2008. február 27., szerda

EVA & ADAM + ROSA avagy hogyan lesz egy svéd képregényből film

Kedves Bogi!

Ma egy ismert svéd szerzőpárost szeretnék bemutatni: Måns Gahrton és Johan Unenge. A magyar gyerekek előtt sem ismeretlenek, hiszen az Éva és Ádám filmsorozatot a magyar TV is bemutatta, és azután még egy könyv is napvilágot látott magyarul.

EVA & ADAM

Eva & Adam képregényként indult a Kamratposten (Barátposta) című gyerekfolyóiratban 1990-ben, és 2003-ig folytatásokban jelent meg. A képregénysorozatot könyvsorozat, tévéfilmsorozat, mozifilm, cd-rom játék követte.
A könyveket és a képregényeket 6 nyelvre fordították le, és a sorozat több díjat is nyert. Az Eva & Adam könyvek többször is elnyerték a Könyvzsűriben az év legjobb könyve címet a 10-13 évesek kategóriájában:

1998 Eva & Adam: Fusk och farligheter
1999 Jul, jul pinsamma jul
2002 Inte som en dans

LIVET ENLIGT ROSA (Az élet Rosa szerint)

2003-ban a Måns Gahrton – Johan Unenge szerzőpáros új képregénysorozatot indított a Kamratposten folyóiratban, amelynek a címe Livet enligt Rosa. Ez egy lányról szól, aki szeret gitározni, és arról álmodozik, hogy egyszer híres énekesnő lesz. Mondanom sem kell, hogy ebből a sorozatból is könyvek, tévéfilmsorozat és mozifilm készült. A film címe Rosa – the Movie. Együtt néztük meg Mazsolával, és mindkettőnknek nagyon tetszett. Nagyon jó kritikát is kapott Szendvicsországban. Remélem, egyszer majd a magyar gyerekek is láthatják. A YouTube-on megtekinthető a film trailerje.
A filmben Rosa a nyári szünet egy részét egy nyári táborban kénytelen tölteni, ahová a barátja Ville nem mehet vele. Nos, hogy mi történik a táborban, az a filmből kiderül.
A Svéd Filmintézet leírása szerint ez egy “film barátságról, szerelemről, fantáziáról és valóságról. De az élet egy turbulens részéről is, az azonosságtudat kialakításáról, a felelősségvállalásról és a felnőttéválásról. Egy film arról, hogy azok legyünk, akik vagyunk.”
Magam is úgy gondoltam, hogy a film erőssége a tábortűz körüli jelenet volt, amikor a film végén a fiatalok merik vállalni saját magukat. A fehér egeret pedig muszáj megemlítenem, mert érdekes színfoltja a filmnek.



Bogikám, remélem, hogy kellőképpen felkeltettem az érdeklődésedet. Későre jár, ideje Mazsolát ágyba küldeni.

Sokszor csókollak:

Melissa


Ezen a videoklippen Johan Unenge megmutatja, hogy kell Ádámot és Évát rajzolni.

2008. február 26., kedd

Képregények és interjúk svéd gyerekkönyvírókkal a YouTube-on

Kedves Bogi!

Nemrég egy érdekes cikket olvastam Nagy Boldizsár honlapján Kávé és pogácsa címmel, amelyben a 2007. évi magyar gyerekirodalmi konferenciákról számol be. Itt olvastam, hogy az egyik frankfurti előadó arról tudósított, hogy a német könyvtárak és iskolák tele vannak az általa jónak ítélt képregényekkel.
Nos, a képregények Szendvicsországban is igen népszerűek. A kisebb gyerekek a Bamse újságot olvassák, ami egy maciról szól, és 1966 óta jelenik meg. Egy másik közkedvelt újság a Kalle Anka & Co, és ezt 1948-ban adták ki elöször svéd nyelven.
Itt kell még megemlítenem Hergé Tintin sorozatát, ami hallatlanul népszerű a 40+ férfiak körében, hiszen ezen nőttek fel. Amikor egy interjúban a gyerekek megkérdezték Martin Widmarkot, mi a kedvenc olvasmánya, azt válaszolta: Tintin. Egyénként ezt az interjút és még néhány svéd gyermekkönyvíróval a gyerekek által készített interjút is meg lehet tekinteni a YouTube-on.
Ma pedig rengeteg manga lát napvilágot. A 2006. évi svéd gyerekkönyvkiadás 18 %-át japánból fordított könyvek tették ki, 160 cím jelent meg mangából.
Nemrég egy fiatal lány szólított meg a könyvtárban, és elmondta, hogy nagyon örül annak, hogy mangát is talál a polcon, mert erősen diszlexiás, és a manga sokat segít neki az olvasásfejlesztésben.

Sokszor üdvözöllek az esős Göteborgból:

Melissa

2008. február 24., vasárnap

Kérdezd a könyvtárat – országos svéd internetes szolgáltatás + hangos olvasás még egyszer

Kedves Bogi!

Olvasgatom itt a Bokhora honlapját. Kíváncsi vagyok, hogy a tanárnők milyen könyveket ajánlanak egymásnak hangos olvasásra. Az egyikük megemlíti a Bibliotektjänst (Btj), ami a svéd Könyvtárellátó, egyik kiadványát: “Att läsa högt - viktigt, roligt och härligt!”
Ebben a könyvben Inger Hasselbaum, aki gyerekkönyvtáros Linköpingben, több mint 450 könyvet ajánl hangos olvasásra 6 és 16 éves kor között. Valamennyi címhez korcsoport szerinti megjelölés tartozik, és témacsoportokba osztja be őket.







Az egyik tanárnő a Fråga biblioteket (Kérdezd a könyvtárat) internetes szolgáltatást javasolja. Erről angol nyelvű információ is található a honlapon. A Fråga biblioteket – népkönyvtárak 1998-ban eszmei alapon jött létre, és 2003 óta projektként fejlesztik tovább. A projekt felelőse az Örebroi Városi Könyvtár. 2006 óta a szolgáltatás adminisztrációját 3 város, Malmö, Stockholm és Umeå könyvtárai végzik a Statens Kulturråd (Állami Kulturális Tanács) megbízásából. Az ország kb. 70 könyvtára vesz részt a szolgáltatás működtetésében. Több nyelven lehet pl. kérdéseket feltenni. Ismerek olyan könyvtárosokat, akik orosz és francia kérdéseket válaszolnak meg. Talán majd ha fix állásom lesz, én is jelentkezem, hogy kibővítsék a szolgáltatást magyar nyelvű információval is. Egyébként ki lehet próbálni, lehet küldeni mondjuk angol nyelvű kérdést, a kollégák válaszolni fognak.
A gyerekek kérdéseire a Barnens bibliotek (Gyerekek Könyvtára) honlap munkatársai válaszolnak.
Ami számomra jó érzés volt, amikor a tanárnők javaslatait olvastam, hogy többet is elismeréssel és lelkesedéssel említették Martin Widmark könyveit. Nemcsak a LasseMaja sorozatot, hanem a Nelly Rapp sorozatot is. Ebből az én kedvencem a Trollkarlarna från Wittenberg (A wittenbergi varázslók), ami engem Momora emlékeztet. Mivel ez a könyv is a mai zaklatott életstílusról szól, ahol semmire nincs idő, ahol elrabolják az időt, és a könyv végén a család tagjai nyugalomban leülnek az asztalhoz és együtt játszanak. Itt jegyzem meg, hogy a sorozat több része megjelent Németországban.
Bogi, ugye Te is reméled, hogy pár éven belül Peperóniában is hasonló projektekkel találkozhatunk majd a neten. De lehet, hogy már vannak is, csak én nem tudok róluk.

Sokszor üdvözöllek a viharos Göteborgból:

Melissa

2008. február 23., szombat

Spiderwick avagy hangos olvasás az osztályban

Kedves Bogi!

Ma reggel a Svensk Bokhandel (Svéd Könyvkereskedelem) egyik számát olvastam a villamoson munkába menet. Jó kis lap, mindig találok benne valami érdekeset. Ma az a cikk ragadta meg a figyelmemet, ami arról számol be, hogy több olyan honlap és blog is van, ahol az olvasók ajánlanak egymásnak könyveket, és vitatják meg ezeket. A cikk írója szerint a legjobb ilyen svéd honlap a Bokhora.se. Nem fordítom le, mert konzervatív könyvtáros kisasszony vagyok. Hogy ezek a lányok miért ezt a nevet választották, még nem néztem utána, de valószínűleg figyelemfelkeltő elnevezést akartak. Mindenesetre a kolléganőm azt mondta, hogy azt a cikket, amiből itt lefordítok egy részt, csak akkor függeszthetem fel a gyerekkönyvtárban, ha nem írom oda, honnan származik. Így is lett.
Egyébként a Spiderwickről kerestem információt a neten, mivel ez a sorozat az egyik kedvencem. A szerzők Tony DiTerlizzi és Holly Black. Akiknek tetszett Umberto Eco A rózsa neve című regénye, és érdeklik a gyerekkönyvek, az a Spiderwickben sem fog csalódni. A Bokhora honlapján egy tanító néni írja le, hogyan használja ezt a könyvet az osztályában hangos olvasásra. Nem tudom, van-e még Peperóniában hangos olvasás az osztályteremben. Nekünk több, mint 30 éve az osztályfőnökünk a Timúr és csapatát olvasta fel hangosan. Szóval itt a részlet:
Johanna K írja 2007 augusztus 28-án:
”A Spiderwick első részét kezdtem olvasni a diákjaimnak. A múlt héten elég nyűgösek voltak, amikor hangosan olvastam nekik, annak ellenére, hogy valóban igyekeztem, hogy szórakoztassam őket. Krokdilokról, hóemberekről és halódó levelekről olvastam, de valahogy nem volt olyan élvezetes, mint amennyire a hangos olvasás klassz tud lenni. Tegnap elhatároztam, hogy a Spiderwicket veszem elő. Babona és misztikus mesealakok: ez bizonyára magával ragadja bármelyik 8 évest. Gondoltam. És fogalmam sincs, hogyan akadtam rá a Spiderwick-sorozatra, mindenesetre megvettem mind az 5 kötetet az előző osztályomnak, Harry Potter után, ami egy kicsit vastag volt nekik. Szó szerint végigbogarászták a Jaredról, Malloryról és Simonról szóló sorozatot … az új második osztály lélegzetvisszafojtva ül, fejüket a kezükbe támasztva, amikor a Spiderwicket olvasom nekik. És részt vesznek az olvasásban. Néha felnyújtják a kezüket, és szavak felől kérdeznek, néha azért jelentkeznek, hogy javaslatot tegyenek a megoldásra. Annyira kellemes! Lekapcsolják a villanyt az osztályteremben, én pedig elhelyezkedem a tanári székben a gyertyafényben (a borús őszi idő előnye). Az üveges szekrényben, ahol azokat a könyveket gyűjtöm, amiket hangosan olvasok fel, ott vár a Spiderwick 2-5. kötete. A gond csak az, hogy a könyvek rövidek, a gyerekek meg olyan csöndben ülnek, miközben érdeklődve hallgatnak, hogy jó sok oldalt el tudok olvasni naponta. Hogy a csodába fogom majd elérni, hogy valami mást is hallgassanak ezután?”
(13 megjegyzést írtak a bejegyzéshez)

Egyébként azt meg kell hagyni, hogy a svédek nagyon jó hangulatot tudnak teremteni az osztályteremben. A sötét őszi reggeleken, gyertyát, mécsest gyújtanak, és a kellemes félhomályban olvasnak a gyerekeknek. Talán ez Peperóniában is megvalósítható lenne.
Találtam egy blogot is, Flaskposten (Palackposta) a neve, amit 3 gyerekkönyvtáros működtet 2005 óta. Gyerekkönyveket ajánlanak. Itt egy finnországi tanítónő kér javaslatot olyan könyvekre, amiket jól lehet használni hangos olvasásra.
Bogi, mondd abban az iskolában, ahol Te tanítasz felolvasnak a tanárok az órákon a gyerekeknek? Mazsoláék most ötödikben a Titkos kertet olvassák hangosan. Minden gyerek egy fejezetet. Kérdeztem, hogyan olvasnak a gyerekek. Mazsola szerint egész jól, bár a fiúk bohóckodnak néha.
Most ennyit röviden. Alig várom már a március 14-ét, amikor a Spiderwick filmet kezdik vetíteni Szendvicsországban.
Jó hétvégét!

Melissa

2008. február 21., csütörtök

Hétköznapi mennyország (Så som i himmelen) avagy egy svéd film

Kedves Bogi!

Ma este dalest volt a könyvtárban. Ingmari Dalin énekelt. (Kattints rá a rádióra a jobb oldalon a linken, akkor meghallgathatod 2 dalát. Érdemes!) Ahogy hallgattam, eszembe jutott az egyik kedvenc svéd filmem a Hétköznapi mennyország (Så som i himmelen). A film tartalmi leírását megtaláltam egy magyar oldalon:
„Daniel Daréus egy sikeres karmester, pályája éppen a csúcspontján van. Magánélete azonban közel sem hozott számára sikereket: magányos, sőt már-már szánalmas látni, hogy a karrierjéhez vezető út mennyire kicsavarta és kiégette. A szenvedés olyan fizikai és lelki törést okoz benne, ami odavezet, hogy Daniel hirtelen feladja pályáját és visszatér abba az észak svéd kisvárosba, ahol gyermekkorát töltötte.Hírnevének köszönhetően, ahogy az már egy kisvárosban lenni szokott, többen csodálattal és kíváncsian, míg vannak akik gyanakvóan figyelik. Aztán egy nap felkérik, hogy vállalja el a város apró templomi kórusának irányítását. És a csütörtökönkénti dalolgatás közben mindenről és mindenkiről sok minden kiderül...”
A film trailerje itt tekinthetö meg:


Talán a legmaradandóbb emlék, amit évek múlva is szívesen meghallgatok majd, Gabriella dala. És még egy dal: Av längtan till dig.
A film valójában a svéd énekkari mozgalmat idézi. Mikael Nyqvist kiváló svéd színész, aki Kalle Blomkvist szerepét játsza majd a Stieg Larsson Män som hatar kvinnor címü könyve alapján készülö filmben.

Most elköszönök, mert már nagyon késö van.
Aludj jól!

Melissa

2008. február 19., kedd

Philip Waechter Rosi in der Geisterbahn avagy kognitív terápia egy német képeskönyvben

Kedves Bogi!

A svéd gyerekkönyvkiadók megjelentették tavaszi katalógusaikat, szebbnél-szebb könyvekkel. Erről jut eszembe, hogy még be sem számoltam róla, melyik volt az a könyv, amelyik az ősszel leginkább megnyerte a tetszésemet.

Nos, ez egy német képeskönyv : Philip Waechter Rosi in der Geisterbahn. Láttam az interneten, hogy az FSZEK német illusztrációs kiállításán Philip Waecher képeit is meg lehetett tekinteni.
A történet egy nyusziról szól, akit éjszakánként rémálmok gyötörnek. 3 hónap után elhatározza, hogy elmegy egy álomszakértőhöz, akit doktor Bölcsnek hívnak. Az orvos, miután megállapítja, hogy a nyuszinak szörnyfóbiája van, egy könyvet ír fel gyógyszerként. A nyuszi ezt azonnal megvásárolja, és nyomban hozzákezd a javasolt gyakorlatok elsajátításához. Majd amikor mindent megtanult, ideje, hogy az ismereit a gyakorlatban is kipróbálja. Elmegy hát a vidámparkba, és jegyet vesz a Szörnyalagútba. (Budapesten ez a Kísértetkastély.) Ott pedig megszelidíti az összes szörnyet, amiért is egy évre kitiltják a vidámparkból. A kimerítő nap végén elalszik, és újra a szörnyről álmodik, akinek mostmár a hátán lovagol.
Számomra azért érdekes ez a könyv, mert egy képeskönyvben tükrözi a társadalmat, amiben ma élünk. Hiszen sokan járnak pszichológushoz, és a könyv olvasása közben talán még azt is meg lehet beszélni a gyerekekkel, ki is az a pszichológus. Ez a könyv a kognitív terápia gyakorlati megvalósítására mutat példát egy gyerekkönyvben.
Amikor decemberben egy óvodás csoportnak meséltem Rosiról a könyvtárban, nagyon tetszett a gyerekeknek. Elbeszélgettünk közben arról, szoktak-e rosszat álmodni, szeretik-e a nyuszikat, járnak-e orvoshoz, szoktak-e a vidámparkba menni és még sorolhatnám.
Véleményem szerint ez a könyv hagyományos rajzaival sikerre számíthat a magyar szülők és gyerekek körében. Csak remélni tudom, hogy egyszer majd egy magyar kiadó megjelenteti.
Ízelítőül küldök néhány képet a könyvből.
Most búcsúzom. Jó éjszakát, szép álmokat!

Melissa

Az illusztrációk a szerzö engedélyével kerültek fel a blogra.

















2008. február 17., vasárnap

Sajtpáj és kedvenc süti

Kedves Bogi!

Beütött a krach! Először a fagyasztónk mondta fel a szolgálatot. Vettünk egy újat. Két hétre rá a hűtőnk robbant le. Most minden élelmiszert az erkélyen tárolunk. Még szerencse, hogy hideg van. Tegnap a mosogatógép adta be a kulcsot. Remélem, háromnál megáll a dolog. Bár a mosogatógépnél talán csak csövet kell cserélni. Legalábbis nagyon remélem.
Amint látod, nálunk is ugyanúgy működnek a dolgok, mint Peperóniában. Tudom, receptet ígértem, küldöm is.
A páj újdonság volt számomra, amikor ide költöztem. Nem más ez, mint omlós tészta, amit lehet cukorral vagy cukor nélkül készíteni. Ha nincs benne cukor, főétel lesz belőle, egyébként meg sütemény. Darált hússal töltve nagyon finom, de lehet csak zöldségekkel vagy csirkével is készíteni. Ha nincs pájformád, használhatsz egy kerek tortaformát is. Amikor sok vendéget hívok, a nagy tepsiben szoktam készíteni, egyszerre két adagot. Mindig adjunk hozzá friss salátát.
Ez a páj recept egy kicsit időigényes, ezért leírok egy másikat is, amit a tévéből tanultam Tina műsorából. Tina Nordström híres svéd tévészakács, akinek van egy angol nyelvű sorozata is, New Scandinavian Cooking, amit Amerikában, Németországban és Franciaországban vetítettek. Ne ess kétségbe, ha esetleg nincs otthon rókagomba, anélkül is nagyon finom. Ja, és én jóval kevesebb hagymát szoktam beletenni. De ez ízlés dolga.
A kedvenc süti receptjét egy Word-tanfolyamon tanultam. Ezen a szövegen kellett gyakorolni. Nagyon egyszerű, csak össze kell kavarni. Azt meg mi nők nagyon tudunk, ahogy azt egyszer egy barátnőm írta. Én egy lábosban szoktam felmelegíteni a vajat, és abban keverem össze a tésztát.
Szívesen írnék még, de most mennem kell mosogatni. Kézzel!

Sokszor puszillak:

Melissa

Sajtpáj

Hozzávalók:
Tészta: 3 dl liszt, 125 g margarin v. vaj, 4 ek viz.
Töltelék: 150 g füstölt sonka v. 200 g darált hús (+hagyma, füszerek), 3 tojás, 1,5 dl tej, 150 g reszelt sajt v. vékony sajtszeletek

A tésztához a hozzávalókat összegyúrjuk és legalább 1 órát hideg helyen pihentetjük. Azután kinyújtjuk és beteritjük vele a pájforma alját és oldalát. (Nyújthatjuk egy kicsit nagyobbra is, úgy hogy kb. 3 cm kilógjon a formából. Akkor ezt lecsipkedjük és újra összegyúrjuk, majd hideg helyre félretesszük.) A tésztát a formában villával megszúrkáljuk. 15 percig hideg helyen pihentetjük, majd elömelegitett sütöbe tesszük – középre (porcelán formát a sütö aljára) - , és 15 percig sütjük. Azután kivesszük és megtöltjük. A sonkát darabokra vágva a tésztára helyezzük, majd rátesszük a sajtot. A tojásokat összekeverjük a tejjel, és felverjük. Ráöntjük a sajtra. (Ha darált húsból készit­jük, azt elöbb margarinon és hagymán megpároljuk. Sóval, borssal, oreganóval füsze­rezzük. Tehetünk rá paradicsomszeleteket is.) A félretett tésztát kinyújtjuk, derelye­vágóval szeletekre vágjuk, és rácsalakban a töltelékre helyezzük. A tetejüket megkenjük tojással. A tésztát viszatesszük a sütöbe, és kb. 30-35 percig sütjük, amig szép színe nem lesz. Tálalhatunk mellé salátát. (Sonka helyett készithetjük zöldségfélékkel is, pl. brokkolival vagy karfiollal, de tehetünk bele apróra vágott fött csirkehúst is.)

Darálthús páj rókagombával

Hozzávalók: 50 g vaj, 4 dl liszt, 1,5 dl tej, 2 tsk sütöpor
Töltelék: 500 g darált hús (fele sertés, fele marha), 2 db vöröshagyma, 0,5liter rókagomba, 2 gerezd fokhagyma, só, bors, olaj a sütéshez, 5 dl krémföl (tejföl), 4 msk majonéz, 4 dl reszelt sajt

A tésztához a hozzávalókat összegyúrjuk, kinyújtjuk és beteritjük vele a pájforma alját.
A vöröshagymát apróra vágjuk, a foghagymát összenyomjuk egy kés lapjával. Egy serpenyőbe kevés olajat öntünk, beleszórjuk a hagymát, a fokhagymát és a gombát. Kissé megpároljuk, majd körben a serpenyő szélébe toljuk, hogy a közepében megpiríthassuk a darált húst. Majd a húst összekeverjük a gombával, sózzuk, borsozzuk. Ezután ráhelyezzük a pájtésztára.
A krémfölt egy tálban összekeverjük a majonézzel. Rásímítjuk a darálthústöltelékre és megszórjuk a reszelt sajttal. A sütőben 200 fokon 20-30 percig sütjük. Friss salátával tálaljuk.

Kedvenc süti

Hozzávalók: 100 g vaj v. margarin, 1,5 dl liszt, 4 ek kakaó, 1 csomag vaniliacukor, 2 tojás, 3 dl cukor.
A vajat egy lábosban fölolvasztjuk. Levesszük a tüzhelyröl, és elkeverjük a cukorral, majd a többi hozzávalóval. Vajazott lisztezett kerek formába öntjük. A sütöben 175 fokon sütjük, kb. 30-35 percig. A sütemény lapos és kissé lágy lesz. Ha kihült, megszórhatjuk porcukorral. Tejszinhabot kinálunk hozzá. Kitünöen lehet fagyasztani.

2008. február 16., szombat

Vigyázat, őrültek avagy egy bevándorló orvos viszontagságai



Kedves Bogi!

Ma este a Se upp för dårarna (Vigyázat, őrültek) című svéd filmet vetítik a tévében. A film Helena Bergström népszerű svéd színésznő első rendezése. 2006-ban készült. Helena egyébként az ismert svéd rendező Colin Nutley felesége és filmjeinek főszereplője. A magyar nézők leginkább az Under solen (A nap alatt) című filmből ismerhetik.
Ez a film azért lehet érdekes Peperóniában, mert tudom, hogy jelenleg magyar orvosokat csalogatnak Szendvicsországba dolgozni. Több magyar orvos is ideköltözött, már Göteborgban és környékén is rendelnek néhányan.
De korántsem volt ez így 11 évvel ezelőtt, amikor ideköltöztem. Akkor elég volt, ha egy orvos nem svéd névvel rendelkezett, hogy ne jusson álláshoz. A változás akkor következett be, amikor az újságok arról kezdtek cikkezni, hogy spanyol orvosok érkeztek Szendvicsországba, akik egy gyorstalpaló nyelvtanfolyam után máris dolgozni kezdtek. Miközben a több éve itt élő bevándorló orvosok legfeljebb betegszállítóként kaptak munkát a kórházban. Mára ez a helyzet az orvoshiány következtében jócskán megváltozott. Itt jegyzem meg, hogy a svéd orvosok meg Norvégiába költöznek, mivel ott magasabb a fizetés, ráadásul nyelvi korlát sincs.
Nekem iráni háziorvosom van, és nagyon megértjük egymást, főleg azért, mert tudom, egy cipőben járunk. Nálunk egyébként rendkívül udvariasak az orvosok. Amikor belépek a rendelőbe, mindig kezet fognak velem. A hálapénz pedig elképzelhetetlen.
Azt hiszem, a magyar orvosok számára kecsegtető az itteni kb. 40 ezer koronás fizetés. Ebből el lehet tartani egy családot, ha valaki nem a göteborgi ”Rózsadombon” akar egy villában lakni. De az orvosoknak azzal mindenképpen számolniuk kell, hogy ha olyan feleséget hoznak magukkal, akinek humán diplomája van, az nem tud majd elhelyezkedni, és könnyen lehet, hogy visszavágyik. Nem akarom írni, hogy depressziós lesz, mert ezt nem lehet tudni. De megeshet.
A történet két fiatal lány barátságáról szól. A svéd Elin és a török Yasmin a rendőrtiszti főiskolára jelentkeznek, innen az ismeretség. Yasmin apja sikeres szívsebész volt Törökországban, új hazájában azonban metróvezetőként kénytelen dolgozni, amit nem igazán tud elfogadni. Képtelen helyesen kimondani, hogy ”Se upp för dörrarna” (Vigyázat, az ajtók záródnak), helyette azt mondja ”Se upp för dårarna” (Vigyázat, őrültek). Innen a film címe.
Yasminnnak nem kis erőfeszítésébe kerül, hogy lelket öntsön apjába, aki egy szerencsés véletlen folytán végül mégis bejut a kórházba.
Számomra a film egy kicsit klisé jellegű, előre kiszámítható, de azért felhőtlen vidám szórakozást nyújt.
Remélem, egyszer majd Peperóniában is bemutatják. Bár a bevándorló problematika ott talán most nem igazán aktuális.

Üdvözlettel:

Melissa

Németh Márton megjegyzése a blogomon. + Bloggal kapcsolatos tanácsok

Kedves Bogi!

Tegnap olvasgattam a Metrót a villamoson, és találtam egy érdekes cikket arról, hogy milyen a jó honlap. A szerző az emberek szemmozgását vizsgálta, miközben a képernyőt nézik. Magamra ismertem. Mi az amit az átalagember nem szeret? A villogó reklám. Ilyenkor az olvasó átszörföl egy másik oldalra. Pedig a nagy cégek ezt előszeretettel alkalmazzák. Amit megtudtam, hogy a legjobb a fekete betű fehér háttérrel. A betűk pedig legyenek nagyok. Jó még a zöld háttér is. A legfontosabb információnak pedig a lap tetején és a bal alsó sarokban kell lenni. Arra még ugyan nem jöttem rá, hogyan helyezhetnék el valamit a bal alsó sarokban, de ami késik, nem múlik.
Amikor elhatároztam, hogy blogot indítok, kikölcsönöztem egy könyvet ebben a témában. Kaptam néhány jó tanácsot, meg kikérdeztem azon ismerőseimet (bevallom, nálam legalább 20 évvel fiatalabbak voltak), akik ezt a műfajt már hosszabb ideje művelik. Szívesen adok most néhány ötletet.
A legelső dolog, hogy az ember türelmetlen. Naponta figyeli, vajon hányan olvassák a blogját. Mint megtudtam, legalább egy fél évbe kerül, mire egy blog valóban működni kezd. Milyen tanácsokat ad a könyv? Regisztráltasd magad egy blogpotálon. Mondanom sem kell, hogy a laikusnak fogalma sincs róla, ezt hogy kell. Ami feltünt a számomra, hogy a Blogspoton közölt cikkeim nem jelennek meg a magyar Google-ban. Akkor pedig csak a barátaim juthatnak hozzá ahhoz az információhoz, amit közölni szeretnék. Ezért indítottam egy blogot párhuzamosan a Blog.hu portálon. Ez már szerencsére megjelenik. A Blogspot még mindig nem, pedig azt sokkal szebben tudom megjelentetni. Nagyobbak a betűk is.
Ahhoz, hogy ismertté válj, a legjobb módszer, ha hasonló jellegű blogokat kezdesz el olvasni, és megjegyzést írsz rájuk. Így lehetőséged nyílik rá, hogy felkeltsd mások érdeklődését, és hálásak lesznek, ha Te is terjeszteni kezded a blogjukat. Mondjuk felteszed a az övékét a tiedre. Mert ők is éppen arra vágynak, amire Te: hogy minél több olvasójuk legyen.
Ugye abban megegyezhetünk, hogy nem lehet mindenki tévés személyiség meg híres színész, sportoló stb? Szendvicsországban vannak fiatal lányok, akiknek a divatblogja napi 2000 olvasót vonz, s a reklámból bejövő pénzből vígan megélnek. Mondjuk nekem nem ez a célom, bár nem rossz ötlet, ha arra gondolok, hogy márciustól álláskereső leszek.
Egy biztos tipp, ha el tudod érni, hogy a blogod megjelenjen példaként egy olyan könyvben, ami a blogozást tanítja. De az is jó, ha mondjuk valamelyik országos napilap ír a blogodról.
Most hirtelen ennyi jutott az eszembe.
Szóval én is írok megjegyzéseket mások blogjára, és örömmel veszem azt is, ha engem kommentálnak. Viszont azt is tudom, hogy nem biztos, hogy az emberek veszik a fáradságot, hogy elolvassák a kommenteket. Ezért is teszem fel ide az utolsó megjegyzést, ami a blogomra érkezett. Köszönet érte.
A megjegyzés Németh Mártontól érkezett az OSZK-ból. Így jutott tudomásomra, hogy Mártonnak is van egy blogja. Örülök, hogy Márton tegez engem. Mivel ő ismerős errefelé, gondolom, tudja, hogy Szendvicsországban csak tegeződés van. 11 év alatt bizony nagyon hozzászoktam. Nos, szívesen írnék többet a svéd könyvtárakról, meg arról hogy a fő téma most az, hogy merre is tartunk, és hogy a könyvtár egyre inkább az emberek találkozóhelyévé válik. Ez mondjuk elég nehéz akkor, ha vannak olyan rétegek, akiket kizárnak onnan. Mintha a könyvtárakat az adófizetők pénzéböl tartanák fenn. Vagy rosszul emlékszem? Az is érdekes kérdés, hogy ha már így van, akkor vegyünk-e ponyva-irodalmat vagy ne? A Göteborgi Városi Könyvtár gyerekrészlege most ilyen jellegű könyveket is beszerez. De ezt a témát inkább máskorra hagyom.
Tehát álljon itt Márton megjegyzése:
”Érdekes kérdés ez a különbség-nem különbség. Engem Németh Mártonnak hívnak, s az Országos Széchényi Könyvtárban dolgozom. Elég behatóan foglakozom az északi országok könyvtárügyével blog (nemethmarton.klog.hu) és három éve szakdolgozati szinten is összegeztem tapasztalataimat Szegeden. Munkám mellett azonban itthon írva most fejezem be az Aalborgi egyetem számára írandó mesterképzéses szakdolgozatom Európa-tanulmányokból. Annyira nem látok rá a kinti körülményekre persze, mint te, de azért Dániában szereztem összehasonlítási alapot. Na meg két éve az egyik vizsgám után bejártam jónéhány könyvtárat olvasói szemmel Svédországba átruccanva Göteborgban, Stockholmban, Kalmarban és Malmöben.Nekem az a tapasztalatom, hogy a társadalmi és a szakmai alapmentalitás azért alapvetően különbözik. A kultúrán mindenhol hajlamosak spórolni, de nem mindegy, hogy milyen hozzáállással igyekeznek ezt kivédeni. Ott ahogy én látom, nyitnak az olvasók irányába, s a helyi társadalmi közösségek szintjén minél több szolgáltatás révén igyekeznek minél több használót bevonni, legitimálva a könyvtárakat. Persze ez is nyögvenyelős, épp a Dán Könyvtári Hatóság vezetője összegezte ezirányú tapasztalatait a Scandinavian Public Library Quarterly-ben. Magyarországon sajnos nincs jól működő közkönyvtári regionális hálózat, a fejlesztések esetlegesek, a könyvtárak pedig (tisztelet kivételnek) de igen nehezen mozdulnak a róluk kialakult hagyományos sztereotípiák módosításáért. A Szabó Ervin Könyvtár példája, ami egy másik bejegyzésben merül fel, jól mutatja, hogy mennyire zártak nálunk a nagy közkönyvtárak is. Én Kalmarban vagy Göteborgban, Malmöben gond nélkül sétálgattam regisztráció nélkül az olvasói terekben, ezt Magyarországon szinte sehol nem tehetném meg. S akkor még nem is beszéltünk arról, hogy a jól szervezett szolgáltatórendszerek mennyivel többet képesek kínálni ott az embereknek, mint nálunk sajnos. Jó példák, elhivatott könyvtárosok persze nálunk is vannak, de nem ez a jellemző. A társadalomnak torz képzetei vannak a könyvtárakról, az olvasók száma pedig egyre csökken... (Sokszor egyszerűen megkerülik információs igényeikkel a könyvtárat, nem csupán a virtuális világban s ez a legbaljósabb jel ezen intézmények szempontjából.)”

Azt hiszem, Márton megjegyzése jó vitaalap lehetne bármelyik könyvtárban. Mondjuk a kávészünetben. Érdemes rajta elgondolkodni.
Most megyek sütit sütni. Mazsola majd lefotózza, én meg felteszem a receptjét, hiszen hétvégén talán több időnk van főzőcskézni. Délután még egy svéd filmről is szeretnék beszámolni, amit estére vetít a tévé. Ráadásul estére megint 2 millióan nézik majd a Melodifesztivált. Ma az egyik leghíresebb svéd énekesnő, Carola is fellép.

Üdvözlettel:

Melissa

2008. február 15., péntek

A Cicerótól a General Pressig

Kedves Bogi!

Ma jó hírrel szolgálhatok. Lehet, hogy már beszámoltam róla, hogy ezen a héten sportszünet van Göteborgban, s mivel úgyis kénytelen vagyok kivenni ez évi szabadságom egynegyedét, hiszen márciusban megszűnik az állásom, gondoltam itthon maradok Mazsolával.
Hétfőn moziban voltunk, megnéztük Az arany iránytűt. Nekem tetszett, bár túl hosszúnak találtam. A barátaim szerint a könyv sokkal jobb. Remélem, hamarosan lesz annyi időm, hogy elolvassam. Úgy tűnik, hogy a világirodalomban most fantázia őrület van. Ezt mutatja az amerikai filmgyártás is. Lássuk csak, milyen fantasy-filmeket is láthattunk az utóbbi időben?
A Gyűrűk Ura, Narnia Krónikái, Eragon, Híd Terabithia Földjére . Ja, Harry Pottert majd elfelejtettem.
Az előzetesben láttuk, hogy hamarosan vetítik A Spiderwick Krónikákat és az Inkheart (nem tudom, mi lesz a magyar neve) című filmet, ami Cornelia Funke Bűvölet regénye alapján készült. A Ciceró tehát két legyet üt egycsapásra, igaz ugyan, hogy a Bűvölet címével kissé melléfogtak. Nekem a Tintaszív is tetszik. Ha üzenhetnék nekik nekik, csak ennyit mondanék: ”Hajrá lányok, csak így tovább!”
Tegnap Mazsola kérésére az Universeumba látogattunk el. Az Universeumban sok a látnivaló, cápák, hüllők, pálmaház, meg még kísérletezni is lehet. Kész gyerekparadicsom. De én már kétszer láttam, és ráadásul 140 korona a belépő. Úgy határoztam, kihagyom. Mazsola a barátnőjével ment be, én meg addig kávéztam Hans Blomqvisttal. Végre elolvastam a Franz Kafkáról írt könyvét, Den oerhörda värld jag har i mitt huvud. En bok om Franz Kafkas skrivande, ideje volt hát, hogy megvitassuk. A könyvet egyébként Peperóniában nyomtatták 2006-ban. Azt hiszem, ezt vehetjük jelnek.
Hasse volt az első svédtanárom Göteborgban. Kellemes volt 10 év után újra elbeszélgetni vele. Fogalmam sem volt róla akkoriban, hogy Kafka összest fordít a kritikai kiadás alapján. Kaptam tőle egy könyvet is: Franz Kafka En bok måste vara en yxa för det frusna havet inom oss. Brev 1900-oktober 1912 (Levelek 1900-1912. október). Nagyon szép kiállítású, a magyar nyomdászok munkáját dícséri. Hasse beleegyezett, hogy lefordítsam a könyve bevezetőjét magyarra. Ha kész leszek vele, felteszem a blogra, és akkor majd írok magáról a könyvről is.
Amint hazajöttem, szörfölni kezdtem a neten. Kíváncsi voltam, mit találok Kafkáról magyarul. Nos az életrajza és néhány műve megtalálható az OSZK honlapján. Egy dolog tűnt fel, ahogy így olvasgattam. Nem igazán ismerek rá arra, amit Hasse könyvében olvastam. Azt hiszem, ez azért van, mert ő főleg a Kafkáról megjelent angol és német nyelvű irodalmat tanulmányozta.
Bevallom, nagyon izgatott, vajon újra kiadják-e Kafka műveit a kritikai kiadás alapján Peperóniában. Erre nem igazán kaptam választ. Azt viszont felfedeztem, hogy A kastély megjelent 2004-ben a General Press Kiadóban. Valahogy olyan ismerős volt. Mintha ők jelentetnék meg Petsson és Finduszt is. Hát persze! Meg azt is örömmel láttam, hogy az idén kiadják Sven Nordqvist Var är min syster? (Hol van a nővérem?) című könyvét is. Ök ugyan másként fordították, de az mellékes. A könyv valóban gyönyörű. Magam is megvettem karácsonyra. Ezt olvasgatom majd az unokáimnak, és az első oldalakon közösen számolgatjuk majd a katicabogarakat. Ez egy olyan képeskönyv, amihez újra és újra vissza lehet térni, mert mindig valami újat fedez fel az ember. De jó nagy méretű, nem fér el a könyvespolcon. Csak legyen rá pénze az embereknek, hogy megvásárolják! Szendvicsországban egyből elkapkodták decemberben, mert a kiadó nem volt rá felkészülve, hogy az August-díj kiosztása után pár nappal felkerül az eladási sikerlista élére. Gyorsan kellett utánnyomni.
Képzeld Bogi! A General Press megjelenteti Jujja és Tomas Wieslander Mamma Muről (ejtsd Mamma Mű) szóló képeskönyveit is. Ezeket is Sven Nordqvist rajzolta. Azt hiszem, jó választás, már csak ha arra gondolok, hogy készül a Mamma Műröl szóló film animációja Peperóniában. Hátha még egyszer be is mutatják! Azt pedig tudjuk, hogy a filmnél nincs jobb reklám, ráadásul még ingyen is van.
Bogikám, mit gondolsz? Megegyezhetünk abban, hogy ez a General Press egy jó kiadó? Valami azt súgja, Te is azt mondod, igen.

Sok-sok üdvözlettel:

Melissa

2008. február 13., szerda

Grabben i graven bredvid (A pasi a szomszéd sírban)

Kedves Bogi!

A gyerekkönyvtárosokról jut eszembe az egyik kedvenc svéd filmem, amelynek a főszereplője egy gyerekkönyvtárosnő, Desirée. Desirée öt hónapja megözvegyült, és amikor egy nap kimegy a temetőbe a férje sírjához, egy férfit talál ott, aki szomszéd sírt rendezgeti. Benny gazdálkodó és virágot ültet a szülei sírjára. Egymásra mosolyognak, Desirée a padon felejti a sapkáját, Benny pedig utána megy, hogy visszaadja neki. Így veszi kezdetét egy váratlan fordulatokban gazdag szerelmi történet.
Számomra nagyon megkapó a film első jelenete, ami két ember merőben eltérő világát mutatja be. Desirée tipp-topp kis lakásában méregdrága eszpresszógépével kávét főz, míg Benny rendetlen vidéki házában a csapból engedi a meleg vizet a neskávéra. Vajon összeegyeztethető-e e két különböző ember élete? Nos, erre ad választ a film, ami Katarina Mazetti azonos című regénye alapján készült 2002-ben. A regény 450 ezer példányban kelt el. Tudomásom szerint a könyvet nem fordították le magyarra, franciára viszont igen. Nem tudom, hogy lesz-e valaha is módod rá, hogy elolvasd, ezért talán elárulhatom, hogy a könyv nem végződik happy enddel, hanem nyitva marad. Ilyenkor szokták a kritikusok azt írni, hogy valószínűleg folytatása következik. A könyvnek valóban van folytatása. A címe Familjegraven (Családi sír), de nem árulom el, miről szól.
Nézd inkább a filmet, talán megtalálható valahol Peperóniában is.
A filmet Kjell Sundvall rendezte, a főbb szereplők pedig Elisabet Carlsson, Michael Nyqvist, Annika Olsson.

Üdvözlettel:

Melissa

A svéd könyvtárban a gyerekkönyvtáros dolgozik a legtöbbet

Kedves Bogi!

A svéd gyerekkönyvtárosok egy része úgy tartja, hogy a svéd könyvtárban a gyerekkönyvtáros dolgozik a legtöbbet. Miért? Egyrészt azért, mert a gyerekkönyvtárostól elvárják, hogy ugyanolyan jól ismerje a felnőttek számára írott könyveket, mint a gyerekkönyveket, míg a felnőtt részlegen dolgozó kollégák a gyerekkönyveket érintő kérdések megválaszolásához a gyerekkönyvtároshoz irányítják a látogatókat.
Másrészt a svéd gyerekkönyvtárosok egy része – már ahol ezt a könyvtár vezetője támogatja – aktívan dolgozik a könyvekkel. Összeszed belőlük egy szatyorra valót, és azt elcipeli a könyvtár területén lévő iskolákba, ahol ajánlja őket egy-egy osztályban. Ezeket aztán a gyerekek kölcsönözhetik is. A könyvajánlás másik változata, amikor maguk az osztályok jönnek el a könyvtárba és meghallgatják a könyvtáros ismertetőjét, majd kölcsönöznek.
Göteborgban az egyes osztályok rendszeresen látogatják a kerületi könyvtárakat, délelőtt iskolaidőben, és a diákok kölcsönöznek egy-egy könyvet, hogy mindenkinél legyen olvasnivaló az iskolában. Még hozzáteszem, hogy a legtöbb iskolában van jól működő iskolai könyvtár is.
Ugyanígy az óvodás csoportok is rendszeres látogatói a könyvtáraknak. Az óvónéni vagy óvóbácsi maga jön el délelőtt néhány gyerekkel, és együtt választják ki azt a 20-30 képeskönyvet, amit egy hónapra kölcsönöznek. Mindenki tudja, hogy egy ilyen képeskönyvet 5-10 perc alatt el lehet olvasni. A szülők tehát joggal meggondolják, mennyit vegyenek belőlük a csemetéiknek. Ezért jó, hogy van a könyvtár, ahonnan garmadával lehet kölcsönözni. Hiszen köztudomású, hogy az óvodás korú gyerekek nap mint nap ugyanazokat a meséket szeretnék hallani.
Véleményem szerint, éppen akkor van a legnagyobb szükség a könyvtárakra, amikor a szülőknek nincs pénze megvenni a drága gyerekkönyveket. Jó lenne, ha ezt a politikusok is belátnák, és ahelyett, hogy leépítik a könyvtárakat, inkább fejlesztenék azokat.
A kolléganőm éppen a múlt héten vitte ki a Könyvzsűrire a 4. és 6. osztályosok számára vásárolt könyveket a kerület osztályaiba, ismertette őket, majd arra buzdította a diákokat, hogy április végéig szavazzanak. A Könyvzsűri versenyéről már korábban beszámoltam.
Most búcsúzom, de hamarosan újra jelentkezem.

Melissa

Csip, csip, csip, csip … csippelünk a könyvtárban

Kedves Bogi!

November óta csippel látjuk el vagyis “csippeljük” a könyveket a könyvtárban. Szerencsére a vége felé járunk, már csak az utolsó símítások vannak hátra.
Joggal kérdezheted, mit is jelent ez. Nos, egy új riasztó rendszert vezetünk be a könyvekbe. A neve RFID. Ez annyit jelent, hogy ha a kedves olvasó esetleg elfelejtette regisztráltatni a könyvet, amit magával visz, az az ajtóban sípolni kezd. Éppúgy, mint az áruházban.
Eddig egy mágnesszalagot helyeztünk a könyvbe, olyan helyre, hogy azt véletlenül se lehessen észrevenni. Ezt most egy apró csip helyettesíti egy hatalmas vignettában, amit a könyv fedelébe ragasztunk be. A vignetta olyan nagy, mint az, amit gyerekkorunkban a füzetekre ragasztottunk. Tehát jól észrevehető. (A kamaszok ezt már fel is fedezték. Nemrég 10 olyan könyvet találtunk szétdobálva, amiből kitépkedték a vignettát.)
Abban a kerületi könyvtárban, ahol én dolgozom, kb. 80 ezer kötet könyv van. Gondolhatod, hogy ezekbe csipet elhelyezni fáradságos és időigényes munka. De mindenki töretlen erővel dolgozik, jó érzés a csoportszellemet tapasztalni.
Már említettem, hogy a svédek borzasztó szertartásosak. Fél 10-kor az ország valamennyi hivatalában leáll a munka, és mindenki közösen kávézik 20-30 percet. Mi ezt fél 11-kor tesszük, mivel 11-kor nyit a könyvtár. Ilyenkor a konyhában gyűlünk össze és családias hangulatban társalgunk, miközben uzsonnázunk, teázunk meg kávézunk. A svédek hosszú kávét isznak, egy egész bögrével. Ez aztán jó alkalom arra is, hogy megvitassuk a munka közben adódó problémákat. Naívan azt kérdezem, hogy mi értelme van riasztót cserélni a könyvekben, amikor az egy vagyonba kerül. Egy csip 2,49 korona. A főkönyvtárban van 300 ezer kötet könyv, egy csomó egyéb dokumentum, és kb 20 kerületi könyvtár van a városban. Ráadásul az új berendezések, számítógépek stb. Szóval ki lehet számolni. (Ma egy svéd korona kb. 27 forint.)
- Melissa – mondja az egyik kolléganő -, hát nem érted? A politikusok fiúk. Gyerekként mind legóval játszottak. Úgy vélik, hogy a technikára érdemes áldozni. Azt fel lehet mutatni: hogy lám, milyen modern könyvtárunk van. A kölcsönzési statisztikára már kevésbé lehet hivatkozni.
Szóval ülök és csippelem a könyveket. Abban valamennyien egyet értünk, hogy ez borzasztóan unalmas. Közben azon töprengek, hogy vajon hány év alatt lopnak el annyi könyvet, hogy ez az egész kifizetődő legyen. Ezen tépelődésemet megosztom a kollégámmal, aki velem szemben csippel.
- Nem ez az egész lényege – mondja. – Ezzel az új rendszerrel lehetővé válik, hogy kölcsönző automatákat vezessenek be, és ez azt jelenti, hogy kevesebb könyvtárosra lesz szükség.
“Aha”, gondolom. “Akkor megint befellegzett annak, hogy valaha is alkalmazzanak.” Öt éve ugyanis helyettesítőként dolgozom. Eddig 5 könyvtárba hívtak hosszabb-rövidebb időre. Most pluszmunkás vagyok, ami azt jelenti, hogy az államtól kapom a fizetésemet 2 éven keresztül. Március 19-től tehát újra munkanélküli, akarom mondani álláskereső leszek, és újra megpróbálok majd helyettesíteni, ha valaki valahol megbetegszik.
Szóval lelkesen dolgozunk a könyvtárban, a főnökasszony pedig arra buzdít bennünket, hogy próbáljuk az olvasókat a kölcsönző automata felé irányítani. Az automatánk neve CODECO. Én meg azt gondolom, hogy az olvasóink szerencsére nem hülyék, és egy géppel szemben előnyben részesítik az emberi kapcsolatot. Bár az automata nagyon ügyes, legelőször azt írja ki, hogy a kedves olvasó mennyi késedelmi díjjal tartozik a könyvtárnak, mosolyogni azonban nem tud, meg nem mond egy-két kedves szót sem. Bár számomra korántsem kétséges, hogy ez is megoldható.
Szó se róla, az új rendszer valóban nagyon mutatós. 8 könyvet lehet egyszerre egy vágódeszka nagyságú lapra helyezni, és azt mind egyszerre beolvassa a gépbe. Rádióhullámokkal működik, így még az egészségünket sem károsítja.
Az olvasók meg ámuldoznak, hogy milyen modernek vagyunk. Hát, próbálunk haladni a korral. Igaz, hogy közben majd kinézem a szememet, hogy ellenőrizzem, valóban valamennyi könyv bekerült-e a gépbe, mert átmeneti stádiumban vagyunk, így előfordulhatnak hibák. A kölcsönzésnél ez még nem is lenne olyan nagy gond, hiszen a látogatóink becsületesek és általában visszahozzák a könyveket. Baj csak akkor van, ha nem regisztráljuk a visszahozott könyveket, mert akkor fölöslegesen küldjük ki a felszólítást. Nem részletezem, hogy ez mivel jár. Arról meg nem is szólva, hogy a CD-könyveknek csak a dobozát riasztjuk, mert 18 korongot nem lehet csippel ellátni. Igaz, kevesebbet sem. Arra gondoltunk ui., hogy csak az utolsó korongot riasztjuk, mert azt szokták az olvasók leginkább benne felejteni a lejátszóban. De a tartó és az utolsó korong összekötése nem mindig müködik. Az automata meg nem számolja, hogy minden korong megvan-e. Így aztán csak reménykedhetünk, hogy mindegyik lemez visszakerül majd a könyvtárba, mert nem lesz időnk az olvasóknak telefonálgatni, hogy ugyan legyenek már szívesek viszahozni azt az utolsó korongot is. Enélkül ui. dobhatjuk ki az egész CD-könyvet.
A hibák ellenére azért mi töretlenül dolgozunk. Ezt a rendszert úgyis csak öt évre vették meg, azt valahogy kibírjuk, addigra meg ki tudja, talán kitalálnak egy még modernebbet, hogy ne unatkozzunk.

Szeretettel üdvözöllek Göteborgból, ahol a kertekben már bimbózik a nárcisz,

Melissa

2008. február 12., kedd

Svéd gyerekkönyvkiadás 2006

Kedves Bogi!

Azt kérded, hogy készített-e a Göteborgi Városi Könyvtár hasonló statisztikát az ifjúsági- és a felnőttek számára írott könyvek kölcsönzéséről is. Nos, a válaszom igen. Csak hiába keresem a honlapjukon, nem találom. És mivel belső könyvtári anyag, nem tehetem fel a blogra. De annyit elárulhatok, hogy az ifjúsági irodalom listájának az élén svéd realista ifjúsági regények állnak. A felnőttek számára írott regények esetében pedig letérképeződik a svéd könyvkiadásban évek óta uralkodó trend. A svéd detektívregények roppantul népszerüek. Németországban is. A lista élén természetesen Stieg Larsson Millennium trilógiája áll, majd néhány írónö: Lisa Marklund, Åsa Larsson és Camilla Läckberg regényei.
Ez a tendencia a svéd gyerekirodalomban is megmutatkozik. Hihetetlenül népszerűek a detektívregények valamennyi korosztály számára.
A Svéd Gyerekkönyvintézet minden évben készít egy elemzést az előző év gyerekkönyvkiadásáról, amit márciusban előadásokon ismertet. Mivel már február van, éppen ideje, hogy feltegyem a blogra a 2006. évi elemzést. Márciusban felkerül majd a 2007. évi elemzés is.
Mára ennyit.

Üdvözlettel:

Melissa

Svéd gyerekkönyvkiadás 2006

A Svéd Gyerekkönyvintézet gyüjti a Svédországban megjelent összes gyermek és ifjúsági könyvet, és minden évben elemzésben ismerteti az elözö év gyerekkönyvtermését.
A legutóbbi dokumentumból idézek egy részletet.

A Svéd Gyermekkönyvintézet Könyvkostoló. 2006-os év. Trendek, tendenciák és statisztika címü dokumentuma a következö honlapon tekinthetö meg:
http://www.sbi.kb.se/Trender%20och%20statistik%20årg%202006.pdf

2006-ban 1515 gyermek- és ifjúsági könyv jelent meg Svédországban

2006-ban megjelent svéd gyermek- és ifjúsági könyv: 638 cím = 42%
2006-ban fordításban megjelent gyermek- és ifjúsági könyv: 877 cím = 58%

Kategóriák/Elsö kiadás/Újrakiadás
Képeskönyvek/296(342)/112(95)
6-9 éves korosztály/107(87)/36(60)
9-12 éves korosztály/216(200)/77(88)
Ifjúsági könyvek/168(176)/69(81)
Ismeretterjesztö könyvek/129(154)/14(20)
Mesék/19(11)/-(2)
Versek/3(10)/-(–)
Képregények/232(137)/6(12)
Énekkönyvek/5(4)/1(–)
Gyüjtemények/22(13)/3(1)

Összesen/1197(1134)/318(359)

(Zárójelben a 2005-ös év adatai láthatók)
A gyermekkönyvkiadás 79%-a elsö kiadás

2006-ban megjelent svéd gyermek- és ifjúsági könyv

Kategóriák/Elsö kiadás/Újrakiadás
Képeskönyvek
/144(147)/79(65)
6-9 éves korosztály/62(59)/22(39)
9-12 éves korosztály/87(83)/35(34)
Ifjúsági könyvek/60(62)/26(35)
Ismeretterjesztö könyvek/59(92)/11(16)
Mesék/11 (3)/-(2)
Versek/3 (9)/-(–)
Képregények/14(9)/-(1)
Énekkönyvek/5(4)/1(–)
Gyüjtemények/17(10)/2(1)

Összesen/462(478)/176(193)

A 2006-os év új rekordot jelent a svéd gyerekkönyvkiadásban. Úgy tünik, hogy a legnépszerübbek a detektívregények. Nem kevesebb mint 75 gyermek- és ifjúsági detektívregény jelent meg 2006-ban. Összehasonlításként megemlíthetö, hogy 2000-ben 21 gyerekek számára írott detektívregény jelent meg. Úgy látszik, hogy a gyerekek a felnöttekhez hasonlóan egyre több detektívregényt akarnak olvasni. Megállapítható, hogy ezek többsége – 60% - a 9-12 éves korosztály számára kiadott könyvek között keresendö. Ez talán hagyomány Kalle Blomkvist nyomozó idejéböl, és talán ez a korcsoport a legfogékonyabb a detektívregények olvasása iránt. És ezekben az években olvasnak a gyerekek a legtöbbet. Az ifjú nyomozók leginkább párban dolgoznak – valószínüleg így lehet a legkönnyebben elérni mindkét nemet egyszerre egy és ugyanazon könyvben. A könyvek ifjú hösei bátrak és okosak.
Gyakran sokkal eszesebbek, mint a rendörök és a többi felnött, akiket az írók szívesen ábrázolnak ügyetlennek és nehéz felfogásúnak.

2008. február 11., hétfő

2007-ben legtöbbet kölcsönzött 100 gyerekkönyv Göteborgban

Kedves Bogi!

Képzeld, néhányan már írtak megjegyzést is a blogomra. A napokban kaptam egy érdekes kommentet Budapestről, amit gondoltam, elküldök, hogy Te is olvashasd. Így hangzik:
” annyira jó a svéd könyvtár, élhető, emberközpontú hely... a FSZEK központba manapság nehezebb bejutni, mint a Pentagonba és nincs meg az a kedves hangulat. Én a malmöi könyvtárat ismerem és nagy rajongója vagyok, tényleg félnapokat el lehet tölteni, magazinokat olvasva a hatalmas ablakoknál, vagy zenét hallgatva valami kényelmes fotelben... ijjj de jó is volt.” (Rékuc, http://fika.blog.hu/)
Hát, a Malmői Városi Könyvtár valóban csodaszép, egy hatalmas modern üvegpalota.
Amikor a pesti barátnöm lánya kicsi volt, akkor azt mesélte, hogy egész szombatokat töltöttek el a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Gyerekkönyvtárában. Aztán amikor tavaly nyáron Budapesten jártam, akkor hallottam, hogy csak látogatójeggyel engednek be oda. De talán, ha arra hivatkozom, hogy Göteborgban vagyok könyvtáros, talán mégis bemehetek. Azt hiszem a 40 fokos melegnek köszönhető, hogy meg sem próbálkoztam.
A Göteborgi Városi Könyvtár azért nem annyira modern, de jó szolgáltatásai vannak. Majd ha egyszer lesz egy egész napom, leírom, hogy milyen szolgáltatásaik vannak az interneten keresztül. Egész nap lehet pl. csettelni a könyvtárosokkal.
Most fedeztem fel, hogy végre megjelent a 2007-ben legtöbbet kölcsönzött 100 gyerekkönyv listája a Göteborgi Városi Könyvtár honlapján.
Bogi, mit gondolsz, ki áll az első helyeken. Úgy bizony, Martin Widmark. Azt hiszem, egy ideig nem kell visszamennie bevándorlókat tanítani. Most ui. fizetésnélküli szabadságot vett ki, hogy gyerekkönyveket írhasson. (Ebből milliomos lett.) Ráadásul a svéd könyvtárakban jutalékot kap a szerző minden egyes kölcsönzés után.
A LasseMaja Nyomozóiroda sorozat alapján pedig a nyáron mozifilm készül, amit 2008. karácsonyán mutatnak majd be a svéd mozik. Erre mondják, hogy addig üsd a vasat, amíg meleg.
Itt most az elsö 20 leggyakrabban kölcsönzött gyerekkönyv listáját mutatom. Ez a kimutatás magában foglalja a fiókkönyvtárakat is (kb. 20 kerületi könyvtár), ezért a magas darabszám

Gyerekkönyvek, a 100 leggyakrabban kölcsönzött cím 2007-ben

Cím/Szerző - Darabszám/Kölcsönzések száma 2007-ben

Saffransmysteriet / Martin Widmark, Helena Willis - 200/1386
Tidningsmysteriet / Martin Widmark, Helena Willis - 164/1172
Skolmysteriet / Martin Widmark, Helena Willis - 135/1141
Guldmysteriet / Martin Widmark, Helena Willis - 134/1075
Tågmysteriet / Martin Widmark, Helena Willis - 150/1072
Bu och Bä far besök / Lena och Olof Landström - 137/1032
Spökaffären / Martin Widmark, Christina Alvner - 148/997
Känner du Pippi Långstrump? : képeskönyv / Astrid Lindgren, Ingrid Nyman - 201/996
Trollkarlarna från Wittenberg / Martin Widmark, Christina Alvner - 154/973
Mamma Mu får ett sår / Jujja Wieslander, Sven Nordqvist - 113/880
Alfons och soldatpappan / Gunilla Bergström - 125/856
Hur långt når Alfons? / Gunilla Bergström - 130/840
Gittan och fårskallarna / Pija Lindenbaum - 146/824
Biografmysteriet / Martin Widmark, Helena Willis - 115/818
Varulvarna / Martin Widmark, Christina Alvner - 147/817
Mamma Mu åker rutschkana / Jujja Wieslander, Sven Nordqvist - 141/807
Lill-Zlatan och morbror Raring / Pija Lindenbaum - 109/800
Zoomysteriet / Martin Widmark, Helena Willis - 129/793
Näpp! sa Alfons Åberg / Gunilla Bergström - 119/783
Mumiemysteriet / Martin Widmark, Helena Willis - 110/771

Bogi, ugye Te is szívesen olvasnád, hogy mondjuk a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban melyik az a 100 gyerekkönyv, amit a leggyakrabban kölcsönöztek a gyerekek 2007-ben. Én nagyon kíváncsi lennék rá. Vajon megtalálható lenne-e közöttük a Mester és Margarita. Hmm?
Most elköszönök.

Minden jót!

Melissa

2008. február 10., vasárnap

Sült lazac kaviárszósszal és almatorta

Sült lazac kaviárszósszal


Hozzávalók: 4 szelet lazacfilé à ca 150 g, só, bors
Szósz: 1 doboz vörös kaviár, 1 doboz krémföl vagy tejföl, citromlé, kapor apróra vágva, só, bors

A lazacfilét tűzálló tálba helyezzük, sózzuk, esetleg borsozzuk. 200 fokon 20 percig sütjük. Azonnal vegyük ki a sütőből, másként kiszárad. Tálaláskor tegyünk mindenki tányérjára egy szelet citromot, hogy ha akarja meglocsolhassa citromlével.
A szószhoz a hozzávalókat összekeverjük.
Fött rizzsel vagy főtt burgonyával és friss salátával tálaljuk.


Almatorta

Hozzávalók: 150 g vaj, 1,5 dl cukor, 1 tojás, 3 dl liszt, 1 sütöpor. Töltelék: 2 dl krémföl v. tejföl, 1 dl cukor, 2 tojás, 2-3 alma
A vajat kikeverjük a cukorral. Hozzáadjuk a tojást, majd a lisztet és a sütöport. Egy ke­rek (kb 24 cm átméröjü) formába tesszük. A sütö alsó részében 200 fokon 10 percig sütjük. Ezalatt összekeverjük a krémfölt, a cukrot és a tojást. Az almát meghámozzuk, és szeletekre vágjuk. A tésztát kivesszük a sütöböl, és ráöntjük a tölteléket, majd elosztjuk rajta az almát. További 30-35 percig sütjük. Ha kihült, megszórhatjuk porcu­korral

Amy Diamond bejutott a Melodifestival döntöjébe


Kedves Bogi!

Ahogy azt az újságok előre megírták, Amy Diamond Thank you című dalával simán bejutott a svéd Melodifestivál döntőjében, ami Stockholmban a Globen arénában márciusban kerül megrendezésre.
A dal már felkerült a YouTube-ra. Itt nézheted meg:

http://www.youtube.com/watch?v=k4Z2jskZ3m0

A győzelem pedig okot ad az ünneplésre. Küldök neked két ünnepi receptet. Az egyik barátnöm úgyis azt írta, hogy írjak csak nyugodtan lazacreceptet, mert otthon is lehet kapni.

Kellemes vasárnapot!

Melissa

2008. február 9., szombat

Amy Diamond és a Melodifestival

Kedves Bogi!

Ma nagy esemény helye Göteborg. A svéd Táncdalfesztivál első elődöntőjére kerül sor ma este a Scandináviumban. Márciusban majd ugyanitt rendezik a Műkorcsolya Világbajnokságot is.
A svéd Táncdalfesztivál vagy ahogy a svédek hívják Melodifestival borzasztóan népszerű országszerte. 3 millió nézőt szegez a képernyők elé. Gyakori ilyenkor, hogy barátok, ismerősök összejönnek, és együtt nézik a versenyt meg szavaznak kedvenc dalaikra.
Nem véletlen ez a népszerűség, hiszen több svéd énekes, ill. együttes is első lett az Eurovíziós Dalfesztiválon. Lássuk csak, kik is nyertek.

1974 ABBA Waterloo
1984 Herreys Diggi-loo diggi-ley
1991 Carola Häggkvist Fångad av en stormvind
1999 Charlotte Nilsson Take Me to Your Heaven

(Forrás: http://sv.wikipedia.org/wiki/Melodifestivalen)

A göteborgi elődöntő kétségkívül legérdekesebb résztvevője a 15 éves Amy Diamond, aki Peperóniában is népszerű. Úgy látszik, a gyerekénekesekről könnyebben terjed az információ, mint a gyerekkönyvekről. Hmm …
A svédek párhuzamot vonnak Amy Diamond és a híres svéd énekesnö Carola között, hiszen Carola is 15 éves volt, amikor először vett részt a svéd táncdalfesztiválon.
Amy Diamond nyugodtan, magabiztosan készül a versenyre. Mivel az általános iskola utolsó, 9. osztályába jár, ezen a héten kellett eldöntenie, milyen pályát is választ. Fodrásznak jelentkezett, nem akar zeneművészeti gimnáziumba járni, mert mint nyilatkozta, nem szeretné, ha osztályoznák, hogyan énekel. Azt majd ma este úgyis megteszi a közönség. (Ezt már én teszem hozzá.)
Hajrá Amy! Szurkolunk neked ma este.

Bogi, ha további információt szeretnél a svéd táncdalfesztiválról és Amy Diamondról, azt az alábbi honlapokon találod.

Halihó!

Melissa

A Melodifestival hivatalos honlapja itt található:
http://svt.se/melodifestivalen (interjú Amy Diamonddal)

Magyar nyelvű információ Amy Diamondról:
http://gportal.hu/gindex.php?pg=13747507

2008. február 7., csütörtök

Eva Bergström - Snurran och fjärrkontrollen (Pergő-Forgó és a távirányító)

Kedves Bogi!

Szóval a Te gyerekeid is jobban értenek a távirányítóhoz meg a számítógéphez nálad. Hiába, ők már ebben nőnek föl. Mazsola már az óvodában is számítógépes játékokkal játszott. Föl nem foghattam, hogyan tudta gyorsabban megtanulni az egér irányítását, mint én!
Igazad van abban, hogy részletekben is bemutathatom a Barnens bibliotek (Gyerekek könyvtára) honlapot.
A legkisebbek számára van egy külön oldaluk, ahol versek, mondókák, dalok és az ábécével kapcsolatos játékok találhatók. Csak kattints rá a jobb alsó sarokban a tengerimalac és a kígyó képére.
Ja, a távirányítóról jutott eszembe az egyik kedvenc svéd képeskönyvem. Ez egy macskacsaládról szól, ahol az egyik cica kisajátítja magának a család távirányítóját. Mintha csak a lányomat látnám 5 éves korában. Az egyik nyugdíjas barátnőm azt írta Peperóniából, hogy ők a férjével ugyanígy vitatkoznak azon, ki döntse el, melyik programot nézzék.
Erről a könyvről már egyszer írtam, hogy most megjelent az ”En bok för alla” (Egy könyv mindenkinek) sorozatban is, amit az állam támogat, s így 40 koronáért tudtam megvenni. El is küldtem valakinek, de hogy kinek, az maradjon az én titkom.
A BonnierCarlsen Kiadó és a szerzők beleegyeztek, hogy részletet közöljek a könyvből. Nagyon kíváncsi vagyok a véleményedre, milyennek találod.

Miau!

Melissa


Eva Bergström: Pergö-Forgó és a távirányitó (Részletek)

A nevem Pergö-Forgó
és a Vajaszsemle utca 4. szám alatt lakom
a távirányítómmal.

A távirányítóm a legklasszabb távirányító
az egész világon.
Mert (ö) csak az enyém.





De anya, apa meg a bátyám is
azt mondja, hogy az övék is.
Hogy a macska rúgja meg!
Ez tök hülyeség.
Ö csakis az enyém!

Minden este vacsora után
a család apraja-nagyja tévét néz.
Az enyém a legjobb hely a díványon,
másképp nem tudnám
jól nyomkodni a távirányítót.
Meg ki is kell nyújtanom
a hosszú lábaimat, hisz csak
természetes, hogy egész idő alatt nőnek.





***

A foglalkozáson mindenkinek megmutatom
a távirányítómat,
és mindent elmesélek róla.
Aztán Szuszi, Tuszi és Puszi
meg a többiek is kipróbálhatják.




***

Aztán a távirányító kimegy velem
az udvarra játszani.
Ám akkor a távcsinak hirtelen pisilnie kell,
és bele akar pisilni a homokozóba.
Bár azt nem szabad neki.
Csak a bokrokba szabad pisilni,
megmondtam már, ezerszer.
Aztán hazamegyünk.




***

Egy este azt mondja anya, apa és a bátyám,
hogy focimeccs lesz a tévében,
s azt látniuk kell.

A meccs hosszú és unalmas,
ezért aztán átváltok a gyerekműsorra.

Világos, nemde?
- Válts vissza! – mondja apa határozottan.
- Hogyisne! – nyávogom.
- Válts csatornát! – mondja anya dühösen.
- Majd ha fagy! – felelem.
- VÁLTS ÁT AZONNAL! ELKEZDÖDÖTT A MECCS! – óbégat a bátyám.
- SOHA AZ ÉLETBEN! – visítom.

Aztán rakétasebességgel száguldok,
mert a bátyám el akarja rabolni a távirányítót.

Micsoda égbekiáltó igazságtalanság,
hiszen a bátyám fürgébb, mint én.
Elragadja a távirányítómat,
és átnyújtja apának.




- ADD VISSZA A TÁVIRÁNYÍTÓMAT! -ordítom.
- Nem – mondja apa szigorúan. –A távirányító az egész családé.
- NEEEEEM!
AZ ENYÈM, ENYÈM, ENYÈM,
CSAKIS AZ ÈN TÀVIRÁNYÌTÒM!
ADD VISSZA A TÀVCSIMAT!
TÀVCSIZNI AKAROK! –
Visítom teli tüdőből.

Olyan hangosan sivítok,
hogy a focisták öngólt rúgnak.



Végül nem bírok tovább kiabálni.
Bizony.
Inkább odamegyek a tévéhez
és kikapcsolom.
Egészen egyszerűen.
De a bátyám újra bekapcsolja.
Én pedig megint kikapcsolom.
A bátyám meg bekapcsolja.
Ezer milliószor.
Minimum.

***

Végül anya kikapcsolja a tévét,
és kihúzza a dugaszt a konnektorból.
Apa meg begurítja a tévéta ruhásszekrénybe
és rázárja az ajtót.

Ám mindez nem számít,
mivel Kockás néninek is
van egy klassz tévéje távirányítóval.

És holnap anya meg apa újra előveszi
a tévét meg az én távirányítómat.
Így van ez.
Mert mindig így tesznek.
Amikor már lecsillapodtak a kedélyek.


Az illusztrációkat Annika Samuelsson készítette.

A BonnierCarlsen Kiadó leírása

Pergö-Forgó és a távirányító: Pergö-Forgó, a kerület legbeképzeltebb cicája, távirányítóprofi. Legalábbis ö így gondolja. Ö és a távirányító mindent közösen csinálnak: együtt mennek óvodába, meglátogatják a szomszédban lakó Kockás nénit és együtt nézik a tévét. A család többi tagja azonban úgy véli, hogy a távirányító az övék is, különösen akkor, amikor egy fontos focimeccs van a tévében. Gond! Katasztrófa!
Egy vadóc történet egy makacs, akaratos és egészen csodálatos cicalányról, akiben mindenki, akinek lázongó hajlama van, magára ismerhet, kortól függetlenül.
Ráadásul a tévé elötti veszekedés jól ismert jelenség minden gyermekes családban, s ezen kellemesen lehet kuncogni együtt, amikor ezzel könyvformában találkozunk.
Pergö-Forgó és a távirányító a Pergö-Forgóról szóló sorozat harmadik része. A két elözö cím, Pergö-Forgó és a büzlö csapósügér, valamint a Pergö-Forgó és a butaoverál a Tummetott cimü sorozatban jelent meg. Ezen harmadik cím ehelyett nagyobb formátumban jelent meg, hogy könnyebben elérje a helyes célcsoportot: egy kicsit idösebb óvodáskorú gyerekeket.
2004 öszén Annika Samuelssont a neves Elsa Beskow-érmével tüntették ki a Pergö-Forgóról készített képekért.
További értékelések:
”A szemünkböl csillogást elövarázsoló módon” … a szerzök a kioktatómodort humorra, valamint a modern kisgyermekes család számára ismert jól kiszámítható magáraismerés-együtthatóra cserélték.
Stina Zethraeus, Dagens Nyheter (napilap)

Egy könyv, amely nemcsak erös akarattal bíró kisgyerekekhez szól, hanem buzdításul szolgál gyenge akarattal rendelkezö felnöttek számára is.
Lotta Olsson, Dagens Nyheter (napilap)

Pergö-Forgó egy friss és gonosz kiscica verhetetlen önérzettel és akaraterövel … Mindenki magára ismerhet, mert mindenki egoista és buta néha, és jó dolog, ha ezen nevetni tud.
Cay Corneliuson, Svenska Dagbladet (napilap)

Magas magáraismerö- és nevetésfaktor.
Barn och kultur (folyóirat)

Pergö-Forgó korunk eszményét képviseli

Most újra itt van harmadszor is, Pergö-Forgó a cicalány, aki nem hagyja, hogy bárki is megfékezze. Az elsö könyv, ”Pergö-Forgó és a büzlö csapósügér” meghozta Annika Samuelsson illusztrátornak a 2004. évi Elsa Beskow-érmet. De a könyv bizonyos kavarodást is okozott, a cicalány hatalmas akaratereje és makacssága miatt. Lehet egy lány ilyen fokon pimasz és rakoncátlan? Pergö-Forgó a második könyvben is, melynek címe ”Pergö-Forgó és a butaoverál”, próbára tette környezete türelmét.
A harmadik könyv, Pergö-Forgó és a távirányító, arról szól, hogy ki birtokolja a családban a távirányítót. Pergö-Forgó természetesen úgy véli, hogy az az övé, de anya, apa és a cica bátyja más véleményen van.
Pergö-Forgó távirányítója egyenesen emberi alakot ölt, és részben mint a cica második énje szerepel. Vele megy az óvodába és kint van vele az udvaron, ahol belepisil a homokozóba, annak ellenére, hogy az tilos. Támogatja azirányú terveit, hogy színésznö legyen.
Mi több Pergö-Forgó állandóan lendületben van és könnyen elbájol minket zabolátlan energiájával. Az elbeszélést az akaratos cicalány szájába adták, s az én szó gyakran elöfordul a (svéd) szövegben, hogy nyomatékkosítsa, ki az aki dönt. Annika Samuelsson illusztrátor kifejezö képi világával megragad minden változó érzelmi állapotot, mind Pergö-Forgónál, mind környezeténél. A fekete és a fehér dominál, élénk piros, sárga és zöld behatással.
Minden bizonnyal jól érvényesül majd Pergö-Forgó, ha felnö, akár színésznö lesz, akár más pályát választ. Úgy tünik, hogy sikerült magáévá tennie azokat az értékeket, amelyek társadalmunkban érvényesek – saját vágyait tudja követni és konkurenciairányult tud lenni. Talán sejthetünk az írónál és az illusztrátornál egy ironikus rezzenést, amikor a cicalány önmegvalósítása megformálódik. Vagy olvassuk az ábrázolást mint egy kisgyerek mindenhatóságról szóló álmát?
LENA KÅRELAND kultur@svd.se Publicerat 24 juli 2005 16:02

A recenziók svédül itt olvashatók:

2008. február 6., szerda

Gombóc Artúrtól a holland könyvtárakig

Kedves Bogi!

Tényleg, neked is Gombóc Artúr volt az egyik kedvenced gyerekkorodban? Próbálok könyvborítót találni a neten, de sehogysem sikerül. Úgy látszik, ma már nem divat Gombóc Artúr. De azért látom, hogy diafilmen megjelent. Te, vannak még, akik diafilmet vetítenek a gyerekeiknek?
Bogi, Te is úgy véled, hogy nagyszerű találmány az internet. Nézd csak, valaki feltette Gombóc Artúrt a Youtube-ra.
A napokban olvastam egy interjút Tom Hanks-szel a a göteborgi Metróban az új filmje (Charlie Wilson's war) kapcsán. Azon sopánkodik, hogy ki néz majd a jövőben filmeket, hiszen a gyerekei a tévé helyett a számítógép előtt ülnek. Hiába, ez a jövő, és talán jó, ha felismerjük, hogy haladni kell a korral. Ez talán most éppen nem a könyvtárosokra jellemző. Tisztelet a kivételnek.
Mazsola egyszer azt mondta nekem, amikor valamiről vitatkoztunk:
”Te semmit nem értesz, mert te még a 20. században élsz, sőt néha a 19-ben, én meg már a 21. században.” Ezen aztán elgondolkodtam. Rájöttem, hogy igaza van. Neki nem kell használati utasítás a távirányítóhoz. Nekem meg még azzal se megy.
Annak azért nagyon örülnék, ha egy helyen találnék információt valamennyi magyar gyerekkönyvíróról. Tudom, Szendvicsország internet nagyhatalom. Ehhez vagyok szokva. Azért látom, hogy Peperóniában is vannak már ilyen kezdeményezések. A Petőfi Irodalmi Múzeum gyerekoldala jól összegyűjti a gyerekhonlapokat az interneten.
Bogi, nekem azért még megvan Gombóc Artúr könyvben is, több mint 20 éve vettem, és azt olvasgattuk, amikor Mazsola kicsi volt. Ahogy így Sajdik Ferenc illusztrációit nézegetem, azok azért nem olyan negédes, habos Disney-szerű rajzok. Érdekes, úgy látszik, régen ezt is el lehetett adni. Tudom, 20 éve olcsó volt a könyv.
Bogikám, mit gondolsz, ha Csukás István még mindig egy neves magyar gyerekkönyvkiadó főszerkesztője lenne, vajon mit szólna a svéd képeskönyvekhez. Hüm, ezen csak elmélkedni tudok. Vajon válaszra méltatná-e a levelemet, ha egy fordítással keresném meg?
Egyszer azt olvastam Astrid Lindgrenről, aki mellesleg ugyancsak egy gyerekkönyvkiadó főszerkesztője volt jópár évig, és minden levélre válaszolt, hogy bár nem szívesen szerepelt a nyilvánosság előtt, de mindig felemelte a szavát, ha egy könyvtár bezárását kellett megakadályozni. És rá hallgattak is. Vajon van-e ma Peperóniában, aki szót emel, ha egy szép modern gyerekkönyvtárat bezárnak vagy leszűkítenek? Eszükbe jut az embereknek, hogy tiltakozzanak ellene? Mondjuk aláírást gyűjtsenek. Vagy ez a téma senkit nem érdekel.
Egyszer nagyon régen kedvenc városomban, Prágában jártam egy kedves ismerősömmel. Azt mondta, gondoljak csak bele, mekkora különbség egy ilyen gyönyörű városban felnőni egy magyar kisvároshoz képest. Vajon nyomot hagy-e a gyerekekben a környezet, amiben felnőnek. Vajon belegondolnak-e a szülők, hogy mennyi pluszt jelent, ha a gyerekük egy szép, modern, európai méretű gyerekkönyvtárban kereshet magának olvasnivalót. Mert ugye mindenki Európához akar csatlakozni Peperóniában?
Tegnap egy élménybeszámolót hallgattam egy Hollandiában tett tanulmányútról. Néhány svéd könyvtáros tavaly augusztusban néhány holland könyvtárban tett látogatást. Egy csomó képet készítettek, ezeket aztán feltették a netre. Nézz bele, érdemes. Kattints bátran az egyes képekre. Itt látható:
http://picasaweb.google.se/regbibl
Néhány érdekesség: az Amstelveeni Könyvtárban kutyákat is beengednek a könyvtárba a gazdijaikkal; a Velseni Könyvtárban versben küldik ki a levelet arról, hogy ha a kedves olvasó nem hozza vissza a könyvet, akkor jön a behajtó; a Strandkönyvtárban egész nyáron kölcsönözhetnek a tengerparton nyaraló vendégek, és még az is előfordul, hogy valaki csak a következő évben hozza vissza a könyvet.
Hú ez megint jó hosszú levél lett. Remélem, azért lesz kedved és időd elolvasni.

Sok-sok üdvözlettel az esős Göteborgból.

Melissa

2008. február 5., kedd

Göteborg - Ahlströms Cukrászda

Kedves Bogi!

Ma a területi könyvtárban jártam továbbképzésen. Nem igazán tudom, hogy fordítsam magyarra. Szóval Göteborg közigazgatásilag Västra Götaland régióhoz tartozik. A könyvtár neve pedig Regionbiblioteket Västra Götaland, és a Kungsgatanon (Király utca) helyezkedik el, nem messze a Dómtól. Ez a mi Váci utcánk, tele jobbnál jobb üzletekkel.
Ez a könyvtár azért is érdekes, mert egy csomó jó programot, elöadást szervez a könyvtárosok, pedagógusok számára, meg hozzájuk tartozik igazgatásilag a legnagyobb könyvtári gyerekoldal a neten, Barnens bibliotek, amit itt jobb oldalt találsz a blogomon. Ez a honlap talán a legnagyobb Európában, csak a dán gyerekhonlap elözi meg. 400 gyerekíróról található itt információ. Tervezem, hogy bővebben is írok majd róla, de be kell látnom, hogy ehhez legalább egy napi munkára van szükség. Akinek van kedve, nézzen bele már most, van angol nyelvű információ is.
Ebédszünetben a Korsgatan (Kereszt utca 2) sz. alatt kávéztam az Ahlströms Cukrászdában, ami 1901 óta működik. Ez az a kávézó, ahová kalapos idős hölgyek járnak. Éppen könyvtárosoknak való. A látogatók életkora 40+. Kitalálod, mit evett mindenki? Bevallom, kisandítottam a tányérom fölött. Így van, eltaláltad. Valamennyien SEMLÁT fogyasztottak. Lehetett kapni mini- és maxisemlát, vaniliakrémeset és mandulakrémeset. Erről rögtön eszembe jutott Gombóc Artúr. Na, milyen csokoládét szeret Szegény Gombóc Artúr?
”A kerek csokoládét, a szögletes csokoládét, a hosszú csokoládét, a rövid csokoládét, a gömbölyű csokoládét, a lapos csokoládét, a tömör csokoládét, a lyukas csokoládét és minden olyan csokoládét, amit csak készítenek a világon!”
Erről aztán meg az jutott az eszembe, hogy Gombóc Artúrt is le lehetne fordítani svédre, és felajánlani valamelyik kiadónak, ha lenne, aki lefordítaná. Fel nem foghatom, hogy lehetséges, hogy a sok 56-os bevándorló magyar gyerekei között senki sem akadt, aki fordításra adta volna a fejét.
Bogi, ha véletlenül azt hallod, hogy valakinek kedve lenne magyar gyerekkönyveket svédre fordítani, és lehetőleg svéd az anyanelve, azonnal szólj nekem! De a kedv még csak hagyján, a fő, hogy ideje is legyen az illetőnek.
Az Ahlströms Cukrászdában egy finom WIENERBRÖD-öt (bécsi kenyér) ettem, aminek semmi köze Bécshez, azt hiszem. Semlára a könyvtárban voltunk hivatalosak.
A továbbképzés után kihasználtam az alkalmat, és szétnéztem a leértékelésen. Fillérekért lehet leárazott ruhákat kapni, nem csak a selejtet, hanem nagyon jó cuccokat. A kedvencem a CASSELS áruház. Ez is 40+.
Hja, egy jól működő fogyasztói társadalomban helyet kell csinálni a tavaszi kollekciónak! Ahogy azt a társadalomtudomány órán tanultam, minél többet vásárolunk, annál jobban működik a gazdaság. Viszont annál többet is pazarolunk, de ebbe most nem akarok belemenni.
Inkább eszem a csokoládét, mindegy milyen alakú.

Sokszor üdvözöllek,

Melissa

2008. február 4., hétfő

SEMLA avagy egy svéd sütemény

Kedves Bogi!

Ha kedd és február 5, akkor az az idén húshagyókedd vagy svédül ”fettisdagen” (zsíros kedd), ami azt jelenti, hogy holnap egész Szendvicsország a SEMLA (ejtsd. szemla) nevű süteményt eszi. Ugyanis szerdán kezdődik a böjt, és akkor már nem szabad zsíros ételeket enni.
Amint azt már írtam, a svédek borzasztóan szertartásosak. Nem mintha bárki is böjtölne, de a hagyomány az hagyomány. A SEMLA időszaka karácsonytól húshagyó keddig tart. Ja, és hogy utána mit esznek? Hát fahéjas csigát, mert az is nemzeti eledel, ráadásul egész évben kapható.
Az ismerősöm, aki a hétvégén nálunk járt, a lelkemre kötötte, hogy feltétlenül tegyem fel a blogra a SEMLA meg a fahéjas csiga receptjét, mert neki mindkettő nagyon ízlett. Ezt most meg is teszem. Ha van hozzá kedved, próbáld ki. Isteni finom.

Szervusz,

Melissa


SEMLA


Hozzávalók: 7 dl (kb. 420 g) liszt, 25 g élesztö, 2,5 dl tej, 1/2 dl cukor, 50 g vaj v. mar­garin, ½ tk só, 1 kk kardemompor
Töltelék: ½ dl őrölt mandula, ½ dl cukor, ¾ dl tej vagy tejszín, 1 dl tejszín

Az élesztöt ½ dl langyos cukros tejben megfuttatjuk. A vajat megolvasztjuk, hozzáadjuk a maradék tejet és 37 fokra melegitjük. A lisztet, a sót, a cukrot és a kardemomport egy tálba helyezzük. Hozzáadjuk az élesztöt, a vaj-tej keveréket és begyúrjuk. 30-40 percig kelesztjük. Azután egy kissé átgyúrjuk, majd zsemle nagyságú buktákat formálunk. Egymástól távol tepsire helyezzük, és fél órát kelesztjük. Megkenjük tojással, és elö­melegitett sütöben, középen 225-250 fokon 5-10 percig sütjük. Amikor megsültek, rácsra helyezzük öket, és konyharuha alatt hagyjuk kihűlni. Mindegyiknek levágjuk a tetejét, a közepükben kis mélyedést vágunk. A kiemelt tésztát összekeverjük a madulával, a cukorral és a tejjel. Ezzel a keverékkel megtöltjük a buktákat. A tejszínt felverjük, és rátesszük a mandulakrémre. Majd ráhelyezzük a bukták tetejét, és megszórjuk porcukorral.

A semláról angol nyelvű leírás olvasható a következő honlapon:
http://www.sweden.se/templates/cs/Article____14133.aspx



FAHÉJAS CSIGA

Hozzávalók: 7 dl (kb. 420 g) liszt, 25 g élesztö, 2,5 dl tej, 1/2 dl cukor, 50 g vaj v. mar­garin, ½ tk só
Töltelék: 1-2 ek vaj v. margarin, 2 ek cukor, fahéj

Az élesztöt ½ dl langyos cukros tejben megfuttatjuk. A vajat megolvasztjuk, hozzáadjuk a maradék tejet és 37 fokra melegitjük. A lisztet, a sót, a cukrot egy tálba helyezzük. Hozzáadjuk az élesztöt, a vaj-tej keveréket és begyúrjuk. 30-40 percig kelesztjük. Azután egy kissé átgyúrjuk és két részre osztjuk. Mindkét részt négyszög alakúra nyújtjuk. Megkenjük vajjal, rászórjuk a cukrot, és alaposan megszórjuk fahéjjal. Felte­kerjük és vagy egészben sütjük (15-20 percig), vagy kb 2-3 cm-es szeletekre vágjuk. Egymástól távol tepsire helyezzük, és fél órát kelesztjük. Megkenjük tojással, és elö­melegitett sütöben 225-250 fokon 5-10 percig sütjük. (Ha egészben sütjük, a sütö alsó részébe tesszük, ha csigát készitünk, akkor a sütö közepébe.)