2008. január 6., vasárnap

Pija Lindenbaum - Gittan-könyvek


Kedves Bogi!

Gyönyörű hófehér hótakaró borítja a tájat itt nálunk Göteborgban.
A következő könyv, amiről beszámolok, egy téli történet: Pija Lindenbaum Gittan och älgbrorsorna (Gitta és a jávorszarvasbátyuskák). Gittanról 3 könyv jelent meg. Az első 2000-ben a Gittan och gråvargarna (Gitta és a szürkefarkasok) volt, és ezzel Pija Lindenbaum és 2000-ben elnyerte az August-díjat a legjobb gyerek- és ifjúsági könyv kategóriában.
A második 2001-ben a Gittan och fårskallarna (Gitta és a bárányok), a harmadik pedig 2003-ban a Gittan och älgbrorsorna (Gitta és a jávorszarvasbátyuskák) volt. Mindhárom megjelent angolul is.
A Gittan och älgbrorsorna nekem annyira megtetszett, hogy le is fordítottam magyarra. Ez a könyv egy óvodás kislányról szól, aki testvérre vágyik. Egy téli napon kimegy a dombra szánkózni a barátjával, Nils-szel, és akkor összetalálkozik 3 jávorszarvassal. Behívja őket a lakásba, mondván, hogy talán lehetnének a testvérei. Csakhamar megmutatkozik azonban, hogy a jávorszarvasok csak rendetlenséget csinálnak, és nem tudnak úgy játszani, ahogy azt a kislány szeretné. Így aztán, amikor ráveszi őket, hogy végre elmenjenek, megkönnyebbül, és azt gondolja:

” Hiszen itt van nekem Nils – gondolja -, meg a gyerekek az óvodában.
Bátyuskákra semmi szükség.
Meg különben is, ma este nálunk alszanak az unokatestvéreim.”

Ma ebből a könyvből küldök néhány képet. Figyeld meg, a jávorszarvasok olyanok az illusztrációkon, mintha valóban élnének. A díványon ülő 3 jávorszarvas képe pedig megjelenik Sven Nordqvist legújabb, August-díjat nyert könyvében is, aminek a címe Var är min syster? Ezt megkaptam karácsonyra, és gyönyörű szép.

Szíves üdvözlettel a hófedte Göteborgból:

Melissa




De nicsak, néhány jávorszarvas eltorlaszolja a bejáratot. Ök is elunták a szánkázást.
- Inkább menjünk haza hozzánk – javasolja Gitta. – Lehetnétek a bátyuskáim! Nálam lehet ám odabent is labdázni. És még sok pihepuha szönyegunk is van.
- Ez aztán jól hangzik – mondják a bátyuskák, és betrappolnak a liftbe.

- Még egyszer – kérik, amikor a lift megáll a negyediken.

- Neeem, a lift nem játék – mondja Gitta. – Most megérkeztünk!





Gitta papírt oszt szét.
Ma különösen szépen rajzol.
Egy rózsaszín madarat kék harisnyával.
A bátyuskák föleg pocsék idöt meg késeket rajzolnak.
- Jaj, de szép! – kiáltja Gitta, bár látja, hogy csaknem az összes zsírkrétát összetördelik rajzolás közben.
Összeszedi a zsírkrétavégeket.
A bátyuskáknak egyébként sincs türelme a rajzoláshoz.



Ott fönt állította ki Gitta a legértékesebb tárgyait.
Egy csillámporral behintett porcelán John Blund figurát.
Meg egy taxit, ami irtórégi.
- Nyugi! – kiáltják a bátyuskák. – Mi majd levesszük.
- Á nem, nem érdekes – mondja Gitta sietve -, az ottmaradhat. Inkább megmutatom, hol aludhattok.






- Hahó, pattogatott kukoricát akarunk! – kiáltják a bátyuskák a díványról.
Bekapcsolták a tévét, bár az Esti mese még el sem kezdödött.
- Azt nem szabad – mondja Gitta -, és mégúgyse szabad pattogatott kukoricát enni a díványon.
- Hát UGRÁLNI azt szabad?! – kacagnak a bátyuskák.
- Szabad SZARVON állni?!!
- SZABAD BELEFEKÜDNI A VAJBA?!!! – ordítják.


Nincsenek megjegyzések: