. És sokat tudok meg arról is, hogyan működnek a férfiak. Számomra még mindig rejtély, hogyan képesek egy nő miatt keresztülutazni a fél világot. Grecsó Krisztián néha kitárulkozik, s azon gondolkodom ilyenkor, vajon mennyit árul el magáról, s mi az, amit kitalál. Olvasás közben néha átmelengeti a szívemet, s ezt nagyon szeretem. Több mondatot is többször újraolvasok. Igen, azt hiszem, Grecsó Krisztiánt szeretni kell azért, ahogyan ír.
A volt kollégáim a békéscsabai könyvtárban (már akiket nem küldtek el, helyeztek át, mert az előző igazgató emberei voltak), azt mondják, nagyon kedvelték Krisztiánt, amikor ott dolgozott.
Tavaly nyáron összefutottam Elek Tibivel Csabán az Alexandrában. Kérdeztem, jelent-e meg kiemelkedően jó magyar regény az utóbbi időben. A választ majd egyszer személyesen mondom el. Aztán arról beszélgettünk, milyen regényeket fordították le svédre. Az egyiknek nem jutott az eszembe a címe. Mondom az, amelyiktől depressziós lesz az ember. Tibi egyből tudta, hogy Bartis Attila A nyugalom című könyvére gondolok. Nos, a Mellettem elférszt olvasva melakóliás leszek. És nagyon igazságtalannak tartom, hogy nem tudom meg, mi történik a regény végén. Lehet, hogy lesz folytatás?
Olvasd! Olvasd! Olvasd!

Szeretettel üdvözöllek Göteborgból:

Melissa

Ps.: Grecsó Krisztián Mellettem elférsz címü regénye hamarosan kölcsönözhetö Göteborg könyvtáraiban.

2 megjegyzés:

Névtelen írta...

Tényleg jó ez az "El Greco"-könyv :)

kispista írta...

Azt hiszem, egy dolgot még meg kell tanulniuk a fiatal magyar regényíróknak: a magyar nyelv és a fogalmazás használatát.

A végeláthatatlan körmondatok, amiben nem tudni, hogy melyik rész a jelző, melyik az új tagmondat, melyik rész az, ami valójában már egy új mondat, vagy annak része lenne, melyik rész az, mondaná a nyelvész, ami egy párbeszéd tagmondata, szóval, azt mondom, hogy, gondolom én, mit gondolom, inkább javaslom, a fogalmazásra oda kellene figyelni......

Nem szégyen egy kicsit időt szánni arra, hogy megtanuljuk a mondatszerkesztést. Nem nagy dolog - de megéri - figyelmet fordítani a kötőszők használatára. Szintúgy érdemes a mondatokat tagolni, és elfelejteni a végeláthatatlan jelzős szerkezetek és mondatszörnyek használatát. Érdemes lenne a szöveget tagolással, bekezdésekkel, gondolatjelekkel olvashatóvá és emészthetővé tenni.

Ez a könyv egy csodálatos könyv lenne, ha hagyná magát olvasni, ha megtisztelné az olvasót azzal, hogy ha pénzt ad ki a könyvért, akkor el is olvashassa.