2007. december 30., vasárnap

Martin Widmark & Helena Willis: Gyémántrejtély (részletek)

A könyvek Valleby kisvárosban és annak környékén játszódnak, ahol a legtöbben ismerik egymást, és ahol a templom a falu közepén áll.

A főszereplők Lassze és Maja osztálytársak, és közösen müködtetnek egy kis nyomozóirodát.
1. FEJEZET

A nyomozóirodában

Valleby kisváros utcái üresen tátonganak. Délután fél négyre jár, s bizony februárban ilyenkor már besötétedik. Az utcák, terek vizesek és latyakosak.
Egy ház pinceablakában fény világit. Két gyerek üldögél odabent a kellemes melegben. Lassze és Maja. Majdnem egyidősek és osztálytársak.
Ma otthon maradtak, mert sportszünet van az iskolában. De egyikük sem vágyik ki a szánkódombra a barátokhoz. Más köti le a figyelmüket.
- Érzem, hogy hamarosan valami izgalmas dolog fog történni - szól Lassze.
- Hm – hümmög Maja olvasás közben.
Lassze és Maja egy kis irodát rendeztek be Majáék pincéjében. Ócska fotelokban ülnek egy kerek asztalnál. Körülöttük vastag könyvek hevernek szanaszét. Maja apjának a detektívregényei. Lassze és Maja itt szokott olvasgatni. A szünetben sokmindent meg akarnak tudni arról, hogyan dolgoznak a tolvajok és a rendőrök.
Merthogy Maja és Lassze nemcsak barátok, hanem társak is.
Közösen vezetnek egy nyomozóirodát. A neve: LasszeMaja Nyomozóiroda. Te talán nem is tudod, hogy mi az a nyomozó? Hát a nyomozó az olyan, mint a rendőr, csak közönséges ruhában.
Egy nyomozó gyanús személyek után vizslat és szimatol, fényképez és kukkol. Míg végül a tettes horogra akad.
- Egy igazán izgalmas esetre vágyom - sóhajtja Maja.
- Úgy látszik, a tolvajoknak is szünetjük van – állapítja meg Lassze.

Az irodában áll egy szekrény is. Lassze és Maja ebben a szekrényben tartja mindazt, amire a nyomozáshoz szükségük van:


1 db fényképezőgépet vakuval – hogy sötétben is fényképezhessenek.
1 db távcsövet – hogy messzire lássanak.
1 db nagyítót – hogy ujjlenyomatokat tudjanak vizsgálni.
1 db tükröt – hogy a sarok mögé is bekukkanthassanak.
műorrokat és parókákat – hogy álruhába öltözhessenek.
zseblámpákat – hogy világíthassanak a sötétben.
1 db páncélszekrényt – ahová elzárhatják a pénzt, amit keresnek.

De a páncélszekrény sajnos üres. Mert már régóta nem történt semmi izgalmas.
Lassze és Maja mindenfelé cédulákat ragasztott ki a városban.
A lámpaoszlopokon és a kapualjakban plakátok függnek, amelyeken ez áll.

LasszeMaja Nyomozóiroda
Bármilyen izgalmas és veszélyes megbízást elvállal.
Elveszett pénztárcák és elkóborolt macskák megkeresése.
Olcsó árak + ÁFA.

Lassze és Maja tehát izgalmas esetre vár. Addig is detektívregényekkel ütik agyon az időt. Egyszercsak Maja hirtelen lecsapja a könyvét, és felháborodva belekezd a történetbe, ami ott áll.
Egy kutyatolvajról van szó, aki az üzletek elől elköti a kutyákat. Azután a tolvaj felhívja az eb gazdáját, és pénzt követel a szerencsétlen állatért. Maja még a gondolatába is beleborzad.
Ekkor váratlanul kopogtatnak! Lassze és Maja egymásra néz. Ki lehet az?

2. FEJEZET

Egy kétségbeesett férfi segítséget kér

Lassze kinyitja az ajtót. A lépcsőházban egy termetes fekete bajuszos férfi áll csíkos sapkában, lábán vizes cipő.
Muhammed Karát az. Valleby leggazdagabb embere.
Muhammed Karátnak ékszerüzlete van a Templom utcában, s az egész országban ismert fantasztikus gyémántjairól, gyűrűiröl, fülbevalóiról és más ékszerekröl. Vajon mit akar Lasszétól és Majától?
Lassze mutatja az utat a pincében, egészen az irodáig.
- Jó napot, Karát úr. Tessék, foglaljon helyet – szól Maja -, és Lassze üres foteljára mutat.
Muhammed Karát lerogy a fotelba, majd elővesz egy zsebkendőt a kabátzsebéből. Megtörli izzadt homlokát. Lassze és Maja látja, hogy ideges.
- Mit tehetünk Önért, Karát úr? - kérdezi Lassze.
- Kétségbe vagyok esve - kezdi rá Muhammed Karát. Olvastam a hirdetéseteket egy lámpaoszlopon az üzletem előtt. A segitségetekre van szükségem!
Maja és Lassze ceruzát és jegyzetfüzetet vesz elő.
- Sok éven át működött az ékszerboltom a Templom utcában, és mondhatom, ragyogóan ment – fog bele Muhammed Karát. Közelről és távolról keresték fel a vevők egyszerű kis boltomat itt Vallebyben. De most kialudt a szerencsecsillagom - panaszolja és kifújja az orrát a zsebkendőjébe.
- Mi történt? - faggatja Lassze.
- Napról napra egyre szegényebb leszek - sóhajt Muhammed Karát, és így folytatja:
- Úgy látszik, valaki, aki az üzletemben dolgozik, lopja a gyémántjaimat. Öt rendkívül értékes kőnek veszett nyoma rövid időn belül, és nem értem, hogyan. Az üzlet valamennyi dolgozója kiüríti a táskáját és a zsebeit mielőtt hazamegy. Mégsem találok semmit. Semmit sem visznek ki a boltból, ebben biztos vagyok.
- Mit mond a rendőrség? - érdeklődik Maja.
- A rendőrség az első gyémánt eltűnése óta nyomoz, de eredménytelenül. Azt állítják, semmit sem tehetnek addig, amíg a tolvaj el nem hibázza, és le nem leplezi magát.
Muhammed meglazítja a nyakkendőjét.
- Rövidesen tönkre megyek, és lehúzhatom a redőnyt - zokogja. - Híres gyémántjaim nélkül a vevök hamarosan elpártolnak az üzletemtől.
Lassze és Maja látja, hogy nagyon nyomasztja a dolog.
- Bonyolult helyzet - mondja Lassze, és megvakarja az orrát a ceruzával. - A rendörség tehetetlen, ön pedig nem tudja, kit gyanúsítson. Jól értem? - kérdezi Lassze.
- Tökéletesen - válaszolja Muhammed Karát. - Tudni szeretném, vállalnátok-e, hogy látszólag a boltomban dolgoztok, és közben kifürkészhetnétek, ki a tolvaj. Segítsetek kideríteni, ki lopja a gyémántjaimat! Jól megfizetném. Nos, érdekel benneteket a dolog? Kedves barátaim, mondjatok igent!
- Holnap munkába állunk – vágja rá Maja.



A részletek közzététele a szerző, az illusztrátor és a BonnierCarlsen Kiadó jóváhagyásával történt.

Nincsenek megjegyzések: