Gyerekkönyvek fordítása

Kedves Bogi!

Az első gyerekkönyv, aminek a fordításába kezdtem, Martin Widmark Diamantmysteriet azaz Gyémántrejtély című könyve volt. Ez egy sorozat első kötete. Azt hiszem, hogy akik maguk is fordítanak igazat adnak nekem abban, hogy a legelső, amire az ember rájön a munka során, az az, hogy angol, német vagy svéd nyelven sokkal egyszerűbben fejezi ki magát az író, mint magyarul. Így aztán sehogyan sem voltam megelégedve az általam lefordított szöveggel, és rájöttem, hogy a magyar szöveget ki kell színezni. Talán ha csak a Gyémántrejtély fordításával próbálkoztam volna, fel is adom az egészet. Ezt a szöveget piszok nehéz volt átültetni, főleg amiatt, hogy nagyon egyszerű a szövege, hiszen nem szépirodalmi műnek készült, hanem igazából olvasókönyvnek. Éppen azért, hogy még az olyan gyerekek is kedvet kapjanak az olvasáshoz, akik egyébként ezt nem tennék. Véleményem szerint ennek a sorozatnak a sikere abban rejlik, hogy egy-egy könyv valójában egy találós kérdés. És aki valaha is foglalkozott 6 év körüli gyerekekkel, az tudja, hogy ebben az életkorban mennyire szeretik a talányokat, rejtélyeket, amiket meg kell fejteni.
A Gyémántrejtéllyel párhuzamosan aztán fordítani kezdtem Martin Widmark 9-12 éves korosztály számára írott regényét, aminek a címe Antikvariat Blå Spegeln vagyis Kék Tükör Antikvárium. Ennek a magyar szövege már sokkal jobban hangzott, ezért döntöttem úgy, hogy mégsem hagyok fel a fordítással. Bár meg kell mondjam, nem könnyű feladat, de tudom, hogy idővel meg lehet tanulni.
Most így karácsony táján talán helyén való egy hasonlat. Ha svédből fordítunk, tekinthetjük úgy, hogy a svéd szöveg egy fenyőfa. Amikor átültetjük magyarra, karácsonyfa lesz belőle. És hogy a mi karácsonyfánk ízléses lesz vagy giccses, az nagy mértékben a fordító felelőssége. Mivel a mai svéd gyerekkönyvírók többsége azt hangsúlyozza, hogy egyszerűen kell írni, én azt szeretném, ha az én karácsonyfám szolíd, tetszetős lenne. S mindez fordítva is igaz. Ha magyarról fordítunk, bizonyos mértékben kénytelenek vagyunk leegyszerűsíteni a szöveget. S ha a fordító jó munkát végez, egy szép, sudár fenyőfa lesz a végeredmény.
Azért, hogy érzékeltessem, hogyan írnak a svéd gyerekkönyvírók, a jövőben több gyerekkönyvből is részleteket közlök majd magyar nyelven.
A Gyémántrejtély fordításában egy kedves budapesti barátom segített, aki megszerkesztette az általam lefordított szöveget. Bevallom nagyon sokat tanultam belőle. Ezúton is sok-sok köszönet érte.
A Kék Tükör Antikvárium fordításában pedig az csabai unokahúgom segített, aki fejezetről-fejezetre átnézte az egész szöveget, tanácsokkal látott el, és arra ösztönzött, hogy ne hagyjam abba. A szegedi unokaöcsém pedig a számítógépes kifejezéseket nézte át. Nekik is köszönöm önzetlen segítségüket.
Bogi! Képzeld, már csak egy nap van hátra az óévből. Vajon mi egyebet kívánhatnék, mint azt, hogy a jövőben a magyar gyerekek is egyre több svéd gyerekkönyvet olvashassanak.

Békés, boldog, sikerekben gazdag új esztendőt kívánok neked és családodnak:

Melissa