
Az utóbbi időben több olyan képeskönyv is megjelent, amit még Szendvicsországban is modernnek tartanak. Viveka Sjögren legújabb könyvének az esetében most nem az illusztrációkra gondolok, hiszen azok nagyon egyszerűek, hanem a témára. Ez a könyv egy madárcsalád sorsán keresztül beszéli el a menekültek keserű sorsát. A történet szívszorongató és megdöbbentő.
A képeskönyvet egy viszonylag fiatal göteborgi kiadó, a Kabusa adta ki, s egy olyan sorozat része, ami valamilyen traumát segít feldolgozni a gyerekeknek. S mint már oly sokszor, itt is reménykeltéssel fejeződik be a történet.
A könyv hátsó borítójának a belső oldalán a következő olvasható:
“Ma legkevesebb 50 millió ember menekül naponta. Valami arra kényszerítette őket, hogy elhagyják az otthonukat – talán háború, vagy éhínség vagy valami más. Sokan közülük gyerekek.“
A könyvről a Dagens Nyheter svéd liberális napilap recenziója ITT olvasható.
Üdvözlettel:
Melissa
A kiadó leírása:
Azon a napon, amikor a feketefehérek jöttek, az apukám nem volt otthon.
Élelmet keresett nekünk.
Minden olyan gyorsan történt.
Hirtelen ott voltak az otthonunk előtt, kopogtattak és dörömböltek a falakon és fenyegetőztek.
Ki innen! – kiabálták.
Ez mostmár a miénk!
(Részlet a könyvből)
A Kismadarat és a családját a feketefehér madarak kilökik a fészkükből. Kiesnek a világba, és együtt kell vándorolniuk azokkal, akik szintén elveszítették az otthonukat. Nincs élelem valamennyiük számára, és félnek. De hirtelen egy nap a Kismadár megtanul repülni, és szárnyra kelhet. Az Egymásikországba.
Azon a napon, amikor a feketefehérek jöttek, az apukám nem volt otthon.
Élelmet keresett nekünk.
Minden olyan gyorsan történt.
Hirtelen ott voltak az otthonunk előtt, kopogtattak és dörömböltek a falakon és fenyegetőztek.
Ki innen! – kiabálták.
Ez mostmár a miénk!
(Részlet a könyvből)
A Kismadarat és a családját a feketefehér madarak kilökik a fészkükből. Kiesnek a világba, és együtt kell vándorolniuk azokkal, akik szintén elveszítették az otthonukat. Nincs élelem valamennyiük számára, és félnek. De hirtelen egy nap a Kismadár megtanul repülni, és szárnyra kelhet. Az Egymásikországba.

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése