Martin Widmark & Helena Willis: LasszeMaja Nyomozóiroda avagy egy svéd sikersorozat

Kedves Bogi!

Képzeld, tegnap Helena Willis és Martin Widmark dedikálta a könyveit Göteborgban. Találkoztam velük, és boldogan újságolták, hogy a LasszeMaja címü könyvsorozatuk jövöre megjelenik Japánban. Mondtam, hogy akkor ez pénzzel jár, mire mindketten egyszerre és hevesen tiltakoztak, azt állítva, hogy nem a pénz számít. Hát, megértem.
Hogy nem ismered öket? Megnyugtatlak, Peperóniában senki sem ismeri öket. Tudom most egy kissé hosszú és száraz szöveg következik, de azt szeretném érzékeltetni, hogy egy kiadó hogyan segítheti az olvasómozgalmat. Persze, a haszon sem mellékes. Amit hangsúlyozni szeretnék, hogy ezt a sorozatot nem a reklám tette népszerüvé, hanem maguk a gyerekek szerették meg.
Nem írok többet, mert akkor nem bírod majd végigolvasni, ami itt következik.
Azért egy dolgot figyelj meg! Az eladási sikerlisták élén svéd írók állnak, s ez nem véletlen. Ugye Te is hiszed, hogy egyszer majd Peperóniában is 50 magyar gyerekkönyvíró lesz, aki folyamatosan jelenteti meg a könyveit, és a napilapok minden héten közölnek majd igényes gyerekkönyvkritikát ezekröl a kitünö müvekröl, hogy a magyar szülök és pedagógusok az újságból értesülve magyar gyerekkönyveket vásároljanak gyerekeiknek, unokáiknak karácsonyra. Ahogy ez Szendvicsországban ma történik.
Holnap ne felejtsd el meggyújtani a 3. gyertyát! Már csak egy hét van karácsonyig.

Minden jót,

Melissa

A 2006-os év legnépszerübb gyerekkönyvírója kétségkívül Martin Widmark volt, aki detektíveregény- sorozatával pár év alatt országszerte híres lett. A sorozat címe LasszeMaja Nyomozóiroda. Az elsö kötet, a Gyémántrejtély 2002-ben jelent meg, és azóta még 11 rész látott napvilágot. A sorozat egy kisvárosban játszódik, ahol különös esetek történnek, föleg lopások. De a sorozat höseinek, Lasszének és Majának mindig sikerül megfejtenie a rejtélyeket. Ezek igényes kiállítású, könnyen olvasható, izgalmas ún. ”puzzle-detektívregények”, sok mókás képpel. Az olvasók kb. 6-9 éves gyerekek, meg egy kicsit idösebb anyukák és apukák is.
A legnagyobb svéd gyerekkönyvkiadó, a Bonnier Carlsen ötlete az volt, hogy egy olyan könyvet kellene írni, ami egy olvasókönyvhöz hasonlít, de érdekes formában. Egy olyan izgalmas történetet kerestek, amit még az olyan gyerekek is a kezükbe vesznek, akik egyébként nem szeretnek olvasni vagy nehezen megy számukra az olvasás. Megkérdezték Martin Widmarkot, aki 10 évig egy olyan stockholmi általános iskolában tanított, ahol sok bevándórló tanult, és több gyerekeknek írott tankönyve is megjelent, hogy írna-e egy ilyen történetet. Ö megpróbálta. Igy született LasszeMaja. Az elsö kötetet több követte, és néhány év alatt a sorozat hatalmas siker lett. A szerzö ezen könyveivel új stílust teremtett. Ma a kisiskolások Agatha Christienek nevezik.
Martin Widmarkkal a 2006. szeptemberében a göteborgi könyvvásáron találkoztam. Dedikáltattam az egyik könyvét a lányom számára, és megkérdeztem, hogy lefordították-e már a könyveit más nyelvekre. Azt válaszolta, hogy kb. 15 nyelvre fordítják a könyveit. Érdeklödött, hogy melyik nyelv érdekel. Mondtam, hogy a magyar. Erre azt válaszolta, hogy magyarra még nem fordítják a könyveit és megemlítette, hogy ha van kedvem hozzá, megpróbálkozhatnék a fordítással. Így kezdtem el gyerekkönyveket fordítani.
Martin Widmark könyveiröl angol nyelvü tartalmi ismertetö található a Bonnier Carlsen kiadó honlapján. A sorozatot megvette valamennyi környezö skandináv ország, s ezen kívül a következö nyelveken jelent meg: kínai, portugál, görög, kóreai, tai, francia, arab, perzsa.
Martin Widmark honlapja:
www.martinwidmark.se
LasszeMaja honlapja:
www.lassemaja.net

A sorozat egyes részei kiadási év (zárójelben), valamint, hogy 2006-ban hanyadik kiadásban jelentek meg:
Gyémántrejtély (2002) - 6. kiad., Szállodarejtély (2002) – 5. kiad., Cirkuszrejtély (2003) – 5. kiad., Kávéházrejtély (2003) – 3. kiad., Múmiarejtély (2004) – 6. kiad., Mozirejtély (2004) – 4. kiad., Vonatrejtély (2005) – 4. kiad., Újságrejtély (2005), Iskolarejtély (2006), Aranyrejtély (2006), Sáfrányrejtély (2006), Barátságaim könyve (2006).

Az Újságrejtély 2005-ben megnyerte a Jury (kimondottan detektívregényekkel foglalkozó) svéd folyóirat „Nyomozókutya“-díját, ami az év legjobb gyermek- és ifjúsági detektivregényének jár.
A Könyvzsüri versenyében – ez egy országos olvasómozgalom, ahol a gyerekek saját maguk szavazzák meg az elözö év legjobb gyerekkönyvét korcsoportok szerinti kategóriákban – a Múmiarejtély a 7-9 éves kategóriában 2004-ben 2. díjat nyert, az Újságrejtély 2005-ben 1. díjat, az Aranyrejtély 2006-ban 1. díjat, a Sáfrányrejtély pedig 2. díjat nyert.
Az OpsisKalopsis címü svéd gyermekkulturával foglalkozó folyóiratban 2006. októberében hosszabb cikk jelent meg Martin Widmark munkáiról. A szerzö itt úgy nyilatkozik, hogy szerinte a sorozat azért lett ilyen népszerü, mert a svéd gyerekkönyvkiadásban volt egy fehér folt, mégpedig olyan izgalmas gyerekkönyvek iránti igény, amelyeknek egyszerü a nyelvezete. A siker másik titka pedig az újrafelismerés öröme. Ha valaki elolvas egy kötetet, kívácsi rá, hogy a következöben mi történik, s nem csalódik, mert a föszereplök azonosak, s a könyvek felépítése is ugyanazt a mintát követi.
A könyvek különállóak, de Lassze és Maja mindig jelen van, mint ahogy az esetlen rendörfönök is, de más szereplök is visszatérnek. A különféle rejtélyek hasonlóképpen épülnek fel, ami azt jelenti, hogy a gyerekek már elöre megértik, mi is fog történni, s egyben olvasói biztonságot is ad: megtörténik a büntény, kevés számú gyanúsított jelenik meg, nyomra vezetö jelek tünnek fel és kezdödhet a találgatás, vajon ki is a tettes. Az olvasó pedig a gyermekdetektívekkel együtt töpreng és oldja meg a rejtélyt. A könyvek nyelvezete egyszerü, ám maga a megoldás már nem annyira könnyü.
A szerkesztö, Agneta Wallgren nagy szerepet játszott LasszeMaja megformálásában. Szerinte a könyvek sikere abban rejlik, hogy ebben a kisvárosban különleges hangulat uralkodik. Az írónak finom humora van, ami nem túlzó, de nem is túl száraz. A szerkesztö nagyon ügyel arra, hogy valamennyi könyv magas színvonalú és egyedi legyen. 7-8-szor küld vissza minden egyes kötetet az írónak és az illusztrátornak átdolgozásra, mire egy könyv nyomdába kerül.

2006-ban a könyvekböl filmsorozat készült, az ún. karácsonyi kalendárium. A karácsonyi kalendáriumról azt kell tudni, hogy 1960 óta létezik Svédországban. Ez általában gyerekkönyveken alapul. 24 kb. 10 perces rész, amit december 1-24-ig mutat be a tévé. Egy írónak rendkívül nagy megtiszteltetés, ha éppen az ö könyveit filmesítik meg.

A sorozat 2006-ban megjelent két legutolsó kötetét karácsonyra jelentette meg a kiadó, a tévésorozattal egyidöben. Az Aranyrejtélyt kimondottan karácsonyi ajándéknak szánták. Ezt jól illusztrálja az aranybetüs cím, a színes illusztrációk fekete-fehér helyett, ráadásul a könyv szerkezete meröben más, mint az összes többié. De nagyon érdekes.
A Sáfrányrejtélyben a karácsonyi-adventi kalácshoz szükséges sáfrányt (ami olyan drága Svédországban, hogy csak a péztárostól lehet kérni) lopják el a boltból, így félö, hogy a kisváros lakosai karácsonyi sütemény nélkül maradnak. Ám Lassze és Maja ezúttal is megoldja a rejtélyt. Azután van még egy karácsonyi történet, a Szállodarejtély.
Aztán lehet még vásárolni kártyát, CD-ROM-játékot és jegyzetfüzet is, amelyek a sorozathoz kapcsolódnak.
Ezen kívül megjelent még a Barátságaim könyve is, ami azt írja le, hogyan találkozott Lassze és Maja az óvodában, meg a legelsö esetet, amit még az óvodában oldottak meg. A könyvben a gyerekeknek lehetösége van arra, hogy ide jegyezzék be barátaikat, és azok legfontosabb adatait.
Amint az a szerzö honlapján olvasható, eddig 530 ezer példányban adták el a sorozat könyveit.
A karácsonyi kalendárium hatására a könyvek kölcsönzése hihetetlen mértéket öltött 2006. decemberében. Egyszerüen nem lehetett azokat megtalálni a könyvtárakban. A gyerekek kénytelenek voltak elöjegyeztetni más könyvtárakból, ha el szerették volna olvasni öket. Decemberben úgy megsajnáltam egy kisfiút, aki az Újságrejtélyt szerette volna kölcsönözni, hogy odaadtam neki azt a példányt, amit éppen akkor fordítottam. Amikor beszámoltam erröl Martin Widmark ügynökének, azt irta, hogy elküldi nekem a sorozat valamennyi kötetét, hogy nyugodtan fordíthassak, és hogy a Sáfrányrejtélyböl már csak egy darabot talált a kiadóban, de azt is irta, hogy ebböl a kötetböl éppen akkor 50000 darab volt útban újranyomásban a nyomdából a könyvesboltok felé.
S azt, hogy a sorozat mennyire népszerü, mi sem bizonyítja jobban, mint a kiadási statisztika.
A legjelentösebb svéd könyvkereskölánc, az Akademibokhandeln eladási topplistája 2007 januárjában – gyermekkönyvek:

Itt svéd a szerzök: 1. Martin Widmark: Sáfrányrejtély, 2. Martin Widmark: Aranyrejtély, 3. Laura Trenter: Stackelstrand titka (egy detektivregény-sorozat második kötete)

A legnagyobb göteborgi könyváruház, a Wettergrens eladási topplistája 2007 januárjában – gyermekkönyvek:

Itt a svéd szerzök: 1. Martin Widmark: Sáfrányrejtély + a sorozat többi része, 4. Laura Trenter: Stackelstrand titka, 5. Martin Widmark: Kék Tükör Antikvárium

A legnagyobb svéd internet-könyváruház, a Bokus eladási topplistája 2007 januárjában – gyermek- és ifjúsági könyvek:
Itt svéd a szerzök: 1. Martin Widmark: Sáfrányrejtély, 4. Martin Widmark: Aranyrejtély, 10. Martin Widmark: Iskolarejtély

A könyvtárak kölcsönzési statisztikáiban a sorozat megelözte Astrid Lindgren és J. K. Rowling müveit. A Göteborgi Városi Könyvtár 2007. január 4-i statisztikáját, amely a város 20 kerületi könyvtárában 2006-ban a legtöbbet kölcsönzött 100 gyerekkönyv listáját tartalmazza. Eszerint 1. Újságmisztérium, 2. Vonatmisztérium, 3. A Wittenbergi varázslók /Martin Widmark/, 4. Ismered Harisnyás Pippit? /Astrid Lindgren/, 5. Amikor Findus kicsi volt és eltünt /Sven Nordqvist/.
Ez a lista a Göteborgi Városi Könyvtár honlapján megtekinthetö:
http://www.stadsbiblioteket.goteborg.se/prod/kultur/stadsbibliotek/dalis2.nsf/535e371e7fd657aec1256a5c0045675f/5e0d415386bf8d00c1256f8d004e5a3d!OpenDocument

Igaz ugyan, hogy nagyon szeretjük LasszeMaját, a kedvencünk mégis Martin Widmark egy másik könyve, a Kék Tükör Antikvárium. Mazsola azt mondja, hogy ez a világ legjobb könyve. Ez egy sorozat elsö része és a föszereplöje két osztálytárs, egy svéd fiú meg egy orosz lány, akik a hetedik osztályba járnak, és egy eltünt tudós után nyomoznak. Az elsö kötetet még kettö követte.

LasszeMaja ma is nagy népszerüségnek örvend, csak néha-néha található meg a könyvtárunkban, s akkor is azonnal kikölcsönzik a gyerekek. 2007 tavaszán a Kisállatboltrejtély, öszén pedig a Könyvtárrejtély került kiadásra.

Philip Pullman: Az arany iránytü

Kedves Bogi!

Látom, hogy otthon is vetítik Az arany iránytű címü filmet. Göteborgban is most karácsony elött megy a mozikban. Még nem láttam, de a téli szünetben megnézzük.
Philip Pullman ismert a svéd olvasók körében, több könyve is megjelent. A film alapjául szolgáló trilógiát most láttam a könyvesboltban új kiadásban.
Philip Pullman 2005-ben elnyerte a svéd ALMA (Astrid Lindgren Memorial Award) vagyis Astrid Lindgren-emlékdíjat. Látom, magyar nyelvü információ még nincs a svéd honlapon. Nagy hiba. Megpróbálom hamarosan orvosolni. Azért itt a link, ha valaki angolul szeretné olvasni:
http://www.alma.se/templates/KR_Page.aspx?id=2008
A svéd honlapokon találtam egy csomó információt, majd hamarosan fordítok belőlük. Látom, hogy Philip Pullman szereti Lovecraftot, bár úgy véli, nem jó író.
Ma éppen egy olyan svéd irodalmárt hallgattam egész nap, aki a gótikus irodalomról tartott elöadást, ugyanis ebböl a témából doktorált. A neve Mattias Fyhr, és Lavecraftról is írt egy könyvet. Róla majd a későbbiekben írok.
Amint ma megtudtam a gótikus irodalomból alakult ki később a fantáziairodalom és a detektívregény.
Nos, amíg vársz az információra, addig máris itt egy honlap, ahol többek között magyar oldal is található. Itt ismerheted meg a daimónodat:
http://www.guldkompassen.se/
Itt pedig az író saját honlapja: http://www.philip-pullman.com/

Svéd Lucanap

Carl Larsson, 1908

Kedves Bogi!

Holnap újra itt a Luca nap, amikor a svéd lányok fehér ruhát vesznek fel, és reggel az ágyba viszik a szüleiknek a kávét és a süteményeket. Az iskolában pedig reggel ünnepségre kerül sor. A gyerekek beöltöznek Lucának, csillagfiúnak vagy télapó inasainak. Karácsonyi dalokat énekelnek, azután pedig tanárok, szülök, gyerekek közösen kávéznak az osztályteremben.
Lucia egy sziciliai név, aminek a jelentése világos, és a latin lux, lucis szóbol származik, ami azt jelenti, fény.
Holnap reggel majd korán kelünk, hogy megnézzük a tv-ben a Luca napi ünnepi müsort, amit az idén a Zorn udvarházból közvetít az Svt2 Morából. (Itt lakott a híres svéd festö, Anders Zorn.) Az elsö modern Luca a stockholmi Skansenben egy morai lány volt. Az idei év Lucáját Linnea Henrikssonnak hívják.
Reggel pedig majd meglátjuk, hogy Mazsolának lesz-e kedve beöltözni Lucának, és kapunk-e kávét, sáfrányos kalácsot meg svéd mézeskalácsot (méz helyett sziruppal).
Ha esetleg szeretnél meghallgatni két hagyományos Luca-dalt, azt itt teheted meg:
http://www.youtube.com/watch?v=Mk0FyZqNp5Q
http://www.youtube.com/watch?v=PQ1hsH8vwWg&feature=related
Most gyorsan elköszönök.

Szia-szia!

Melissa

Sven Nordqvist: Hol van a növérem?

Kedves Bogi!

Hurrá! Ma végre megérkezett a laptop. Zöld Dell. Ez azt jelenti, hogy ezentúl nem kell majd annyit sorba állni a gép elött. Ja, és hogy színes. Hát ennyi luxust csak megengedhetek magamnak. Tudom, kelepcébe csaltak ezzel az üzleti fogással. De szívesen hagytam magam. Azt hiszem, ezt a színes laptopot nöknek találták ki.
A színesröl jutott eszembe, hogy pénteken végre kezembe foghattam Sven Nordqvist August-díjat nyert könyvét. A Könyvszekrény gyerekkönyvesboltban Pija Lindenbaum dedikálta a könyveit. Vettem néhányat karácsonyi ajándékba. Dedikáltattam is öket. És megkérdeztem Pijától, hogy feltehetek-e néhány illusztrációt a blogomra. A beleegyezését adta, azzal a kikötéssel, hogy oda kell írnom, melyik könyvböl valók. Majd legközelebb meg is teszem.




De most lássuk csak, milyen is a díjat nyert képeskönyv. Valamennyi kritika, amit a napilapokban olvastam, áradozik róla, és valamennyi megegyezik abban, hogy a szöveg valójában nem szükséges, mert itt föleg a képek a fontosak. Szóval a könyv nagyméretü és meseszép. Én is megcsodáltam a boltban az ünnepi kiadást, ami 300 korona. A közönséges kb. a harmadrésze.
Nekem a Dagens Nyheter c. napilapban október 30-án publikált kritika tetszett a legjobban, ezért föleg ebböl idézek. Stina Zethraeus azt írja, hogy ”bár a könyv ötlete 25 éve született, mégis modern”. A könyv hátlapján az olvasható, hogy Sven Nordqvist szándéka ”…egy álombeli tájon való utazás egyetlen összefüggö képben”.
A történet egy kisegérröl szól, aki társával az öreg egérrel együtt egy körtealakú léggömbben utazik azért, hogy megtalálják a egérfiú elveszett növérét.
Az értö szemü olvasó gyerekkönyvirodalom- és képzömüvészettörténeti utazáson vesz részt. Utazás közben eszünkbe ötlik több ismert író és képzömüvész: Magritte, Salvador Dalí, Oscar Reuterswärd. Azután ”Beatrix Potter, Astrid Lindgren és Lennart Hellsing is többé-kevésbe jelen van, Pija Lindenbaum jávorszarvasbátyuskái pedig végérvényesen helyet foglaltak a díványon egy tengeri szigeten”.
Egyáltalán nem érdekes, hogy elöször a képek születtek meg, és csak késöbb írodott hozzájuk szöveg. Elöször talán inkább zavaró a szöveg. Csak amikor már egy darabig néztük a képeket, akkor kezdünk figyelni a kisegér és az idös egér közötti párbeszédre. Ebböl az enyhén szürrealista dialógusból ismerjük meg a növért: ”… ha a felhök között járunk, tudunk repülni – mondja. – Mert ha ezt nem tesszük, lezuhanunk, és ha lezuhanunk, meghalunk, de nem halhatunk meg, mert elöször öregek leszünk, és ezért tudunk repülni, amikor a felhök között járunk”.
Stina Zethraeus a következö szavakkal fejezi be a cikkét: ” … tekinthetjük úgy, Sven Nordqvist Var är min syster? c. könyvében csodálattal hódol az irodalom, a müvészet és a fantázia kimeríthetetlen mezeje elött, ahol valamennyien ott lebeghetünk saját kis hajónkban, építsék azt bármiböl is”.
Bogi, emlékszel még, mit mondott Sven Nordqvist arról, hogy mi történik akkor, ha esetleg ö kapja az August-díjat. Pontosan: megnö az eladás. Így is történt. Néhány nappal azután, hogy bejelentették, ki nyerte el a díjat, a díjnyertes könyv a Svensk Bokhandel (Svéd Könyvkereskedelem) internetes eladási topplistájának élére került. De közvetlenül utána ott áll Martin Widmark gyerekkönyvsorozatának a 12. kötete, aminek a címe Könyvtárrejtély, a 3. helyet pedig a svéd gyerekek detektíregény-királynöjének, Laura Trenternek Testamentum c. könyve foglalja el. Ha érdekel, itt tekinthetö meg:
http://www.svb.se/Topplistor/2007/153258 . Róluk is hamarosan írok majd.
Hamarosan itt a karácsony, a könyv jó ajándék és internet ide vagy oda, a svédek még soha ennyi könyvet nem vásároltak. Ráadásul még mindig konjunktúra van. De azért itt is legalább olyan nehéz egy nem angolszász nyelvterületröl származó gyerekkönyvet megjelentetni, mint Peperóniában.
Késöre jár, lassan ideje ágyba bújni.

Szép álmokat!

Melissa

Ps.: Épp most láttam a Dagens Nyheterben, hogy a rajongók csettelhettek Sven Nordqvisttal:
http://www.dn.se/DNet/jsp/polopoly.jsp?d=3004&a=723756
Megtudtam egy-két érdekes dolgot, meg eszembe jutott néhány dolog. Pl. az, hogy egyszer nagyon rég láttam róla egy dokumentumfilmet, amiböl föleg az maradt meg, hogy mennyire dühös és elkeseredett volt amiatt, hogy nem vették föl az Iparmüvészeti Föiskolára. Most is azt mondja a csettben, hogy az egy túl bonyolult iskola egy kezdönek. Így kénytelen volt autodidakta módon megtanulni rajzolni.
Meg arra is emlékszem, hogy Mazsola 3 éves volt, amikor elöször vittük moziba, és akkor a Pettsonról és Findusról készült karácsonyi filmet néztük meg, amit Budapesten rajzoltak. Csodálkoztam is, hogy akkor nem mutatták be otthon. Most is készül egy rajzfilm, az animációra majd Budapesten kerül sor, egy másik könyvsorozatból, ami legalább annyira népszerü. A címe Mamma Mu, és Sven Nordqvist az illusztrátora. Vajon hány évig kell majd várni, hogy levetítsék otthon?

Irodalmi Nobel-díj 2007

Kedves Bogi!

Épp most néztem a Nobel-ünnepséget a tévében. Reggel a villamoson olvastam az egyik napilapban, hogy évente egy millió svédet szegez a tévé elé ez a nagy pompával megrendezett esemény. Hiába, sok a ráérö nyugdíjas. De félre a tréfával, mi is minden évben belenézünk az ünnepi müsorba, meg arra is kíváncsiak vagyunk, milyen ruhát visel Silvia királyné és a hercegkisasszonyok. És sokmindenkit érdekel a menü is, amit a vendégek a Stockholmi Városházán fogyasztanak.

Amint azt bizonyára tudod, az idei irodalmi Nobel-díjat Doris Lessing kapta. Magas életkora miatt nem tudott eljönni a díj átadására. 87 évével ö az eddigi legidösebb irodalmi díjas.
A múlt héten láttam egy róla készült programot a tévében. Nagyon stramm kis öregasszony, és milyen határozott. Ö is egy olyan erös nö, mint amilyenekröl már többször is írtam. Tudod, azért néha elgondolkodom, hogy képes egy nö elhagyni a gyerekeit, és nélkülük élni. Doris azt nyilatkozta, hogy ha Afrikában kellett volna maradnia, akkor vagy alkoholistává vált volna vagy megörült volna. És tudta, hogy az elsö házasságából származó két gyereke biztonságban fog felnöni a volt férje házában. Ö pedig úgy döntött, hogy a második házasságából született fiával egyedül Angliába költözik. Vajon mennyi eröre volt ehhez szüksége?
Az utóbbi idöben több olyan gyerekkönyvet is olvastam, aminek ez a témája. A szülök elmagyarázzák a gyerekeiknek, hogy miért választották azt, hogy elhagyják öket. Az egyik nagyon tetszett, végre egy francia fordítás a sok angol mellett. A szakma is ezt a könyvet emelte ki az összel. A szerzö Susie Morgenstern a címe pedig Lettres d´amour de 0 á 10 vagyis szerelmes levelek, amit a svédek titkos leveleknek fordítottak. Kissé hagyományos stílusa miatt, azt hiszem, tetszene a magyar gyerekeknek. De erröl majd egyszer máskor írok.
Látom, hogy a magyar honlapokon található információ Doris Lessingröl, ezért csak néhány érdekességröl számolok be.
Amikor Stockholmban bejelentették, hogy ki kapja meg az idei Nobel-díjakat, Doris Lessing éppen bevásárlókörúton volt. Amikor londoni háza elött kiszállt a fiával együtt egy taxiból, a Reuters hírügynökség egy riportere egy mikrofont nyújtott elé. Akkor így káltott fel:
- Oh, Christ!
Azután hozzátette, hogy 30 évig kellett várnia erre a díjra. Hiszen már minden lehetséges európai irodalmi elismerést elnyert.
- De a Nobel-díj azért mégis a legrangosabb az összes közül. Mindenki ismeri, ezért jó érzés megkapni – mondja.
Az írónö fanyar humoráról ismert. Amikor az újságírók azt kérdezték, hová rejtette a pezsgöt, azt felelte, hogy csak gint iszik. A Svéd Akadémia indoklásában szereplö kifejezésre, miszerint ö “a nöi tapasztalat költöje” azt mondja:
- Nem értem, mire gondolnak. Soha nem értettem, miért kell férfiakra és nökre osztani az embereket. Ez úgy hangzik, mintha ellenségek lennének.
A Dagens Nyheter c. napilap október 11-i számában Horace Engdahl, a Svéd Akadémia titkára azt javasolja, hogy akik most elöször olvassák Doris Lessing müveit, azok az elsö könyvével kezdjék, aminek a címe A fü dalol, ami 1950-ben jelent meg. A 4 kötetböl álló önéletrajza is hasznos információval szolgál azok számára, akik közelebbröl szeretnének megismerkedni az írónö munkásságával. Különösen az elsö rész fontos, ahol Lessing arról ír, hogy nöként mennyire kívülállónak érezte magát, az osztálykülönbségekröl, és afrikai származásáról is.
A Svenska Dagbladet c. újság október 11-i számában pedig maga Doris Lessing javasolja, hogy aki még soha nem olvasta a regényeit, kezdje a Golden Notebook (Az arany jegyzetfüzet) címüvel.
Doris Lessing éppen most fejezte be az utolsó regényét, amelynek a címe Alfred & Emily, és arról szól, hogy a szülei hogyan élték meg az elsö világháborút, és hogy az életük hogyan alakult volna, ha nem lett volna háború.
S mielött eltünik az ajtóban, eszébe jut, hogy a Nobel-díj igen tekintélyes összeg (10 millió svéd korona), és hozzáteszi.
- Szóval kezdhettek aggódni az összes kéregetö levél miatt is? Oh dear.

Bogikám, remélem kedvet kaptál hozzá, hogy elolvasd Doris Lessing valamelyik könyvét. Én azt tanácsolom, hogy Az ötödik gyermek címüvel kezd, ami 1962-ben jelent meg, és nöi úttörömunkának számít.
Mára elköszönök, de hamarosan újra jelentkezem.

Sokszor üdvözöllek:

Melissa

További információ (cikkek, videoklippek):
http://www.dorislessing.se/
http://svt.se/svt/jsp/Crosslink.jsp?d=27170&a=936531&lid=puff_936474&lpos=rubrik
http://www.dn.se/DNet/jsp/polopoly.jsp?d=554&a=703163
http://www.dn.se/DNet/jsp/polopoly.jsp?d=597&a=723461
http://www.dn.se/DNet/jsp/polopoly.jsp?d=1353&a=703282
http://www.svd.se/kulturnoje/nyheter/artikel_383570.svd

Sven Nordqvist

Kedves Bogi!

Nem is tudod, mennyire örülök, hogy újra életjelt adtál magadról. Elhiszem, hogy borzasztóan fáradt vagy most így karácsony elött, és hogy alig várod már a téli szünetet. Gondolom a diákjaid meg a lányaid is nagyon unják már az iskolát.
Azt kéred, hogy írjak Sven Nordqvistról, és én szívesen megteszem. Szerintem nagyon jó a Göteborgs-Posten c. napilapban 071203 dátummal “Pettson apja élvezi a munkáját” címmel megjelent interjú Eleonor Ekström-Frisk tollából. Olyan szimpatikusnak mutatja be. Innen veszem tehát az információt.
Tudod, már írtam, hogy ö kapta most az August-díjat “Var är min syster” (Hol van a növérem) címü könyvéért. Ez egy ismert svéd irodalmi díj. Ja, hogy miért August-díj. Bevallom némi utánajárás kellett hozzá, hogy biztos forrást találjak, mivel a hivatalos honlap nem ír vezetéknevet. A kollégáim ugyan mondták, hogy ezt itt mindenki tudja, meg hogy csak egy híres svéd író van, akit Augustnak hívnak. Úgy van, kitaláltad: Strindberg. És hogy miért nem Strindberg-díj, ne kérdezd, mert fogalmam sincs.

Sven Nordqvist

Foto: Nils Petter Nilsson

Sven Nordqvist Stockholm Söder kerületében lakik egy nagy lakásban a feleségével és a kisebbik fiával, Petterrel, aki diák. Itt található a müterme is.
Sven Nordqvist legismertebb müve a Pettson és Findusról készült 8 részböl álló képeskönyv sorozat. Az elsö kötet 1984-ben jelent meg.
“-Hát, egy kicsit Pettson-érzés van itt bent - mondja -, amikor megmutatja a mütermét, ahol könyvek, kitömött madarak, legóból készült építmények, dísztárgyak és mindenféle jó-ha-van dolgok sorakoznak a polcokon, a szekrényekben és a nagy íróasztalon."
Sven korán kezdett rajzolni, és sok biztatást kapott az anyukájától, aki maga is szeretett rajzolni. Az elsö levelezö rajztanfolyamot 12 éves korában rendelte meg. Amikor 18 éves volt, egy amerikai levelezö rajztanfolyamon vett részt, amiböl sokat tanult. Arról álmodott, hogy illusztrátor lesz, nem igazán akart müvész lenni. Kiállításai voltak, jól el tudta adni a képeit, de unalmasnak tartotta a müvészi életet.
Sven Halmstadban járt iskolába, majd építésznek tanult. De két évi munka után egy építöirodában elege lett. Néhány évig egy reklámcégnél dolgozott Halmstadban. Abban az idöben kezdett tankönyveket illusztrálni. Azt, hogy milyen szórakoztató képeskönyvet írni, 1981-ben fedezte fel, amikor az Opal Kiadó pályázatán nyert az Agaton Öman och Alfabetet c. könyvével. A nagy áttörést a következö könyve, a Pettson és Findus elsö része jelentette: A kandúr szülinapi tortája.
“- Nem került nagy eröfeszítésembe, hiszen egy olyan idös férfiröl írtam, aki sokban hasonlít hozzám, és Findus könyvröl könyvre egyre inkább olyan gyerek lett, mint az idösebbik fiam, Jesper – meséli Sven Nordqvist.”
Hogy lesz-e újabb könyv a sorozatban, bizonytalan.
“- A Pettson-könyvekben ismétlem magamat, és nem akarok unalmas lenni. Akkor már jobb, ha nem írok többet erröl – mondja, és válasz nélkül hagyja a kérdést.”
Ahogy Pettson, Sven Nordqvist is otthon érzi magát vidéken. Az 50-es években az egyik nyári szünetben néhány hetet egy paraszgazdaságban töltött a bátyjával. Ez a nyár mély nyomot hagyott benne. A gazda maga is egy olyan ember volt, akinek sok szerszáma és jó-ha-van tárgya volt.
“Szeretem azt a régi-idökben-életet, és egy kicsit én is egy olyan idös ember vagyok mostanság – mondja Sven Nordqvist.”
Hogy nem szívesen dob ki dolgokat, látszik a mütermében is. Gyüjtögetö ember, és ezermester, aki szereti az asztalosmunkát.
Most éppen egy Stockholmról szóló történeti könyv illusztrációin dolgozik.
Arra a kérdésre, hogy mit jelent számára az August-díjra való jelölés, a következöt válaszolja:
“- Hát, kicsit több lesz az eladás és a rám irányuló figyelem. És mindig kellemes, ha az emberek kedves dolgokat mondanak valakiröl.”
És hogy bízik-e abban, hogy az ö könyve nyer?
”- Jó lenne, ha egy tipikus képeskönyv nyerne, de egy kicsit nyugtalan vagyok, a zsüri irodalmi emberekböl áll, akik csak szövegekröl beszélnek.”

Sven Nordqvistról itt olvasható svéd nyelvü információ:
http://www.opal.se/forfattare/nordqvist.html
http://www.forfattarcentrum.se/view_author.asp?sID=711&pType=5&mID=1&aID=203
http://sv.wikipedia.org/wiki/Sven_Nordqvist

Mostmár tudjuk, hogy mégiscsak egy képeskönyv nyerte meg az August-díjat. Valamennyi kritika pozitív. De mivel a könyv még nem érkezett meg a könyvtárunkba, nem írok róla. De amint a kezembe kerül, elmondom, milyen.
Most lassan befejezem, mert hamarosan fel kell ébresztenem Mazsolát, nehogy elkéssen az iskolából.

Sok-sok üdvözlettel:

Melissa

Svéd irodalmi díj - August-díj

Kedves Bogi!

Tegnap este hozták nyilvánosságra az idei svéd irodalmi díj, az August-díj nyerteseit. A díjat 1992 óta 3 kategóriában osztják ki: szépirodalom, gyerekkönyv, ismeretterjesztö irodalom.
Valamennyi svéd kiadó jelölhet könyveket a díjra. 3 különbözö zsüri dönt. A tagok kiadók dolgozói, könyvtárosok, irodalomkritikusok. stb.
A gyerekkönyv kategóriában Sven Nordqvist nyerte el a díjat Var är min syster (Hol van a növérem?) c. könyvével. Pettson és Findus szerzöje a magyar gyerekek és szülök körében is jól ismert. Az új könyvét még nem láttam, mert még nem érkezett meg a könyvtárunkba, de érdekesek az illusztrációi.
A következö honlapokon olvasható svéd nyelvü információ az August-díj idei nyerteseiröl:
http://sydsvenskan.se/lund/article284427.ece
http://www.augustpriset.info/135 http://www.gp.se/gp/road/Classic/shared/printArticle.jsp?d=121&a=386520
http://www.gp.se/gp/jsp/Crosslink.jsp?d=425&a=386390
Azt hiszem, a Göteborgs Posten göteborgi napilap megsejtette, hogy ki nyer a gyerekkönyv kategóriában, mert vasárnap és tegnap is közölt egy cikket Sven Nordqvisról.
Sven Nordqvist könyve máris az egyik eladási lista élére került. A Bokus internetes hálózaton pedig elfogyott. Jó karácsonyi ajándék lesz.
A következö honlapon illusztrációk tekinthetök meg a könyvböl: http://www.barnensbokklubb.se/bbk2/utdrag.aspx?id=8235&page=1
A könyv máris klasszikus, írja a vezetö napilap, a DN. Kíváncsi vagyok, lesz-e olyan magyar kiadó, amelyik otthon is megjelenteti.
Legközelebb majd Sven Nordqvisról írok. Most megyek és olvasom Laura Trenter legújabb könyvét, ami egy francia kastélyban játszódik. Valódi ”gothic” irodalom gyerekeknek. Nagyon izgalmas, és Mazsolának is nagyon tetszett.

Szia-szia,
Melissa

Író-e a gyerekkönyvíró?

Kedves Bogi!

Már meséltem, hogy az utóbbi idöben sokat olvastam Astrid Lindgrenröl. Az egyik könyvben találtam egy nagyon érdekes részt. Figyelj csak!
Katarina Strömstedt Astrid Lindgrenröl szóló életrajzában azt írja, hogy a gyerekek társadalomban elfoglalt helyzete mindig lemérhetö azon emberek anyagi és szociális megbecsülésében, akik a gyerekekkel, ill. a gyerekekért dolgoznak. A svéd gyermek- és ifjúsági írók a 40-es években egy nagyon elmaradott csoport volt ebböl a szempontból. Majd Ivar Ahlstedt 1945. júliusában az Express címü újságban ”Iparosirodalom” címen megjelent cikkéböl idéz:
”… sok író habozik az ifjúságnak írni. Egy ifjúsági könyvet nem tartanak olyan szépnek, mint egy közönséges könyvet, és pl. az nem érdemesít az írószövetségbe való belépésre. Legyen egy felnöttek számára írott könyv bármilyen rossz, mindenesetre nagyobb hírnevet biztosít, mint egy ifjúsági könyv. Ennek az a következménye, hogy az ifjúsági könyvek írói nem találhatók a hivatásos írók között, hanem az egyéb hivatással rendelkezök, mint tanárok és tanárnök, ügyvédek és mérnökök között, akik a szabadidejükben írnak, egyrészt, mert ez szórakoztatja öket, másrészt így különbevételhez jutnak.”
Bár több, mint 60 év telt el azóta, és ma kb. 50 svéd gyermek- és ifjúsági író ír folyamatosan, az írók mégis azt mondják az interjúk során, hogy a barátaik meg a nyilvánosság nem tartja öket igazi íróknak, mert ”csak” gyerekkönyveket írnak. Pedig nem is olyan egyszerü ez a hivatás.
A gyerekkönyvtáros kolléganöm azt mesélte, hogy néhány évvel ezelött több ismert írót is arra kértek, hogy írjanak gyerekkönyveket. És bizony nem születtek sikeres müvek.
A gyermekíróknak a társadalomban ma elfoglalt helyét azért szerencsére több svéd irodalmi díj is bizonyítja.
Közülük az egyik az August-díj.
De erröl majd legközelebb.

Üdvözlettel:

Melissa

Svéd írók és fordítók

Kedves Bogi!

Pénteken továbbképzésen voltam a városi könyvtárban a kollégáimmal. A régióban élö írók közül mutatkoztak be néhányan. Irtó jó volt. Egyáltalán nem fáradtunk el, pedig egész nap elöadásokat hallgattunk. Pl. életrajz készült egy 19. századi írónöröl, Emilie Flygare-Carlénsról, aki egy kissé feledésbe merült, mivel egy kritikus nem szerette, és egyszerüen 1,5 oldalra rövidítette a róla írtakat az irodalomtörténet-könyvben. Részleteket hallhattunk akkori kritikákból. Hát, az haláli volt! Több ilyet kellene olvasni. Pl. akkor nem írhatott egy író arról, hogy egy nö elválik, mert milyen példát mutatott volna a férjes asszonyoknak. Ma ezt megmosolyogjuk, de képzeld, micsoda harcot kellett a feministáknak vívniuk ahhoz, hogy ma a nök viszonylag szabadon dönthessenek a sorsukról. Legalábbis a világnak ezen a részén. A 19. században csak az a nö lehetett felnött Svédországban, aki megözvegyült. Amikor ez az írónö egy alapítványt hozott létre, amivel a szegény halászcsaládokat támogatta, a férjének is alá kellett írni a dokumentumot, mert a feleség, mint nö nem dönthetett ilyen ügyekben.
Az egyik detektívregényírónö, Helene Tursten, akinek a regényeit több nyelvre is lefordították, és most valamennyiböl film készül. Tudod, hogy a svéd detektívregények nagyon jók, ezekböl tudnak a legtöbbet eladni külföldre. Helene a nagymamájáról mesélt, aki a 20. század elején aukción eladtak, amikor 5 éves volt. A családja kivándorolt Amerikába, és a 9 gyerekböl 6-nak tudtak hajójegyet venni, 3-at pedig kénytelenek voltak itt hagyni. Egy parasztcsaládhoz került, ahol rabszolgasorsban élt. Aztán Helene feltette a kérdést, hogy vannak-e ma is rabszolgák. Többen, mint gondolnánk. Az egyik regénye éppen a szex-rabszolgaságot érinti. Erröl nem érdemes írni, mert senki nem szeret ilyen kellemetlen témákról olvasni. De egy detektívregényben ez is érdekes lehet. És amit kihangsúlyozott, az az volt, hogy csak azért lehetnek itt fiatal lányok, akiket föleg kelet-Európából hoznak be, mert van igény az ilyesfajta szolgáltatások vásárlására, ami nagyon szomorú.
A következö elöadó egy költönö volt, aki lektor is egyben. Elmesélte, hogy ö segített Stefan Einhorn legújabb könyvének az írásában. Tanácsokkal látta el írás közben. Stefan Einhorn elözö könyve, Konsten att vara snäll vagyis a Jóság müvészete sokáig vezette az eladási toplistákat 2005-ben. 14 nyelvre fordították le. De róla majd egyszer késöbb írok.
Két fordítót is meghallgattunk. Az egyik, Hans Blomqvist, Franz Kafka összes müvét fordítja, és ennek kapcsán írt Kafkáról egy könyvet.
A másik, Erik Andersson, A gyürük urát fordította le újra Tolkientöl. A kiadó arra kérte, hogy vezessen naplót a fordításról. Ez most könyv alakban is megjelent. Erik arról beszélt, hogy milyen nehézségekkel kerül szembe egy fordító. Voltak segítötársai is. Tolkien rajongók, akik a fordítás során megvitatták vele a neveket, és tanácsokkal látták el. Tolkien pedig meghagyta a végrendeletében, hogy milyen formában szabad a könyveit lefordítani az elkövetkezendöben. Nagyon haragudott a svédekre, amikor a Gyürük ura elsö fordítása megjelent, mert svéd környzetbe helyezték a cselekményt.
A következö továbbképzés december 14-én lesz a „gothic“ irodalomról. Mi ennek a magyar megfelelöje? Az utóbbi idöben két gyerekkönyvet is olvastam, ami ebbe a kategóriába tartozik. Az egyik Petter Lidbeck regénye, a másik pedig Laura Trenter egyik sorozatának a 3. kötete. A címe Testamentet. Ami nekem tetszik, hogy a svéd kiadók támogatják a gyerekkönyvírókat, van lehetöségük kísérletezésre. Petter Lidbecktöl egy 8 részböl álló detektívregény sorozatot rendelt az egyik kiadó. De majd róla is írok még részletesebben.

Szia-Szia!

Melissa

Svéd karácsony

Kedves Bogi!

Most egy számomra kellemes idöszak elé nézek. Holnap lesz advent elsö vasárnapja, s akkor meggyújtjuk az elsö gyertyát. Persze Szendvicsországban minden borzasztóan szertartásos.
Most kerülnek ki a felfordított V alakú lámpák az ablakokba, meg a piros mintás függönyök. A karácsony virágai: mikulásvirág, jácint, amarillisz. Ezek is mind az ablakot díszítik.
Mivel ez egy igen sötét idöszak, esténként gyertyát vagy mécsest gyújtunk, és úgy nézzük a tévét.
Minden évben december 1-én kezdödik a tévében egy 15 perces sorozat, amit minden nap ugyanabban az idöpontban sugároznak reggel is és este is, hogy mindenki megnézhesse. A címe karácsonyi kalendárium. Általában valamelyik gyerekkönyre épül úgy, hogy a karácsonnyal fejezödjék be. Mi is ezt nézzük majd minden este.
Advent elsö vasárnapjára sáfrányos süteményt kell sütni (kelt tésztából). Én ezt majd holnap készítem.
Ha esetleg a svéd karácsonyi szokásokról szeretnél olvasni, melegen ajánlom Astrid Lindgren: Britta kiönti szívét c. könyvét. Én is el fogom olvasni, ebben az évben is. Ebben a könyvben azt a bizonyos mézeskalácsot (Mazsola ezt mindig az apukájával közösen süti) borsos süteménynek forditják, ami nagy hiba,mert egész más gondolattársitásokhoz vezet. Egyébként svédül ezt valóban igy hivják, mégpedig azért, mert régen a füszer szó helyett a bors szót használták, de borsot soha nem tartalmazott, hanem fahéjat, szegfüszeget és gyömbért. Olyan, mint Peperóniában a mézeskalács, csak méz helyett szirup van benne.
Azután nemsokára itt a Luca nap, amikor a lányok fehér ruhát vesznek fel, és reggel az ágyba viszik a szüleiknek a kávét és a süteményeket. Az iskolában pedig reggel ünnepség van. A gyerekek beöltöznek Lucának, csillagfiúnak vagy télapó inasainak. Karácsonyi dalokat énekelnek, azután pedig tanárok, szülök, gyerekek közösen kávéznak az osztályteremben.
A karácsonyi ételekröl annyit, hogy az étkezési szokások családonként és területenként változnak, de mindenütt van tejbe rizs reggelire, fött sonka, nálunk azután svéd fasirt, ecetes hal, lazac, tojásrántotta sok tejjel a sütöben sütve, sült oldalas. Továbbá mézeskalács avagy borsos sütemény, és persze forralt bor, benne néhány szem mazsola és mandula. Mindenki piros papirba csomagolt gömbölyü sajtot vesz és kb. három féle dobozos csokoládé közül valamelyiket. Egyébként bonbont a svédek maguk is készítenek. Úgy hívják, hogy trüffel, és isteni finom. A sajtot meg karácsony után fél áron meg lehet vásárolni. Egyébként nagyon finom osztrák eidami.
Karácsony szent estéjén miden évben ugyanaz a müsor megy a tévében már 30 éve. Legalábbis bizonyos filmek nem maradhatnak el. Pl. egy Walt Disney összeállitás 3 órakor. Ezután kerül sor az ajándékosztásra.
Most röviden ennyit, mert ma sok munka vár rám. Szeretnék adventi hangulatot teremteni, ezért ma takarítok, függönyöket cserélek, díszítek.
Küldök néhány receptet, hátha szeretnéd kipróbálni öket.

Sok-sok adventi üdvözlettel:

Melissa

Karácsonyi receptek

Svéd húsgombóc

Hozzávalók: 400 g darált hús, ¾ dl zsemlemorzsa, 2 dl tej, 1 tk só, kevés bors, 1 ek apróra vágott hagyma, 1 tojás

A zsemlemorzsát 10 percre beáztatjuk a tejbe, azután a hozzávalókat összekeverjük. Diónyi golyókat formálunk. Ezeket kivajazott tepsibe tesszük, és elöbb 20 percig alufólia alatt, majd 20 percig fólia nélkül sütjük 200 fokon. (Ilyet lehet kapni az IKEÁ-ban.)

Luca sütemény

Hozzávalók: 25 g élesztö, 50 g margarin, 2,5 dl tej, 125 g tejföl, (½ g sáfrány), ¾ dl cu­kor, 1/4 tk só, kb. 8 dl liszt, mazsola

Az élesztöt ½ dl langyos cukros tejben megfuttatjuk. A vajat megolvasztjuk, hozzáadjuk a maradék tejet és 37 fokra melegitjük. A lisztet, a sót, a cukrot egy tálba helyezzük. Hozzáadjuk az élesztöt, a vaj-tej keveréket, a tejfölt és a sáfrányt. Begyúrjuk, majd 40 percig kelesztjük. Kissé átgyúrjuk, majd ujjnyi vastagra nyújtjuk. Kb. 3 cm-es csikokra vágjuk, majd 10 cm-es darabokra szeleteljük. Kissé meghengergetjük, és a két végét el­lenkezö irányban s-alakban behajtjuk. A behajtásokba 1-1 mazsolát teszünk. Tepsire helyezzük, majd fél órát kelesztjük. Megkenjük tojással, és elömelegitett sütöben 225 fokon 5-8 percig sütjük.
(Ez a hagyományos adventi svéd sütemény talán egy kicsit furcsa izü a sáfrány miatt, ezért javaslom, hogy aki mégis sáfránnyal késziti, az csak a tészta felébe tegyen sáfrányt, és elég a megadott mennyiség fele.)

Trüffel

1 dl tejszin, 25 g vaj, 125 g keserü csokoládé (nem tortabevonó!), 1 tk fahéj, ½ tk kardemompor, kakaópor

A tejszint felforraljuk egy lábosban. Beletesszük a vaj- és a csokidarabokat. Takarékon összeolvasztjuk.. Belekeverjük a fahéjat és a kardemomport. Lehütjük, majd a hütöben hagyjuk félig megdermedni. Közben néhányszor átkavarjuk, hogy a zsir ne jöjjön föl a tetejére. Egy kiskanál segitségével kis kerek golyókat formálunk, melyeket megforgatunk kakaóporban, majd a hütöben megdermesztjük. A füszerek nélkül is kitünö karácsonyi édesség.